Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-19 / 259. szám
1989. szeptember 19., kedd Dunontmt napló Nem a vezető jövedelme sok, a munkásé kevés A helybeliek vizet, csatornahálózatot kérnek Keresetarányok - izzásban \ A cikk első részét szombati számunkban közöltük, és a mai közléssel együtt megkísérelünk tárgyilagos képet felvázolni az utóbbi hónapokban Baranyában és országszerte fellángolt vitáról, a munkások és vezetők jövedelmi arányairól. A nyugat-európai kereseti arányokról dr. Angyal Adómmal, a Ganz Danubius vezér- igazgatójával beszélgettem.- Franciaország bérviszonyait ismerem, mivel alaposan tanulmányoztam Az új ipar című folyóirat évente megjelenő elemzéseit. A két szélsőség, tehát a magyar segédmunkás és a magyar vezér- igazgató fogalom között 1:10- hez arányok a jellemzőek. Méghozzá úgy, hogy a skála alsó része sűrű, a beosztott dolgozók 1:2 arányúak, a vezetőknél ez hirtelen megugrik, a legfelső vezetőknél pedig már duplázódik, így jut el a tízszereshez. A magyar ésszel nézve a jelenlegi helyzetben toleránsnak tartom az 1:10-hez keresetet. Én. Miközben tudom, hogy akinek négyezer forint jut, az nem tolerálja a negyvenezret, mert a legalsó szint nem alkalmas egy tisztességes életvitelhez! Az a jellemző, hogy a legalsó fizetési sávokban elhelyezkedő emberek általában nemcsak ebből élnek, hanem rákényszerülnek a második, harmadik gazdaságra. A Ganz Danubius vállalatainak hatezer dolgozója közül, állítom, hogy a fele, de lehet, hogy hetven százalék is plusz jövedelemért hajt, hogy a családja eddig megszokott megélhetését biztosítsa.- A Ganz Danubiusnál ho- 9yan alakulnak a kereseti arányok?- Jelenleg hozzávetőleg az 1:10-hez működik. Persze, bruttóról beszélek. Az én fizetésem csak névlegesen tíz- szerese a legalacsonyabbnak, N>ert adózás után gyakorlatiig csak annak a kétszeresét viszem haza. Tehát szó sincs hzszeresről I *- Amikor ön 1:10-szeresről beszél, a prémiumot is beleérti?- Nem. Ha a francia példánál maradunk, akkor elmondom, hogy az egyszerű, beosztott munkát végző embereknek havi fix fizetésük Vai', nincs mozgóbérük. és 69yre kevesebb az úgyneve- ?ett teljesítménybérezési rendőr. Inkább azok a bérrendszerek működnek, ahol az emléknek megmondják, mi a jhunkajuk, és azért mennyi “ért kapnak. Minél magasabb beosztásban van valaki, an- [i! nagyobb az alapfizetésen elüli keresete. Ez egyrészt J^mészetbeni juttatás, pél- I Í szolgólati-magánhaszná- Q*á személygépkocsi, másrészt szabályos érdekeltség is ivódik: vagy a valódi nye- es*9 meghatározott része, b9y a kapott részvények osz- rHéka, vagy nyereségarányos Adalék a profitból. Ez a pré- birámösszeg elérheti vagy j^®3halaclhatja az egyébkénti Jövedelmet, tehát magyar .Zemmel nézve nem tízszeres, item huszonvalahányszoros a olerált különbség. De nálunk Int? a helyzet. Mert amíg va- a fizetéséből nem tud ,.®9élni, akkor én estig me- lo etem neki, hogy milyen 9Qzságos az én keresetem! ' Az ön fizetését ki hatá- r°**a meg? ijJ" A vállalati tanács. Más étik0 . Sydsa nem kell. Azért eJ|pl nyomás nehezedik az is berre- Meg a sajtó részéről n°9y a nyomás. Néha azt is nyilvánosságra akarják hozni, ami nem közügy!- ön szerint hogyan lehetne a magyar állapotokon* úgy változtatni, hogy az alsó sávban elhelyezkedő keresők is tisztességesen megéljenek?