Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-21 / 261. szám

2 Dunántúlt napló 1989. szeptember 21., csütörtök fld hoc bizottság az Országgyűlés programjáról Hazánkba látogat dr. Mário Soares Straub F. Brúnónak, az Elnö­ki Tanács elnökének meghívá­sára a közeli napokban hiva­talos látogatásra Magyaror­szágra érkezik dr. Mário Soa­res, a Portugál Köztársaság el­nöke. Nyers Rezső Szabolcs- Szatmár megyében Nyers Rezső, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt elnöke, szerdán lótoqatást tett Sza- bolcs-Szatmár megyében. A vendégéket a megyei pártbi­zottság nyíregyházi székhazá­ban Gyuricíku Kálmán első titkár fogadta és tájékoztat­ta a terület politikai, társa­dalmi, illetve gazdasági hely­zetéről, gondjairól. Az MSZMP elnöke azt kö­vetően a pártszékházban a szabolcsi térség kongresszusi küldötteivel, o Központi Bi­zottság nyírségi tagjaival, va­lamint a megyei pártbizott­ság tisztségviselőivel folytatott eszmecserét. A tanácskozáson az októberi pártkongresszus ügyrendiéről, dokumentumter­vezeteiről, illetve időszerű po­litikai kérdésekről volt szó. Nyers Rezső a hozzá intézett ■kérdésekre, valamint a kifej­tett véleményekre válaszolva a többi között szólt a pórtsza- kadás lehetőségéről is. Hang­súlyozta: a kongresszust meg­előző válást nem tartja reá­lisnak, a kongresszuson viszont ideológiai alapon könnyen megtörténhet a szakítás, amelyből azonban szerinte két erős párt létrejötte aligha vár­ható. A pártvezető szólt arról is, hogy az elnöki négyes tagjai részéről kezdettől fogva a legteljesebb az együttműködé­si készség, akadt ugyan olyan időszak, amikor nem minden­ben volt egyetértés, most azonban valamennyi fontos kérdésben egységes a felfo­gásuk. A személyi változásokat cél­zó véleményekre válaszolva Nyers Rezső kiemelte: az MSZMP megújításához szük­ség van a pártvezetés jelen­tős megfiatalítására. Az MSZMP elnöke szerdán délután Mátészalkára látoga­tott, ahoi a szatmári és a beregi terület kongresszusi küldötteivel, illetve pártaikti- vistákkal találkozott, és szin­tén a közelgő kongresszus do­kumentumairól folytatott esz­mecserét. A vidéki Magyaror­szág gondjainak megoldását sürgető egyik kérdésre el­mondta: az elmaradott tér­ségek felzárkóztatása kiemelt törődést igényel. Ahhoz meg­felelő párt- és kormányprog­ram kidolgozására van szük­ség. Az előbbit a párt termé­szetesen vádolja is. (Folytatás az 1. oldalról) tón mind a kormány, mind pedig az Országgyűlés vála­szol a ki'hivósra. Azaz: megal­kotja a jogállamiság, továbbá a gazdaság működőképessé­géhez nélkülözhetetlen feltéte­lek megteremtését, a piacgaz­daság kiépítését szolgáló tör­vényeket. Mindezek mellett még ennek a parlamentnek kell döntenie a Bős-Nagyma­ros, a Bécs—Budapest világ­kiállítás, a lakáspolitikai kon­cepció kérdésében, valamint a hároméves kormányzati prog­ramról. A képviselőknek a javaslat szerint a szeptemberi ülésszak folytatásaként októberben 7, majd novemberben 12, decem­berben pedig 11 törvényjavas­latot kellene megtárgyalniuk. (Folytatás az 1. oldalról) A kutató viszont a hosszabb távú stratégiai kérdésekben képes segíteni, míg együttmű­ködést ajánl a rövid távú cse­lekvési programban. így volt ennek a közös munkának egyik lépcsője a tegnapi vita. Egyébként a megyei tanács készíti saját munkaprogramját „Mit akarunk Baranyában?" címmel, amelyhez szintén fel­használták a kutatások ered. ményeit. Ez a munkaprogram jó alap lehet majd a helyha­tásági választások időszaká­ban, amikor feltehetőleg nem­Jászberényben — Baranyától meglehetősen távol — tartotta soros ülését az Országgyűlés ipari bizottsága kedden. A földrajzi távolság ellenére a megyét érintő, két nagyon fon. tos témáról esett szó, mint Mérei Emil országgyűlési kép­viselő arról beszámolt. A Le­hel Hűtőgépgyárában megtar­tott tanácskozáson természete­sen elemezték a gyár helyze­tét, az innen kikerülő termé­kek minőségét, mennyiségét, árát, az értékesítési lehetősé­geket