Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-14 / 254. szám

Dunantüli napló 1989. szeptember 14., csütörtök Nemzetközi sajtó- tájékoztató a Központi Bizottság üléséről Az MSZMP Központi Bízott- sógónak másfél napos ülését követően nemzetközi sajtótájé­koztatót tartottak a KB szék­hazában. Major László szóvivő elöljáróban elmondta, hogy élénk vita kísérte a testület munkáját: 49-en fűztek észre­vételt a napirenden szereplő témákhoz. A háromoldalú po­litikai egyeztető tárgyalások­ról kialakított álláspont sze­rint a társadalom demokrati­zálódása megköveteli, hogy a legfontosabb törvényjavasla­tokban mielőbb megegyezésre kell jutni. Az októberi kong­resszus dokumentumairól a testület úgy vélekedett, hogy azokat ki kell egészíteni a tagsági véleményekkel, javas­latokkal. A magyar gazdaság hely­zete, a gazdaságfejlesztési po­litika több mint egy évtizedes gyakorlata világossá tette, hogy ezen a területen új stra­tégia kialakítására van szük­ség - szögezte le Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára a gazdaságpolitikai témájú dokumentumok vitájáról adott tájékoztatójában. Elmondta, hogy ezek elgondolásokat tar­talmaznak arra vonatkozóan: KGST-kapcsolatainkban, az EGK-hoz, az EFTA-hoz való viszony kialakításában, ame­rikai, távol-keleti relációban milyen gazdaságpolitika köve­tése célszerű, s ha a világ- gazdaság haladó folyamatai­ba kívánunk a jövőben bekap­csolódni, a gazdaságon belül milyen lépésekre van szükség a tervezés, az irányítás, az oktatás, a képzés, a belső^ gazdasági intézményrendszer átalakításában. E kérdésekben a testület úgy határozott, nogy elképzeléseit megküldi a kongresszus küldötteinek, s a fórum alakítja ki a végleges álláspontot A KB megvitatta az 1989-es év tapasztalatait, s megismer­kedett az 1990-92-es esz­tendőkre vonatkozó gazda­ságpolitikai elképzelésekkel. Iványi Pá1 utalt arra, hogy a kormányzati szervekben hosz- szabb idő áfa folyik a terve­ző munka, s a tervek körvo­nalai kialakulóban vannak. A jelenlegi helyzetben azonban nem 'ehet erre vonatkozóan érdemi gazdaságpolitikai döntést hozni. Napirenden van az új magyar-szovjet együtt­működési forma kialakítása, s várhatóan a hónap végén Ölt végleges formát; az IMF- fel folytatott szakértői meg­beszélések eredményének függvénye, hogy milyen meg­állapodást lehet kötni a kö­zeljövőre. Az eddigi szakmai vitákon kialakult vélemény szerint erőteljes teljesítmény­kényszert tartalmazó, s szo­ciális biztosítékot garantáló gazdaságpolitikai vonalveze­tésre van szükség. A testület úgy határozott, hogy tájékoztatja a kongresz- szust a tapasztalatokról, a gazdaságpolitikai elképzelé­sekről, s várhatóan november­re kialakítják az MSZMP gaz­daságpolitikai stratégiáját. Kovács Jenő, a KB szerve­zeti kérdésekben illetékes tit­kára közölte, hogy a testület megvitatta az új alapszabályt, amelyről majd o kongresszus dönt. Utalt arra, hogy a tes­tület tagjai megismerkedtek a reformkörök országos tanács­kozásán készített alapszabály­tervezettel is, és ezt ugyan­csak eljuttatják a küldöttek­hez. A továbbiakban elmond­ta, hogy a dokumentum új módon fogalmazza meg egy modern politikai párt műkö­dési elveit, lényeges változta­tásokat irányoz elő a párttag­ság egyéni és kollektív jogait illetően. A változások között említette a különböző szintű vezető testületek megválasztá­sának módját, azok egymás­hoz való viszonyát. Az alap­szabály céljáról úgy nyilatko­zott, hogy egy többpártrend­szerben működő, annak felté­teleihez alkalmazkodni képes pártnak a belső működési rendjét kivánja ‘kialakítani. A kongresszus ügyrendjéről és a választási szabályzatról a kül­döttek döntenek. Ami a kong­resszusi választásokkal kap­csolatos új eljárási szabályo­kat illeti, mind a jelölés, mind a választás módjára javasla­tot tesz a KB. Eszerint vala­mennyi posztra jelöltnek kell tekinteni azt, aki a küldöt­tek 25 százalékának a támo­gatását megszerezte. Az új párttestületek, az új elnökség megválasztásánál listás szava­zást javasol a testület. Az újságírók első kérdése nem a szorosan vett napi­renddel összefüggésben, ha­nem az NSZK-ba távozott NDK-állampolgárokkal kap­csolatban hangzott el. A vó- •lasz így hangzott: a KB tá­jékoztatót hallgatott meg a menekültkérdésről, annak megoldásáról. Ezt a testület jóváhagyólag tudomásul vette. Az eddigi ismeretek szerint az NDK részéről semmilyen, a gazdasági kapcsolatokat érin­tő lépésre nem került sor. A további kérdésekre adott válaszokból kitűnt: eddig 22 KB-tagot választottak meg kongresszusi küldöttnek, de várhatóan — többek között a budapesti pórtértekezleten — további testületi tagok is mandátumot kapnak. Az is elhangzott, hogy az alapsza­bály-tervezetet nem az appa­rátus készítette, a bizottság munkájában nem függetlení­tett MSZMP-tagok, továbbá a reformkörök képviselői vettek részt. A két alapszabály-terve­zet között egyébként szellemi­ségét, elveit és szervezeti megoldásait illetően nincs el­térés. A meglévő, elsősorban hangsúlybeli különbségek át­hidalhatók. Ilyen például, hogy a reformköri tervezet szerint a párt vezető testületéiben, il­letve a törvényhozásban és a végrehajtó hatalomban viselt, tisztségek összeférhetetlenek. Közlemény a Kongresszusi Mandátum­vizsgáló Bizottság üléséről (Folytatás az 1. oldalról) kevés közöttük a harminc év alatti fiatal (3 százalék) és a nő (7 százalék). A ikorrgresz- szusi küldöttek több mint 80 százaléka tölt be választott párttisztséget (alapszerve­zetben 23 százalék, üze­mi és intézményi pártszervben 33 százalék, területi párttes- tülotben 33 százalék, megyei testületben 8 százalék, a Köz­ponti Bizottságban 3 száza­lék), de csak 16 százalék lát­ja el főállásban. Szakappa­rátusban dolgozó pártalkal­mazott mindössze 6 van a küldöttek között. A Mandátumvizsgáló Bizott­ság megállapította, hogy a küldöttválasztást a párttagság 'különböző megoldások és el­járások keretében, a helyi 'kö­rülményeké* figyelembe véve bonyolította le, tekintettel a választásban érintettek de­mokratikus igényeire is. A kül­döttválasztás gazdag tapasz­talatok összegyűjtését tette lehetővé, elősegítve ezzel a oórt új választási szabályza­tának elkészítését is. A bizottság szabálytalannak minősítette a Fát nagyközség és* a helyi Vörösmarty Mgtsz pártszervezeteiben a küldött- választás során lefolytatott szavazást és elrendelte annak megismétlését. Az új szava­zást a Pest Megyei Mandá­tumvizsgáló Bizottság ellen­érzésével 1989. szeptember 23-áig ke'l lebonyolítani. Barabás János Moszkvában Barabós János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Intéző Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titká­ra szerdán a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására hi­vatalos látogatásra Moszkvába utazott. VSZ-kül ügy miniszterek munkatalálkozója Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter szerdán Moszkvában fogadta a Varsói Szerződés szervezete tagálla­mainak külügyminiszter-he­lyetteseit. A baráti légkörben lezaj­lott találkozón arról esett szó, mit tehetnek a szövetséges államok a béke erősítése, a leszerelés, a stabil és bizton­ságos Európa megteremtése, a nemzetközi kapcsolatok gyö­keres átalakítása érdekében. Szó volt a külügyminiszterek Varsóban tartandó ülésének előkészítéséről is. A találkozón Magyarországot Őszi István külügyminiszter-helyettes kép­viselte. A külügyminiszter-helyettesek szerdai munkatalálkozójukon a Varsó' Szerződés szervezete politikai tanácskozó testületé­nek júliusi bukaresti ülése határozatainak gyakorlati meg­valósításáról tárgyaltak, egyez­tették a napirendi pontokat illető gyakorlati lépéseiket - közcite a TASZSZ-hírügynök- ség jelentése. Időszakos Már a sertéshústermelőknek Október elsejétől 5 százalékkal felemelik a sertéshús kilónkénti fel- vásárlási árát — jelentette be az újságíróknak Máhr András, a MÉM közgazdasági főosztályának helyet­tes vezetője szerdán a miniszté­riumban tartott sajtótájékoztatón. Az áremelést a sertéshús exportjá­ban elért többletből, illetve a költ­ségvetés hozzájárulásából fedezik, nem terhelve a fogyasztókat. A kormány egy héttel ezelőtt tár­gyalta a sertéstenyésztésben és a sertéshús-kereskedelemben előállt feszültségeket, majd — mint isme­retes — úgy döntött, hogy 1990. január 1-jétől a sertéshús felvá­sárlási és fogyasztói árát szabad árformába sorolja. Ezzel egy időben hozta a jövedelemjavitó intézke­dést, amely rövid távon is hozzá­járulhat az igencsak megcsappant termelői kedv fokozásához. A sertéstartási, hizlalási költsé­gek rohamos emelkedése miatt a hústermelés ráfizetéses lett, ennek következtében az állatlétszám visz- szaesett. Ugyanakkor az export fo­kozódott, miközben a belföldi el­látás helyenként akadozott. A kor­mány — nem sértve a vállalati önállóságot — a belföldi ellátás biztonsága érdekében a cégeket a később is teljesíthető export- szállítások időleges leállítására kérte. A sertéshús új felvásárlási ára — természetesen — 1990. január el­sejéig érvényes, mivel ezt köve­tően a piaci szabályok szerint ala­kulnak az árak. Arra a kérdésre, hogy az át­meneti helyzetben milyen garanciát biztositanak a kormányzati szervek a termelői kedv fenntartására, azt a választ adták, hogy a szakmi­nisztérium szorgalmazza a tenyész­tési támogatások egyes formáinak időleges fenntartását. Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalás-tervezete a szövetkezeti mozgalomról A szövetkezetek gazdasági­társadalmi életünk jelentős tényezői. A szövetkezeti tagok és alkalmazottak az aktív ke­resők 20 százalékát képviselik, s a nemzeti jövedelem mint­egy 25 százalékát állítják elő. Az MSZMP nagyra értékeli tevékenységüket, jövőbeni szerepüket pedig kiemelt fon­tosságúnak ítéli meg. A szö­vetkezeteket alkalmas formá­nak tekinti a vállalkozás és a közösségi, társadalmi célok egybekapcsolására, ezért gaz­dasági, politikai stratégiájá­ban természetes szövetségesé­nek tartja, partneri viszony ki­alakítására törekszik velük. O A szövetkezetek az el­múlt négy évtizedben sokat fejlődtek és megerősöd­tek. Jelentős a szerepük a mezőgazdaságban, az ipar­ban, az építőiparban, a keres­kedelemben, a szolgáltatások­ban, a lakásgazdálkodásban, valamint a betétgyűjtés és a hitelezés területén. A magyar szövetkezeti mozgalom — amely bizonyította megújulási és életképességét — megfele­lően tudott gondoskodni tag­sága életkörülményeinek javí­tásáról, és jó bázisa volt a közéletiség gyakorlásának, a népi értelmiség, a vezető egyéniségek kinevelésének. A túlcentralizált politikai és gazdasági modell kötöttségei azonban akadályozták a szö­vetkezeti elvek maradéktalan érvényesülését, az öntevékeny­ség, az autonómia és a szö­vetkezeti demokrácia működé­sét. A pártszervezetek gyakran beavatkoztak a szövetkezetek belső ügyeibe, ami sértette az Önkormányzatot. O Az MSZMP — a múlt tanulságait is figyelembe véve — a jövőben olyan tár­sadalmi-gazdasági háttér meg­teremtését szorgalmazza, amely biztosítja a szövetkezés szabadságát, és esélyegyenlő­séget ad az állami vállalatok­kal, a társas- és egyéni vál­lalkozásokkal folyó verseny­ben. Támogatjuk a szövetkeze­tek megújulási törekvéseit, a szövetkezeti mozgalom másfél évszázados — a szocialista törekvéseknek is megfelelő — jól Déváit elveinek, értékeinek megtartását. Különösen fontos ezek közül p szövetkezés szabadsága, az önkéntesség, az autonómia és a demokrá­cia. Emellett fontosnak tartjuk a tagság igényeihez igazodó formagazdaságot, a szemé­lyes és vagyoni közreműkö­dést, a szolidaritást, a moz­galmi jelleget és a kölcsönös segítségnyújtást. Mindezek tör­vényes garantálására helyesel­jük egy új szövetkezeti törvény kimunkálását. azok érdekképviseletét, tevé­kenységük csak a törvényessé­gi előírások betartásának el­lenőrzésére terjedjen ki. A bürokratikus, adminisztratív korlátokat mielőbb bontsák le, a versenyt és az önállóságot akadályozó beavatkozásokat pedig szüntessék meg. O Olyan vegyestulajdonú gazdaság kialakítása a célunk, amelyben a szövetke­zeti tulajdonnak kiemelkedő szerepe lesz, mivel ez a tu­lajdonforma jó lehetőségeket teremt a gazdasági és szo­ciális célok elérésére. A szö­vetkezetek tulajdoni viszonyai­nak olyan átalakítását ajánl­juk, amely egyaránt segíti a közös tulajdon és a tagok személyes tulajdonrészének gyarapodását, erősíti a gaz­dái kötődést. A földvagyonnak, mint mással nem pótolható termé­szeti erőforrásnak, különleges szerepe van. Az a célszerű, ha a földet az műveli, aki a leghatékonyabban tudja hasz­nosítani, A szövetkezeti föld- tulajdont elismerjük, és tá­mogatjuk a tagi tulajdonban lévő rész törvényi megerősíté­sét, a földjáradék igazságos rendezését, és a szövetke­zetből kilépő tag földkiadási jogosultságát. Helyeseljük a szövetkeze­tek s a tagok ér­dekeinek képviseletére, vé­delmére alakult területi és or­szágos érdekképviseletek meg- úiitását. Indokoltnak tartjuk, hogy az érdekérvényesítés in­tézményrendszerében a szö­vetkezeti érdekképviseletek kapják meg a súlyuknak meg­felelő helyet. A szövetkezetek maguk döntsék el, hogy milyen kép­viseleteknek akarnak tagjai len­ni. Ezek feladatát, felépítését és működését is maguk hatá­rozzák meg. A szövetkezetek megújulá­sukban számíthatnak az MSZMP támogatására, a kö­zösség érdekeit szolgáló ész­szerű kezdeményezéseik felka- MSZMP támogatására, a kó­ló gyakorlatában megbecsült szövetségesnek tekinti a szö­vetkezeteket. Parlamenti kép­viseletében fontos helyet kí­ván biztosítani a szövetkeze­tekben dolgozó tagjainak, s ezzel egyben a szövetkezeti érdekeknek is. A Központi Bizottság felkéri a pártnak a szövetkezetekben dolgozó tagjait, hogy tevéke­nyen vegyenek részt a szö­vetkezeti mozgalom megújítá­sában. Kezdeményezi, hogy az MSZMP szövetkezeti céljainak markáns képviseletére alakul­jon a párton belül szövetke­zeti tagozat. Aj MSZMP Központi Bizottságának (elhívása Ha vért adunk - életet adunk A magyar közvéleményt nyugtalanítja, Hogy az áldo­zatkész önkéntes véradók szá­ma csökken az országban. A balesetet szenvedettek, a sú­lyos műtétre kerülök, a gyó­gyulásukhoz, életben maradá­sukhoz állandó vérkészítmény- adásra szoruló honfitártaink megmentése emberi köteles­ség. Az MSZMP Központi Bi­zottsága azzal a felhívással fordul