Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-04 / 244. szám

1989. szeptember 4., hétfő Dunántúli napló Fellbachi kiállítás Pécsett Izgalmas, új kiállítást nyi­tott meg vasárnap délelőtt Komlódy Józsefné, Pécs Vá­ros Tanácsának elnökhelyet­tese. A 4. fellbachi kis­plasztikái triennálé anyagá­nak egy részéből rendeztek bemutatót a Pécsi Galériá­ban. Pécs testvérvárosában az idei triennálén mind a négy német nyelvterület (NSZK, NDK, Svájc és Ausztria) művészei szerepel­tek, közülük a nyugatné­metek munkáit láthatjuk Pé­csett október 1-jéig. A ki­állítást Thomas Knubben, Fellbach Város kultúrtaná- csosa rendezte, s a tegnapi megnyitó ünnepségen a mű­vészek nevében ő mondott köszöntő szavakat. Nem akarnak pártszakadást a reformkörök (Folytatás az 1. oldalról) I Helyzet bányásznap! fáruma Konkrétabb válaszokat várnak a bányászok belül, amely csoportnak a lét­számánál nagyobb a hatása. Erre, a pártkongresszus fe­lelősségére hivatkoztak abban a nyilt levélben is, amelyet a tagsághoz és a kongresszusi küldöttekhez intéztek: „azt várjuk, hogy csak olyan sze­mélyiségeket válasszanak meg a párt vezető szerveibe, akik környezetükben kifejtett tevé­kenységük alapján rászolgál­tak a bizalomra ... akik sze­mélyi alkalmassága, reform-el­kötelezettsége, erkölcsi feddhe­tetlensége közismert... itt a lehetőség új lapot kezdeni... a döntés a ti kezetekben van”. Szombaton Horn Gyula kül­ügyminiszter, az MSZMP PIB tagja levélben köszöntötte az összejövetelt, este Németh Mik­lós, az elnökség tagija pohár­köszöntőt mondott, és kifejtet­te, hogy az MSZMP-nek van lehetősége a megújulásra. Egyébként szombaton délután hozták nyilvánosságra annak az „önkéntes bizalmi szava­zásnak” az eredményét, amely­ben a rendezők azt tudakol­ták a tanácskozás résztvevői­től, kiket látnának szívesen az új KB-ban a mostani Közpon- - ti Bizottság tagjai közül. íme, a tíz legtöbb szavazatot ka­pott - obc-sorrendben: Berend T. Iván, Csóky Csaba, Horn Gyula, Németh Miklós, Nyers Rezső, Ormos Mária, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás, Tökei Fe­renc és Vastagh Pál. Vasárnap délelőtt politikai nagygyűlést rendeztek a re­formkörök a Budapesti Pártbi­zottság Propaganda és Műve­lődési Központjában. Az első szánok Nyers Rezső, az MSZMP elnöke volt. — Jelenlegi elnökként a 740 ezer párttag és a pártban lé­vő áramlatok képviseletében vagyok jelen — ugyanokkor szí­vem és agyam szerint refor­mernek érzem magam — mondta bevezetőben. — Meg­erősítette, hogy új szocialista pártra van szükség, ennek a szocialista pártnak a létreho­zásán munkálkodik az MSZMP vezetősége is. Programja a szocialista mozgalom és a szo­cializmus újragondolásán ala­pul, a tradicionális szocialista értékek mellett figyel a mai szocialista világmozgalomra is, amely nem monolit, hanem pártok, társadalmi mozgalmak folyamata. Leszögezte, hogy egyedül egyetlen áramlat sem tudja megújítani a pártot, szövetsé­get kell találni a párt és a baloldali mozgalmak arra al­kalmas erőivel. Elhatárolta ma­gát azoktól, akik az 1945 előt­ti állapotokat akarják vissza­állítani, és állást foglalt amel-; lett, hogy nem új pártra van szükség, hanem az MSZMP-t -kell reformszooialista párttá tenni - a munkásságra, az ag­rárnépességre támaszkodva, miközben az MSZMP-nek sza­kítania kell az értelmiséget le­becsülő politikájával. A többpártrendszert elvi ala­pon fogadtuk el, mert ez tár­sadalmi érték - mondta -, de a nép érdeke nem egyenlő a pártok összesített érdekeivel - szögezte le nagy tapssal fo­gadott beszédében. Ezután Győrfly István, a Za­la megyei Hírlap főszerkesztő­helyettese, az MSZMP ország- gyűlési képviselőjelöltje mutat­kozott be, majd Pozsgay Imre, az ülnökség tagja emelekedett szólásra. Áttekintette a re­formerők helyzetét 1953-tól napjainkig, s leszögezte: van­nak, akik meghaladták koráb­bi önmagukat. Ezzel kapcsolat­ban fejtette ki, hogy új veze­tőkre van szüksége a pártnak, de mert olyanokat nem fog találni, akik nem szenvedtek vereséget és nem voltak ki­sebbségben, olyanokat válasz- szanák a párttagok, akik küz­dőképesek, akik a siketben és vereségben edzettek. A becsü­letes, ámde nem tehetséges vezetőket maga a párt váltsa le. Utalt arra, hogy itt van a színvallás ideje, ki hova áll a pártban. Az új pártnak re­formszelleműnek kell lennie, ezért kompromisszumokat is vállalni kell. Ám a kompro­misszumnak is van határa: aki más modellben gondolkodik, azzal nem lehet együttműköd­ni. A nagygyűlés utáni esemé­nyek közül még kettőt kell megemlíteni. A munkásőrség reformköre a szervezet felszá­molása mellett szállt síkra egy nyilatkozatban: a munkásőrség teljesítette történelmi hivatá­sát, szögezték le. Nagy vita kerekedett orról, mű'ködhesse- nek-e pártszervezetek a mun­kahelyeken. Az egyik álláspont nem tartja ezt elfogadhatónak, és a párt érdekeivel ellenté­tesnek minősítette, ímert hiszen a politikai harc egyik fő szín­tere a választás, az ország- gyűlési választókerület lesz ez­után. A másik álláspont nem tiltaná a munkahelyi szervező­dést, de tiltaná a gazdasági, intézményi döntéshozatalban való részvételt. A döntő több­ség támogatását egyik véle­mény sem tudta megszerezni az indulatos vitában. Végeredményben jog folyto­nos, de radikálisan megújult, a konzervatív elemektől meg­tisztított és platform-szövetség alapján működő pártra van szükség — így foglaltak állást a kétnapos tanácskozáson. A reformkörök választási straté­giáját 26 tagú koordinációs bizottság dolgozza ki, amely­ben Baranyából Kocsi László vesz részt. Tegnap délután 2 órakor alig húszon lehettünk a Leö- wey Klára Gimnázium nagy­termében A Helyzet című he­tilap által rendezett bányász­napi fórumon. Mint Belénessy Csaba, a fórum vezetője el­mondta, rendhagyó lesz ez a kérdezz-félelek beszélgetés, mert amíg az elmúlt években inkább politikai színezete volt, addig most a bányászat hely­zetét tűzték napirendre. Tehát körkérdés a mecseki bányák helyzete. Czipper Gyula ipari minisz­terhelyettes: - Nem minden bányát kell bezárni az ország­iban, csőik azokat, ahol a ter­melés fenntartása jelentős ál­lami támogatással jár. A Me­cseki Szénbányáknál egyes i bányaüzemek egyes aknáinak bezárásáról van csak szó, me­lyekben hosszú távon sem hoz­ható létre a nyereséges ter­melés. Csethe András, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója: — Konkrétan, gazdaságossági szempontokat figyelembe véve egyelőre csak István-akna be­zárását tervezzük. Ugyanis két aknában (Vasas, István) csak egyre elegendő munkaerő dol­gozik, ezért is döntöttünk a gazda ságtalanobb bezárása mellett. Tömpe István pénzügyminisz­ter-helyettes: — A szerkezet- váltásra fordítható pénzek el­fogytak, az ország adóssága elérte a kritikus határt. 