Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-07 / 247. szám
1989. szeptember 7., csütörtök Dunántúli napló 3 TOitéiíkeKiés Baranyában Emlékülés Szentlőrincen Szeptember elsején a szent- lőrinci iskolakísérlet 20. évfordulója alkalmából emlékülést tartottak a helyi 1. számú Kísérleti Általános Iskolában. Az eseményen ismét találkoztak a kísérletet elindító iskolák — a szentlőrinci mellett a kaposvári Toldi utcai Általános Iskola és a Me- zőgyáni Általános Iskola képviselői, igazgatói és pedagógusai; az emlékülés vendége volt Piti Zoltán, a megyei tanács elnöke és Fischer János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője is. A sztíkmai'lag is igen fontos r Uj iskola Mecseknádasdon Tizenhat tantermes új iskolát, tornacsarnokot építenek Mecseknádasdon. A* idei tanév elejére hat tanterem készült el, melyben már el is kezdődött a tanítás. Az építkezés a jövő évben fejeződik be. A község lakói l®lentös társadalmi munkát vállaltak és vállalnak a továbbiakban is hét- egeken. A hat tanterem berendezési tárgyait Ausztriából és nyugat- németországi testvérközségüktől, Unteresingenböl kapták. Az iskolában kétnyelvű oktatás folyik. Német nemzetiségi oktatás Tanuljanak meg németül beválni a gyerekek - összeg- céljaikat a pécsi belváro- Sl iskolában, mely évek óta Hómét nemzetiségi iskolaként működik. Bár célkitűzésük ma- 9ától értetődőnek tűnik, még- sem az, ha végiggondoljuk a ’hozónkban honos idegennyelv- tanitási zsákutcákat, melyek ''egeredménye nem bárhol, bármilyen helyzetben használható nyelvtudás, hanem tan- könyvrendszerű ismeretek ku- halmaza. A belvárosi iskolában a németet nemzetiségi nyelvként tanuló osztályok mellett elsőtől kezdve kétnyel- vu osztályokat is indítanak, Qhol több tantárgyat is németül sajátítanak el a gyerekek. Az idén úgynevezett „sima" első osztályt nem is hirdettek, Hegy osztályukból a fele kétnyelvű, a másik része nemzeti- ségi. Az érdeklődés roppant Hogy a német nyelvtanítósi Programjuk iránt, éppen ezért szeretnék elérni az iskolában, hegy megszüntethessék a je- enlegi beiskolázási körzetüket, s valóban azok a gyerekek je- entkezzenek hozzájuk, akik németül akarnak tanulni. Az 'bei tanévben szeretnének két nemet kórust alapítani, és folyatják a nemzetiségi tánccso- Portjukkal a próbákat. Érképzéseik szerint a lenau-ház- z°l. s a Pécsen létesítendő nyugatnémet konzulátussal is szeretnének együttműködni, s törekszenek cserekapcsolatok kialakítására. Az orosz nyelv választhatóvá válásával felkészültek arra, hogy a felsőtagozatos osztályokból érkező német nyelvtanulási igényeket is kielégítsék. ^ találkozónak külföldről érkezett látogatója is volt, Dimitrij Mansleldnek, a Moszkvai Pedagógiai Akadémia professzorának személyében, aki a módszer szovjetunióbeli meghonosításán dolgozik. Az egész napos program, amelyen részt vettek a nagyközség vezetői is, előadásokkal kezdődött, így többek között az iskolalapító Gáspár László, jelenleg a Sarkadi Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatója és dr. Kocsis József, a Szentlőrinci Kísérleti Általános Iskola mostani igazgatója összegezte az elmúlt két évtized pedagógiai tapasztalatait, dr. Bernáth József, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója a megyei művelődésügy és az iskola kapcsolatát tekintette át. A program a délutáni tanévnyitóval fejeződött be, amely az idén először a két osztálynál induló Szentlőrinci Kísérleti Gimnázium kapuinak megnyitását is jelentette. Eső után köpönyeg? Nem éppen rózsásan, inkább penészvirágosan kezdődött az idei tanév a Szederkényi Alto- lános Iskolában. Mint megtudtuk, a felső tagozatosok épülete emeletráépítéssel négy új tanteremmel bővül, a munkákkal a Bástya Gmknak jövő év szeptemberére kell végeznie. Mindenesetre a fóliával letakart emeleti rész háromszögletű ablakkiképzései felfogták, ösz- szegyüjtötték a vizet a nyári esőzések idején, majd a fólia kiszakadt és át is engedte. így most a már meglévő szűk hely is tovább fogyott — két beázott tanterem, mint megtudtuk, csak szeptember második felétől lesz ismét használható állapotban. Az így megnövekedett költség nyilvánvalóan az építőket terheli. A Baranya Megyei Tanács egyébként 5,2 millióval segítette a beruházás megindítását, a helyi tanács 9—9,5 millió forintra tudja kiegészíteni az összeget, s egyelőre csak bíznak abban, hogy ennél nem fog többe kerülni. Orosz szakosok átképző tanfolyamai Példás gyorsasággal gondoskodott a megyében orosz nyelvet tanító pedagógusok átképzéséről a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet és a Janus Pannonius Tudományegyetem. Az országban elsőként pályázatot küldött az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak, ami szerint a megyében szükséges 35 milliós átképzési költség 65 százalékát a törvény szerint az ÁBMH, míg a fennmaradó költségeket a helyi tanácsok vállalják. Ez a fennmaradó 35 százalék még mindig olyan tetemes összeg, hogy a felével a Baranya Megyei Tanács járul egy mindenekelőtt minőségközpontú átképzés megvalósításához, ami a pedagógusok számára teljes egészében térítésmentes lesz. A megye 81 általános es középfokú iskolájából valamivel több mint 300 pedagógus kérte az átképzését, az iskolák igényei szerinti megoszlásban több mint 150-en német nyelvre, 100-an angolra, 30-an olaszra és néhányon franciára jelentkeztek, valamint képzés indul szerbhorvót nyelven is. Félszázan középfokú intézményekből érkeznek majd a szeptember 18-cal induló négy féléves tanfolyamokra, a többség általános iskolákból. A hétfőn, szerdán, pénteken heti 12 órában megtartandó kurzusok különböző szinteken — kezdő, középhaladó, haladó stb. — kezdik meg az átképzést, illetve az elsajátítandó nyelv oktatását. Hiányzó tankönyviek Valahogy úgy lehetnek a tankönyvekkel a kiadók, mint Q . köztisztaságiak a hóeséssel: [Mindig azt nyilatkozzák, hogy ^őben és jól fölkészültek, de sóhasem sikerült megbukniuk a hóeltakarítással — le9yezte meg Bauhoffer József, 0 rnohácsi Park Utcai Általó- ^°s Iskola igazgatója, amikor rról érdeklődtem, milyen a gn'könyvellátásuk, vannak-e jjrányzó kötetek. Miért nem le. j6* megoldani, hogy már jú- n'Usban kézhez kapják a szep- l^mberi tanévkezdéshez kellő könyveket, hogy a nyáron a kerekek, tanárok már tanulmányozhatnak azokat? S miért nem lehet elérni még azt sem, hogy legalább szeptember elsejére a tankönyvek birtokában foghassanak hozzá a munkához? A kérdéseket nvn- csak a móhácsi igazgató, hanem kollégái is megfogalmazták városi és falusi általános iskolákban, szakközépiskolákban, szakmunkásképzőkben, gimnáziumokban. A komlói 501. Számú Csizmazia Gyula Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese, Békási Ferenc elmondta, kilencféle közismereti és