Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-09 / 249. szám

♦., stem két Dunámon natm Pécsi utak, utcák, csomópontok _________________________________ Körülményes a városban közlekedni Forgalomtechnikai küszöb a Széchenyi téren Nehézkes a pécsi közutakon járművel közlekedni. E megál­lapítással egyetértenek azok a szakemberek is — Gida Attila, a Pécsi Közúti Igazgatóság forgalmi mérnöke, Kemenes László, a városi tanács forga­lomszabályozási főéi őad ója és Kötődi István rendőr hadnagy, o városi rendőrkopitányság előadója -, akikkel körbejár­tuk Pécs kritikus útvonalait és csomópontjait azt vizsgálva, érit lehet tenni a jobbítás érdekében, s hogy erre mikor kerülhet sor. A városban nagyon sok he­lyütt szükség lenne az útbur­kolat megerősítésére. A pénz­ügyi lehetőségek azonban igen­csak szűkösek, így az indokolt­nál jóval kevesebb út kaphat uj burkolatot. Szerencsére ezek közé tartozik a Bolgár Nép­hadsereg út, felüljáró és ke­ményítőgyár közötti szakasza, melynek felszíne erősen repe­dezett ivóit. Az aszfaltszőnyeg- terítést viszonylag gyorsan megcsinálta a Pécsi Közúti Építő Vállalat - sajnos nem hibátlanul, az autóbuszöblök­nél például megáll a víz -, az aknofedlapak szintbehozá- 50 azonlban meglehetősen el­húzódott, emiatt a forgalom­hon komoly fennakadások ke­letkeztek. A Húsipari Vállalat előtti gyalogátkelőhelynél és Bolgár Néphadsereg út—Tán­csics Mihály út kereszteződé­sében indokolt lenne forga­lomirányító berendezés felsze- refése. Mint a szakemberek elmondták, a tervek elkészül­lek, von építési engedély is, csak a pénz hiányzik ... Egri Gyula—Hajdú Gyula csomó­pont: itt van „rendőrlámpa” - oldjuk is eleget. Talán nem ak nélkül, hisz sok baleset tőr­jének ebben a kereszteződés­ben. Lévén, hogy ötnél több következik be évente, a mi- forgalomtechnikai felül- Józsgálatot tartottak az érde­kelték. Megállopítá suk értel­mében a csomópont forgalom­technikáikig megfelelő, az er- re közlekedőknek az úgyneve­zett telezöldes irányításhoz al­kalmazkodniuk kell, s az át­haladásnál fokozottabban fi­gyelni. Ennek ellenére kisebb alalakitásokat elvégeznek, de ° rendszer alapvetően nem változik. Sarahin tábornok út—Egri Gyula út csomópontja: szűk* Se9 lenne az észak-déli irá- r'VÚ forgalom áteresztő ké­pességének a bővítésére - új ’övöt terveznek kialakítani —, melyre két éven belül sor ke- rél- Sarohin tábornok út—Me­géri út—Készül út keresztező­dése: a forgalom nagysága mdokolttá tenné a forgalom- uányító berendezés létét, ám Ampákat belátható időn be­lül nem terveznek felszerelni. Építők útja-Tüzér út csomó­pontja: a város egyik legbal- esetveszélyesebb helye. Az el­képzelésék szerint 1990-ben végre itt is megépül a forga­lomirányító berendezés. Pécs egyik legforgalmasabb és ta­lán legrosszabb útvonala a iMártírok—Veress Endre-39-es dandár út. Ha valahol, ezen a majd négy kilométer hosz- szúságú szakaszon olyan rossz állopotban van a burkolat, bogy már-már a közlekedés 'biztonságát veszélyezteti. Ha­ladéktalanul szükség lenne a felújítására, de erre a közel­jövőben nem kerülhet sor, olyan tetemesék a költségek. A mégis mikor kérdésre, még csak jóslásra sem vállalkoztak a szakemberek. A Szigeti út egy szakasza 'hosszú huzavona után új burkdlatot kapott - sajnos a többi része maradt olyan, amilyen volt -, de az örömünk nem felhőtlen. Az ak- nafedlapók egy része már mo­zog, a gépkocsik ráhojtásako; zörögnek. Mi lesz később, ami­kor a forgalom sebességkorlá­tozás nélkül haladhat majd? A városgondnokság képviselője szerint a kivitelező a hibákat, hiányosságokat garanciában kijavítja majd. Zsolnay út—Fürst Sándor út- Pécsváradi út, azaz a 6-os számú főútvonal keleti szaka­sza. A balra kanyarodásokat méhány helyen megtiltották, de olyan kritikus pontokon, mint a Zsolnay dombnál vagy a Névtelen utcánál változatlanul engedélyezik. Az indok: tud­ják, hogy ez balesetveszélyes, de a járműveket — megfelelő utdk híján - nem kényszerít­hetik nagy kerülőkre. A Major utcánál - a balokányi strand előtt — lévő gyalogátkelőhely­ihez és a Zsolnay dombnál „rendőrlámpa” felszerelését tervezik, a megvalósításra várhatóan jövőre kerül sor. A Budai vámnál azt fontolgatja a közúti igazgatóság, hogy a Tollbúhin út irányaiba a város felől érkezők az eddigi egy sáv helyett kettőben kanyarod­hassanak balra; nem lenne rossz megoldás, mert így nem torlódnának a járművek, főleg csúcsidőben, amikor nem rit­kán a vasúti átjáróig ér a ko­csisor. Belváros. Ha egyelőre fele­más módon is, de kialakult az a körgyűrű, mely lehetőséget ad a történelmi városközpont el­kerüléséhez. A Landler Jenő út—Aradi vértanúk útja, vala­mint az Aradi vértanúk útja— Hunyadi út csomópontjaiban a közeljövőben forgalomirányító berendezést szerelnek fel. Ez­zel kapcsolatban többen fel­vetették, hogy mivel megvál­tozik az elsöbbségadási köte­lezettség, elsősorban télen, nehezen tudnak majd elindul­ni a felfelé közlekedő autó­buszok. A szakemberek ellen­érve: a buszoknak többnyire eddig is meg kellett állniuk, hisz a balra kanyarodáskor a Hunyadi úton lefelé haladók­nak elsőbbséget kellett ad­niuk. A másik gond, hogy az Aradi vértanúk útról a keresz­teződésbe érkezőknek rossz a láiátása a Hunyadi útra: ezen csak úgy tudnak változtatni, ha a Dunántúli Napló épüle­tének felső sarkát árkádosít- ják... A forgalmat segítő tü­kör elhelyezését a szakembe­rek nem tartják jó megoldás­nak, mert ez csak félreveze­ti (?) a járművezetőket. A bel­város további forgalomcsilla­pításával összefüggésben a Széchenyi téren úgynevezett forgalomtechnikai küszöböt hoznak létre. Ennek lényege, hogy a Perczel utca és a Kos­suth Lajos utca közötti sza­kaszra megtiltják a behajtást, ami tulajdonképpen azt ered­ményezi, hogy a téren keresz­tül megszűnik az átmenő for­galom a buszok kivételével. Szerintem ez nem jár majd lényeges forgalom csökkenés­sel, de a szakember igyeke­zett meggyőzni, hogy igy csak az hajt a térre, akinek fel­tétlenül ott van dolga. S ha már a Széchenyi tér kímélésé­nél törtünk: célszerű lenne minél előbb az autóbuszokat is kitiltani, mert most már ta­lán adottak ennek a felté­telei ! Kossuth Lajos utca. Ha va­lahol, itt aztán van káosz. A forgalamszervező szerint jó az Itteni forgalomtechnikai meg­oldás - hozzátette, a jelen­legi adottságokhoz képest -, a rendőrségnek kellene a közlekedési szabályokat szigo­rúbban betartatni, a rendőr szerint nem jó, s fényképekkel bizonyította, hogy milyen sok szabálytalankodó autóst je­lentenek fel mindennap. A vi­ta eldöntése nem lehet fel­adatunk, ami azonban két­ségtelen tény: az utcába te­herautók, személygépkocsik, délelőtt és délután zavartala­nul behajtanak, várakoznak. iBár a Palatínus Szállónak fenntartott parkolóhelyei von­nak a Széchenyi téren, vendé­geik autóikkal a szálloda előtt várakoznak. Szóval a Kossuth Ldjos utcában nagy a zűrza­var, amit aligha old meg az az intézkedés, hogy a Mind­két irányból behajtani tilos táblát kihelyezik a Perczel ut­ca elejére. A jó megoldás vá­rat magára, mint ahogy az is, hogy a járművezetők tartsák tiszteletben a tiltó táblákat. Mert tény, 24 órában nem posztolhatnak rendőrök ebben az utcában. Rosiprim Nándor Ezekben a napokban a pécsi közlekedés egyik kritikus pontja a Bolgár Néphadsereg úti felüljáró, valamint a Bőrgyár előtti útszakasz 36. hél A Tisztesség Pártja öreg barátom, ha nem lenne annyira észnél, mint amennyire észnél van, bizo­nyára megvalósítaná kávé- házban kiagyalt ötletét; még utoljára kiülne az őszi napsütésben az utcai asz­talokhoz, s minden arra já­ró nőt hangosan dicsérne fel addig, mig rá nem szólnak, akiknek rá kell szólniuk. Szive szerint meg­tenné, de úgy mondja, ah­hoz, hogy ne érezze az „öreg vagy már bohócnok”- alapigazságát, jó néhány üvegnek a fenékére kelle­ne néznie. Azt meg már tiltják az orvosok. Számá­ra nincs tehát más lehető­ség : észnél kell lennie. S érdekes, észnél is van. Pedig hát szakmájánál fog­va jócskán kijut neki. Kiju­tott régebben is, amikor újságíróként föntről azt hányták szemére, hogy nem elég vörös (nem ellenke­zett, öntudatosan volt ró­zsaszín), ma meg az a baj vele, hogy nem tagadja: van, amit — bármennyire is szidják ezt a negyven évet — nagyon megszeretett. Igaz, neki már nem sok vesztenivolója vám, nyugdí­jazása óta beszélhet, amit akar. A pénze nem lesz se több, se kevesebb - igy hát nem is kell elhelyez­kednie. A mai időkben ha van boldog ember, őt akár annak is nevezhetnénk. A feltételes mód persze, nem véletlen, hiszen öreg barátunk időnként úgy ká­romkodik, mint pályája csú­csán, ha életbe lépett az „erősebb kutya . . ."-szindró­ma, s kéziratából pont azt húzták ki, amit a legfonto­sabbnak gondolt. Legutóbb is, meséli, hogy régi isme­rőse lett az egyik nemré­giben alakult párt helyi szó­szólója.-- Képzeld - mondja -, mi lett volna, ha akkor el­fogadom tőle azt az ez­rest .. Az isten se mosná le rólam, hogy így Írtam egész életemben. Mert hogy most azt híresztelné, az hétszentség . .. Az történt ugyanis, hogy „Vasárnapi szakácstanács” című rovatunkba írt leckét, s miután végigkérdezett mindent, a tulaj öreg ba­rátunk felső zsebébe csúsz­tatta a szerinte járó hono­ráriumot. Nagyon erősen kellett tiltakoznia ahhoz, hogy elálljon szándékától. S most ez az ember a szó­szólója Baronyában az egyik egyébként szimpatikus prog­rammal rendelkező, orszá­gos szervezetnek . . . Ilyen is van. Az újságíró pedig nem szól, csak csodálkozik. Csodálkozni persze, nem esek ezen lehet. Én pél­dául rendkívüli módon fur­csállom annak a párttitkár­nak a viselkedését, aki ta­valy ilyenkor még okos, mi több, erős emberként tette dolgát, ma pedig ijedt nyu­sziként, fülét-farkát behúz­va inkább hallgat, ha te­heti. Igaz, neki van még néhány éve a nyugdíjig, s az is lehet, hogy úgy gon­dolja, eddig rossz ügyet szolgált. Ha Így van, akkor- is kérdés: miért csak most jött ró erre? S ha az az igaz, amit kárörvendően fel­tételeznek róla, miért nem mutatja meg, hogy ha már nem is olyan erős, mint volt, okosnak legalább okos maradt? Vagy legalább vir­tusból demonstrálná: amig van mit menteni, ő ott mai rád (az esetleg csak má­sok által) süllyedőinek lát­szó) hajón ... Tudom, kívülállóként köny- nyü ítéletet mondani má­sok felett, s meg kell azt is érteni, hogy a következő néhány évben dől el az el­következendő évtizedek sor­sa, irányvonala. De azt is tudom, hogy vannak, akik rajzolni, s vannak, akik csu­pán követni akarják ezt a vonalat. Lehet, hogy for­dul a kocka, s az is lehet, hogy később kiderül: jelen­leg a két pötty van felül, s azoknak, akik most dob­nak, majd a hatoson áll meg. De erre aztán tény­leg nincs biztosíték. Akkor meg mire megy a játék? Pofonra - ahogy néhány éve Magy Feró énekelte? Azt hiszem, öreg bará­tom mór régóta fontolgat valamit, csak még nem ha­tározta el magát. Látom rajta, szívesen gyűjtené egy­be azokat az embereket, akik a volt, s a leendő ha­tolom birtokosai helyett egyetlen dolgot tartanak szem előtt: a tisztessé­get. S ha sikerül őket egy- begyűjtenie, talán majd megalakítja a Tisztesség Pártját. Azt hiszem, maga­mat feladva, magam is fel­adnám pártonkívülisége- met... Az élei peremen - Pécs belvároséban Pécs-belvóros. A Kossuth Lajos utcában, a Palatínus Szálló előtt méregdrága nyu­gati autók parkolnak. Az ut­ca tele kíváncsi, bámész tu­ristákkal, jövő-menő emberek­kel. Vajon ki gondolná közü­lük, hogy az ódon falok mö­gött emberek élnek elképesz­tő körülmények között. A Kossuth Lajos 7. számú bejárat mögötti folyosóról egy belső udvar nyílik. Az ajtó mellett emberi ürülék mocs­ka bűzlik, szemben, kicsit jobbra valami ottfelejtett fa­tákolmány. Gondozatlan fák, ápolatlan környezet, pedig itt is emberek élnek. Sőt meg­fordul nők itt a szomszédos ci­pőbolt alkalmazottai is, hi­szen az udvarra nyíló raktár­ba naponta ki-behordják az árut. Clgy tűnik, a gondozatlan környeret mégsem tűnik fel senkinek. Az udvaron éjsza­kánként csavargók vernek ta­nyát, a ház idős lakói pa­naszkodnak:- Ez már tűrhetetlen álla­pot, az emberek ide járnak dolgukat elvégezni -• mond­ja B. M. - Sokszor szóltunk már a PIK-nek, hogy ezt az udvart tegyék rendbe, de sem­mi sem történt. Már ötször, vagy hatszor voltam náluk, és lassacskán kiutálnak onnan. Közben minden marad a ré­giben, pedig már a patká­nyok is beköltöztek. A nyitott folyósáról nyíló la­kásokban á lakók még azt a helyet is megmutatják, ahol a hívatlan vendég átfúrta a falat. Nem lehet nagy élmény társbérletben együtt lakni egy patkánnyal, hallgatni az éj­szaka betévedő részegek ran- dalírozását. Ka még tovább haladunk, egy uiabb belső udvarba ju­tunk, ahol a kimustrált, öreg szeneskályhák már alig lát­szanak ki a méteres gazból, és a melléképületek is meg- közelíthetetlenné válnak a buja növényzettől, amiben ki tudja, mi minden tenyészik.- Miért nem testnek itt rendet?- cn nagyon beteg vagyok, három hónapig most is a kórházban feküdtem - mond­ja Kovács Józselné. — Nem tudom a gazt kfkapálni, 80 éves vagyok és tüdőembóliám is van. Hiába mondják, hogy csinálják meg a lakók, erre én képtelen vagyok.- Hány éve tetszik itt lak­ni?- Negyvennyolc!- És azóta mi változott itt? — Semmi, egyszer volt ta­tarozva, nagyon régen. — Biztos a patkány is azért kqltö.-ött ide? — Nem tudtam elképzelni, mi is történt hajnalban, ami­kor lölébredtem, valami ko­pogott a szobában és egy­szeresek szembenézett velem a patkány! A lakásokat állítólag nem­rég szükséglakássá „minősí­tették”. Hogy valójában há­nyán ' és kik laknak e Pécs szégyenének nevezhető bel­városi falak között, nem si­került egyértelműen tisztáznia jelenlévőkkel, okik csak pa­naszaidat sorolták, s örültek, hogy végre akad valaki, aki bemerészkedik ide és meg­hallgatja őket. A nyomorúsá­gos lakásokért, igaz, alig több mint száz forint lakbért fizet­nek, de ilyen hajlékokért és ilyen környezetben talán még az is sok, hiszen emberek­nek sehol, nemhogy a belvá­rosbon, nem lenne szabad ilyen körülmények között élni. Ferenci Demeter lal, gaz, hulladék A szerző felvétele Társbérletben egy patkánnyal

Next

/
Thumbnails
Contents