Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-20 / 290. szám
Dunántúli napló 1989. október 20., péntek----------- ■■ ■ ' —’ A párttörvény A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény célja, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, ame* lyek indulni akarnak a választáson. A törvény megfogalmazása szerint a pártok rendeltetése, hogy o népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. A törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, ame* lyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, s amelyek a nyilvántartás* ba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják: e törvény rendelkezé* seit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Ismeretes, hogy a pártok tevékenységének egyik legfontosabb kér* dése működésük színtere, . amelyről hosszú és éles viták zajlottak le. Ezért a törvényjavaslat két változatot tartalmazott a munkahelyek de* politizálására. Az Országgyűlés az Ellenzéki Kerekasztal támogatta javaslatot fogadta el, amely a munkahelyekre egységesen mondja ki a pártszervezetek működésének tilalmát. A törvény tételesen felsorolja azokat a forrásokat, amelyek a párt vagyonát alkothatják. Ezekkel összefüggésben két tiltó rendelkezést tar* talmaz: egyrészt állami költségvetési szerv, illetve állami vállalat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem fogadhatja el, másrészt tiltja más államtól származó és az ismeretlen forrásból eredő vagyoni hoz* zájárulás elfogadását. Ha ez mégis megtörténik, az ilyen jellegű hoz* zájárulást egyrészt be kell fizetni az állami költségvetésbe, másrészt ugyanakkora összeggel csökken a párt költségvetési támogatása. A pártok számára nyújtandó állami költségvetési támogatás telje* összegét az Országgyűlés állapítja meg az erről szóló éves törvényben. A támogatásra fordítható összeg 25 százalékát az Országgyűlés* ben képviselettel rendelkező pártok között egyenlő arányban, 75 szó* zalékát pedig a választások eredménye alapján kell felosztani. E* azonban már csak az új országgyűlési választások után alkalmazható szabály. Ezért a törvény kimondja, hogy a következő általános képviselőválasztásig a pártok költségvetési támogatásáról az Országgyűlés külön határoz. A törvény szigorúan szabályozza a pártok gazdálkodási lehetőségeit. A képviselők döntése alapján ugyanis a pártok csak a tulajdonukba** levő, a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat hasznosíthatják díj ellenében. A kezelésükben, használatukban állókat viszont nem. A pártok go** dálkodásának ellenőrzéséről a törvény egyebek között úgy rendelke* kik: a pártok minden év március 31-ig kötelesek közzétenni előző évi pénzügyi kimutatásukat. A törvény kimondja azt is: ha a párt egy** sülés vagy szétválás útján megszűnik, a vagyon a jogutódé (jogutó* dóké) lesz. A vagyonmegosztás módja és aránya a párt döntésétől függ. A párt vagyona azonban nem osztható fel a tagok között ok* kor sem, ha a párt jogutód nélkül szűnik meg. Erre a megoldást ®97* ° közérdeket szolgáló alapítvány jelentheti, amelyet az Országgyűlés hoz létre. A párttörvény több ponton módosítja az egyesülési jogról szóló törvényt. Az ugyanis a pártok alakításával, működésével, törvényességi felügyeletével kapcsolatos szabályokat egységesen tartalmazza, mig ö párttörvény az ezektől eltérőeket szabályozza. Módosítani szükséges « Polgári Törvénykönyvet is, mert a magyar közjog nem ismeri a tör* vénnyel létrehozott közalapítvány intézményét. Az alkotmánybíróságról (Folytatás az 1. oldalról) szülő- és koronázási helye, s a tatárjárásig királyaink otthona volt. A módosítás elfogadása esetén a' „vidék" megjelenne a közhatalomban, s ez így az első lépések egyike lenne a hatalmi decentralizáció felé. Többen, így Márton János (országos lista). Sasvári lózsel (Komárom m., 8. vk.), Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.), Király Zoltán (Csongrád m„ 5. vk.), Rallay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), Szent- ágothai János (országos lista) támogatták azt a gondolatot, hogy Esztergom legyen az intézmény székhelye, és kérték, hogy most döntsön a parlament ez ügyben is. A vitát követő hosszas szavazás eredményeként mintegy negyven módosító javaslatot fogadtak el. Ezután a képviselők az alkotmánybíróságról szóló beterjesztett törvényjavaslat egészéről — a már elfogadott módosításokkal kiegészítve - döntöttek: az Országgyűlés a törvényjavaslatot - minősített többséggel - 320 egyetértő szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta. másik, hogy a jelenlegi szabályozás sem biztosítja a norma erejével képviseletüket, az tulajdonképpen a központi listán politikai úton történik. Azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a pártok, amelyek hatáskörébe került a jelöltállítás, jól felfogott érdekükben e módon is felkarolják a nemzetiségek ügyét. A vitatott kérdések lezárásaként érintette, hogy egyes megyék kifogásolják: csökken a képviselőik száma. Ennek igazságát ugyan elismerte, de úgy vélekedett, hogy