valamennyi területi, munkahelyi pártbizottsághoz, a párt tagjaihoz, hogy a hely' vértranszfúziós állomások és o magyar Vöröskereszt szervezé­sében adjanak vért a rászo­rulóknak. Szovjet vámközlemény A Szovjetunió kormányának határozata alapján szeptem­ber 15-vel külföldi turistáknak, magáncélból (beleértve 0 meghívást is) utazóknak, va­lamint tranzitutasodnak tilos a Szovjetunióból kihozni az aláb­bi közszükségleti cikkeket; gépkocsi-akkumulátorok, elekt­romos 'kábelek és vezetékek, lakatos szerszámok, gépkocsi- alkatrészek, gépkocsi-gumikö­peny, építőanyagok, szőrme és szőrmeáru, kávé. kakaó, tea, 'kaviár, mindenfajta kel­me, szőnyegféleségek, bőrru­házat, fehérnemű és alsóne­mű, kötött felsőruha és alsó­nemű, ágynemű és törölköző, harisnyaféleségek, ernyők és pótalkatrészeik, háztartási edé­nyek és evőeszközök, gyógy szerek, háztartási és tisztál­kodási szerek, illatszerek és kozmetikumok, vitaminok, varrógépek, hűtő- és fagyasz­tógépek, kerékpárok, fényké­pezőgépek és amatőr fényké­pészeti berendezések, háztar­tási elektromos készülékek, porszívó, mosógépek, kötőgé­pek, szórakoztató elektronikai termékek, gyermekruházat és gyermeklábbelik, külföldi gyárt­mányú árucikkék, ékszerek és egyéb nemes fémből és drá­gakőből készült tárgyak. A Szovjetunióból kivihető közszükségleti cikkek összérté­ke nem haladhatja meg 0 100 rubelt. Azok az állampol­gárok, akik a Szovjetunióban munkavégzés céljából (bele- értve a követségeken, kereske­delmi kirendeltségeken ®5 nemzetközi szervezeteknél dol­gozókat is) tartózkodnak, és oktatási intézményekben ta­nulnak egy naptári évben csa­ládonként hűtőszekrényből é* fagyasztóból, szórakoztat0 elektronikai termékekből, hát­tartási elektromos készülékek" bői, varrógépekből, mosógép" bői, kötőgépből, porszívóból, fényképezőgépből fajtánkén1 egy darabot hozhatnak 'k'- Kakaót, kávét, teát, kaviód ezek az állampolgárok sei" hozhatnak ki. O Támogatjuk, hogy a szö­vetkezetek megújulásuk során őrizzék meg az elmúlt években megteremtett értékei­ket. Fontos ugyanakkor, hogy tagságuk öntevékenységére, érdekeltségére alapozva gyor­san alkalmazkodjanak a piac és a gazdaságpolitikai modell­váltás sokoldalú követelmé­nyeihez. Jó lehetőséget látunk arra, hogy a szövetkezeti moz­galom a gazdaság szerves ré­szeként továbbfejlődjön, és segítse nemzetközi felzárkózá­sunkat. A szövetkezeteket olyan füg­getlen állampolgári közössé­geknek tekintjük, amelyek gazdasági-társadalmi céljai­kat önszerveződés útján való­sítják meg. Támogatjuk a de­mokrácia kibontakoztatását, az önigazgatás kiteljesedését, az adózott jövedelem feletti szabad rendelkezést. A szö­vetkezetét minden külső be­avatkozástól mentesen a tagok akaratából demokratikusan választott testületek és veze­tők irányítsák, ellenőrizzék. Az állami szervek tekintsék part­nernek a szövetkezeteket és KIÁRUSÍTÁS! 10—20—30% árengedményl A teljes árukészletből, készpénzfizetés esetén 1000 Ft feletti vásárlásnál 10%,. 10 000 Ft feletti összértéknél 20%, 100 000 Ft felett 30% engedményt adunkl Szeptember 15-től 24-ig, csak 10 napig I Videókészülékek, színes tévék, IBM—ST számítógépek, nyomtatók, monitorok, Commodore 1541, floppyk, mágneslemezek, festékszalagok, joystickek, autórádió-magnók, hangfalak, amiq a készlet tartl Fénypont Video Center, Pécs, Rókus u. 3/A. A magyarteleki „Vörös Október*' baromfitelepén RÁNTANI VALÓ CSIRKE KAPHATÓ Mgtsz » FT/KG ÁRON: munkanapokon 13-—16-ig, szombaton 8—12-ig. M O D U D 1$ építőanyag KERESKEDÉS SZÁLLÍTÁS TELEFON 14-53é

Next

/
Thumbnails
Contents