200 milliárdos állami támogatás leépítése kezdődik, de nem biztos, hogy éppen a bányá­szatnál kellett volna kezdeni. Lengyel László közgazdász:- Végre azt kellene egyértel­műen tisztázni és meghatároz­ni, hogy mennyi energiára lesz szüksége az országnak, és ezt az energiát miből állítják elő, mennyi szénre van ehhez szük­ség. A Szovjetunió 800 millió rubellel tartozik, nem tud mi­vel fizetni az uránért. Éppen ezért a Szovjetunióra épülő vállalatnak számolnia kell az­zal, hogy nyugati hitelekből nem szabad szocialista export­ra termelnie. Ez a MéV tra­gédiája. Korompai Péter, a Bánya­ipari Egyesülés igazgatóhelyet­tese elmondott egy csoportosí­tást a bányabezárások indo­kairól. Ezek közül kiemelte és elítélte a rombolást. Azt az irányú bezárást, amikor fent- ről jön az utasítás. Felhívta a figyelmet, ha a mázaszászvári bányaüzemet 2000 előtt bezár­nák, az is ennek a rombolás­nak lenne az áldozata, mert ott von annyi gazdaságosan kitermelhető szén, ami kitart addig. Varga Mihály, a Mecseki Érdbáayászati Vállalat vezér- igazgatója: A Mecsekben az uránérc fele még a földben van. Igaz, hogy az uránérc ára az elmúlt tíz év alatt 1/3- ra esett vissza, de üzletkötőink most is járják az országot- világot minél jobb szerződése­kért. Egy bányászfeleség (és még sóik ezren, akik nem voltak itt) a családjuk megélhetéséért aggódik, mi lesz a törleszté- sékkel, tartozásokkal, ha nem fizetik, jön a végrehajtó. És csodálkozik valaki, ha nem nyugtatják meg az ígérgeté­sok, a tervezett szociális ga­ranciát biztosító szerződés és más papírok. Nem»azt akarják 'botlani, hogy tervezik, tár­gyalják, tanácskoznak, folya­matban van és a többi sem­mit nem mondó ígérgetés. Azt várja, mondja meg volaki mi- nél előbb, mit csinál a csa­ládja majd 1—2 év múlva. Mert sovány vigasztalás az is, hogy támogatják az elbocsá­tott bányászok által alakított 2C—30 fős magánvállalkozáso­dat. De itt több ezer ember o*jitő bizonytalan jelenéről és jövőjérpi van szó ... Hajdú Zs. Például Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Jó kis autó... 1990 májusában beindul a négy­ütemű motorral szerelt Trabantok sorozatgyártása a zwickaui gyárban. Már az idén mintegy ezer darab négyütemű „Trabi” hagyta el, il­letve hagyja el a Karl-Marx-Stadt megyében lévő gyárat, közölte á gépjárműgyártásért felelős IFA-kom- binát vezérigazgatója. Ezek a példányok - amint az MTI tudósítója is meggyőződhetett róla - külső megjelenésüket te­kintve nem sokban különböznek a nálunk is jól ismert 601-es mo­delltől. A műanyag elemekből ösz- szeállított karosszéria alatt azonban számos újdonság lapul. A kísérleti darabok járatása újabb tapaszta­latokkal segíti a gyárat a Trabant 1,1 névre keresztelt új típus esét- leges gyermekbetegségeinek orvos­lásában. A lényeges újdonság a motortér­ben található. Az új Trabi erő­forrása egy 1050 köbcentiméter lö­kettérfogatú négyütemű motor, ame­lyet egy karl-marx-stadti üzem gyárt a nyugatnémet Volkswagen Művek licence alapján. Az NDK a motorral együtt az üzem­anyagellátó berendezés és a kipu­fogó-rendszer gyártási engedélyét is megvette. A motor automataszívató- val rendelkezik, és teljesen szinkro­nizált, négyfokozatú nyomatékváltón keresztül hajtja a mellső tengelyen lévő kerekeket. Teljesítmény a ko­rábbi 26 lóerőről 40-re nőtt. Ezáltal lényegesen javul a kocsi gyorsu­lósa, míg a végsebesség 125 km/ óra lesz. A tesztjárművek eddig mintegy 2,8 millió kilométert futot­tak összesen, átlagos fogyasztásuk száz kilométeren hat liter volt. Az aliqhanem a Volkswagen Polo modelljéből származó négyütemű motor természetesen vízhűtéses és elektromos ventilátorral felszerelt. Fékrendszere kétkörös, a mellső ten­gelyen tárcsa-, a hátsó kerekeken dobkefékkel. A gyár új, csavarrugós felfüggesztésű tengelyeket fejlesztett ki a Trabant 1,1 számára. A szocia­lista országokban gyártott autók kö­zül utolsóként végre a Trabant is botváltót kap - vagyis a sebesség- váltó kar a kormányoszlopról leke­rül az első két ülés közé. A jár­mű fődarabjainak élettartama a gyár szerint 150 ezer kilométerre emelkedik. A 601-es modell limousinjának alapára most 11 315 márka, addig a négyütemű motorral felszerelt Trabant 1,1 alapmodelljének ára 19 865 márka lesz. Kérdés, vajon a mintegy 80 százalékos áremelkedés sért vigasz-e a helybeli vásárlónak az a körülmény, hogy ez az alap­kivitel már radiálgumikat, fűthető hátsó ablakot és fejtámlákat is ma­gában foglal . . . A vasárnap nyílott őszi Lipcsoi Vásárra nem nagyon érdemes ro­hannia annak, aki közelről szeretné látni az új Trabit — őkelme ugyan­is nem lesz a kiállított járművek között. Bemutatkozás a kombinát vezérigazgatója szerint csak a soro­zatgyártás beindulása után esedékes. Mivel a Trabant 1,1 gyártása foko­zatosan növekszik, jó ideig kétféle modell lesz kapható az NDK-ban. így a vásárlók néhány éven át még választhatnak: megéri-e nekik, hogy a környezetbarát, ám jóval drágább új Trabit vegyék meg, vagy ma­radnak a kékes füstöt pöfögtetö, ám mégiscsak 8500 márkával (nyolc havi fizetéssel) olcsóbb két­ütemű típusnál. Megjegyzésünk is négyütemű: 1. Reméljük, marad még idő a to­vábbi korszerűsítésre is. 2. Remél­jük, hogy húsz éven belül azért minden igénylő hozzájuthat az új, modern Trabihoz. 3. Reméljük, ha­zánkba is exportálnak majd, jobb híján, sikere nem maradhat él. 4. Reméljük a botváltót (legalább azt), nem felülről kapcsoltatják. Halványuló Kék fény? Szabó László egyszer csak átadta a helyét a Kék fény műsorvezetői posztján:- 25 évig vezettem ezt a műsort, úgy gondolok vissza erre az időszakra, hogy a bűn- megelőzést, a társadalom ön­védelmi reflexeinek erősítését szolgáltuk .. . Senki sem kért arra, hogy hagyjam óbba, bár a tévé elnöke ragaszkodott volna hozzám, nekem az volt a véleményem, hogy meg kell újulnia ennek a műsornak, eh­hez pedig új arcok kellenek... Ügy éreztem, okkor kell ki­szállni egy televíziós sorozat­ból, amikor az még fenn van . ..- Tehát emelt lövet távo­zott?!- Igen. Minden okom meg­van erre. Nincs szégyellniva- lóm, ezt a műsort mindig a legszigorúbb törvényességi ke­retek között készítettük. — Sokan azt mondták, hogy elég vaskalapos volt ez a ,,Szabó" ...- Nem tudom, hogy mire gondoltak... Ha a bűnözés elleni fellépést nézem, elég következetesen próbáltam vá­logatni. Arra is törekedtem, hogy ne csak „nérhetőek” le­gyenek a bűnügyek, hanem valami mondanivalóval is szol­gáljanak. Meggyőződésem, hogy egy huncut vasat sem ér egy rendőrség ... önmagá- bon, egyik ország sem ... Ha a társadalom a bűnözés elleni küzdelemben nem támogatja munkájukat. .. Szabó László szenvtelenül elmondott szavaihoz annyit te­hetünk hozzá, mi is várjuk a Kék fény megújulását. Ez a köz?! A Mecseki Ércbányászati Vállalat kezdeményezésére augusztus 30-án Pécsett felvonulást és munkásgyű­lést tartottat az elbocsátással fe­nyegetett, valamint a velük szoli­dáris dolgozók, az uránbánya ta­vasszal bejelentett bezárása ellen. A demonstráció részvevőinek 87 százaléka Pécsről és annak környé­kéről érkezett, míg 13 százaléka az ország más vidékeiről, legin­kább bányászvárosokból utazott ide. A tüntetők között közvéleménykuta­tást végeztünk (a megkérdezettek száma 502) a bányászokat érintő kérdésekről, a kormány energia­politikájáról, a sztrájkról — mint a tiltakozás egyik eszközéről —, va­lamint % arról: hogyan ítélik meg egy válságban levő ágazat jövőjét. A válaszolók 81 százaléka többé- kevésbé ismeri a bányák bezárá­sára vonatkozó érveket, de közülük csak minden tizedik fogadja el azokat valós, megalapozott indok­nak. Ha a kormány mégis a bá­nyák bezárása mellett dönt, a bá­nyászati dolgozók 40 százaléka más munkahely biztosítását várja el, 36 százalék csak a több százezer fo­rintos végkielégítést tartaná mél­tányosnak, mig 17 százalékuk sze­rint az átképzés lenne a megfe­lelő megoldás. Az ország energiapolitikáját a válaszadók csak 38 százaléka ítél­te meg úgy, hogy rövid távon meg­oldott. Közülük is többen jelezték azonban, hogy rövid távon is ko­moly gondok lehetnek, hiszen csak importenergiára nem lehet építeni, mint ahogy azt az utóbbi napok szovjet villamosenergia-export zava­ra is mutatta. Középtávon a válaszolók 10 szá­zaléka, hosszú távon csak 4 szá­zaléka látja megoldottnak hazánk energiaellátását. A demonstráción részt vevők közül a nem bányászati dolgozók nem látják ennyire tragi­kusan a jövőt, de igy is figyelemre méltó, hogy milyen kevesen érte­nek egyet a kormány körvonala­zódó energiapolitikájával. (Hírlapkiadó Vállalat, közvéleménykutatás) * Kérdésünk: Ont, kedves érdekelt, megkérdezték? Mikor? Talán vége... Nem jeleztek újabb enterovírus- m eg beteged ést tegnap a baranyai 'kórházakból. Amit az elmúlt hetek­ben minden jó érzésű ember re­mélt, úgy tűnik, hogy bekövetke­zik: vége szakad az elsősorban új­szülötteket megbetegítő járványnak. Tegnap dr. Farkas Elemér főorvos­sal, a megyei tanács szociális és egész>ségügyi osztályának csoport- vezetőijével beszélve hallottuk a jó hírt. Farkas doktor azt is elmond­ta, hogy jelenleg nyolc megyét és a fővárost érinti a járvány, közöl­te még, hogy az eddigi vizsgála­tok az enterovírus-csoport egyiic tí­pusát, oj echót jelölték meg a be­tegség elöidézőjejcéat. * Bízunk a főorvosban, azt pedig csupán remélhetjük, hogy az echo tí­pusú vírusnak nemcsak visszhangja lelz a továbbiakban . . . Román műsor Bár (sajnos?) megyénkben nem fogható, ezúton közöljük a román televízió mai teljes programját. Kommentárunk ezúttal nincs. Sa- pienti sat, bölcseknek ennyi is elég. És a Romániában lakóknak? Hétfő, szeptember 4.: 19.00: Hír­adó. 19.25: Az aranykorszak léte­sítményei. 19.45: Tudománynépsze- rűsitő műsor. 20.10: Népzene. 20.40: Kiemelt programok az iparban. 21.00: A párt és a nép. 21.20: A tőke világából. 21.35: Hazafias versek. 21.50: Híradó. A fórum résztvevői a Leőwey Gimnáziumban

Next

/
Thumbnails
Contents