Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-11 / 251. szám

Dunántúlt napló 1989. szeptember 11., hétfő Kocsidömping borsos árakon Régen nem volt ennyi sze­mélygépkocsi a pécsi autóvá­sáron, mint tegnap délelőtt. Becslésem szerint legalább 1000 járművet kínáltak eladás­ra a tulajdonosok, de hogy mennyi üzlet köttetett, még csak találgatni sem lehet. Ugyanis az árak! 100 000 forint alatt csak Tra­bantot, illetve ugyancsak öre- gecske Wartburgokat, Skodá­kat, Daciákat lehetett venni, de akinek 150 000 lapult a zsebében, annak sem volt ajánlatos az új kocsik között keresgélnie. Az autók zöme - érthetően - a szocialista or­szágokból származó típus volt, de a személygépkocsik vámli­beralizációs hatása a szabad­piacon is megmutatkozik. A nyugatról származó autók — koruk jellemzően három év fölött volt - többsége Opel és Fiat, de akadt Renault, Peugeot, Toyota, BMW és Daihatsu is - igen csak bor­sos árakon. Ha valaki elhűl- ten hallgatta a tulajdonosok által szemrebbenés nélkül mondott 5-600 000 forintokat, azon nyomban utasítást kap­hatott, hogy ha ez sok, ak­kor hozzon kintről. Mert ké­rem, ki az a hülye, aki nem fizetteti meg az itteni vevővel azt a tortúrát, ami egy ilyen autó behozatalával jár... Ál­líthatom, ilyennel nem talál­koztam, többségük még egy­szer annyit kért a különféle típusokért, mint amennyibe ne­kik került. Végül nézzük az árakat, me­lyekből nyilván lehetett leal­kudni: Kl-s Trabant 48 000, Jl-s Lada Samara 330 000, Jl-s négyütemű Wartburg 310 000, 280 000, Volkswagen Golf 310 000, ZZ-s Dacia 178 000, UU-s Polski Fiat 200 000, Fiat Regatta D 520 000, Opel Ka­dett 1,3 GL 650 000, Renault 9 GTL 370 000, Toyota 590 000, PB-s Skoda 62 000, Peugeot 205 XL 490 000 forint. R. N. Tízéves a mozgáskorlátozottak szervezete Vállaikozd szellenű egyesület Baranya megyében Tíz éve obbon a társa­dalomban kértek egyesületi jogát és követeltek figyelmet, amely szemérmesen a saját gondjain kívülinek tartotta a rokkant emberek ügyét. Aztán 1981 -ben, amikor az ENSZ a rokkantak évében határozot­tan az ő problémáikra irányí­totta a figyelmet, nálunk is fellendült a kampány-törődés. Ami ma úgy tűnik, egy évre volt elegendő, legkisébb gon­dunk is több annál, hogy az ő beilleszkedésüket egyenges­sük változó, átalakuló társa­dalmunkban. Igen, tízéves a Mozgás­korlátozottak Baranya Megyei Egyesülete. Az egy évtized alatt több mint ezer tagot maga mögött tudó, ám még­is a mozgáskorlátozottak egé­széért harcos egyesületté szer­veződött. A hétvégén megtar­tott közgyűlésükön, amelyen a 10. jubileumi évet összegezték, egy lényeges gondolatra oda kellett figyelni, amit egy fia­talember fogalmazott meg: a változó társadalmi viszonyok között legyen az egyesület vállalkozó szellemű. Állítom, hogy ez az egye­sület mindig is vállalkozó volt: sosem adományokra, se­gélyekre kért támogatást, a sorstársak gondjainak megol­dásában maga is részt vállalt és követelt. Gondoljunk csak az elmúlt években számunkra is kiharcolt törvényes jogokra, a lakáshitelezésre, vagy a KRESZ-törvényre, a gépkocsi­vásárlási kedvezmények ösz­tönzésére. Bár az egyesület éves költségvetését elsősor­ban 51 szponzor cég finanszí­rozza, jó gazdálkodásról szá­molhattak be. Támogatták a mozgásjavító napiközi létre­jöttét, a sportolóik sikeres szereplését, az elsők között alapítottak gazdasági munka­közösséget, amely ma szép nyereséggel dolgozó vállalat. kizárólag megváltozott munka- képességű dolgozókat foglal­koztat. A közgyűlésen szintén meg­fogalmazták, a legnagyobb si­kernek tartják Baranyában az öt városi iroda létesítését, ugyanis évekkel ezelőtt rájöt­tek, hogy ott kell az önállóan dolgozó kis szervezeteket lét­rehozni, ahol a gondokat megoldják. Eddigi vállalkozásai is fel­jogosítják ezt az egyesületet arra, hogy elismerést és tá­mogatást követeljen a sors­társak céljainak megvalósíjtá- sában, helyzetük javításában. Mindezt a kölcsönös érdekek álapján várják, mert minden támogatást maguk is képe­sek kiegészíteni a társadalom egészének hgsznos tevékeny­séggel, vagyis olyan befek­tetést igényelnek, ami minden­ki számára okosan megtérül. Érdemes figyelni a céljaik­ra! G. M. Balközép koaliciélehetoség (Folytatás az 1. oldalról) zető is táplát aggodalmakat a magyar refarmfoÜyamat kap­csán. Tart attól, hogy a bé­kés átmenet anarchiába tor­kollik, hogy az MSZMP kiszo­rul a megújulási folyamatból, és Magyarország hátat fordít a Szovjetuniónak, s egyolda­lúan a Nyugat felé orien­tálódik. Ugyanakkor Gorba­csov fenntartások nélkül elfo­gadja a demokratikus szocia­lizmus fogalmát és mindazt, amivel az jár — hangoztatta Nyers, kifejtve: Budapest és Moszkva ugyanazon az úton jár, de Magyarország sóikkal előbbre tort. „A Brezsnyev- doktrinát hivatalosan eltemet­ték, de őszintén megvallva, Európának ezen a felén élnek még bizonyos eszmék és fel­fogások. így nem oszlott el teljesen az a nézet, hogy az egyes pártok önállóságát, a nemzetek szuverenitását korlá­tozni kel! és lehet a nemzet­közi kommunista mozgalom konstruált, elvont érdekei ne­vében. Nyers Rezső végül leszö­gezte: az MSZMP nem kíván egyedül kormányozni akkor sem, ha a választási ered­mény ezt lehetővé tenné, de kitért az elől a kérdés elől, hajlandó-e ellenzékbe vonulni vereség esetén. Nem számo­lunk ezzel az eshetőséggel. Az ellenzék nem egységes blokk az MSZMP-ve'l szemben. A békés átmenetet leginkább egy botközép koafició garan­tálhatná - fejtette ki. Kávéház nyílott Barcson (Folytatás az 1. oldalról) semmi, hogy a kávéházzal a vállalati vagyon gyarapodott. Márkás italok, különleges sütemények, pizza, napi sajtó — ezek is elmaradhatatlan kellékei egy kávéháznak. No és természetesen a feketeká­vé, omiből tízfajtával Is szol­gálnak, köztük az Adria kávé­val, amit csokoládéval, ko­nyakkal és tejszínhabbal „bé­lelnek”. A kávéházat egyéb­ként elsősorban a barcsi kö­zéposztály, az értelmiség szi­getének és találkozóhelyének szánták, de máris inkább a fiatalság körében népszerű, amit nem is bánnak. Annál is inkább, mivel az eddigi for­galom bíztató, napi átlagban megvolt a 18 000 forint. Télen rendezvényéket tartanák, s tervezik, péntekenként szomba­tonként a kávéház bárként is működik. Természetesen számí­tanak az idegenforgalomra, a közelben ágazik el a határát­kelőhelyre vezető út. Sok kül­földi Barcsot érintve autózik az Adriára, odaátról pedig élénk a bevásárló turizmus. Az út­ról viszont nemigen látszik a kávéház, a messziről a város­ba érkezők figyelmét érdemes lenne 'hirdetőtáblákkal is fel­hívni. Miklówári Z. A magyar kormány döntése a hazánkban tartózkodó NDK-állampolgárok kiutazásának lehetővé tételéről A Magyar Népköztársaság kormánya az elmúlt hetekben folyamatosan foglalkozott a Magyarországon tartózkodó és a Német Szövetségi Köz­társaságba áttelepülni kívánó NDK-állampolgárok helyzeté­vel. Több alkalommal is tár­gyalásokat folytatott a Német Szövetségi Köztársaság illeté­keseivel, hangsúlyozta, hogy a megoldást ‘a két német ál­lamtól reméli. Az NDK és az NSZK közötti megbeszélések azonban nem jártak ered­ménnyel. Időközben Magyar- országon folyamatosan növe­kedett a hazatérést megta­gadó, s az NSZK-ba távozni kívánó 'NDK-állampolgárok száma. Aggasztó helyzet ala­kult ki a magyar-osztrák ha­táron is, megszaporodtak az illegális határátlépések, s az ezzel kapcsolatos erőszakos cselekmények. A kialakult helyzetért a Magyar Népköztársaságot semmiféle felelősség nem ter­heli, a probléma okainak mi­nősítése nem a magyar kor­mány feladata. Az áttelepülni kívánók ügyé­nek kezelésében a Magyar Népköztársaság kormányát mindvégig az általánosan el­fogadott nemzetközi és a sa­ját politikájában érvényesülő emberi jogi elvek, humanitá­rius szempontok vezérelték. A tarthatatlanná vált helyzetben a kormány úgy döntött, hogy ideiglenes jelleggel felfüg­gesztve az 1969-ben kötött magyar-NDK {kormányközi megállapodás vonatkozó pont­jainak hatályát, lehetővé teszi a Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kivárt NDK-állampolgárok számért a távozást minden olyan o*' szágba, amely őket kész ál engedni vagy befogadni. Az intézkedés 1989. sz«P' tember 11 -én, hétfőn 24.0* órakor lép életbe. * Horváth István belügyminisi tér utasította a rendőrség *' a határőrség szerveit, ho{! azok a hazánkban tartózkodó NDK-beli állampolgárok, harmadik országba kívánna! tőlünk távozni - további int«*' kedésig -, NDK-s okmányt ikkal elhagyhassák Magyaroi szágot. A határőrizeti szerv«! valamennyi határátkelőhely«* és forgalomellenőrző ponto* biztosítják számukra az «>' szágból történő kilépést. Bős-Nagymaros Ha nem is módosult a két fél álláspontja, egy sor kér­dést sikerült tisztázni, és tuda­tosítani a 'két kormány közös felelősségét — vonta meg a Szeptember 28-tól Budapesten Az 56-os nemzetőrség toborzása Fegyvert- nem kérnek, de újjá­alakulnak Sajátos formában újjáalakul az 1956-os felkelés nemzetőr­sége. A harminchárom évvel ezelőtt utcai harcok első nap­jai után Király Béla honvéd vezérőrnagy parancsnoksága és Kopácsi Sándor rendőrezre­des parancsnokhelyettessége alatt, az 1848-as szabadság- harc nemzetőrségének mintájá­ra szervezték meg a főképp diákokból és munkásokból álló, nemzeti színű karszalagos fegyveres polgári őrséget. Többségük 1956. november 4-e utón ellenálló volt. Akiket ki­végeztek közülük, azok a bu­dapesti Újköztemető azóta nemzeti emlékhellyé változta­tott 301-es parcellájában nyugszanak. Király Bélát nem fogták el, az Egyesült Álla­mokban él. Kopácsi Sándort, aki Budapest rendőr-főkapi­tányaként az október 23-i tüntetés engedélyezését java­solta Gerő Ernőnek, kis híján halálra ítélték. Hosszú börtön- évek után Kanadába távozha­tott. A kivégzett Maiéter Pál honvéd vezérőrnagy, az 1956- os felkelés kormányának hon­védelmi minisztere újratemeté­sén ő mondta a gyászbeszé- det. Most a budapesti Jurta Színházban toborozzák majd a nemzetőrséget. Kaszás Zoltán szervező nyilatkozott arról, hogy szeptember 28-án kezdik meg a tagtoborzást. Elsősor­iban az egykori 1956-os nem­zetőröket szeretnék soraikban látni, rajtuk kívül volt politikai foglyokat és a Magyar Nép­hadsereg olyan egykori tisztje­it, akik 1956 után maradtaka hadseregben. Fegyvert nem kérnek, csak egy jelvényt vi­selnek majd, mert mint Ka­szás Zoltán mondta, „semmi­lyen konfliktust nem kívánnak kirobbantani, csak becsületes imagyar emberként küzdeni a változó so kért I" Közpénzt nem használnak fel, kizárólag tag­díjból fizetik a kiadásaikat, s ingyen részvételt vállalhatnak a közrend fenntartásában. Földessy Dénes bős—nagymarosi vízlépcső- rendszerről szombaton Pozsony­ban tartott csehszlovák—magyar m i n i sz te re I nö k - h e lye tte s i tá rg ya - lások mérlegét magyar tudósí­tóknak nyilatkozva Medgyessy Péter. Nem módosult, inkább tisztá­zódott a két fél álláspontja. Magyar részről kifejtették, hogy nem egyszerűen magyar, ha­nem a két nép ügye, mi tör­ténik Bős—Nagymarosnál. A vízellátás és -minőség, a kör­nyezet védelme nem egysze­rűen magyar probléma. Ma­gyarország szerint a kormá­nyoknak e közös felelősség tu­datában kell a vízlépcső ügyét kezelniük. Magyar részről vi­lágossá tették, hogy Magyar- ország semmiféle szerződés­szegést nem követett el, mi­vel nem felszámolta, csupán felfüggesztette az építkezése­ket, és szeretné, hogy a tár­gyalásokat folytatva értelmes megállapodásra jussanak. Medgyessy Péter fontosnak nevezte, hogy a magyar fél rákérdezett: mi a szándéka Csehszlovákiának azzal az egy­oldalú lépéssel, hogy csehszlo­vák oldalon akarja áttölteni a Duna-medret. A lépés a ma­gyar közvéleményt felkavarta. A miniszterelnök-helyettes közölte, kiderült, hogy a csehszlovák félnek nem eleve elhatározott szándéka ez a lépés, csak akkor hajtja vég­re a mederáttöltést, ha Ma­gyarország végleg úgy határoz, hogy a vízlépcsőrendszer bősi részét nem építi meg, vagy jelentősen elhalasztja a mun­kálatokat. Azt is megemlítette Med­gyessy Péter, hogy a magyar fél hangsúlyozta: a Duna-me- der áttöltésével Cséhszlovákia egy sor nemzetközi megálla­podást megsértene, köztük az 1947-es párizsi békeszerződ«' seket és az 1976-os csehszl® vák—magyar határvíz egy«1 ményt. Eredményként könyvelte *J hogy sikerült megállapodó szeptember 20-ig nemzetkő1 jogászok vizsgálják meg 1 kérdést. A magyar miinisrte1 elnök-helyettes szerint tovább pozitívum az, hogy a csel szlovák és magyar tudóid folytatják a párbeszédet a ví* lépcsőrendszerrel kapcsolat® problémákról. Utalt rá, ho? ez azért is fontos, mert * magyar tudósok szerint a vó* ható környezeti károk mW vagy nem szabadna megép1 térti a víztározót, vagy továb bi környezetvédelmi intézkedő séket kellene hozni. Medgyessy Péter közölte °'- is, hogy a pozsonyi tárgyal® sokon szó volt a magyar ó* lampolgárok számára szeptert bér 18-tól bevezetendő be® ziin utalvány-rendszerről amelynek hírére — mint mond fa - joggal háborodott f* a magyar közvélemény. Ezt* kapcsolatban kijelentette: *j' került elérni, hogy a jövő h® ten a két ország megbízott® pénzügyi tárgyalásokat folytá nak. ígéretet kapott arr® hogy még ha a megbeszél« sek eredménytelenül zó ruin® nak is, Csehszlovákia csőik * magyar árszintig emeli a be® zin árát. Megemlítette, hogy közveh1 érintették a farint-korona-é1 folyam kérdését is. Magyaro* szög nem tartja megfelelőn®1 a szocialista vaJuták kurzus®! ról szóló, úgynevezett prág®' megállapodást. Gondolkodó azon, nem kellene-e felmo® dania ezt az egyezményt, e Ikorrdkt, kétoldalú megállap® dósokkal rögzíteni a valut® árfolyamokat — jegyezte meí VáH átkozok, ^ figyelőm! Amerikai humuszgiliszta továbbtenyésztésre ELADÓ A szaporulat eladása nincs korlátozva. A humusz visszavásárlására termékértékesítési szerződést kötünk. A tenyésztési technológiát biztosítjuk, OTP igénybe vehető. A tevékenység 500 000 Ft-ig adómentes. Bővebb felvilágosítás: General Coop Kisszövetkezet, Pécs, Munkácsy M. u. 20. Telefon: 18-960 Medgyessy Péter tájékoztatója Pécsi autóvásár

Next

/
Thumbnails
Contents