Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-15 / 285. szám
Ssabö Tarnál futni Cu nem ülni szeretne Kifutófiú lett az országos bajnokból „Arra várnak, hogy felmondjak” Az, hogy el van keseredve, nem kifejezés. Nem elég, hogy éveken keresztül sok sérelem érte, most még futni sem hagyják. Pedig edzene többet, de nem engedik. Hiába kér lehetőséget arra, hogy megmutassa: ő, Szabó Tamás jó atléta még. Ahogy mesélni kezd, ahogy visszapörgeti az eseményeket, sorolja a Bázis SC-nél, illetve korábban a PMSC-nél ért sérelmeit. Hogy annak idején, amikor az uránbánya státusából a BÉV-be került, 2 ezer forinttal kevesebb bérért vették vissza. (Ugyanannyit keresett akkor már, mint a többiek, holott sokkal jobb eredményei voltak a társainál.) Hogy a vezető edzője sorra1 eldobálta azokat a meghívókat, amelyek a bátyja révén a pécsi futókat invitálták külföldi versenyekre. Hogy meghurcolták, amiért kiállt az átigazolni oka- ró bátyja mellett. Hogy kikezdték, mert mindig kereste a maga igazát és ennek érdekében fűhöz, fához szaladgált. Hogy felnőtt bajnokként, 15 éves pályafutással a háta mögött, a nyáron sportnopközis gyerekeket kellett őriznie. Hogy Fogarasi Sándor, aki három éviq edzette, nem tart már rá igényt. Hogy most a Bázis SC Tüzér utcai atlétikai pályáján csak a pályamunkás keres ‘kevesebbet, mint ő. És a legnagyobb arculcsapásnak érzi, hogy kifutófiúnak tartják. Azt mondja, nem hirtelen, hanem folyamatosan lett kegy- vesztett. Legfőképpen az nem tetszett a szakosztály vezetőinek, hogy mindenkinek, mindent kitalált. így fogalmaz: soha senkinek sem szajkózta o slágerszöveget, vagyis azt, hogy minden szép, minden jó. Ehelyett bírálta, miért nincs egyesületi szinten edzőtábor, predig a pénz megvan rá. Azt is kifogásolta, hogy nincs az atlétáknak rendes felszerelésük, hogy nem mehettek o jó kis jugoszláviai versenyekre, ámbár jó kapcsolatuk volt az ottani klubokkal. A vezetők egy ideig hagyták, hadd „köpjön" a belső dolgokról, aztán az idén szeptember elején munkára rendelték. Miután két éven belül három Adhilles-mű- téten esett át, 1989-ben már se eredménye, se minősítése nem volt. Most ősszel állt újra edzésbe, de ezt nem úgy képzelte, ahogy alakult.- Kaptam egy levelet a nyáron, hogy a táppénz lejárta után jelentkezzek munkára a pályán. Jelentkeztem. Fel is vettem a munkát, ami abból áll, hogy reggel negyed 8-tól délután háromnegyed 4-ig ügyviteli alkalmazottként dolgozom. Azaz mindenki - még a titkárnő is - parancsolgat nekem. Kifutófiú vagyok, hol pa- rizerért, hol kifliért, kávéért, meg ki tudja, még mi mindenért küldözgetnek. Csinálok statisztikákat, fabrikálok táblázatokat. De jobbára csak ülök és tétlenkedek. Sokat olvasok, és kénytelen vagyok kinn a városban lógni, hogy teljen az idő. Dolgom úgysem lenne odabent az irodában, különben utálok egyfolytában ülni. Az nem nekem való. Én futni szeretnék, amit most csak a munkaidő után, 4 órától tehetek meg. Hullafáradtan, mert a tétlen ülésben is el lehet láradni. Naponta az egyszeri edzés során 10-12 km-t futok, régen, amikor naponta kétszer edzettem, az adagom 20 km volt egy nap. Most, 4 óra után egyszerre 20-at nem futhatok, mert a mütött lábamnak az sok lenne. A szakosztályvezetés a kérelmére felajánlott Szabó Tamásnak egy másik munkabeosztást is, de ezt nem fogadta el, mert az előnytelen lenne számára. Kérte: dolgozhasson utánpótlás edzőként. Ezt megengedték neki, ám ez azt jelenti, hogy 5 hét alatt 50 kisgyereket kellene versenyre vinnie, akiket korábban ő szedett össze iskolákból. Ezt — mármint félszáz gyereket nagy hirtelen az atlétikának megnyerni — lehetetlennek tartja.- Szerintem arra várnak, hogy felmondjak, kész örömmel elengednének. Ezért mégis bízom benne: hagynak futni. Talán adnak lehetőséget arra, hogy megmutassam, tudok még futni. Mert tudok, csak ezt nem hagyják bebizonyítani. De nem a bázisvállalat vezetői, hanem itt, a szakosztály illetékesei. Bennük van a hiba . . . Horváth László A játékosok üzletemberek is Foci - kuvaiti módra A „dohány” nem számít Csodacsuka Egyre kevesebb gól esik a Bundesligában is. Az 52 esztendős dr. Eckhard Hermstedt szerint azért, mert rosszak a futballcsu- kák. Éppen ezért kitalált egy újat, amelyre már szabadalmi védelmet is kért a kölni találmányi hivatalban. Az új cipő mérték után készül, a rüsztnél, vagyis a cipő két oldalán egy-egy műanyag lemez könnyíti meg a rúgást. Magam elé ugyan nem tudom képzelni, de a feltaláló eskü- dözik: nehezebben csúszik le a labda a lábról. Hermstedt 30 százalékkal több gólt garantál az új lábbelivel. Ha igaz, ha nem, lehet, hogy sohasem derül ki, vajon tényleg csodacsuka-e. Ugyanis a nagy sportszergyártó cégek — mint például az Adidas is — visszautasították a találmányt, kizártnak tartják ugyanis, hogy a suszterek egyenként készítsék el a Igb- darúgócipök tömkelegét. A messzi Kuvaitról keveset tudunk. Az ottani labdarúgásról még annyit sem. Most, hogy a PMSC futballistái ott jártak, valamilyen információkra azért sikerült szert tenni. Ebben dr. Tüske Csaba technikai vezető volt a segítségünkre. Elmondta, hogy ott 7—7 csapat küzd az NB l-ben, illetve az NB ll-ben. A bajnokság 3 hónapig, márciustól május végéig tart, utána fél év szünet következik, mert a dög melegben nem lehet sem játszani, sem edzeni. Sok külföldi együttest hívnak meg vendégjátékra, mindegyiknek minden költségét fizetik. A PMSC villámtúrája 50 ezer dollárba került a hívó félnek, de ez bagó ahhoz képest, hogy az odalátogató Napoli 250 ezerért vállalt egy meccset, és külön Ma- radonának is kell a zsebébe dugni valamit, persze nem is keveset. A kuvaiti csapatok mindegyike egy-egy sejké, a klubok mögött olajmilliórdos szponzorok állnak. Sok a külföldi edző, most éppen brazil dömping van, de megtalálható magyar szakvezető is, jelenleg éppen kettő van belőlük. A meccseiket szombaton, munkanapokon játsszák, mindig •* villanyfénynél. Nappal ugyanis talán kidurranna a labda az 50 fok körüli hőségben. A stadionjaik 25-50 ezresek, ragyogóan karban tartott pályák, a városok szélén, közel a sivataghoz. Idegenlégiósok nincsenek, minden játékos ottani arab, akinek valamilyen üzleti érdekeltsége van, tehát nem a fociból él meg.- A kuvaiti focisták gyorsak, technikásak. A válogatottjuk, amelyikkel játszottunk, nálunk az NB l-ben bekerülne az első 5-be. Egyébként ahogy hallottam, ott 20 ezer igazolt futballista van, akiket kellőképpen ajnároznak. Bármilyen hibát is vétenek, a szurkolók nem szidják őket. A nézők — akik kivétel nélkül férfiak - dobolnak, tapsolnak, így buzdítják a kedvenceiket — így látta a szemtanú, dr. Tüske Csaba. Azt már mondani sem kell, hogy a bőséggel rendelkezésre álló pénz miatt a csapatok a legújabb divat szerinti, legújabb szerelésben lépnek pályára. A „dohány” különben sem számít odakint, amikor Kuvait válogatottja nem is olyan régen kijutott a vb-döntőre, csak azért egy kalap bankjegyet és a legmodernebb amerikai autócsodát kapott mindegyik játékos. Mindent, amit a futballból tudnak, jobbára az angoloktól lesték el, a brazil edzőinváziót ugyanis angol előzte meg. Szívesen tanulnának még több magyar szakembertől is, de magyar játékvezetőket is alkalmaznának, ha kiengednék őket. Különben a PMSC hálás edzőpartnernek bizonyulhatott, amit az is bizonyít, hogy ha az őszi idény végén az első 5- be kerülnének a pécsiek, akkor a télen három meccsre szóló túrára is meghívnák őket. Már csak ezért is érdemes lenne hajtani Bodnáréknak. H. L. Doppingpróba hajszállal? A szovjet tömegtájékoztatás erdektelenségétől kísérve ért 'le<jet pénteken Moszkvában a ”■ nemzetközi doppingellenes konferencia. A sportélet egyik legsúlyosabb gondjával foglalkozó tanácskozásról egyedül a Szovjetszkij Szport közölt naponta jelentéseket. A tanácskozás befejezése alkalmából Manfred Donike kölni profesz- kz°r, a doppingellenőrzés egyik '^nagyobb nemzetközi szaktekintélye, a NOB orvosi bízott- agának tagja nyilatkozott a lopnak. Szavaiból kiderült, hogy a kjoppingkérdésnek vannak „liberálisai", akik a tiltott sze- rek használatát vagy nem használatát kizárólag a sportolók ^öntésére hagynák. A neves Orvos úgy vélekedik, hogy ez olyon, mintha e sportvezetők '’'egük akarnák tudatosan meg- mérgezni a sportolókat. A mostani konferencián a fő téma a dopping haszná lat megelőzése, valamint a nemcsak a versenyekre, hanem a felkészülés egész időszakára kiterjedő folyamatos ellenőrzés nemzetközi megszervezése volt. Donike kitért arra is, hogy egyes szakértők a mintavételhez a legalkalmasabbnak a sportolók hajszálait tartják. A professzor szerint - a biztató eredmények ellenére — ez a módszer még nem bizonyította igazi életrevalóságát, de azért érdemes tovább folytatni ebben az irányban a kutatásokat. ö viszont egyelőre inkább a hagyományos elemzési módszereknél marad. Arról is döntöttek a moszkvai tanácskozáson, hogy két év múlva Kanadában tartják meg a Ili. világkonferenciát, s ekkor a sportolók erkölcsi nevelése lesz a központi téma. Sofa-therm akció A DÉL-DUNANTÜLI TUZÉP VÁLLALAT TELEPEIN! OKTÓBER 9-TÖL 10% ÁRENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT ABLAKOT ÉS ERKÉLYAJTÓT A MEGHATÁROZOTT KERET EREJÉIG! Válasszon kínálatunkból! Részeg játékvezető Szerdán este eldőlt, hogy válogatottunk nem lehet ott az 1990-es olaszországi labdarúgó világbajnokságon. Matematikailag ugyan van még remény, de ehhez az kellene, hogy Írország veszítsen Málta ellen, mi pedig nyerjünk november 15- én a spanyolok elleni visz- szavágó mérkőzésen. Nos, nem valószínű, hogy ezeken az összecsapásokon számunkra kedvezően alakul az eredmény. Kezdhetjük ismét elölről, s abban reménykedhetünk, hogy az utánpótlás, valamint az ifjúsági válogatot- turtk még versenyben van korosztálya Európa-bajnoki selejtezőjében. Alakul az olimpiai csapatunk is, bár itt még nem kezdődtek el a selejtezők, hiszen ez év végéig kell nevezni, majd azután készül el a csoport- beosztás. Az olimpiai torna érdekessége; hogy először szabtak korhatárt labdarúgásban. 1992-ben a barcelonai nyári játékokon csak azok léphetnek pályára, akik 1969. augusztus 1. után születtek. Ez a módosítás nagy vitát váltott ki a szakemberek körében. Többen arra hivatkoznak, hogy a korhatár kijelölése a színvonal rovására megy. Egyesek viszont azt mondják, hogy most lesz csak igazán érdekes az olimpiai labdarúgó torna, hiszen azok is játszhatnak, akik korábban világbajnoksáaon szerepeltek hazájuk felnőtt válogatottjában és a 23 éven aluliak között sokan vannak ilyenek. Három év múlva Barcelonában kiderül, melyik tábornak van igaza, s talán a mi csapatunk is ott lehet ezen a versengésen. A selejtezőre készülő olimpiai csapatunk jelenlegi szakvezetője 'Pisiki Elemér, aki a hetvenes években Pécsett, a Steinmetz SE-nél kezdte az edzőskö- dést. Segítője Kovács Jenő, aki a PEAC játékosa volt a hetvenes évek elején, majd Zalaegerszegen ért el sikereket az utánpótlással. Az új MLSZ-vezetés első döntései közé tartozott a játékvezetői díjak felemelése. Igaz, nagy összegről nem lehetett szó, azt viszont elérték, hogy a kilométer elszámolásnál a rendeletben meghatározott ösz- szeget kapják a bírók. A döntés meghozatalakor úgy tűnt, hogy elégedettek lehetnek a játékvezetők, most viszont mégis zúgolódnak. Kiderült, hogy csak egy fő útja számolható el, még akkor is, ha a játékvezető és a partjelzőik máshonnét utaznak. Hamarosan napirendre tűzik a kérdést, remélve, hogy sikerül kedvező megoldást találni. A játékvezetők tehát nincsenek túlfizetve, ezért is fordulhat elő, hogy olyanok vezethetnek, akik nem alkalmasak rá. Akadnak elrettentő példák is. A héten tárgyalja a Budapesti Labdarúgó Szövetség egy olyan játékvezető fegyelmijét, aki részegen bíráskodott az egyik serdülő mérkőzésen. Ez a játékvezető nem kevesebb, mint 27 (!) sárga lapot osztott ki a mérkőzés folyamán és az sem zavarta, hogy egy-egy játékosnak többször is felmutatta a sárga lapot. „Teljesitmé- nye” bizonyára világcsúcs. Csapatot keres Hámor György, a PMSC labdarú gója. A piros-feketék má nem tartanak ró igényt, ta vasszal elengedték Finnor szágbo. Ott viszont októ berben véget ért a bajnok ság, s most hazatért. Az a legnagyobb gondja, hogy az NB l-ből eddig nem volt érdeklődő, az NB ll-esek meg sokallják az árát. Nehezíti a helyzetét, hogy jövőre valószínűleg visszamehet Finnországba, és itthon félidényre senki sem áldoz komolyabb összeget érte. A MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR Mohács, Budapesti oút. útján megvételre felajánlja üzemképes, igen jó műszaki állapotban lévő „STAR” típusú 6 t-ás tehergépkocsiját Induló összeg: 230 000 Ft. AZ ÁRVEREZÉS HELYE: A Mohácsi Farostlemezgyár szállítási csoportja. A gépkocsi megtekinthető: a vállalat telephelyén. Az árverezés ideje: 1989. OKTÓBER 31-EN 11 ÓRAKOR, a vállalat telephelyén. Telefon: 1922. LELÁTÓ
