Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-13 / 253. szám

Harmincötén érdemelték ki a Magyar Népköztársaság ösztöndíját A Magyar Posta a 40 órás NnfccJhétfe való áttérést 1991- 9 szeretné bevezetni, mégpe- ',|9 oly módon, hogy az igaz­gatóságokra bízza a döntést. ^ napokban kaptuk az infor­mál, hogy e témokőrben £retne lépni a Pécsi Posta- 5°zgatóság is. Felkerestük *épe Lőrincet, a területi ^okszervezeti bizottság titká­rt- hogy megkérdezzük, igaz-e 5 hír? " Természetesen igaz, sőt. .szakszervezet a dolgozók ér­ceit és kívánságait figyel- **• már az év elején szeretett _'na lépni. Most viszont úgy 7^* ki, hogy sikerülni fog, s ^écsi Pásta igazgatósággal 70 egyeztetés nyomán vagy l^tóber 1-jétől — ha ez tech­noi akadályok miatt nem ^9y, ókkor november 1-jé- Jr* — bevezetjük a postai '*'>*9ozák 40 órás munkahetét. — Miért nem sikerült év elején mindez? — Az átállást a postaszer­veknek saját hatáskörükben kell megoldaniuk, ehhez sem­miféle központi anyagi támo­gatást nem kapnak. Az év elején még nem tudtuk, hogy milyen bevételeink lesznek, hogyan alakulnak a gazdálko­dási mutatók. A jó nyári ba­latoni forgalom — és egyéb takarékossági intézkedések — nyomán most vált lehetővé a téma újbóli napirendre tűzé­se. — 'Hány embert érint az in­tézkedés? — Az igazgatóság négy me­gyéjében — Baranyában, Tol­nában, Somogybán és Zala megyében — közel 670 posta­szerv 5300 dolgozóját, a közel 8000 dolgozó közül. Ugyanis néhány munkakörben már si­(Folytatás a 2. oldalon) A MÉV bányászlakásokat épít Pécsett, a Patacs-nyugati új lakótelepen. Jelenleg a kivitelező Kisépterv Gmk. három épület 17 lakásán dolgozik, amelyeknek a várható átadása jövő év eleje. Az elkövetkező négy esztendőben csaknem 450 lakás készül, zömében vállalati dolgozók részére. " Fotó: Proksza László \JU0<yú* DIVATHÁZUNKBAN TALÁLJA A LEGDIVATOSABB RUHÁKAT ! PÉCS, BEM U. KOSSUTH TÉR SAROK V. Németh Miklós levele a magyar egyházi vezetőkhöz Mindenekelőtt szeretném kifejezni Önöknek köszö- netemet azért a segitő magatartásért, melyet az egyházak az NDK áttele­pülni kívánó állampolgá­rai iránt tanúsítottak. Ez- *el emberek ezreinek nyúj­tottak támaszt nehéz hely­zetükben, és egyúttal se­gítségére voltak kormá­nyunknak a súlyos feszült­ségeket keltő és komoly 9ondokat okozó helyzet megoldásában. Tudjuk, hogy magát az alapproblémát ezzel nem áldottuk meg, de az nem is tőlünk függ. Az a két német állam ügye és csakis ők illetékesek eb­ben. Mi a kérdést humani­tárius ügyként kezeltük, s kormányunk ezen az ala- Pon tett meg minden tőle telhetőt az Önök által is szorgalmazott megoldás érdekében. Az önzetlen, felebaráti segítség nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem az alapvető emberi jogok ér­vényesítésének is követel­ménye. A magyar kor­mányt — önálló, szuverén döntésében — mindkét ok egyaránt vezérelte. Külön örömmel tölt el a magyar nép mély ember­sége, szolidáris magatar­tása, amelyről :nap mint aap tanúbizonyságot tesz. Az egyházak és a kor­mány együttműködésé­ben most újabb és újabb fejezeteket nyithatunk. Bízom abban, hogy ezek 0 lépések együttműködé­sünket stratégiai szövet­séggé szilárdítják, olyan közös célokért küzdve, mint a demokratikus át­menet békés jellege, a po­litikai stabilitás, valamint a társadalom- és közös­ségépítés. Budapest, 1989. szep­tember 12. őszinte nagyrabecsüléssel Németh Miklós Ma folytatódik az MSZMP KB ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kedden megkezdte ülését. A testület tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú poli­tikai egyeztető tárgyalásokról, megvitatta a kong­resszusi beszámoló téziseit, valamint a párt programnyilatkozatáról és alapszabályáról szóló előterjesztéseket. A Központi Bizottság szerdán folytatja munkáját, s a már bejelentett napirend szerint megvitatja a kongresszussal összefüggő szervezeti kérdéseket a világgazdasági nyitással és az Európa-politikával kapcsolatos stratégiá­ról, az 1989. évi gazdasági folyamatokról szóló tájékoztatót, továbbá a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire vonatkozó javas­latot. A testület kialakítja álláspontját