egyes megyék korábban a lakosságuk száma által indokoltnál — más megyék hátrányára - több képviselőt választottak. Az arányosság és a szavazat egyenlőségének követelménye a javaslat szerint jobban érvényesül, s ez így igazságos. Ezután arról szólt, hogy a jelölés törvényes feltételeinek új alapokra helyezése és a pártok szerepének növekedése valószínűleg a jelöltek számának jelentős növekedését eredményezi. Figyelemre méltónak ítélte a választási szervek megalakításáról, összetételéről és működésük nyilvánosságáról rendelkező új szabályokat is. így azt, hogy az országos és a területi választási bizottságok, valamint a szavazatszámláló bizottságok választott és megbízott tagokból állnak. Hasonló újdonság, hogy a törvénytervezet egy külön fejezetet szentel a jogorvoslat kérdésének és megnyugtatóan rendezi azt. Amennyiben ugyanis - a választási folyamat egészére kiterjedően — az érintett választópolgárok, jelöltek vagy pártok által benyújtott kifogást a választási bizottság elutasítja, az elutasító döntés ellen a fővárosi, megyei, ■ illetőleg a Legfelsőbb Bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni. Általánossá vált tehát a bírói út, mint a választások tisztaságának, törvényességének végső garanciája. Dr. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója támogatta a kormány által beterjesztett tér. vezeteket. A vita során Jakab Róbert- né (országos lista), dr. Király Ferenc (Szolnok m.-, 5. vk.), Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), Papp Elemér (Zala m., 4. vk.), Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.), Balogh László (Békés m., 14. vk.), Márk György (országos lista), Horváth János (Fejér m., 2. vk.), Varga János (Tolna m., 6. vk.), Antal Imre (Pest m., 19. vk.), Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), Fekete János (Békés m., 11. vk.), Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.), Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.), Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.), Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.), Kottái Imre (Pest m., 28. vk.), dr. Sinkovics Mátyás (Budapest, 2- vk.), Huszár István (országos lista). Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.)j rendelőintézeti főorvos, Schöner Alfréd (országos lista), Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) szólalt Tel. Az általános vitában nem kértek többen szót, így a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátották Elsőként Zsidei Istvánná (Heves m., 5. vk.), Kárpáti András (Pest m., 22. vk.), Balogh László (Pest m., 29. vk.), Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), Fillá Pál (Budapest, 18. vk.), dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) és dr. Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.) Felszólalása hangzott el. A választásról szóló törvény- tervezet részletes vitájának végén Szűrös Mátyás a javaslatokat véleményezésre kiadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. Ai Orstággyülés mintegy *0 módosító javaslattal fogadta el az alkotmánybíróságról szóló törvényt. Eszerint: Az alkotmánybíróságnak - mint az alkotmányvédelem különleges eszközének * felállítását a jog: állam megteremtése, az alkotmányos rend és alapjogok védelme, a Hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítása indokolja. Feladatát akkor töltheti be, ho nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási szervezetbe, hanem önálló testületként, önálló költség- vetéssel működik és tagjait az Országgyűlés választja. Az alkotmánybíróság székhelye: Eszter- aom. A törvény meghatározza az alkotmánybíróság hatáskörét, szervezetét és eljárását, bár ez utóbbiakra részletesen nem tér ki, mert ezek szabályozását a szintén törvényként megalkotandó Az Országgyűlés ülésszakának csütörtöki munkanapja - amelyen Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Szűrös Mátyás felváltva elnökölt - néhány uikotmánybirósági ügyrendre bízza. Az alkotmánybíróság tagja olyah jogi végzettségű, büntetlen előéletű, 45. életévét betöltött magyar állampolgár lehet, akinek egyetemi tanári címe van, illetőleg az állam- és jogtudomány nagydoktora, vagy 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlési képviselő, tanácstag, más állami szervnél nem tölthet be tisztséget, érdekképviseleti szervnél vezető tisztséget- és nem lehet párt tagja. Az alkotmánybíróság feladata egyebek között, hogy megsemmisít' az alkotmányellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárk' kezdeményezheti. Az alkotmánybíróság határozata elten fellebbezésnek helye nincs. perccel este 7 óra előtt bef® jeződött. A parlament pént* ken, reggel 9 órakor vár h<> tóan határozathozatallal föl í tatja munkáját. Törvényjavaslat a képviselőválasztásról Az országgyűlési képviselők választásáról szóló és a köz- társasági elnök választásával foglalkozó törvényjavaslatokat Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette elő. A belügyminiszter expozéjában elsőként a képviselői választásokról szólva néhány általános jogi-elvi kérdést említett. Majd az új választójogi törvénytervezet főbb céljairól és konkrét intézményeiről szólt.