harmincháromféle (!) műszaki könyv, feladatlap hiányzik náluk. Az elmúlt évek tapasztalatai sem kedvezőbbek: volt rá eset, hogy év végéig sem érkeztek meg a tanításban igencsak fontos könyvek. Kevesebb kötet hiányzik a pécsi Testvérvárosok Terei Általános Iskolából, több a szalóntaiból. A pécsi Leő- wey Klára .Gimnáziumban is sok tankönyvet nélkülöznek, s ők sem csak az átdolgozásra váró (várt) történelem tárgyból, hanem például fizikából, földrajzból, kémiából, biológiából, matematikából is. A késve érkező könyvek hátráltatják az oktatást, a tanulást és ezért a kiadók magyarázatai sem nyújtanak kárpótlást. Fizetésemelés Talán nem kellene már any- nyit foglalkozni a pedagógusok fizetésével - mondják fe; lelös oktatásügyi szakemberek. Talán mégis a mélyére kellene nézni a százalékoknak - mondják mások -, mert hátha csak az újságok címei maradnak meg a közvélemény emlékézetében a 60 százalékos emelésről. Tehát néhány sor a Baranya megyei- részletekről. Az idei, szeptember 1-jei béremelés alapja nem a jelenlegi, hanem az 1988 december havi besorolás szerinti bér (olapbér+pótlék). Ehhez számították hozzá a 16 százalékos emelést, amely Boranya megyében pontosan 16,18 százalék. A megyében az emelés 7851 pedagógust és 4952 adminisztratív és technikai dolgozót érint óvodában, általános iskolában és középfokú iskolában. A megyei tanács művelődési osztályán szerzett értesülésünk szerint 1988 decemberében Baranyában az óvodai pedagógusok havi bruttó átlagbére 6012 Ft, az admanisztratív és technikai dolgozók átlaga 3966 volt; az általános iskolai tanítók, tanárok átlaga 7801, az alkalmazottaké 4768 (diákotthoni nevelők: 6338); a középiskolai tanárok fizetése 8931, a szakoktatóké 8648, az alkalmazottaké 5109 forint. Ezekkel az átlagokkal Baranya a 16. helyen áll a megyék rangsorában. (A Statisztikai Hivatal adatai szerint Baranyában az iparban dolgozó fizikai munkások havi bruttó átlagbére 1988-ban 9544 Ft, a szellemieké 13 080 forint, ugyanez a két szóm az építőiparban 7320, illetve 11232 forint.) A 16,18 százalékos központi emeléshez a Baranya Megyei Tanács 4,5 milliót hozzá tett, így az emelés 16-17 százalék között lesz. A megyei tanács 1,2 millióval támogatja ebből az egyetemet, főiskolát, nappali tagozaton végzettek új besorolását; a kistelepüléseken dolgozó 175 pedagógus a százalékos emelésen kívül plusz havi 500 forintot kap. Az egyes iskolákra eső bértömeget elosztani az iskola vezetőjének jogköre az érdekképviseleti szervvel való egyetértésben. Lehetőség van a differenciálásra is, ám az iskolák túlnyomó többségében nem differenciáltan osztották el a pénzt, hanem a százalékokat mechanikusan kiszámolva, mint jelezve ezzel, nogy a mindenkit egyaránt érintő életszínvonal'-csökkenés lassítására kívánják felhasználni a fizetésemelést, és nem a munka színvonala szerint minősítenek ebben az esetben. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint a 60 százalék a következőképpen jön össze 1988 decemberétől 1990 végéig. Az idei év elején a szokásos 6 százalék, plusz a most adott 16 százalék, jövő januártól várhatóan 20 százalék, majd újabb 13 százalék. Ez összesen 55 — a minisztérium nyilván számit arra, hogy az egyes helyi tanácsok is a zsebükbe nyúlnak még. Barlahidai A. - Bóka R. - Gárdonyi T. Feltöltés 1992-ig Informatikai alrendszer a pécsi Egyetemi Könyvtárban Kapcsolódás Európához? Jelentős lépés volt a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem életében . központi, Leonardo da Vinci utcai könyvtárának felújítása, bővítése. A rekonstrukció egyúttal minőségi változást is hoz, nemcsak abban a tekintetben, hogy szolgáltatásaikat is szélesíteni tudták, hanem abban is, hogy az Egyetemi Könyvtárban kialakítanak egy informatikai alrendszert, mely mára műszaki szempontból el is készült. A kari könyvtári részlegekkel együtt tizenhárom személyi számítógép kapcsolódik egy alrendszerhez, s ez az alrendszer része lesz a majdani összegyetemi ' számí- tóközpotnak. Dr. Tóth Tiborral, az Egyetemi Könyvtár igazgatójával a közeli és távolabbi feladatokról, tervekről beszélgettünk. Miként szolgálja majd az informatikai alrendszer az egyetemet, milyen előnyöket kinál a mostani, hagyományos kölcsönzési rendszerrel szemben? — Kezdjük a legalapvetőbb minőségi javulással: az egyetemen 1941 óta nem volt bölcsészkar, így szisztematikus irodalamgyüjtés sem folyt az egyetemi könyvtárban. A közgazdaságtudományi kar szakterületéhez kellő irodalmat is csak a hetvenes évektől szerezzük be, így nyilvánvaló, hogy vannak hiányzó kötetek, melyek csakis a könyvtárközi kölcsönzés segítségével szerezhetők be. Az informatikai alrendszer belépése ez adatszolgáltatást gyorsíthatja, amíg nincsen kábelkapcsolat Dél-Dunántúí könyvtárai között. Amint már szó is esett róla, könyvtárunk a tervezett egyetemi számítóközponthoz csa lakozna, s ez azt is jelenti, hogy mind a fővárosi, mind a nemzetközi kapcsolódás biztosítható lenne. Mivel a nagy európai, de még a tengerentúli egyetemi könyvtárak többsége is az ún. Do- bis—Libis rendszerrel működik, mi is ezt szeretnénk megvalósítási. Ez a rendszer elsősorban adatkezelő, másodsorban logikai rendszer, s ára nem olyan horribilis, hogy ne lehetne beszerezhető, véleményem szerint. — Gondolja, hogy a be- szezésekre, s utána a fenntartásra megteremtődnek az anyagi leltételek? — A szűkkeblű, - szimpla gazdasági szemlélet, amely az egész világot vállalatnak te- , kinti, hibás szemlélet. Az informatikai társadalmak példája azt mutatja ugyanis, hogy az információ áramlási sebessége majdnem felerészben meghatározza a gazdasági fejlődés ütemét! A gazdasági türelmetlenség, amely olyan ágazatoktól követeli a gyors anyagi megtérülést, amelyek arra hivatottak, hogy hosszú évtizedek alatt érjenek el eredményeket, szintén nem helyénvaló. Nem sok olyan irányú tapasztalatom van egyébként, ami arra utalna, hogy a mi esetünkben is felvetődtek volna ezek a nézetek, de mindenképpen szerettem volna ezeket elmondani. Én úgy látom, hogy az összegyetemi számítóközpontot és az Egyetemi Könyvtár informatikai alrendszerének kiépítését az egyetem fontosnak tartja, és a kormányzat az eddigieknél hajlondóbb a finanszírozásra. És talán az első helyen kellett volna említenem azt a jelentős tényt, hogy a könyvtári alrendszer megvalósítását a könyvtári kollektíva eltökélten akarja, és ezért eddig is, és a továbbiakban is hajlandó többlet- munkát vállalni. — Hogyan fognak hozzá az alrendszer feltöltéséhez? — Könyvtárosainknak nyújtunk a gépekhez szükséges alapkezelői képzést, s módszeresen állunk az adatfeldolgozáshoz. Ez roppant nagy munka, de szeretnénk saját magunk elvégezni, hiszen úgy tudjuk majd a legeredményesebben használni, működtetni a rendszert. B. A.