a szövet­kezeti mozgalomról. Az ünnepség résztvevői a POTE aulájában Fotó: Szundi György Ceraszimev: „Szokatlan lépés" Moszkva a legális úton történő kivándorlást támogatja Szokatlannak minősítette a Magyarországon tartózkodó NDK-állampolgárok ügyében tett magyar lépést a szovjet külügyi szóvivő. Gennagyij Ge- raszimov keddi tájékoztatóján egy további kérdésre válaszul úgy vélekedett, hogy a ma­gyar intézkedés bizonyos mér­tékben váratlan volt. Szerinte az eset joggal kelthet esetleg aggodalmat Moszkvában, minthogy az ügyben a Szov­jetunió két szövetségeséről is szó van. Minden további értékelő megjegyzéstől tartózkodva Ge- raszimov ismertette a TASZSZ- hírügynökség kommentárját, amely egyebek között elítélte az NSZK tömegtájékoztatásá­nak NDK-eMenes kampányát, amely a szovjet távirati iroda szerint ösztönözte a kiutazáso­kat. A szovjet szóvivő utalt arra, hogy a berlini kormány megvalósítja a helsinki meg­állapodásokat, s így az NDK- ból áttelepülő állampolgárok száma fokozatosan növekszik, tavaly elérte az 50 ezret. Egy­úttal értésre adta, hogy Moszkva a legális úton tör­ténő kivándorlást támogatja. Geraszimov kitért az NDK-beli hivatalos hírügynökség, az ADN kommentárjára is, amely elutasította az NSZK maga­tartását és „sajnálkozását fe­jezte ki a magyar lépés" miatt.. Az MTI-nek az ügy kapcsán kiadott nyilatkozatából a szov­jet szóvivő azt emelte ki, hogy a magyar fél nem vállal fele-, lősséget a kialakult helyzetért. Gennagyij Geraszimov sajtó- tájékoztatóján egyúttal cáfol­ta, hogy Jegor Ligacsov PB- tag, KB-titkár berlini útja összefüggésben állna az NDK- menekültek ügyével. Ligacsov a pártok közötti kapcsolatok­ról folytat majd eszmecserét és tanulmányozza az NDK mezőgazdaságát. A tájékoztató után az egyik amerikai tévétársaságnak adott nyilatkozatában a szov­jet szóvivő úgy vélekedett, hogy az NDK-állampolgárok, mint ahogy a Magyarországon tartózkodó más szocialista országbeli állampolgárok sem tekinthetők menekülteknek, minthogy ilyen státust ők ma­guk sem kértek. II magyar—jugoszláv határon is átmennek? (2. oldal) Tanévnyitó a Janus Pannonius T udományegyetemen Értelmiséginek lenni - most még több szakmai hivatásnál Elintézetlen számláinkat nyö­gi a közoktatás, de remélhe­tően jótékony folyamatokat is elindít a várt és talán méltá­nyos béremelés, változnia kefl a közművelődés szerkezetének, de változik-e és milyen gon­dokkal küszködik a felsőokta­tás? Készülőben a felsőokta­tási törvény, amely egyetemek autonómiája érdekében kíván­ja az ide tartozó intézmények irányítási rendszerét átalakíta­ni, s a beiskolázási, illetve felvételi rendszert a társada­lom igényei szerint korszerűsí­teni. Ez talán a közeljövő. Dr, Ormos Mária akadémikus, a pécsi egyetem rektora azon­ban nem a jelen gondjairól és a várható változásokról be­szélt a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem idei tanévnyitó ünnepségén tegnap, a POTE- aulájában. Ezúttal az értelmi­ségi feladatáról, pontosabban a ma társadalmában betöltött hivatásáról szólt. Olyan tár­sadalomban kell hivatására fe­lelősséggel felkészülnie, hang­súlyozta, amely gazdasági és társadalmi változások, a jóra vagy rosszra forduló jövő for­dulópontján áll. Figyelmezte­tett arra, hogy a kultúrát kü­lönösen ma időszerű a lehe­tő legszélesebben értelmezni, súlyát és szerepét a gazdasá­gi folyamatokban is megha­tározni, mert minden emberi tevékenységünkön, életmódun­kon, szokásainkon is ott van szellemi, érzelmi felkészültsé­günk — vagy készületlensé- günk — bélyege. Csak úgy tu­dunk belépni jelképesen és szó szerint is abba a bizonyos, szellemi közösséget feltételező Európa Házba, ahol a Közös Piac országai vannOk és — Malaparte szavaival — „a Vol­ga is Európában ered." Az (Folytatás a 2. oldalon) Emlékezetes zivatar-nap Esős fizikaóra a pécsi belvárosi iskolában. (Tudó­sítás a 12. oldalon) Á tartalomból: A tűi sokat tanuló gyermek (3. oldal) „Tisztelt hatóság, elfogyott a pénzem” (8. oldal) Közel 670 postaszervet érint a négy megyében 40 órás munkahét a postán XLVI. évfolyam, 253. szám 1989. szeptember 13., szerda Ara: 4,30 Ft T

Next

/
Thumbnails
Contents