is. Általában azonban a mogyar háztartási gépgyártás színvonalának siralmas állapo­tának elemzése kapcsán felis­merték a képviselők, hogy mi­ként az egész magyar ipar, ez A képviselők - végül is nem tudván eldönteni, mit javasol­nak törölni a törvényjavasla­tok listájáról — azt latolgat­ták, milyen módszerekkel ta­karíthatnak meg időt a való­bon fontos kérdések tárgyalá­sa érdekében. Zarnóczi József (Budapest, 27. vk.) azt ajánlotta: az in­terpellációk és a kérdések ne a parlament előtt hangozza­nak el, hanem azokat írásban adják be, s az illetékesek írásban válaszoljanak rójuk. Mindezt csatolják a képviselői anyagokhoz. Az ad hoc bizottság végül úgy foglalt állást: amennyiben a javaslataira nem reagál a kormány, a plénumon szót kér­nek. csak személyiségek, hanem a programok is mérkőznek a választási küzdelemben. Baranya vállalkozik arra is, hogy a megyei tanács testüle­tének véleményét juttatja el a törvényalkotókhoz az önkor­mányzati törvénytervezetről. A tegnapi találkozót felhasznál­ták arra is, hogy megfogal­mazzák a véleményeket a kon­cepcióról. A tanácstagok ta­pasztalataival, közös állás­pontjával együtt markánsan képviselhetik majd a baranyai érdekeket a jogszabályalkotás az ágazat is 15—20 évvel el­marad a csúcstechnikától. Az ipari bizottság ülésén azonban a baranyai háztar­tásokat kedvezően érintő té­máról is szó volt. Nevezetesen mintegy nyolcezer bányász, család jövedelmét alapvetően befolyásoló föld alatti pótlékot érintő személyi jövedelemadó elengedéséről, amelyre az Or­szággyűlés legközelebbi ülés­szakán az adóreform kereté­ben kerül sor. Bizonyított tény, hogy a magyar bányászatban az egészségkárosodás, másfél- szerese az országos átlagnak, a Mecsekben ötszöröse. A ma­gasnak látszó havi jövedelmek az „Életkereset” figyelembe­vételével az ipar átlagát is alig haladják meg. A megyei tanács választási programajánlata folyamatában. G. M. Ülést tartott az Országgyűlés Ipari Bizottsága Adómentes lesz a bányászok föld alatti pótléka Érdekvédelem a kiegészítő parancsnokságon A sorkatonák döntő több­sége a katonai szolgálat ide­je alatt szinte nem is talál­kozik érdekvédelemmel. Lehet, hogy nem is hiányzik nékik, mert úgy gondolják, egy pa­rancsuralmi szervezetben nem is létezhet ilyen jellegű tevé­kenység. Mint dr. Albrecht József őr­nagytól, a Boronya Megyei Hadkiegészítési és Területvé­delmi Parancsnokság érdekvé­delmi alosztályvezetőjétől meg­tudtam, nagyon is létezik. 1970 óta van érdekvédelmi szakszolgálat minden kiegészí­tő parancsnokságon. Általá­ban ozakkal foglalkoznak, akik kiváltak a Magyar Nép­hadseregből, leszereltek, vagy nyugállományba vonultak. Kü­lön figyelmet fordítanak a szolgálati kötelmekkel össze­függő balesetekre, a beteg­ség miatt leszereltekre, az egyedülállókra, az árvákra, akiket külön érdekvédelmi nyilvántartásba is vesznek. Cél­juk, hogy megnyugtató és alapvetően rendezett legyen ezeknek az embereknek az erkölcsi megbecsülése, anyagi és szociális helyzete. Tevékenységüket általában kevesen ismerik. A legtöbb ember csak okkor keresi fel ügyes-bajos dolgaival a ki­egészítő parancsnokságot, ha másutt nem tudják megolda­ni gondjait. Pedig jó fene- ne, ha a sorkatonák baleset vagy betegség esetén minél előbb jelentkeznének a kieg.- en, hogy mihamarabb segít­séget kaphassanak. Mert csak az esemény bekövetkezésétől számított hat hánopon belül érvényes az igénybejelentésük, utána elévül. Az élet kényszerítő körül­ményei miatt növekedett a szociális segélykeret. Ennek alapján a leszerelt katonák­nak és a nyugdíjasoknak na­gyobb lehetőségük van a tá­mogatásra. Segíteni tudnak akkor is, ha a leszerelést kö­vetően keresik meg őket a fiatalok, lévén munkahelyük elzárkózik újraalkalmazásuk­tól. Ekkor az érdekvédelmi al­osztály munkatársai megkere­sik a munkáltatót és jogsza­bályokra hivatkozva igyekez­nek elérni, hogy a leszerelt fiatalembert visszavegyék. De ez nem azt jelenti, hogy né­hány héten vagy hónapon be­lül nem bocsátják el őket. Ez már a vállalaton múlik ... H. Zs. Nemzeti kerekasztal Középszintű gazdaság- politikai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) résnek minősül-e vagy sem, Sándor László, a SZOT titká­ra, aki egyben a Harmadik Oldal szóvivői tisztét is betöl­tötte, úgy válaszolt: a SZOT plénumának döntése értelmé­ben a mozgalom csak a po­litikai egyeztető tárgyalásokon függesztette fel részvételét, a gazdasági-szociális ügyek tár- avo'ásában változatlanul részt kíván venni. Ebből az alka­lomból az MSZMP tárgyaló- küldöttségének szóvivője, Ivá- nyi Pál, a párt Központi Bi­zottságának titkára megerősí­tette: az MSZMP egyenran­gú tárgyaló félként ismeri el a Harmadik Oldalt. Az egyes albizottságok mun­kájáról szóló beszámolót a három tárgyalófél egymás kö­zött megosztva terjesztette élő. Mint az ismertetőkből kitűnt, az albizottságok túljutottak fel­adatuk tartalmi tisztázásán, a fő irányelvekről több pontban elvi megállapodás is született A gazdasági válság stratégiai kérdéseivel foglalkozó albizott­ságban nagy hangsúlyt kapott nagyberuházásaink helyzete. Mivel a 'bős-nagymarosi víz­lépcsőről olyan tájékoztatást kaptak az albizottság tagjai, hogy mind a munkálatok leól. lítása, mind pedig az építke­zés folytatása közel azonos pénzbe kerülne, úgy ítélték meg, hogy az építkezés to­vábbi sorsáról a döntés a kör­nyezetvédelmi, illetve a nem­zetközi szerződésekben foglal­tak szempontjából szülessék meg. Egyöntetűen elfogadták azokat az érveket, amelyek a Paksi Atomerőmű Vállalat újabb blokkja megépítésének három—négyéves elhalasztása mellett szóltak. A világkiállítással kapcso­latban nem tartották kielégítő­nek a ráfordításokról és a várható eredményről kapott in­formációkat, ezért azt java­solták, hogy mielőtt a kérdés a 'kormány elé kerül, az albi­zottság egy új, átdolgozott anyagot vitasson meg. A jam- fourg—tengizi beruházás máso­dik szakaszát sem tudták ér­demben elbírálni az eddigi in­formációk alapján, mert ha valóban áttérünk a konverti­bilis elszámolásra a Szovjet­unióval folytatott kereskede­lemiben, akkor egészen más •megvilágításba 'kerül az ügy. Ezért további tájékoztatást kér­tek az ezzel kapcsolatos el­képzelésekről. A gazdasági válság szociális következmé­nyeit taglaló albizottság szük­ségesnek ítéli, hogy a kor­mány tekintse alapvető felada­tának a gazdasági növekedés élénkítését és az Infláció le­szorítását. Több fontos kérdés­ben — mint például a lakás­politika, a társadalombiztosí­tás és a szociális ellátások ér­tékének megőrzése - a tár­gyalófelek már letették ja­vaslatukat, jelenleg azok ösz- szegezése folyik. A tulajdonre­form kérdéseit vitató albizott­ságban egyetértés alakult ki abban, 'hogy az állami tulaj­dont valódi tulajdonos kezébe kell adni, s a lehetséges tu­lajdonosok 'körét illetően is azonos álláspontra jutottak. Azt tartanák elfogadható­nak, ha az állami tulajdon az államkincstár, illetve a kü­lönféle közösségek, községek, városok, valamint alapítványok tulajdonába kerülne át. E té­mával összefüoqésben a ta­nácskozáson élesen vetődött fel, hogy az átalakulási tör­vény lehetővé teszi az állami vogyon elherdálását, s e té­mában mindhárom tárgyaló fél szükségesnek tartotta, hoqy külön nyilatkozatban is felszólítsák az illetékeseket az állami vagyon védelmére. A rövid vita után elfogadott nyi­latkozat szerint a politikai egyeztető tárgyalások gazda­sági középszintű fóruma ag­godalommal látja és elítéli az állami és a szövetkezeti tulajdon értéken aluli eladá­sát, és különböző szervezeti formákba történő olyan átala­kítását, amely a nemzet érde­keivel ellentétes. Ezért szüksé­gesnek tartják olyan garanciális intézkedések kidolgozását, ame­lyek biztosítják az állami va­gyon megfelelő védelmét, s azonnali, hathatós Intézkedé­sek megtételére szólítják fel az illetékeseket. A földvagyon védelméért emelték szót a földtörvénnyel, és a szövetkezeti törvénnyel foglalkozó szakértői csoport tagjai, akik azt javasolták, hogy a mezőgazdasági földe­ket ne lehessen vagyonként bevinni a különféle gazdasá­gi társaságokba, hanem csak annak meghatározott időtar­tamra szóló hasrnálati jogát. Szinte valamennyi albizott­ság kifogásolta, hogy nem ju­tottak hozzá teljes körűen a szükséaes és kért Információk­hoz. Ezért elhangzott olyan javaslat, hogy a 'bizottságok munkájában részt vevők va­lamilyen formában méa a tit­kosnak minősített adatokhoz, információkhoz is juthassanak hozzá. Hosszas vita után abban állapodtak meg, hogy mind­három tárgyaló fél küldöttei­ből munkabizottságot hoznak létre, amely javaslatokat dol­goz ki arra vonatkozóan, mi­ként juthatnának hozzá a nemzetbiztonságot nem sértő információkhoz a felek. E ja­vaslatot a nemzeti kerékasz­tal legfelsőbb fórumához nyújtják majd be. Végezetül abban maradtak, hogy egy hónapon belül is­mét plenáris ülést tartanak a gazdasági kérdésekkel fog­lalkozó albizottságok, ame­lyek addig is gyorsítják mun­kájukat. Vállalkozói kölcsön pályakezdőknek, újrakezdőknek Az OTP, valamint az Orszá­gos Kereskedelmi és Hitel' •bank Rt mellett ezután 0 Magyar Hitelbank Rt. is folyó­sítja az újrakezdők, pályakez­dők vállalkozói kölcsönét. Az erről szóló megállapodást 0 bartk és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetői szerdán írták alá. Az általá­nos feltételek itt is változat- Ionok: ezt a maximálisan 300 ezer forintos, legfeljebb t'1 évre adható kölcsönt — amely­nek kamatait, kezelési költsé­gét az első négy évében 0 foglalkoztatási alap átvállalj0 — különféle vállalkozások in­dításához, illetve a már mű­ködő vállalkozásokba való tár­suláshoz azok igényelhetik, akik másként nem tudnak el­helyezkedni. Az egyéb felté­telek tekintetében viszont 0 Magyar Hitelbank Rt. a töb­bieknél kedvezőbb elbírálást biztosit a kölcsönigénylőknek. A bank az ÁBMH-val és a SZOT-tal közösen 30 millió forint összegű kockázati ala­pot is létrehozott. Szükség esetén még kezességet •* vállalnak, s így azok a mun­kanélküliek is hozzájuthatnak a ‘ kölcsönhöz, akik másként nem tudnának megfelelő ke­zesről gondoskodni, továbbá semmifélé olyan jelentős in­gatlanuk, vagyontárgyak nincs, ami a hitel visszafizetésére fe­dezetül szolgálna. Megállapodtak abban hogy az MHB az újrakezdési kölcsönt a mindenkori, piaci kamatnál alacsonyabb kamat mellett folyósítja, ami az el­ső négy évben a foglalkozta­tási alap kiadásait, utána pe­dig a hiteligénylő tartozását mérsékli. Jelenleg 5—7 száza­lékos kamatkedvezményt nyúj­tanak az újrakezdők, pálya­kezdők vállalkozói kölcsöné­hez. Anikó brutális gyilkosság áldozata Egyelőre nincs döntő fejle­mény a szeptember 15-én el­tűnt és 19-én holtan megta­lált komlói kislány, a négy­esztendős Orsós Anikó ügyé­ben folytatott nyomozásnak. A megdöbbentő esemény kap­csán feltett kérdéseinkre a Baranya Megyei Rend­őr-főkapitányság Bűnüldözési Osztályán elmondták: most már bizonyított, hogy a kislány különös kegyetlenséggel elkö­vetett bűncselekmény áldozata lett, és a brutális emberölés időpontja az eltűnés napjára, vagyis péntekre tehető. A bűn- cselekmény eddig ismert rész­leteiről, srOkértők által meg­állapított körülményeiről infor­mációt — a nyomozati érde­kek védelme miatt — nem áll módunkban közreadni. A nyo­mozás nagy erőkkel folyik- Számítanak a lakosság továb­bi segítségére, hiszen minden apró adat fontos lehet. B. N. Tévéfórum - a magyar gazdaságról A magyar gazdaság lati a lé* mája a csütörtök ssts 20.40 órakor kezdődő Fórum adásának. A to* levixiónósök kórdósaira Damján Sán­dor, a Magyar Mital Bank Rt. el- nök-vexérigasgatója, Hüttar Csab* mezőgazdasági ás élelmezésügyi miniszter, Kamanas Ernő, as Örssé- gas Tervhivatal elnöke és Med* gyessy Páter miniszterelnök-helyettes válaszol, a műsort Wisinger István veteti. A kérdéseket reggel • órá­tól as adás vágóig a 11 -70*700 és a 11-74-333 telefonssámoken várják-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents