Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-07 / 247. szám

1989. szeptember 7., csütörtök Dunántúli napló 5 Új feladatok, követelmények A JPTE gyakorló középiskolája Bővítik a Komarov Gimnázium épületét Évek hosszú tárgyalásai után megszületett a döntés: a Ja­nus Pannonius Tudományegye­tem gyakorló középiskolájául a pécsi Komarov Gimnáziu­mot és Szakközépiskolát neve­zik ki. Az iskola fenntartójá­vá az egyetem válik, s övék a szakmai irányítás is. Az egyetem Tanárképző Karának hallgatói ezután ebben a kö­zépiskolában folytathatják ta­nítási gyakorlataik zömét, ide iónnak órákat látogatni, szak­köröket vezetni. Dr. Kovács Sándor, a kar dékánhelyette­se tömören fogalmaz: a kö­zépiskola oktatói szómára is új feladatot, lehetőséget je­lent a gyakorló iskolai stá­tus, ahol az eddiginél több alkalom nyílik a tudományos kutatásokra, az egyetemi ok­tatásba való bekapcsolódás­ra, a friss kezdeményezések megvalósítására. A város, a megye, az egyetem is újabb szellemi erőforrásokhoz jut, s az iskola tanulói is jobb színteret kapnak tehetségük kibontakoztatásához. — A gyakorló iskola előbb- utóbb elit iskola kiván lenni? — Még ma is nehezen fo­galmazzuk meg ezt a célkitű­zést: elit iskolává fejlődni, de terveink szerint a fogalom jó értelmében azzá kell vál­nia. Elég nagy hiba volt, hogy oly sokáig mereven el­utasítottuk a tehetségekkel való kiemelt foglalkozást — mondja dr. Kovács Sándor. — Ez a célkitűzés mit jelent a tanári kar számára? Válo­gatnak a tantestületben? — A minőség fejlesztéséhez új követelményeket kell a pe­dagógusok elé is állítani. Le­het, hogy valaki jó szakem­ber, de nem tudja vállalni a szakvezető tanárságot, nem tud vagy nem akar úgy dol­gozni, hogy minden pillanat­ban a „kirakatban legyen”, vagy úgy érzi, a hallgatók ok­tatása, a legféltettebb mű­helytitkok átadása nehézséget jelent a számára. Bizonyára keletkeznek feszültségek, bár a tantestület elfogadta ezeket o feladatokat s mindenki mérlegeli, eleget tud-e tenni ezeknek vagy sem. — Az újonnan jelentkező ta­nulókat milyen leltételek alap­ján veszik löl? — Bizonyára lesznek majd felvételi beszélgetések, ame­lyeken a gyerekek tanulmányi eredményei mellett arról is képet lehet alkotni, kinek mi­lyen az érdeklődése, s mek­kora elszántsággal fog az új feladatokhoz. — Az iskola képzési arcu­latában milyen változásokat jelent a gyakorló iskolai be­sorolás? — Kiemelt helyre kerül az idegennyelvi képzés. Az isko­lában már tavaly is indítottak előrehozott fakultációval, na­gyabb, óraszámú fizika-, bioló­giaoktatást. Az iskola igaz­gatójának, Lükéi lózselnek az elképzelése szerint egyfajta biofizikai oktatás is kialakul­hat a későbbiekben. A gim­náziumi osztályók mellett az 'iskolában egy-egy osztályban tanulnak még geodéták és posta forgóim isták. A városi tanáccsol közösen meg kell oldani, hogy a geodéta osz­tály idővel máshova kerülhes­sen, mert az óratervük, tan­menetük élesen elüt a többi 'középiskolai osztályétól. — Elegendő lesz-e a felada­tok ellátásához a mostani épület?- Nem, de épül majd az iskolához egy új szárny, mely­ben nyelvtanítási termek, ter­mészettudományos előadók és egy aula is helyet kap. A 'költségeket a városi és a me­gyei tanács, valamint az egyetem, illetve a miniszté­rium vállalja. A jó munkához így a feltételek is megvaló­sulnak. Bariahidai A. Bá nyagépész- szeminárium Gazdasági körülményeink miatt nehéz idők járnak a hazai bányászatra, s e két­ségekkel teli helyzetben sem adja fel a reményt a „hát­ország", a hatalmas szelle­mi kapacitást felhalmozott mérnöki -műszaki gárda. Im­már hagyományosan rende­zik meg most csütörtökön és pénteken Balatonfüreden a bányászüdülőben a bá­nyagépész szemináriumot, ahol számot adnak a hazai ■bányavállalatoknál elért gé­pészeti és villamosfejlesztési eredményekről. Az Országos Bányaműszaki Felügyelőség védnökségével megtartandó országos szakmai konferen­cián, annak gépészeti és villamos szekciójában ösz- szesen 24 szakmai előadás hangzik el, melyek felölelik a bányászattal kapcsolatos valamennyi fő kérdés mű­szaki és elméleti megoldá­sait, újdonságait: a szállító- hevederektől a tömítéseken át a szellőztetésig, a jö- vesztőtárcsáktál a kaparó­kon át a számítógépes diagnosztikáig. A tanácsko­záson az Egri Finomszerel- vénygyár pneumatika irodá­ja a Mecman pneumatika a bányászatban címmel mu­tatja be újdonságait. Habsburg Walberga: „Magyarország a hazám..." Á páneurópai ifjúsági mozgalom delegációja Pécsett Kedves vendégei voltak teg­nap Pécsett a Lenau háznak: a „Páneurópa” ifjúsági moz­galom német — NSZK-beli — delegációja többnapos ma­gyarországi útja során látoga. tott a hazai németség leendő fellegvárába, s érdeklődésüket is ez határozta meg; a ma­gyar nemzetiségi politika felől tudakozódtak. A delegációt a szervezet elnöke, Habsburg Walberga vezette — Habsburg Ottó leánya —, s eljött Bernd Posselt, a Páneurópa Egyesülés német szervezetének elnökhe­lyettese is. A népes ifjúsági delegációt Báling József, a Magyarorszá­gi Németek Szövetsége Bara­nya Megyei Szervezetének el­nöke és Kerner Lőrinc, a Le­nau Egyesület elnöke fogadták, tájékoztatva őket a hazai németségről, identitásáról, kul­turális és nemzetiségi életéről. Való igaz: az elmúlt néhány év megannyi örvendetes válto­zás kovácsa volt a hazai nem­zetiségi politikát illetően, s erről - az előzetes információ­val rendelkező fiatal politiku­sok - elismerően nyilatkoztak. Egyben megerősítették vendég­látóikat abban, hogy az Euró­pa Parlamentben továbbra is szorgalmazni fogják a magyar törekvések támogatását, s ezek közül is a legfontosabbat, az anyanyelvi képzés segítését. A találkozót követően inter­jút készítettünk Habsburg Walbergával, melyet teljes ter­jedelmében a Vasárnapi Du­nántúli Naplóban közlünk. Elöl­járóban mindössze néhány mondat a Habsburg család hölgy-politikusától:- Ha Magyarországra érke­zem, az hazaérkezést jelent, hiszen nekem ez a vidék nem idegen, történelmi otthon. Családom részben innen szár­mazik. Tehát számomra jóval több, mint bármely európai po­litikus számára. Otthon úgy neveltek, hogy Magyország a hazám, akár csak Ausztria, és számomra belső igényként fo- galmazódgtt meg, hogy meg­tanuljam a nyelvét, megismer­jem kultúráját. Ez nélkülözhe­tetlen ahhoz, hogy Magyaror­szágot 'képviselhessem a politi­kai élet bármely színterén. Bernd Posselt nagyon elis­merően szólt a magyarországi németségről, a nemzetiségi politikáról: — A programunkban — mely során a magyar ifjúsággal is­merkedünk - fontos szerepe van az itt élő német nemzeti­ségűekkel való találkozó-esz­mecserének. Számunkra krité­rium, hogy egy európai or­szág hogyan bánik a területén élő kisebbségekkel, milyen jo­gokkal ruházza föl. S nagyon boldogok vagyunk, hogy Önök azt az utat választották, me­lyen visszatalálhatnak Európá­ba. Kezdettől törekvésünk, hogy mind az NSZK, mind a nyugat-európai gazdasági kö­zösség megkülönböztetett gaz dasági támogatást is nyújtson ehhez az egyáltalán nem könnyű úthoz. Kozma Ferenc Szakmásító szaktanfolyamUS i 0 Felvonókarbantartó — szerelő szakmunkásbizonyitványt nyújtó FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAM!!! Részletes felvilágosítás: a Vasutas Művelődési Házban, Pécs, dr. Váradi A. u. 7 2. Telefon: 10-037. Jelentkezni lehet 1989. szeptember 15-ig. A tanfolyamot Mohay Jenő nyugd. ÉMI felvonószakértő vezeti. —Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Anonymustra „BÁNYÁSZOK! A Heti Vi­lággazdaság című újság au­gusztus 26-án megjelent szá­mában a pécsi tömegdemonst­ráció jogosságát megkérdője­lező, szándékaiban bányászat- ellenes hangulatot keltő cikket közölt. Az ehhez hasonló — szenzáci óhajhó sz bértollnokok által írt — cikkek megjelente­tése az elmúlt két-három év­ben mind gyakoribbá vált, de ez utóbbinak dilettantizmusa, rosszindulata felülmúlt min­den eddigit. Állítjuk, hogy Zvolenszky István „újságíró” a Szenet szemért cikkében vagy tudatosan félrevezetni akart, vagy nem tudja, miről be­szél. Nem tűrjük tovább, hogy a bányászat és a bányászok jelenét és jövőjét formáló tár­sadalmi vitában a demokráciát felváltsa a demagógia, a sanda indulatoktól vezérelt fe­csegés. Követeljük a bányászat valós helyzetét, jövőjét bemu­tató helyreigazítást. Reméljük, hogy az elfogulatlan sajtóor­gánumok az elkövetkezendő napokban ennek teret adnak. A demonstráció szervezői.” A röplapot a demonstráció előtt osztogatták. Mivel Zvo­lenszky István cikkéből egyszer mi is idéztünk, kötelességünk­nek tartottuk felhívni öt, s is­mertetni vele a szervezők véle­ményét. Azt kérdeztük tőle, mit szól mindehhez? — Tegnap, amikor megkér­deztek, közvetett úton kapcso­latot kerestem a demonstráció szervezőivel, az ércbányászok szakszervezeti bizottságával. Ök azt mondták, nem tudnak a röplapról, nem ők adták ki. így azt hiszem, egyéni kezde­ményezésről van szó. Nem fog­lalkozom vele. Gyulai Sándor, a MÉV szb- titkára: — Valóban nem mi terjesz­tettük a röplapot, nem is tud­tunk róla. Azt viszont el kell 'hogy mondjam, így utólag, többé-kevésbé egyet tudok ér­teni mondandójával. Mi is csodálkoztunk a Zvolenszky- cikk adatain ... A témához kapcsolódva levelet juttatott el szorfcosztöségünkhöz Antal László, a MNF cserkút! elnöke, megyei elnökségi tag: Hazafias Népfront cserkút! bizottsága kezdeményezésére a kövágószőlösi- kövágótöttösi és bakonyai NF bizottságokkal közösen aggodalmunknak han­got adunk, mert az esetleges uránbányák bezárása esetén négy községünk depressziós helyzetbe kerül. Községeinkben letelepedett bányászok, valo- mint más munkakörben dolgozók és azok családjainak a jövője bizonyta­lanná válik. Megszűnése esetén amúgy is rossz infrastruktúra tovább rom­lik. Mi, itt élők aggódva figyeljük a fejleményeket, és követeljük a térségünkben lakók részére olyan munkahelyek megteremtését, mellyel, az itt élő és lakó dolgozók ingázása és létbizonytalansága nem fokozódik. Mi, itt élők nem a bányavállalat vezetőit akarjuk további gondokba so­dorni, de köztudott, hogy környezetünk radioaktivitással szennyezett tér­ség, a rekultivációs gondok is felmerülnek, mi továbbra is itt akarunk él­ni, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között. Elvárjuk, hogy 4 községünk részére a depressziós térségeknek nyújtott kiemelt támogatás biztosítását. Állásfoglalásunkat a bányavállalatok sorsá­nak alakulásáról tárgyalók figyelmébe ajánljuk. Rovatunkban már kétszer is ir­tunk egy hírről, mely először plety­kaszintű információként, másodszor pedig — mint utólag kiderült — egy arra nem feljogosított dolgozó szájából hangzott el. Nos. az in­formáció valós: a Zsolnay ve­zetőit tényleg megkeresték Ameri­kából az ajánlattal, hogy megven­nék az államtól a gyárat. Tegnap dr. Grosch Béla főmérnöknél érdek­lődtünk a részletek felől: — Több mint egy hónapja tárgya­lunk egy amerikai üzletemberrel, s ö, ahogyan elmondta, minél előbb szeretné magáénak tudni a porce­lángyárat. Tegnap egy munkásgyű­lésen megjelent az úriember ma­gyarországi megbízottja, s tájékoz­tatta dolgozóinkat is elképzeléseik­ről. Úgy láttam, a munkásoknak tetszettek az elmondottak — persze, meg kell jegyeznem, anyagilag ők is jobban járnának, ha amerikai tulajdonba kerülne a vállalat. Idő­Fegyverek ■Itt valóki provokál címmel a tegnapi Magyar Hírlap idéz a Liberation című párizsi lap­ból: „A párt (ti, az MSZMP) kétezer káderéhez intézett tit­kos körlevélben arra szólította fel óikét, hogy tartsanak ma­guknál fegyvert...” hőiben bejelenthetett egy másik egyesült óllamohbeli partner is, öt csütörtökön ismerjüh meg. Hagy melyihühé les* a Zsolnay, majd csah hésőbb derül ki, de art hoz Iá kell tennem, hogy o lényegi tárgyalások megkeidésére először a vállalati tanács Z/3-ának kell igen­lően voksolnia. A siándéknyilatko- tat után as Ipari Minisitérium en- gedélyeiheti ai adásvételt, de at­tól tartok, ei nagyon el fog hú­zódni. hiszen az amerikaiak 100 százalékban meg akarják venni a gyárat. Ilyenre még nem volt pél da, úgyhogy kérdés: ki adja hoz­zá az aláírását? . . . Hogy az ame­rikaiak — amennyiben megveszik a gyárat — azonnal racionalizálás­ba kezdenek, valószínűnek tartom. De ez talán nem is baj: a dolgo­zók között már most tapasztalható, hogy kialakult agy egészséges ver­senyszellem. A kormány lapjában megje­lent írás címével egyetértve, érdemesnek láttuk felhívni a Baranya megyei pártbizottság titkárát, tud-e ilyen levélről. Dányi Pál elmondta, hogy sem ő. sem munkatársai nem tud­nak esetleges ilyen levelek­ről. Aczél A megye megy-e? választókörzetből Aczél György visszahívására tett javaslatun­kat. Ez messze meghaladja az ott élő választópolgárok szá­mának tíz százalékát. A neveket tartalmazó listát a közeli napokban eHcüldjük a HNF megyei választási elnök­ségének. Ha Aczél György ezek után sem mond le, ak­kor időközi választásokat kell tartani az ő pécsi választási körzetében. Több napilapunk foglalkozott egy soproni előterjesztéssel, amelyről Fülöp József, az MSZMP soproni első titkára a következőket mondta a Népszabadságnak: „A mi ter­veink szerint a jövőben megszűn­nének a megyei tanácsok, mert az anyagi javak fölött nem rendel­kezhetnének . . .** Tegnap este felhívtuk Piti Zol­tánt, a megyei tanács elnökét, és fpvid véleményét kértük ezügyben: — Politikai és szakmai szempon­tok szerint is meggyőződésem, hogy a megyei tanácsok mai megszün­tetése nem kellően kiérlelt, sőt már-már beláthatatlan következmé­nyekkel járó, felelőtlen gondolat. A fő kérdés nem az ugyanis, hogy legyen-e megyei szint, hanem, hogy milyenné váljon. Nyilvánvaló, hogy a korábbi, feudális eszközökkel mű­ködő struktúrát fel kell váltania egy, térségben gondolkodó, megfe­lelő felkészültségű testületnek és szakértői apparátusnak. A megyéknek nem a pénzelosz­tás a fő feladatuk, hanem az. hogy a jövőben a legkülönbözőbb érdekeket (választókörzeti, párt, szakmai, vállalkozói) ütköztessék és koordinálják, ugyanis, ha ez a do­log helyi, térségi szinten nem ren­dezhető, akkor országos szinten ke­zelhetetlenné válik. Félre ne értsék, a felvetés el­utasításában engem nem a „szé­kem** védelme, hanem a térségi ügyek kezelhetősége vezet. Csak egyetlen példa Baranyából: ha esetleg megszűnne a megyei szint, milyen szervezetnek lenne feladata a gazdasági szerkezet korszerű­sítése. Habsburg Walbergát, a csoport vezetőjét köszöntik a pécsi lenau-hóz kapujában Fotó: Läufer László Amerikában kapós a Zsolnay A Magyar Demokrata Fórum szokásos havi sajtóértekezletét kedden tartották Budapesten. Az egyik témája Aczél György képviselő (Pécs. egyes sz. vá­lasztókörzet) visszahívására vo­natkozó aláírásgyűjtések jelen­legi 'helyzete volt. Szabó István képviselte az MDF pécsi szervezetét, vele beszélgettünk tegnap: — Elmondtam, hogy aláírás- gyűjtő akciónkon háromezren támogatták eddig az adott

Next

/
Thumbnails
Contents