- A munkaadó és a munkavállaló megállapodása kell hogy eldöntse a fizetést. A keresetszabályozás úgy ahogy van, felesleges., Azt meg kell szüntetni. Elfogadható fizetések csak a gazdaság normalizálódásával lesznek. Ez nem bérpolitikai kérdés. Működő, tisztességes gazdaság kell hozzá, magas teljesítménnyel. Mert lehetek én jóságos igazgató bácsi. Kiosztom a magas fizetéseket. Azt hiszi, ez megoldás? Közben bezárhatom a gyárat! * Csepregi István, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat szb-testületének a titkára, két éve levelez a SZOT- tal a keresetarányok ügyében. Legutóbb dr. Nyikos László közgazdasági osztályvezetőhöz fordult. Idézek a javaslatokból : „A magasabb vezető állású dolgozók éves jövedelme a vállalati átlag jövedelemhez viszonyítva az 5:1 arányt ne haladja meg. Ez központi szabályozó rendszeren keresztül biztosítható." „. . . mozgó jövedelme (prémium, jutalom, részesedés) alapbérükhöz viszonyított százalékos aránya ne haladhassa meg a vállalati átlag alapbérhez viszonyított átlagos mozgó jövedelem százalékos arányát. Ezzel elismerjük az alapbér értékmérő funkcióját és a többleteredmény, eredmény felosztása ennek arányában történik. A témakörben követeljük a SZOT sürgős intézkedését a dolgozók elégedetlenségének csökkentése végett." Válasz még nem érkezett, hiszen az utolsó levél augusztus 31-én kelt.- Azt sérelmezzük — mondja Csepregi István —, hogy aki közvetlenül előállítja a nyereséget, az csak morzsákat kap. Ez erkölcstelen! Fogalmazhatok úgy is, hogy ha az egyik nyomorult a másikat használja ki, akkor hamarosan a nyomorultak országa lesz Magyarország. A családok létfenntartási problémákkal küszködnek, ezért indult most meg a keresetek összehasonlítgatá- sa. A Geodéziánál mines olyan aránytalanság, mint amilyen a pécsi Zsolnaynál, de azért itt is a szakszervezetnek mindennap meg kell küzdenie bérkérdésben.- ön szerint meddig lehet még a húrt feszíteni?- Elértürtk a határig! *- A szakmai-munkaköri keresetek felmérését háromévenként végezteti ef a kormány, legutóbb 1986-ban készült erről jelentés - tájékoztat Popper László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal bérpolitikai főosztályvezetője. - Az idei felmérés megtörtént, az összegzés az év végére várható.- Azok a munkások, akik a tartalékaikat élik fel, vagy különmunkára kényszerülnek, a jelenlegi arányokat igazsagta- lannak tartják, mert ők e felmérés nélkül is tudják, hogy miből nem lehet megélni. Az elégedetlenkedés amiatt van, hogy megélhetési gondokkal küszködnek. — Ez más kérdés. A külön- pénz hajszolása kétségbeesett kísérlet arra, hogy a már kialakult életvitelt az emberek csökkenő reálbér mellett is fenntartsák. Egy szűk rétegtől eltekintve, és itt nem elsősorban a vállalatvezetőkre, hanem a vállalkozókra gondolok, Magyarországon ez keveseknek sikerül. Az, hogy a kialakult bérek mennyire nyújtanak fedezetet a megélhetéshez, az általános gazdasági kérdés, a gazdaság jövedelemtermelő-képességétől és nem az ÁBMH szándékaitól függ. — A vállalatokon belül milyen korlátái vannak a béremelésnek? — A költségviselő-képesség és az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott bértömegnövekedési felső határ, idén ez tíz százalék. Ez utóbbi ajánlás azt kívánja elérni, hogy a bértömeggel azoknál a vállalatoknál se fussanak el, ahol a költségek ezt elbírnák. Meg kell előzni lehetőleg, hogy egy-egy ágazaton, szakmán belül nagymértékű egyenlőtlenségek alakuljanak ki. Ebben nagy szerep hárul a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekre. A vállalati önállósággal az érdekképviseletek szerepe csökken. Nem tudom, hogyan képesek ez esetben a bérkérdésekbe beavatkozni?! — Irracionális jövedelemfolyamatok elindulása, az infláció felgyorsulása senkinek sem érdeke! Mivel az Országos Érdekegyeztető Tanács messze van a vállalatoktól, ki kell alakulnia a középszintű érdek- egyeztetésnek, például a Gazdasági Kamara tagozatainak megfelelően. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy vállalat a saját tagozata ajánlásait tartósan nem veszi figyelembe, vagy egy vállalati szak- szervezet rendre f el üli i citálja azokat az ajánlásokat, amelyeket a saját ágazati szak- szervezete tesz. — A keresetszabályozás vállalaton belül mennyire határolja be a bérnövekedést? — A bérfejlesztésben már ez évtől lényegében szabad kezet kaptak a vállalatok. Csak ahol a hozzáadott érték fejlődéséhez képest túlzott a bérek növekedése, ott kell minden száz forint bértömeg- többlet után ötven forint adót fizetnie a vállalatnak. Éppen egy olyan egyeztető tanácskozásról jövök, amin a kereset- szabályozás jövője volt a téma. Az ÁBMH olyan javaslatot fog a kormány elé terjeszteni, amelyik továbblép az 1989-es nyitásnál: a bérszabályozás maradékait is el kívánjuk takarítani azzal, hogy a bértömeg növekménye nem lesz a vállalkozási adó alapja. A vállalatokat a saját költségviszonyaik, piaci helyzetük kötik majd meg, valamint az érdekegyeztető megállapodások. — A kormány biralmat ad a vállalatoknak? — Már ez évben is ezt tette bérügyben. — A vállalatok mégis oz ÁBMH -ra mutogatnak. — Hát ide hiába! Én nem akarom elhárítani azt a felelősséget, amit a vállalat nem Hiányzik a járda, a csatorna, az egészséges ivóvíz, mégis valóságos paloták épülnek a Ma- gyarürögi út felső szakaszán Lakossági fórum a Magyarürögi völgy rendezési tervéről tud elhárítani, mert tőle várják a dolgozók a béremelést. Nagyon jól tudom, hogy sok vállalat azért nem képes a dolgozói igényeit kielégíteni, mert a mai feltételek mellett nem fér bele a költségeibe több bér. Ez azonban a gazdaság ór-jövedelem-piaci viszonyainak a problémája, vagy a rossz vállalati gazdálkodásé. Az ÁBMH felszabadítja a béreket, többet nem tehet. — A munkások azt mondják, sírjunk együtt. És azt kérdik, hogy a középvezetők, vezetők ilyen helyzetben miért vesznek fel nagy pénzeket? — A felháborodást megértem. mégis azt kell mondanom, hogy kevés kivételtől eltekintve megalapozatlan. Más az ösztönzési rendszere egy munkásnak és más egy vezetőnek. — Mik az elfogadható kereseti arányok? — Abból indultunk ki, hogyha egy átlagos ipari munkás évi bére a bruttósítás után hozzávetőleg százezer forint, akkor nem túlzás, hogy egy átlagos ipari vállalatvezető bére ennek hat-hétszerese legyen. Egy átlagos ipari vállalatvezetőnek jelenleg körülbelül háromszázezer forint alapbére van és a keresete többi része — általában a másik fele — pedig öttől függ, hogy a vállalat eredményei milyenek. A prémium összegét nem központi előírások, hanem a vállalati tanácsok, szövetkezeti közgyűlések, küldöttgyűlések, szűkebb körben államigazgatási ' szervek tűzik ki — azaz az igazgatók munkáltatói —, egyidejűleg meghatározva a feladatot. A hangulat szempontjából nem 'közömbös, hogy ma már a vállalatok hatvan százalékánál vállalaton belüli kollektíva gyakorolja a mun- kájtatói jogot. A vállalati tanácsok munkájában pedig a dolgozók képviselői is részt vesznek, ha van ok szemrehányásra, előbb őket kellene megkérdezni. Az ösztönzési rendszerekről annyit, hogy amivel a vállalat a fizikai dolgozót ösztönözni akarja, azt havonta, teljesítménytől fügqő- en kifizeti. Azonban a középvezetők, vezetők, felső vezetők havonta csak alapbért kapnak. A prémiumot pedig félévenként, évenként veszik fel, de okkor nagy összegben, hiszen keresetük felét kitevő összeget kapnak ilyenkor kézhez, ha jó volt a vállalat gazdálkodása. Lehet a vezetői kereseteket sokallni, de a tapasztalatok szerint ennél számottevően kevesebbért tehetséges vezető nem vállal igazgatói beosztást, inkább a kisvállalkozásokban kamatoztatja képességeit. A vállalatokon és dolgozóik helyzetén pedig nem segít, ha alacsony keresettel is beérő tehetségtelen vezetők irányítják őket. L Cs. K. Pécsett, a Fábián Béla úti Nevelési Központ tornatermében a bordásfalakat tervrajzok díszítették, a lakossági fórum résztvevői izgatottan tanulmányozták a Magyarürögi völgy rendezési tervét. Nem értették, hogy miért kell még egy iskola, bölcsőde, óvoda, ha nincs elég gyerek? ABC-t is lejjebb kellene felépíteni, ott, ahol a buszok találkoznak. Már az elején érződik, viharos lesz ez a fórum. A Magyarürögi völgy részletes rendezési tervéről —, amely magába foglalja a Szigeti vám. Szentkút, Kismélyvölgy, a Daindo- lok és az aranyhegyi oldal területét —, vitatkoztak az itt élő emberek, a tanács építési és közlekedési osztályának munkatársai, valamint a terv készítői. A találkozót a tanácstagok szervezték. Gömöri János főépítész a fórum elején néhány mondatban szólt arról, hogy a Magyarürögi völgy területére húsz évvel ezelőtt készült utoljára rendezési terv. Akkor ide is többszintes épületeket terveztek. Most csak családi házakat kívánnak itt építeni, hogy a városrész megőrizhesse eredeti arculatát. Ezt követően az itt élők tették meg észrevételeiket a kiállított rendezési tervekről. Sérelmezték, hogy miért terveztek ennyire széles utakat, hiszen így a telkeikből sokat elvesznek. (Miért kell az Orögj patak mellé sétány? Az átereszek kis keresztmetszetűek, nagy esőzések idején az úton folyik a víz. A telkeket miért osztották fel több részre? Dr. Heller Márta, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat tervezője - a rendezési terv egyik készítője — többek között elmondta, hogy ez csak egy elképzelés, amit meg lehet változtatni. Egyelőre még nem tudni, hogy mikor valósul meg, mikor lesz rá pénz. Az utak szélessége éppen hogy megfelel az előírásoknak. A rendezési tervben 1000 új telek kialakítására tettek javaslatot. Miután ezen a részen nagy népszerűségnek örvend a szőlőművelés és több embernek is van kiskertje, ezért a szokásosnál nagyobb telkeket alakítottak ki, hogy erre továbbra is lehetőség legyen. A meglévő területeket őzért osztották több részre, hogy ha a jelenlegi tulajdonos több részletben kívánja értékesíteni, erre legyen lehetősége. Többen felvetették azt is, hogy szép és jó dolog, hogy húsz év után ismét készült egy rendezési terv - igaz, a régi sem valósult meg -, de először ki kellene építeni a víz- és szennyvízhálózatot ebben a városrészben. A környékbeli kutak nitrátosak, a lajtkocsiban kihordott víz kevés. A Sirály utcában miért nem oldják fel az építési tilalmat, hiszen lassan harminc éve megy a huzavona. A tanácsra is több beadványt írtak a tulajdonosok, de nem változott semmi. A mostani rendezési tervben még egy úttal is keresztül kívánták vágni ezeket a telkeket, sőt itt akrják felépíteni az oktatási létesítményeket. A tulajdonosok megkeresték a tervezőket, akik kérésükre elkészítettek egy másik javaslatot, ebben a már kialakult utat vették figyelembe és nyeles telkeket alakítottak ki ezen a részen. így egy út köti össze a Jakabhegyi és a Magyarürögi utat, valamint a Fülemüle utcát. A daindoli részen élők képviselői és tanácstagja sérelmezték, hogy az új rendezési tervben sem szerepel bolt, orvosi rendelő. A gyerekekkel Daindoíból az Úttörő utcába járnak, míg a felnőttek az uránvárosi rendelőbe mehetnek. Halász Miklós, a városi tanács építési és közlekedési osztályának főelőadója elmondta, hogy 1990-ben már megkezdődhet a vizműtársulá- sok szervezése, mert megindul a Makár II. 2500 köbméteres víztározó építése. Innen kap majd vizet a városrész, egyenlőre a Makár-tetőtől a Fábián úti iskoláig terjedő terület. Tervezik azonban egy szrvattyúrendszer kiépítését, aminek a segítségével minden völgybe eljut az ivóvíz. 1990-ben megkezdődik a csatornaépítés, a Park utcától a Fülemüle utca torkolatáig. A Magyarürögi úton csak útlezárással lehet a munkát elvégezni, ezért erre a következő ütemben kerül sor. A tervezők és a tanácsiak ígéretet tettek arra. hogy figyelembe veszik az elhangzott észrevételeket. Az itt élő emberek viszont bíznak abban, hogy ezt komolyan is veszik, és nemcsak megkérdezték, hanem fel is használják a javaslataikat. Sz. K.
