Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-13 / 283. szám

1989. október 13., péntek Dunántúli napló s Hol keresik az aranypengőt? A minőség- mindenek* felett Szervezési akadémia Pécsett A minőséggel kapcsolatos kérdésekről volt szó a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság Pécsett zajló, három­napos minőségfejlesztés-szer­vezési akadémiáján. Az elő­adók kivétel nélkül a hazai mi­nőségfejlesztés vezető szakem­berei. Az Econovator Gazda­sági Tanácsadó és Menedzser Gmk. meghívására részt vett a konferencián Balázs László, a svéd Progressive Marketing AB igazgatója. Előadását egy képszerű és találó anekdotával kezdte:- Az egyszeri ember elvesz­tette az aranypengőjét. A ba­rátja kérdésére, hogy miért nem ott keresi, ahol elhagyta, azt válaszolta: Azért, mert it» világosabb van. Nagyon sok vállalat hasonló módon jár el, amikor költség- csökkentést hajt végre. Ott ke­resgéli a veszteséget, ahol könnyebb, s nem ott, ahol kel­lene. Sok esetben az elvárt haszon csak kívánság marad, ha a költségcsökkentést a be­ruházások visszafogásával, a munkaerő leépítésével, a mun­kahelyek más országba tele­pítésével, esetleg átszervezés­sel kívánják megoldani. Ma még csak kevés vezető tartja a minőséget a költségcsökken­tés legjobb eszközének. A rossz minőség a legdrá­gább! Statisztikai átlagbanaz eladási ár 10—20 százalékát teszik ki a garanciára, a se- lejtre, a javításra, az ellenőr­zésre fordított költségek, ame­lyek a rossz 'minőségiből fa­kadnak, s ezzel még nincs vége... A régi vevők átpár­tolnak a konkurenciához, a termelő kapacitás nincs kel­lően kihasználva, a beszállítók fegyelme lazul, a gyártmány- fejlesztési és a gyártás átfu­tási ideje túlságosan lassú, rossz a minőségvezetés. Ilyen esetben nem ritka az 50 szá­zalékos költségnövekedés sem. Lehetőség szerint azokat a költ­ségeket kell csökkenteni, ame­lyek egyáltalán nem járulnak hozzá az áru értékéhez. En­nek első lépése egy sokoldalú minőségbiztosítási rendszer fel­állítása. A marketing olyan részlege a vállalatnak, amelyet a ve­zetők egy része imég ma is fe­leslegesnek és költségesnek érez. Végre be kellene látniuk, hogy egy vállalat nem létezhet marketing nélkül, mely a piaci szükségletek felmérésétől, a termelésen keresztül az áruk nyereséges értékesítéséig vé­gigkíséri a folyamatot. A veze­tő tőkés országokban egy-egy vállalaton belül a marketing osztály vezetőjének véleményét a legmesszebbmenőkig figye­lembe veszik és építenek ró. Ha nem tudja értékesíteni a vállalat a termékeit, akkor jo­gosan merül fel a kérdés: szükség van egyáltalán erre az üzemre? ... 0tt a talpon- maradósért és a vevőkért folyik a harc. Ezzel a konfe­renciával talán mi is nyertünk egy csatát... H. Zs. Energia szolgáltatási tanácskozás „Informatika és elektronizá- ció a villamosenergia elosztó hálózatok üzemeltetése” cím­mel kétnapos rendezvény kez­dődött tegnap a Pollock Mi­hály Műszaki Főiskolán. A megnyitó előadásban Csató János, a Magyar Villamos Mű­vek Tröszt hálózati igazgatója ismertette az iparág ezzel kapcsolatos terveit, elképzelé­seit, amelynek lényege a kívül­álló számára, hogy korszerű számítógépes irányító, döntés­előkészítő és adatfeldolgozási rendszer kidolgozására van szükség. Illem Hazai sajátosság Például Az új városok gondjai Háromnapos konferencia kezdődött Komlón A második világháború után létrejött új városokban, város­részekben, lakótelepeken élők­nek egyaránt szembe kell néz­niük azzal a ténnyel, hogy ma Magyarországon egy mély tár­sadalmi válság időszakát él­jük, a gazdasági, a társadal­mi, az ökológiai krízis ezekben a városokban koncentráltan je­lentkezik, hiszen a központi akarat szerint kialakított élet­tér napjainkban már kevésbé megfelelő, ezért jelentős az a háromnapos tanácskozás, mely­nek gondolatait e bevezető­iben kölcsönöztük. A tegnap kezdődött komlói konferencia ugyanis megpróbál mindazok­ra a kérdésekre választ adni, melyek az érintetteken kívül most már egyre több szakem­bert is foglalkoztatnak. Hogyan lehet a válságon úr­rá lenni? Mit tehet a helyi közigazgatás? Várható-e, hogy csökken az új városokban la­kótelepeken kialakult ellent­mondásos helyzet? Megéri-e felújítani, korszerűsíteni az alig pár évtizede épült panel- Ihózakat. Ilyen és ehhez ha­sonló egyszerű és ennél jóval bonyolultabb, már-már tudo­Komlón, a szilvási városrész egyik színfoltja a Mecseki Szén bányák Karbantartó Üzeme által épített lakóházak imányos igényű kérdések is felmerültek a helyi tanács székházéban megrendezett dél­utáni plenáris ülésen. A komlói Városszépitő Egye­sület szervezésében megrende­zett tanácskozást Szarka Ele­mér, Komló város tanácsának elnökhelyettese köszöntötte, majd Gallusz József, a Honis­mereti és Városszépítő Egye­sület elnöke mutatta be a 38 éves települést az ország 25 hasonló városából érkezett résztvevőknek. S. Hegedűs László, a város- és községvédő és -szépítő egyesületek szövetsége elnö­kének megnyitója után számos figyelemre méltó előadás hangzott el a hazai és külföl­di tapasztalatokról, tenniva­lókról. Hogy nem csupán ma­gyarországi sajátosságokról van szó, és hogy mások példájá­ból is lehet tanulni, ezt érzé­keltette Nicole Haumaat, a Centre de Recherche sur l'Ha- bitat tudományos főmunkatár­sa, aki színes diákkal illuszt­rálva adta elő mondanivaló­ját: Franciaországban ugyan­úgy gond az újonnan épült városrészek korszerűsítése, re­habilitációja, mint nálunk. Ám amint láthattuk, hallhattuk, né­hány évvel előttünk járnak, s már ezért is érdemes a tanul­ságokra figyelni. A komlói tanácskozás egyéb­ként nyilvános, azon bárki részt vehet a következő napok­iban is. r F. D. A képzelet birodalma? Magyarország és Kelet-Közép-Európa Létezik-e egyáltalán kelet- közép-európai régió vagy ez a terület csak „a képzelet biro­dalma", ahogyan azt több ne­ves író megalkotta? A talán meglepő kérdés egyike azok­nak, melyek megfogalmazód­tak és meg is válaszoltalak a tegnapi tudományos konferen­cián a Pécsi Akadémiai Bi­zottság székházában. A Ma­gyarország és Kelet-Közép- Európa címet viselő tanácsko­zást az MTA Regionális Ku­tatások Központja rendezte: három bevezető előadás után — melyet Enyedi György, Hanák Péter professzorok és Rechnitzer Já­nos kandidátus tartottak — hozzászólások és élénk vita kö­vetkezett. Milyen 'Magyaror­szág helyzete a kelet-közép- európai régión belül, milyenek a kapcsolatrendszerei, milyen a régió kiterjedése, milyen fo­lyamatok megfigyelői lehe­tünk? — Az írókkal szemben a geográfus a létező kelet-kö- zép-európoi régiót kutatja, amelynek objektív ismérvei is vannak, de melyet több szem­pontból is megkülönböztethe­tünk. Utalnék a természeti ré­giókra, a politikai felosztásra, a történelmi régióra, a gazda­sági meghatározottságra, a kulturális elhatárolásra, de az urbanizációs folyamatokra is, és még folytathatnánk a Kelet és Nyugat közötti köztes terű­iét elhatárolási lehetőségeit. Ezek a különböző régiók nem fedik egymást teljesen — ma­gyarázta Enyedi György aka­démikus, a Regionális Kutatá­sok Központjának főigazgató­ja, összefoglalva előadásának döntő motívumait.- ön úgy fogalmazott, alap­vetően két változatot lehet el­fogadni Kelet-Közép-Európa meghatározását illetően. Me­lyekre gondolt?- Az egyik Kelet-Közép- Európa közepébe teszi Ma- gyoroszágot a nyolc európai szocialista országgal, kiegé­szítve Ausztriával és a Balti­kummal. A második eltekint a balkáni országoktól, a négy „északi” szocialista országot és Ausztriát érti ezalatt, eset­jog tovább folytatva Bajoror­szág és más német terület fe­lé. Én az elsővel értek egyet, mert a jövő Kelet-Közép-Euró- pájából nem lenne szerencsés kizárni a balkáni országokat. Az én elképzelésem a térség demokratikus államainak erős szolidaritására épül. Elisme­rem, hogy ez egyelőre elég bi­zonytalan jövőkép. — ön hogyan értelmezi a Nyugat-Európához való föl­zárkózást? — Először is ne feledjük el, ■hogy Nyugat-Európa és Kelet- Közép-Európa ezer éve elkülö­nült egymástól, tehát a kü­lönbségek nem csupán a leg­újabb kor „termékei”. A föl­zárkózásról nem szabad le­mondani, de úgy látom, akkor lesz az igazán eredményes, ha építünk a térség népeinek együttműködésére és így vá­lunk egy általános európai in­tegráció részévé. — Sok mindenben egyetértek Enyedi Györggyel - veszi át a szót Hanák Péter történész: — Nem szabad lemondani a ny u gat- e u ró pa i Integrac ióró I, de ezzel párhuzamosan töre­kedni kell arra is, hogy a ke­let-közép-európai térség orszá­gai szorosabban működjenek együtt. Gondolok például az osztrák—csehszlovák—magyar kapcsolatok élénkítésére, in­tézményessé tételére. A Bal­tikumot illetően más a néze­tem. Meglátásom szerint egye­bek között eltérőek a tudati, vallási, gazdasági fejlődés út­jai. Igen fontosnak tartom azt is, hogy ne csak a számunkra tálcán hozott lehetőségekbe kapaszkodjunk, hanem erősen dolgozzunk, gondolkozzunk azon is, hogy mi magunk is teremtsünk új és új lehetősé­geket. Nem kevésbé jelentős tényező az integrációk kérdé­sében és a fölzárkózások út­ján, hogy a gyerekeket előité- letmentesen neveljük, oktassuk iskolában, családban egy­aránt. így érhető el, hogy erő­södjön a népek közötti kultu­rális tudati, érzelmi együttmű­ködés. B. A. Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Ingó és ingatlan Adalék az MSZMP ingatlan és ingó vagyonához, dr. Adóm Antal professzortól (JPTE): „Az MSZMP ingatlan vagyona 1978- ban, a megfelelő rendelkezések értelmében állami tulajdonná vált, egy politikai elhatározás eredményeként. Nyiván 78-ban nem gondoltak arra, ami mára kialakult. Az ingó vagyon (berendezések, bútorok, felszerelések, könyv- és iratanyag, természetesen a gépkocsik és egyéb műszaki fel­szerelések) az MSZMP tulajdonát képezi továbbra is. Az ingatlanvagyon viszont állami tulajdonban és pártkezelés­be tartozik, így erről a parlament dönthet, feltehetően a vá­lasztások után, felosztva a legális pártok között a megfelelő arányoknak megfelelően, Ügy tűnik tehát, a pártvagyon sorsa felett további viták vár­hatók. Autó, vám, valuta, hirdetés Egy pletykának és egy, a Dunántúli Napló hirdetési ro­vatában megjelent üzleti aján­latnak néztünk utána a Vám- és Pénzügyőrség országos pa­rancsnokságán. A vonal vé­gén dr. Kovács Jözsefné tit­kárságvezető. — Lenne egy naiv kérdé­sünk. ... — Igen? . . . — Naiv, mert úgy gondol­juk, ha tudnák.a választ, ak­kor sem mondanák meg. Szó­val, úgy hallottuk, hogy ja­nuár elsejétől megváltoznak a Nyugatról behozott személy- gépkocsik vámtételei. A plety­ka szerint egységesen negyven százalékra emelik a vámot. — Nem hallottunk róla még pletykaszinten sem. — Számítottunk rá, hogy ez lesz a válasz. Mindenesetre még ez is megnyugtatóbb, mintha azt mondta volna, hogy igaz a hír. A másik kérdésünk: megjelent egy hirdetés a Du­nántúli Naplóban a követke­ző szöveggel: „0 km-es Sko­da, 5 sebességes, 6000 DM eladó." Manapság már ilyen­re is van lehetőség? — A devizajogszabályok ezt nem teszik lehetővé.- Nem mondom meg a te­lefonszámot, de ha megmon­danám, önöknek eljárást kel­lene indítaniuk?- Ilyen üzletet magyar ál­lampolgár belföldön nem köt­het. Egyébként a hirdetés sza­bálysértés, amennyiben az üz­let megvalósul, már bűncse­lekményről beszélhetünk. * A hirdetés mellett egy tele­fonszám is taláfiható. A VPOP után ezt tárcsáztuk. A hirde­tést feladó hölgy nagyon meglepődött, amikor elmond­tuk neki, mit tudtunk meg a tervezett üzlettel kapcsolat­ban.- Mi az hittük, hogy mivel a bankba mór be szabad ten­ni a valutát, erre is lehetőség von. Egyébként egy Skoda- kiutolást akartunk eladni... Köszönjük, hogy szóltak. A kérésünk a Vám- és Pénz­ügyőrségihez: ezúttal - mivel első esetben, s végül is jó- szándékúan adták fel a hirde­tést — ne indítsanak eljárást az ügyfél ellen. S a kérés mel­lé egy ígéret: a DN-ben töb­bé nem jelenik meg hasonló hirdetés. ünnepévé és munkaszüneti nappá. Tudjuk, hogy követelé­sünk megegyezik a nemzet túl­nyomó többségének akaratával. 1956. októberében Magyaror­szágon társadalmi forradalom volt! Egy egész nemzet mozdult meg, s csaknem végbezvitte azt, amit mi még a mai na­pig sem tudtunk véghezvinni! DN-nyomda A nyomdagépek elhasználó­dására hivatkozva a Pécsi Szikra Nyomda január elsejé­től felmondta a Dunántúli Napló előállítását. Ez a tény felgyorsította a megyei lapki­adó vállalatnál egyébként is folyamatban lévő, saját elő­állítású újság munkálatait. Ro­vatunknak Bodó László, a lap­kiadó vállalat igazgatója nyi­latkozott: — Tény, hogy a nyomdagé­pek elöregedtek a Szikra Nyomdában. Bizom abban, hogy a pécsi nyomda az ed­digieknek megfelelően, a szer­ződés lejártáig lelkiismerete­sen foglalkozik a Dunántúli Napló előállításával. Ugyanakkor el kell monda­nom, hogy a júliusi szerződés- felmondás után azonnal fel­vettem a kapcsolatot Varga Alajossal, aki Norvégiában él és a Norlitó cég társtulajdo­nosa, s aki felajánlott egy eladó kisnyomdát. Azóta meg is kötöttük a szerződést a Sol- na márkájú, hatéves nyomó­gépre és az ehhez kapcsoló­dó tartozékokra. A gépek no­vemberben érkeznek Pécsre, s bizom abban, hogy — ifj. Braun Károly vezetésével — december közepén már saját nyomdánkban készítjük el a Dunántúli Napló egy próba- számát, januártól pedig már teljes kapacitással üzemelhet az új nyomógép. Az önálló nyomdagép, ki­egészítve a szintén lapkiadás tulajdonba tartozó számitógé­pes fényszedőrendszerrel lehe­tőséget ad más munkákra is. Gondolok itt négyszínnyomású és különböző méretű újságok­ra, szórólapokra, címkékre. Nyugodt Nyugat Nyugat nyugodt. Kiszolgál­ják. Itt von például egy pla­kát, szerte a városban, amely arról tudatja a gyanútlan ér­deklődőt, hogy csinos lányokat keres egy budapesti kft. nyu­gati üzletemberek kultu­rált szórakoztatására. És még, hogy jelentkezni levél­ben is lehet, mert pécsi kép­viselő is van, aki ráadásul — milyen furcsa is a sors — ép­pen a Munkásőr utcában la­kik. Kedves lányok: „keletiek" vagyunk és nem tartjuk ma­gunkat üzletembernek. Ha nek­tek ez is megteszi, akkor se írjatok! Semmit sem tudunk Ígérni, legfeljebb az ellen­szenvünket a hasonló hirdeté­sekkel szemben. Ellenszenvünk nem a 'lányokra vonatkozik, nem a meghirdetővel kapcso­latos, hanem azzal függ össze, hogy a kulturált szabadidő el­töltéséhez is idő kell. Ezt állít­hatjuk. Október 23. A Szabad Demokraták Szö­vetsége Pécs-baranyai Szerve­zete, valamennyi igazi, .hazá­ját szerető és tisztelő honfitár­sunkkal egyetemben, azt köve­teli a jelenlegi felelős Ország- gyűléstől, hogy október 23-át, még ebben az évben nyilvá­nítsák Magyarország nemzeti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents