Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-12 / 252. szám

1989. szeptember 12., kedd DunQntmt napló 3 ■Ml Mit látnak majd unokáink? A KIOSZ sem tétlenkedik: iparosok a tiszta városért TEK: bizonyára sokak előtt ismeretlen ez a mozaikszó. A Termelési. Ellátási és Környe­zetvédelmi Bizottság a Pécsi Városi Ionrács fennhatósága blatt működik néhány éve. Mi most a bizottság környezetvé­delmi munkájával foglalko­zunk, tekintettel a téma fon­tosságára. Annáik ellenére, hogy csupán rövid ideje lé­teznek - a hazai viszonyokhoz képest -, szép eredményeket értek el. Mindezekről Szabó Vándor, a TEK elnöke, a Pé­csi Városi Tanács elnökhelyet­tese beszélt. Elkészítették például Pécs hetedik ötéves (környezetvédel­mi feladattervét, amelynek tar­talma 'rendkívül sokrétű. Csu­pán c fő irányokból néhányat: olső helyen szerepel a szennyvíz­tisztítás megoldása — az épülő Pellérdi szennyvíztisztító telep enyhíti majd a főbb gondokat. Mi, pécsiek sokat szenved­tünk a levegőben terjengő 'bűztől — régebben. Mostaná­ban fellélegezhetünk: a Me­gyeri úti szennyvíztelep mű­szaki lefedésével, valamint a bőrgyár, a húsüzem és a ke­ményítőgyár szennyvíztisztító- tónak korszerűsítésével léryu- 9esen csökkent a bűzhatás idén. Mondhatni: a nyári, rek- kenő hőségben volt csupán erezhető, máskor nem. összeállításunkból .nem ma- radhat ki a levegő szennye- tettségének problémája sem. Bűnbaknak leginkább a pécsi Hőerőmű Vállalatot kiáltották Nos, most itt egy bizonyos rekonstrukció folyik, korszerű- sitik az elektrofiltereket, ezen- bd pedig a Hőerőmű pernyé­jének hasznosítására is külön­böző tervek születtek. Egy Len­gyelországból származó sűrű *°9yos technológiával elérhe­tő, hogy a pernye .nem porzik és a talajra terítve néhány even belül a növényzet is Megterem rajta. Továbbá: le­hetőség van a pernye ipar- s*erű felhasználására is, pél- ŐQul vasútépítési és útépítési "Tónikáknál felhasználható az ^Qpozáskor, de építőipari ^Psznosítására is - mint per­nyebeton — lehetőség adódhat 0 jövőben. Témánkhoz szoroson hozzá- brrtoiik a város zöldfelüfeté- b®k .megóvása és fejlesztése. Mentőse bb sikerek 'leginkább b Pécset övező zöldgyürű ese­ten érhetők el. Feltétlenül irrie9 kell említeni, hogy a Pé- Városi Tanács benevezett MTV Natura .szerkesztősé­ji* áltol indított „Szebb, em- *>ep,bb környezetért” pályá­zóra. A Malomvölgyi hirán­Plóközpont fejlesztéséért, va­Thirrt ott egy arborétum léte­zéséért oklevelet koptak. Ez Az épülő pellérdi szennyvíztisztító egy részlete Fotó: Proksza László persze nem látványos folya­mat. Az arborétum hosszú évek múlva fogja csak meghozni gyümölcsét: bizony, eltelik egy pár esztendő, míg a Kanadá­ból hozatott mamutfenyő-pa­lántákból valóságos, hatalmas fák növekednek. A TEK tagjai úgynevezett helyszíni ellenőrzéseket, bejá­rásokat is végeznek. Ennek célja az, hogy Pécs különbö­ző pontjain felmérjék, milyen környezetszennyezési gondok adódnak. Különösen hasznos volt ez az idegenforgalmi sze­zon előtt, amikor is bejárták a város frekventált helyeit. Csupán néhány példa: a Cit­rom utcai udvari rész 'kész sze­métdomb volt, a Rákóczi úti OTP melletti építkezést nem kerítették be, a Rákóczi utca 50. számúé ház udvarán sűrű gazdzsungel éktelenkedett. Az 'illetékeseket utasították, tegyék rendbe. A legutóbbi bejárás épp a közelmúltban zajlott le: azt ellenőrizték, hogy a város peremkerületeit mennyire tart­ják tisztán. Ami feltűnő volt: a vadkender. 'Ez a növény igencsok megkeserítheti az ember életét, ugyanis szállon­gó virágpora allergiás megbe­tegedéseket okozhat. A bejá­rás után folyamatosan kaszál­ják a vadkendert. A TEK több esetben is föl­kérte bizonyos szervezetek se­gítségét. Legutóbb például a lKIOSZ-t: működjön közre a bejárásokban, nézzék meg együtt a kisiparos műhelyeket — ha kell, próbálják csökken­teni ezek környezetkárositó hatását. A tapasztalatokról Borsós István, a KIOSZ pécsi alapszervezetének titkára be­szélt. A KIOSZ szakemberei ott vannak a telepengedélyezési eljárásokon és megfelelő ta­nácsokat is adnak. Az iparo­sak legtöbbje nem tudja, Ihogy nagyon komoly környe- zevédelmi előírásoknak kell megfelelnie az újdonsült mű­helynek. Elég csak kiemelni az duófényező szakmát, ahol egészségre káros festékekkel dolgoznak és a robbanásve­szély is fennáll. Például: Gör- csönyben szeretett volna autó­fényező műhelyt nyitni egy iparos, befektetett több mint százezer forintot, viszont hosz- szú ideig nem működhetett, mert ugyan minden megvolt, csak éppen a környezevédel- mi előírásoknak nem felelt meg. Érdemes tehát kikérni a KIOSZ szakembereinek véle­ményét. A legutóbbi - nyári — be­járásokon az akkumulátor- töltő, -javító, autómosó, autó­szerelő, autófényező műhelyek kerültek terítékre. Összefoglal­va: mindegyik szakmánál a hulladékszállítással voltak a legnagyobb gondok. A kelet­kező tömény sav, savas szenny­víz, elhasznált ólomlemezek, mérgező festékes oldatok, fá- Todtoioj' elszállítása nem meg­oldott — és erről nem a kis­iparos tehet. A veszélyes hul­ladékok szállítását a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantar­tó Vállalat nem végzi. A kom­munális cégeknek nem érde­kük, hogy apróbb tételben (is) dolgozzanak: ez csak ráfize­tés. De akkor mit csináljon az iparos? A kérdés valószínűleg még sokáig kérdés marad, bár ihaladéktaIonul intézkedni kel­lene ezen a területen. A TEK és a KIOSZ mindeddig nem talált megoldást. Ú. Zs. Túl egy sikeres seregszemlén Befejeződött a nemzetközi film- és videoszemle A hét végén Pécsett gálaműsorral záruló, de fő helyszíne szerint Szigetvá­ron rendezett nemzetközi film- és videoszemle, amelyre a világ számos or­szágából érkeztek kisfil­mes alkotók, szakvélemé­nyek szerint is jól szol­gálta e műfajok, az expe­rimentális film fejlődését. Különböző stílusok, szemlé­letmódok színes sereg­szemléje volt, amelyen a szakmailag tagolódó há­rom zsűri az anyagi tá­mogatások szükségességét is figyelembe véve egyez­tette álláspontját a díjak odaítélésénél. Természetesen ez az el­bírálási mód sem nélkülöz­te a minőség szempontja­it, erre többek közt nem­csak olyan neves film­rendező, mint Sára Sán­dor, az esztéta Peternák Miklós, vagy Sinkovits Pé­ter személye, hanem egyál­talán a találkozó mű­hely-jellege biztosított ga­ranciát. Közismert, hogy ennek, s az ehhez hasonló sereg­szemléknek a célja is el­sősorban ez az egymásra figyelő „filmes" párbeszéd, és hozzávetőleg négyszáz alkotást - e müvek an­gol, dán, amerikai, chi­lei, magyar, észt, belga gazdáit - meddő lenne „dobogós” helyezések ka­lodáiba zárni. Minden­esetre a két év múlva is­mét összehívandó szemlén több díjat osztottak ki. Szigetvár diját Szirtes Gá­bor filmje nyerte el, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete Báthory András és Csermák Gá­bor videós koprodukció­ját részesítette elismerés­ben. A Hollandiában élő, chilei származású Mariano Maturana a népfront ki­tüntetésében (és 'Retina- plakettben részesült, s a ma már nemzetközi hírű Szigetvári Retina Stúdió plakettjét kapta meg At- sushi Sakurai (Japán), Bart Vegtel (Hollandia) Chel Withe (USA), a Vé­gi László-Perovics Zoltán szerzőpáros, és Makáry István is. A Magyar Tele­vízió „Videoviláq” szer­kesztőségének diját Czibo- lya Kálmán és Báló József közös alkotása kapta, míg a Somogy Amatőrlil- mes- és Video Stúdió a Balázs Béla Stúdió támo­gatásában részesült. B. R. A helyi községeket képviseli Várja a csatlakozókat a baranyai faluszövetség Érdekegyeztető tárgyalások a megyei tanáccsal Kit támogatnak a választásokon ? A Baranya Megyei Faluszövetség a megye falvaingk, az ott élő embereknek független, érdekképviselő társadalmi szervezete kíván lenni. Ma 32 község a tagja, de csatlakozott több gaz­dasági és más érdekképviseleti szervezet is. Bár a falvak ér­dekképviseleti szerveződése a népfronttól indult központi gondo­lat, Baranyában — alulról kezdeményezett — régiós szervezet alakult, amely szívesen társul a hasonlóan létrejött érdekkép­viseletekkel országos szövetséggé a Közös célok megvalósítá­sában. Igen markáns programot fo­galmazott meg a baranyai szövetség: mindenekelőtt, nem a helyi tanácsok, hanem a he. lyi közösségek, önkormányza­tokká fejlődő közösségek kép­viselőjének vallja magát. Együttműködni kíván minden olyan szervezettel, amely ké­pes a falvak érdekeit képvisel­ni. E cél érdekében minél előbb keresi a kapcsolódási pontokat, illetve dolgozik a saját információs bázis meg­valósításán. Megyei politiká­ban gondolkodva, elsősorban a megyei testületek döntései­nek előkészítésében kér szót, és alkot véleményt, felzárkóz­tatva a toqközségeit. A konkrét programról szólva érdemes kiemelni, hogv egy szolgáltató iroda 'élesítését tartják a legsürgetőbb feladat­nak, egyrészt az információcse­re gyorsítása, másrészt a köz­ségek kiszolgálása érdekében. Elképzeléseik szerint ez a szol­gáltatás kiterjedne minden olyan szakmai kérdésre, amely a helvi közösségek megalapo­zott döntéseit segítheti. Jelen kívánncrk lenni a me­gyei kerekasztal tárgyalásokon, mert ismerni akarják a megyé­ben működő pártok, mozgal­mak elképzeléseit, programja­it. A választási küzdelemben ugyanis a baranyai szövetség ezt a pártot, azt a személyt, vagy azt a programot támo­gatja, amely a falvak érdekeit képviseli. Nyilvánvalóan a szövetség elsőrendű feladata közremű­ködni a települések hátrányos helyzetének felszámolásában: változtatni kívánnak a kistele­püléseket ma is hátrányosan érintő elosztási, úgynevezett fejkvóta rendszeren, támogat­ni kívánják a megyei tanács iparszerkezet átalakítási törek­véseit, mert tapasztalataik sze­rint ez rendkívüli módon érin­ti a községeket, ha másra nem gondolunk, mint az infrastruk­túra elmaradására, ami ma szinte lehetetlenné teszi Bara­nya egyes térségeiben a vállal­kozások, vagy o külföldi tőke megjelenését. Wekler Ferenc, a Baranya Megyei Faluszövetség elnöke a tegnapi választmányi ülésre meghívta Piti Zoltánt, a me­gyei tanács elnökét is a kö­zös érdekegyeztető munka in­dítására. Lényeges dolgokban egyez­tek meg, és sok tekintetben közeledtek az álláspontok a baranyai faluszövetség és a megyei tanács törekvéseiben. Mindenekelőtt a faluszövet­ségnek tanácskozási joggal helye van a tanács ülésein, illetve a végrehajtó bizottság döntéseinek előkészítésében számítanak a véleményére, ugyancsak közösen lép fel a megyei tanácstagok községi csoportjával egyes kérdések­ben. A megyei tanácselnök meg­fogalmazta. milyennek képzeli a jövő megyei testületét, és el­képzelései messzemenően egyeztek a faluszövetség igé­nyével. Mindkét fél olyan ko­ordináló, érdekegyeztető fó­rumnak szeretné látni a me­gyei önkormányzatot, amely képviseli a települések, a pár­tok, a szakma és a vállalko­zók érdekeit. Az az új normatív elosztási modell, amelyet Piti Zoltán bemutatott az új költségveté­si törvénytervezet koncepciójá­ban a települések többségének anyagi helyzetén javit, bár abban mindenki egyetértett, rövid időn belül nem képes felszámolni a különbségeket. A faluszövetséq és a megyei ta­nács azt képviseli, hogy ezt az új elosztási rendszert 1991-ben vezessék be, adjanak lehető­séget a középtávú tervben el­határozott feladatok befejezé­sére, a céltámoqatásokra vá. rók megkaphassák a kért ősz- szeget. Ez esetben viszont a faluszövetség részt akar ven­ni a megye jövő évi elosztási tervének kidolgozásában. A konkrét érdekegyeztető munka megkezdődött tegnap A szövetséq közqyűlése szep­tember 27-én ül össze, amelyre várják a csatlakqzni szándéko­zó települések képviselőit is. Gáldonyi Magdolna Az információ, amelyet el­lenőrizni akartunk, a követke­ző volt: a harkányi meleg víz baktériumhordozókkal fertő­zött, disentéria-megbetegedé- sekből gócként a fürdő jelöl­hető meg. A helyzet súlyosab­bá fordulását megelőzendő betiltották az éjszakai für­dőzést, csökkentették a láto- gathatóságot, s megszüntették kifelé a melegvíz-szolgáltatást. A bányászok üdülőjéből azon­ban kérték ez utóbbi feloldá­sát - magas rangú, külföldi vendégek érkezésére tekintet­tel. Némi huzavona után a hatóságok az igénynek helyt adtak, az üdülő kapott me­leg vizet. Dr. Morava Endrének, a Ba­ranya megyei KÖJÁL igazgató­főorvosának kértük a vélemé­nyét. Tiltás és oldás- Nem pontosak az infor­mációk. Nem a megyei KÖJÁL, hanem az első fokon határo­zathozatalra jogosult siklósi Közegészségügyi és Járvány­ügyi Szolgálat rendelte el a korlátozásokat. Olyan informá­ciói nem lehetnek, 'hogy fer­tőzött a harkányi viz, mert a vizsgálatok ezt nem mutatták ki. Szó sem lehet 'járvány- méretű megbetegedésekről. Más oldalról azonban koránt sem szokatlan, hogy a me­leg vizes fürdőkben megbetege­dések fordulnak elő. Nem ki­vétel ez alól Harkány sem. Sajnos, a megelőzést igazán szolgáló gyakoribb vizcserére o meleg vizű medencéiében a források csökkenő hozama miatt nincs lehetőség. A kor­látozó intézkedések tehát nem egy már tapasztalható meg­betegedés-bullám miatt váltak szükségessé, 'hanem a fürdő nyári túlzsúfoltsága miatt: 120-130 százalékos telítettség volt Harkányban. Dr. Steiner József, KÖJÁL- főorvos:- A bányászok üdülője a nyári hónapokban a 'korábbi években sem kapott meleg vi­zet a fürdőből. így nem szo­katlan ez az intézkedés.- De most feloldották?- Igen, átmenetileg, a bá­nyásznapra és • az üdülő il­lusztris vendégeire tekintettel.- És az éjszakai fürdőzés tiltása?- Ily módon 2-3000 ember­rel csökkent a fürdőzők szá­ma, aminek eredményeként si­került a látogatottságot mint­egy 100 százalékos telített­ségre szorítani.- Miért nem lehet fertőt­leníteni a meleg vizet?- Azért, mert ennek révén - kémiai reakciók következté­ben - megszűnne a viz gyógy hatása. Holott a cél ép­pen az, hogy Harkány gyógy­fürdő minősítést kapjon. Dr. Morava:- Az optimális megoldás az lenne. Ha sikerülne különvá­lasztani egymástól a gyógy-. illetve a strandfürdőt. Ennek azonban nincsenek meg a feltételei.- Jelenleg tehát egyértel­műen kizárható, hogy a viz betegségeket okozó baktériu­mok hordozója?- Nem, az nem zárható ki. Az azonban igen, hogy a für­dővize fertőzött lenne. Hiszen, ha a Balatont oly mértékben sikerülne megtisztítani, mint amilyen volt a vize mondjuk 60 évvel ezelőtt, akkor is len­nének benne baktériumok. Csakhogy a vizeknek van egy öntisztulása is - többek kö­zött a többi baktérium revén -, kórokozók tehát nem len­nének.- És a harkányi vízben. Ott nincsenek most kórokozók?- Ha maga belemenne a meleg vizes medencék egyiké­be, 3—6 millió baktériumot vinne magával. A vendégek fertőzik a vizet - bizonyos mértékig, mint minden más meleg vizű fürdőben. M. A. ............•XXliX^ijjjj2ilMjI«j^-;«j^:*ii«ÍM!-:-?-!->N?-y-!-v-syX-X^-XXX:XvJ:X'X,X,XvX'X,X,X,X-XvX,X,X,X-XvX- ■■■X-.vlv^:vXvXvX^iX-X-X,««i«X-X'X-X-.«i«i«XX'X'X,X,X-X,X,X TE K ii környesetivéclelemert Fertözött-e a harkányi uíz?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents