Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-19 / 289. szám
2 Dunántúlt napló 1989. október 19., csütörtök Folytatta munkáját az Országgyűlés Magyarország: köztársaság Király Béla, USA-ban élő történész — 1956-bon a nemzetőrség parancsnoka - a minap egy televíziós interjúban a mostani Országgyűlést az 1847—48-as diétához hasonlította. Hogyan látja ezt Szűrös Mátyás. — Király Béla, mint történész nagyon találóan fogalmazott - mondotta az Országgyűlés elnöke. - Valóban nagyfokú a hasonlatosság a mai és az utolsó rendi országgyűlés helyzete között. Akkor az utolsó feudális országgyűlés teremtette meg a polgári demokrácia sarktörvényeit, a mai feladatunk megteremteni az átmenetet a pártállamról a jogállamra, az egypártrend- szerről a többpártrendszerre, a diktatúráról a parlamenti demokráciára. — Tehát nagy a felelősség? — Tükröződik ez a felszólalásokban is; biztosan ön Is észrevette. Más a hangvétel, a fogalmazás, a képviselők emelkedettebb hangot ütnek meg, amit áthat a történelmi felelősségérzetre apellálás.- Király szerint a Szűrös- parlament bevonul történelmünkbe, s nem is akárhogyan . . .- Amikor mi befejezzük ezt az ülésszakot, új helyzet alakul ki Magyarországon, ami a politikai intézményrendszert illeti. Például megszűnik az elnöki tanács, lesz egy ideiglenes alkotmányunk, amely messze elszakad a sztálini alkotmányok sorából, lesz párttörvény, alkotmánybíróság, választási törvény, sok minden . . . Ennyi változást régen éltünk meg ilyen rövid idő alatt, így lesz Magyarország köztársaság. A módosított alkotmány rövid ismertetése „Magyarország köztársaság" - rögzíti a népfelség elvéből kiindulva az alkotmány módosított szövege, amelyet nagy többséggel szerdán fogadott el az Országgyűlés. Ugyancsak ezen elvet foglalja jogszabályba az a rendelkezés, amely szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé. Az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a pártállamból a jogállamba való békés politikai átmenet a korábbi alaptörvény lényeges módosítását igényelte, ami sokak szerint jelentősebb változást eredményezett, mint hoz majd a leendő új alkotmány. Az új alaptörvény szabályozási elveit — mint ismeretes — a parlament márciusban fogadta el, s a mostani módosítás már ennek szellemében történt. A leglényegesebb változások az általános rendelkezéseket érintették. A most elfogadott módosítás kiiktatta az alkotmányból az államszocializmusra, a marxista-leninista párt vezető szerepére utaló rendelkezéseket, s deklarálja: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. Az alkotmány értelmében meg kell teremteni a parlamentáris demokrácia követelményeinek megfelelő, folyamatosan működő Országgyűlés, valamint — az eddigi kollektív államfői testülettel szemben - az egyszemélyi államfő és a parlamentnek felelős kormány intézményi feltételeit. Biztosítani kell az igazságszolgáltatás pártatlan, minden politikai befolyástól mentes működését. Ezzel összhangban rendelkezik a demokráciát garantáló új intézmények — az alkotmánybíróság, az állampolgári jogok országgyűlési biztosai és az állami számvevőszék — felállításáról. Az immár sokadszor, ám ezúttal átfogóan módosított alaptörvény a demokratikus hatalomgyakorlással összeegyeztethetetlennek minősit minden erőszakos, egyeduralmi törekvést: tiltja a hatalom erőszakos megszerzésére és kizárólagos birtoklására irányuló magatartást. Mivel a társadalmi-politikai változások meghaladták azt a nézetet, hogy a munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepét alkotmányosan rögzíteni kell, igy ezentúl a többpártrendszer jogi kereteit jelöli ki az alkotmány. Ezzel összefüggésben indokolttá vált, hogy a pártok és az állam szétválasztását az alaptörvény rögzítse: a pártok nem gyakorolhatnak közvetlenül közhatalmat, nem irányíthatnak semmiféle állami szervet. A szuverén Magyar Köztársaság tiszteletben tartja más államok függetlenségét, elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét. Ugyancsak az általános rendelkezések szabályozzák a jogalkotás rendjét. Ezek között szerepelnek a piacgazdasággal, a tulajdonformákkal, a család védelmével, az emberi lét természeti feltételeivel foglalkozó passzusok is. A gazdasági modellváltáshoz tartozóan egyenrangúnak nyilvánítja a köztulajdont és a magántulajdont, rögzíti a versenysemlegesség elvét, s támogatja a vállalkozás jogát és a verseny szabadságát. Az alkotmány értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes és feltétlen, valamint azonnali kártalanítás mellett lehet. Politikai értelemben jelentős, hogy a fiatalok helyzetére külön is felhívja a figyelmet a jogszabály, rögzítve, hogy a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. Az alkotmány újraszabályozta a Minisztertanács feladatait,' kiegészítette annak hatáskörét. A nemzetközi egyezmények szellemében újszerűén fogalmazta meg az alapvető jogokat és kötelezettségeket: a szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztásának jogát, a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelki- ismeret, a vollás, a véleménynyilvánítás szabadságát, a szabad gyülekezés jogát, a nemek közötti egyenlőséget, az anyák külön védelmét, a gyermekek jogát, a kisebbségvédelmet, az állampolgárság jogát. Ez utóbbival kapcsolatban újdonságként vezette be, hogy a helyi tanácsok tagjainak választásakor a Magyarországon tartósan letelepedett, de nem magyar állampolgárok is rendelkeznek választójoggal. A jogok közé tartozik még a szakszervezetek alakitásához, a pihenéshez való jog, az élet, a testi épség és az egészség védelme, a művelődéshez való jog. Az alkotmány összességében szakit az emberi, állampolgári jogok és kötelezettségek eddigi merev szembeállításával. A módosítás visszaállította - az 1946. évi I. törvényben szabályozott alkotmányos alapintézményként - a köztársasági elnöki tisztséget. (Folytatás az 1. oldalról) lését, miszerint érvényes nemzetközi szerződés sem helyezhetne idegen parancsnokság alá magyar fegyveres erőket. A miniszter szerint ez a javaslat ellentétes mind a jelenlegi, mind pedig jövőben is indokolt nemzetközi szerződéseinkkel. A miniszter tájékoztatta az országgyűlést, hogy Rallay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) a jogi bizottság kedd esti ülésén visszavonta azon javaslatát, amelyben idegen csapatok és külföldi politikai tanácsadók mogyarorszógi tartózkodásának megtiltását indítványozta. A köztársasági elnök választásról szólva — utalva Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) keddi felszólalására, reményét fejezte ki, ihogy az államfőválasztási küzdelemben résztvevők nem egymás lejáratására törekszenek majd. Kulcsár Kálmán kérte a képviselőket, a mostani törvényjavaslatot alkotmánymódosításnak tekintsék, nincs értelme annak, hogy a készülő új alkotmány előtt egy ideiglenes alaptörvényt alkossanak. Végezetül válaszolt Lékai Gusztáv azon megállapítására, hogy a jelenlegi alkotmány- módosításnál a kormány mintegy a postás szerepét töltötte be. Kijelentette: ez a törvény- javaslat alapjaiban a készülő új alkotmány — parlament által elfogadott — szabályozási elveire épít. Ezek közül már most előterjesztették a halasztást nem tűrő változtatásokat. Ezután a határozathozatali procedúra következett volna. De a szavazás megkezdése előtt azonban Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) szót kért, és figyelmeztette a képviselőket, ha kiírják a köztársasági elnökválasztást, az SZDSZ petíciója értelmét veszti. Ebben az esetben bárki joggal élhet alkotmányos panasszal, hogy 200 ezer szavazó aláírását nem vették figyelembe. Márpedig az SZDSZ kezdeményezését a parlamentnek komolyan kell vennie, s igy el kell halosztani az elnökválasztást. Máskülönben a későbbiekben súlyos alkotmányjogi problémák alakulhatnak ki. E hozzászólás a keddi napkezdő polémiához hasonló vitát robbantott ki. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) kétségbe- vorrta az aláírásgyűjtés tisztes, ségét. A megszólalási lehetőséget megragadvo Mándity Marin (országos lista) visszatért előző napi javaslatára, mégpedig a nemzetiségekkel foglalkozó paragrafus megváltoztatására. A képviselő közölte: a miniszteri választ nem fogadja el, korábbi javaslatát fenntartja. Kérte a T. Házat, hogy keddi javaslatáról külön szavazzanak. Kulcsár Kálmán Mándity Marin javaslatára reágálva emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés olyan határozatot hozott, amely szerint a jogi bizottság csak az írásban benyújtott törvénymódosí. tási javaslatokkal tud foglalkozni. Ha a képviselők nem fogalmazzák, szövegezik meg pontosan indítványaikat, a bizottságnak - az ügyrend alakján - nincs módja, hogy azokra érdemben reagáljon. E kis kitérő után ismét a köztársasági elnök választás állt a vita középpontjában. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.) is szót kért, és Tallóssy képviselővel ellentétben nem látott ellentmondást az SZDSZ akciója .és javaslata, illetve a Ház döntési lehetősége között. Szerinte a képviselőknek most el kell fogadniuk az alkotmánymódosítást. Az Országgyűlés írja ki a köztársasági elnök választást, s a nép ez esetben dönteni fog: aki nem akar választani, az nem megy el a szavazásra. Újabb és újabb képviselők jelentkeztek hozzászólásra. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) úgy vélekedett, ha a képviselők elfogadják a 200 ezer aláírással jegyzett követelést, akkor a háromoldalú megállapodás a mai parlament egyetlen tagját sem kötelezi semmire. Szünetet javasolta felmerült problémák tisztázására. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) az aláírásgyűjtésre vonatkozó elmarasztaló észrevételeket pedig nem tartotta helytállóak- nak. Kérte, hogy a szünetben folytatandó tanácskozásba vonják be a nemzeti kerékasztal jelenlévő résztvevőit is. A képviselők elfogadták a tárgyalási szünet elrendelését, s egyeztető tárgyalásra hívták össze a jogi bizottság tagjait, az Alkotmányjogi Tanács jelen lévő képviselőit, továbbá a különböző parlamenti frakciók vezetőit. Rendkívüli minisztertanácsi ülés Ekkor szót kért Németh Miklós miniszterelnök: türelmet kérve az egyeztetésre felkért bizottsági tagoktól és képviselőktől, bejelentette, hogy tanácskozásra hívja ösz- sze a kormány tagjait. Még a szünet elrendelése előtt Mezey Károly (Szabolcs- Szatmár m., 18. vk.) - támogatva Mándity Marin javaslatát - szorgalmazta, hogy a nemzetiségekkel foglalkozó paragrafushoz, a szünet adta lehetőséget kihasználva, fogalmazzák meg írásban is a módosító indítványt. A szünetben tartott rendkívüli minisztertanácsi ülésről Németh Miklós a kormány felhatalmazásából rövid nyijat- kozatot tett az országgyűlés plénumán.- Történelmi felelősségünkből adódóan mindnyájunk kötelessége: ne engedjük meg, hogy az egyre gyorsuló politikai folyamatok túllépjenek az országgyűlés és a törvénykezés hatókörén. Ebből adódóan most kívánok köszönetét mondani az országgyűlésnek azért, hogy a kormány által sürgősséggel kért indítványokat napirendre tűzte. A kormány minden politikai és jogi érvet, összefüggést értékelve és mérlegelve azt javasolja - folytatta a kormánylő —, hogy minden napirendre tűzött kérdésben az országgyűlés lolytassa le a vitát és döntsön. Ugyanakkor sem a kormány, sem az országgyűlés nem tekinthet el attól, hogy a népszavazásra vonatkozó kezdeményezések jelen vannak közéletünkben. A benyújtott aláírások hitelesítése megkezdődött, de a hitelesség ma még - és gondolom az ülésszak alatt - nem tekinthető ténynek. Ezért az országgyűlés - a kormány véleménye szerint - nem hagyhatja abba a törvénykezés rá bízott leiadatát. A kormány számára azonban világos, hogy a hitelesítés végeredménye, illetve az esetleges népszavazás a most hozott döntések egyikét-másikát módosíthatja. Ezért erre a kérdésre - a dolgok törvényes rendje szerint - kell majd az országgyűlésnek visszatérnie. A kormánynyilatkozatot a képviselők elfogadták, így az ülésszak az eredeti tárgysorozatnak megfelelően folytatódhatott. Az országgyűlés elvi jelentőségű állásfoglalása után végre teljes erővel mozgásba lendült a törvényalkotás gépezete. A házszabályok által előírt eljárási rendnek megfelelően pontról pontra, módosító javaslatról módosító javaslatra tekintették át a törvényhozók az alkotmánymódosítás tervezetét. Csaknem két órán át tartott, amíg az előterjesztett 94 módosító indítvány sorsáról egyenként döntött a Ház. A módosító indítványokat legalább 254 képviselőnek kellett támogatnia. A szavazás során minden olyan módosító indítvány megkapta az országgyűlés szükséges támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyetértett, illetve amelyet az igazságügyi tárca vezetője is elfogadhatónak ítélt. Ezzel szemben több egyéni javaslatot elvetett a parlament. Igy például nem érte el a minősített többséghez szükséges szavazati arányt Tallóssy Frigyesnek az az indítványa, hogy a köztársasági elnököt mindenkor közvetlenül, népszavazás útján válasszák meg, s ne az ország- gyűlést illesse meg az államfő választásának joga. Az országgyűlés elutasította Bállá Évának azt a javaslatát, hogy töröljék az alkotmánymódosítás tervezetének 37. paragrafusát, amely kimondja: a köz- társasági elnököt - ha e tisztség betöltésére még az új országgyűlés létrejötte előtt kerülne sor - a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják meg. Bállá Éva indítványa mindössze 11 támogató szavazatot kapott a parlamenttől. Südi Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is interpellálhassanak a képviselők, mindössze 39 támogató szavazatot kapott. A szavazás menetét némileg megakasztotta Mándity Marin módosító indítványa, viszont bekerült az alkotmányba: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvűk használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. Az országgyűlés végül is 333 igenlő válasszal, 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az alaptörvény módosításának tervezetét. A soron lévő napirendi pont tárgyalása előtt az Országgyűlés jegyzője felolvasta a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő három fél közös nyilatkozatát a tulajdonreformról; a dokumentum Utalt arra, hogy a pártok alkotmányjogi szabályozása három törvényben jelenik meg. A politikai rendszeren belüli alkotmányos szerepüket, funkciójukat, működésük alkotmányos korlátáit az alkotmány módosításáról most elfogadott törvény tartalmazza. A pártokra vonatkozó közjogi szabályozás - a politikai megállapodásokkal összhangban - az egyesülési jogból mint alkotmányos alapjogból indult ki. A pártalapítás joga tehát az egyesülési jog része, igy a pártok alapítására, bejegyzésére az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. Nagyon lényeges az egyesülési jogelvű párttörvény-javaslatban - hangsúlyozta a miniszter —, hogy a országgyűlési ismertetését az aláírók kérték. Ezután a tárgysorozatnak megfelelően a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át. A törvénytervezetet Kulcsár Kálmán igazságügy* miniszter terjesztette elő. párttevékenység jogi korlátja azonos az egyesülési jog ál* talános korlátozásával, vagy'5 a büntetőjogi felelősség körébe tartozó cselekményekkel. Ez kiegészül az alkotmány módosításáról szóló törvényben szereplő tétellel: az erőszakos hatalomra törés, vagy at erőszakos, illetve kizárólagos hatalomgyakorlás tilalmával- A most benyújtott törvényjavaslat elsősorban a párt működésére, gazdálkodására és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kulcsár Kálmán emlékeztetett arra, hogy a legviharosabb politikai vitákat a munkahelyi pártszervezetek szabályozásának kérdése, és bizo(Folytatás a 3. oldalon) Nemzeti ünnep egyetlen legyen Az országgyűlési sajtóirodán már régen adtak ki ilyen mennyiségű anyagot; vaskos kötetmódosítási javaslatok a honatyák előtt. Kiigazodni is nehéz. Erről váltottam szót Huber Jenövei, megyénk ország- gyűlési képviselőjével.- Az ön számára melyik a fontosabb?- Nehéz rangsorolni, talán nem is léhet. Az alkotmánymódosítás és a párttörvény így is az élre kívánkozik. Mindenesetre ránk fontos történelmi szerep és felelősség 'hárul: meg kell teremtenünk a politikai átmenethez és a gazdaság működőképességének fenntartásához szükséges törvényi feltételeket.- Ragadjunk ki önkényesen egy témát. Az ünnepeinket, melyről feltehetően népszavazás dönt.- Én úgy vélekedek, hogy sok nemzeti ünnepre nincsen szükség. Minél több van, annál inkább elveszti értékét. Az emberekhez talán legközelebb március 15-e áll, legyen ez az egyetlen nemzeti ünnepünk.- És október 23-a ...?- Munkaszüneti napként a megbékélés ünnepe. Kulcsár Kálmán előterjesztése a pártok működéséről