- A törvény koncepcionális, kérdéseinek vitájában kezdetben kibékíthetetlennek látszó ellenvélemények csaptak össze — emlékeztetett. - A kizárólag egyéni választókerületi rendszert javaslókkal szemben a másik póluson azok a vélemények álltak, amelyek csak a listás választást tartották egyedül elfogadhatónak. Eltekintve a feltehetően jól ismert érvek és ellenérvek részletezésétől, a választójogi törvény- tervezetben, úgy vélem, sikerült az átmeneti és formálódó társadalmi-politikai viszonyainknak leginkább megfelelő Horváth István expozéja kombinált választási rendszert megfogalmazni, amelyben egyenlő arányban küldhetnek a választók képviselőt az egyéni választókerületekből és a pártok által állított megyei, illetve fővárosi listákról. A pártok arányos képviselethez jutását biztosító rendelkezések mellett a tervezet honorálja azt a társadalmi várakozást is, amely a jelenlegi választási szisztémából táplálkozik, s amelyben a területi érdek, mint valós társadalmi érdek is közvetlenül kifejeződhet - mutatott irá. - Figyelemmel van arra az átmeneti helyzetből fakadó tényre, hogy a politikai folyamatok ma még nem pusztán a politikai pártok mentén szerveződnek. Ezért a javaslat az egyéni választó- kerületi rendszert viszonylag széles körben fenntartja, illetve független jelöltek indulására is lehetőséget teremt. A továbbiakban kitért azokra az előzetes vitákban elhangzott módosító javaslatokra, amelyek az egyéni választókerületek számának kisebb- nagyobb mértékű növelésére irányultak. Megemlítette, hogy a tervezetben javasolt 152 egyéni választókerület további növelését a kormány nem tudja támogatni. Ugyancsak az előzetes vitákra utalva emlékeztetett azokra a gyakran felvetődött nézetekre, hogy a tervezet nem biztosítja direkt módon egyes sajátos érdekű rétegek, vagy például a nemzetiségek képviseletét a parlamentben. Ennek kapcsán az érvelések igazságát elismerve, két dolgot említett meg. Az egyik: hazánk területén a nemzetiségek elhelyezkedése történeti okok miatt olyan, hogy egy nemzetiség számára sem jelölhető ki külön választókerület, legalábbis az arányosság elvének megsértése nélkül. A Dr. Balia Eva - a törékeny hölgy Mór, mór elfelejtett parlamenti vitát provokált az első napon dr. Balta Éva és Király Zoltán; ha tetszik, kemény hangon kikérték egymástól az egymásnak mondottakat. Úgy gondoltam, nem ártana az SZDSZ színeit éppen a közelmúltban felvevő Bállá ivóról néhány dolgot megtudni. Alacsony, törékeny teremtés. Éppen a jogi bizottság ülése előtt sikerült vele időpontot egyeztetni, a kormány rendkívüli ülése idején. Mindkettőt majdhogynem miatta hívták össze, illetve a Szabad Demokraták Szövetsége 2C0 000 begyűjtött aláírása miatt.- Kicsoda ön, Bállá Éva? ... — Azon kívül, hogy rendkívül izgatott és ideges vagyok momentán, 30 éves, s itt, a fővárosban gyermek- orvos, az Apáthy István Gyermekkórházban. Édesapám vegyészmérnök volt, ma nyugdíjas, édesanyám nem él már. Még nem mentem férjhez, úgyhogy gyermekem, családom sincs. Veszprémben születtem, de 3 éves koromtól Budapesten élek.- Hogy került kapcsolatba a ma talán az egyik legradikálisabb gondolatokat megfogalmazó SZDSZ- szel? — Tulajdonképpen az SZDSZ megalakulása előtt is, ha szakértői segítségre volt szükségem, a sajtóban megjelent cikkek kapcsán személyekhez fordultam, s olyanokkal kerültem kapcso. latba, akik később az SZDSZ-t választották, tgy tehát véletleneken múlt. 'Tevékenységükkel szimpatizálok, elvi álláspontjaikkal egyetértek .. . Még mint nem SZDSZ képviselő, azt hiszem, mór korábban is itt a parlamentben az ő gondolataik jegyében szóltam többször hozzá.- ön az ellenzéki képviselőcsoportnak tagja? — Nem.- Az SZDSZ a parlamentet hitelét vesztett képviselők gyülekezetének tartja. Az analógia szerint tehát önnek sincs hitele .. . — Ez így igaz, de azért a parlamentben még dőlnek el dolgok. Vagy ön nem Így látja?... S az SZDSZ azért politikai párt, s a politikából nem szeretne kimaradni. De megmondom őszintén, én most nem arra vállalkoztam, hogy az SZDSZ képviselője legyek, s utasításaikat engedelmesen elmondogassam. Továbbra is úgy érzem, hogy a választóimat képviselem, s ebben az SZDSZ tagságom nem okoz konfliktust . . . Beszélgetésünk ezen a ponton véget ért: megérkeztek a kormánytagok, s becsukódott a parlomenti bizottság ajtaja. Koznia Ferenc Azonnali belépéssel felveszünk legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező ♦ vízvezeték-szerelő szakmunkást Jelentkezés: ÉL1SZ Lakásszerviz, Pécs, Kossuth L u. 63. Telefon: 11-751. CENTRUM HÉTFŐ! 1989. október 23-án 30% visszatérítés. • Férfi félcipők 950—1600 Ft-ig. AMÍG A KÉSZLET TARTI \Míí Ml// ^ SZINKRONBAN - ^ AZ IDÖVBLiVivC CENTRUM CENTRUM Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka Parlamenti pillanatkép: Kárpáti Ferenc, Huszár István és Pozsgay Imre (Munkatársunk telelonje- lentése)
