Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-02 / 211. szám

2 Punomon nqpift 1989. augusztus 2., szerda Segítség Magyarországnak és Lengyelországnak Kedden este véget ért Brüsszelben 24 nyugoti ország és az európai közösségek bi­zottságának egynapos tanács­kozása arról, miként segíthet­nék Magyarország és Lengyel- ország belső reformjait. Az ér­tekezlet résztvevőire a közös piaci szóvivők tájékoztatása szerint „igen pozitív benyo­mást gyakorolt” a magyar kormány „figyelemre méltó" memoranduma a gazdaság hároméves szerkezetváltási ter­veiről - megállapították, hogy a reformok terén Magyaror­szág előbbre tart bármelyik más kelet-európai országnál. A belga fővárosban rende­zett tanácskozáson a lengyel élelimiszersegélyen kívül konk­rét intézkedésekről nem volt szó, a szakértői szintű meg­beszélés csak elvi megállapí­tásokat tett o teendőkről. A munkát kora ősszel folytatják. A menetrend szerint addig mind a 24 ország elküldi az EK bizottságának írásos be­számolóját az illető ország és Magyarország, illetve Lengyel- ország gazdasági - kapcsola­tainak eddigi állásáról, illet­ve az egyes országok által tervezett reformsegítő intézke­désekről és ezeket igyekszik „egyeztetni, tisztázni és átfo­gó programba önteni" majd a következő tanácskozásra. A 24 ország és az EK kép­viselői egyetértettek abban, hogy bátorítani kell a magyar és a lengyel reformokat és segíteni kell mindenekelőtt a magánszektor fejlődését. Elő kell mozdítani a magyar és a lengyel exportcikkek jobb pi­acra jutását Nyugaton, ezen belül szélesíteni kellene azok­nak az államoknak a körét, amelyek megadják Magyaror­szágnak és Lengyelországnak o kedvezményes vámelbánást. A 24-ek támogatni akarják a nyugati beruházásokat e két országban, mind önállóan, mind vegyes vállalatok kere­tében, és erre azzal is ösz­tönözni kívánják cégeiket, hogy szélesebb körben része­sítik őket a beruházásokat szavatoló, biztosító hazai és nemzetközi intézmények vé­delmében. A kereskedelmi vagy a vállalkozási együttmű­ködéssel kapcsolatban nem volt szó arról, hogy a 24-ek együttműködése kiterjedne o COCOM-lista esetleges eny­hítésére is. Magyarországgal kapcso­latban külön megállapították, hogy a jobb piacra jutás elő­mozdítása vonatkozik a ma­gyar mezőgazdasági cikkekre is. (Noha az EK szóvivői le­szögezték, hogy most nem volt szó a tavaly szeptemberi ma- gyar-EK egyezmény semmifé­le „meggyorsításáról", hozzá­tették, hogy a 24-ek egyezte­tésétől függetlenül a közös piaci magyar mezőgazdasági export több cikkének vám- könnyítéséről már bíztató tár­gyalások folynak.) A résztve­vők pártolják Lengyelország és az IMF, illetve az állami hi­telezőket tömörítő úgynevezett Párizsi Klub tárgyalásait. Ál­talánosságban „komolynak" tartják a magyar elképzelése­ket a magyar reform külső fi­nanszírozási feltételeinek ja­vítására, tudomásul véve, hogy Magyarország nem kért köz­vetlen adósságkönnyítést. Támogatni akarják a szak­mai és a gazdasági vezető- képzést a két országban, fő­leg a pénzügyi szakmákban. Lengyelországról megállapítot­ták továbbá, hogy az ország­nak sürgős élelmiszersegélyre van szüksége. Az ÉK múlt hé­ten meghirdetett, eredetileg két évre szánt, 140 millió dol­láros segélyterve a jelek sze­rint gyorssegéllyé alakul át: a teljes mennyiséget elküldik még az év végéig. Ezt az Egyesült Államok azon felül, amit Bush elnök Varsóban ígért, további 50 millió dol­lárnyi élelmiszersegéllyel — gabonával és vajjal — toldja meg még szeptember végéig, de mór az októberben kezdő­dő költségvetés terhére. Ausztria és Svájc is megaján­lott sürgős segélyt — Ausztria búzát és húsféléket szállítana, — de ezekről nem közöltek száma datokat. Az értekezleten megállapí­tották: feltétlenül szükség van az egyeztetésre azért, nehogy „verseny” kezdődjék a 24-ek között Lengyelország élelmi­szerrel való kisegítésében. Megállapodtak abban is, hogy Lengyelország számára közép­távú élelmiszersegély-progra- mot is kidolgoznak, de az 1990-91-re szóló mintegy 2 milliárd dolláros lengyel igény­hez nem fűztek kommentárt. Nyári karbantartás a Pétávnái (Folytatás az 1. oldalról) A Pétóv karbantartásával egyidöben a meleg víz tulaj­donképpeni forrásánál, a Pé­csi Hőerőműben is a fő sze­zonra irányuló előkészületeket végzik. Itt Braun Attila kalori­kus üzemvezető tájékoztatott a munkák állásáról. — A teljes rendszer leállítá­sa számunkra jó alkalmat nyújt, hogy elvégezzük a szükséges javítási munkákat. Most figyelmünk elsősorban a gyűjtő- és osztóedényekben lévő nagyméretű csappantyúk cseréjére, karbantartására irá­nyul. A munka pontos ütem­terv szerint folyik, a jelenlegi állás szerint mi nem leszünk akadálya a határidő előtti üzemkezdésnek. Pécsen és Komlón kívül a Pétávnak Szigetváron, Szent- lóri ncen és Mohácson vannak fűtésre és meleg vízre magán és közületi előfizetői. A tervek szerint ezeken a települése­ken egykét napnál hosszabb teljes üzemszünettől nem kell tartaniuk az ügyfeleknek. K. E. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Sevardnadze tárgyalásai Teheránban Ali Akbar Velejati külügyminiszter a repülőtéren üdvözli Eduard Sevardnodze szovjet külügy­minisztert, aki július 31-én (nunkalátogatásra érkezett az iráni fővárosba. A kétoldalú kapcsolattíkról, az iraki kiróni probléma ren­dezésének kérdéseiről és Afga­nisztánról tárgyalt kedden oz iráni fővárosban Eduard Se- vardnadze szovjet külügymi­niszter iráni kollégájával, Ali Akbar Velajatival. Sevard- nadze az iráni külügyek irá­nyítójának meghívására érke­zett kétnapos munkalátogatás­ra Teheránba. A találkozón a felek meg­állapították, hogy ez az év mérföldkőnek számít a szovjet ,—iráni kapcsolatokban: a két állam viszonya egyre inkább jószomszédi jellegű, a szuve­renitás és az önállóság tisz­teletben tartására épül. Velajati és vendége részle­tesen megvitatta az iraki—irá­ni viszonyt, és sajnálattal ál­lapították meg, hogy e regio­nális konfliktus helyzetének végleges rendezésében nem történt előrelépés. Az iráni külügyminiszter i hangsúlyozta: Teheránnak nincsenek tervei az iraki vezetés megdöntésé­re, vagy a szomszédos ország belügyeibe való beavatkozás­ra, és mindenképpen békés eszközökkel akarja megoldani a problémát. Sevardnadze kö­zölte, hogy a Szovjetunió kész aktívan részt venni a térség tartós békéjének megteremté­sében, az ENSZ BT 598. szá­mú határozatának végrehajtá­sában. A felek egyetértettek abban, hogy minél hamarabb véget kell vetni a vérontásnak Af­ganisztánban, és az ország­ban a lakosság rétegeinek ér­dekeit figyelembe vevő kép­viseleti kormányt kell alakítani. Eduard Sevardnadzét ked­den fogadta Basemi Rafszand- zsani, akit a múlt héten vá­lasztottak meg Irán elnökévé. Bush elnök elítéli a túsz-terror minden formáját Izrael felelősségére is utaló, mindenféle túszejtést elítélő nyilatkozatta1! reagált hétfőn este az Egyesült Állomok el­nöke a Higgins alezredes meg­gyilkolásáról szóló hírre. George Bush kétnapos vidé­ki útját megszakítva a kora délutáni órákban érkezett visz- sza Washingtonba, hogy tá­jékozódjon az eseményekről, konzultáljon vezető munkatár­saival és a törvényhozás veze­tőivel. A megbeszélések után kiadott fehér házi nyilatkozat­ban az elnök emlékeztetett pénteki nyilatkozatáira, ame­lyet azután tett, hogy egy iz­raeli kommandó elrabolta Ab- del -Karim Oibeid sejket, a Hezböllah egyik vezetőjét. „Már pénteken kijelentettem, hogy a túszejtés nem segíti elő a közel-keleti béke ügyét...« Ma még tovább megyek, és felszólítok mindenkit, aki tú­szokat tart fogva a Közel-Ke­leten, hogy humanitárius gesz­tusként engedje őket szaba­don, elejét véve annak, hogy tovább folytatódjon az erőszak a térségben” - hangzott az elnöki nyilatkozat. Bush a szalbadságáról hirte­len visszatért Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó­val, William Crowe tenger­naggyal, az amerikai vezérka­ri főnökök egyesített bizottsá­gának elnökével, Dán Quayle alelnökkel, William Webster CIA-főnökkel és más munka­társaival tanácskozott. A meg­beszélésen még nem volt ott Baker külügyminiszter, aki csak a késő esti órákban tért haza Párizsból, a kambodzsai hely­zet ügyében összehívott nem­zetközi értekezletről. Vele az elnök telefonon beszélt. Meg­beszélést folytatott a Demok­rata és a Republikánus Párt törvényhozási vezetőivel is. LAPZÁRTA Lemondott a tatabányai pártbizottság első titkára Kedden délután ülést tartott az MSZMP tatabányai városi bizottsága. Az ülés napirend­jén a pártkongresszusra való felkészülés helyi feladatai sze­repeltek. A tanácskozás meg­nyitását követően egy váratlan bejelentés hangzott el: Kákái Béla városi első titkár lemon­dott tisztségéről. Elhatározását többek között azzal indokolta, hogy azt a feladatot, amelyet két évvel ezelőtti megválasz­tásakor vállalt, azt teljesítette, de a politikai élet jelenlegi gyors változásaival nem min­denben tud azonosulni. Azt tervezi, hogy korábbi munka­adójánál, a Tatabányai Bá­nyák Vállalatnál helyezkedő ei. Bejelentését — 6 tartózko­dással — a pártbizottság tu­domásul vette. A bejelentés elhangzása és az ezzel kapcsolatos döntés meghozatala után Gergely György, az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának megbí­zott első titkára méltatta Ká­kái Béla munkáját, és java­solta, hogy azt a testület ha­tározatban ismerje el. Az ülés résztvevői egyhangú szavazás­sal csatlakoztak a javaslathoz. A testület Lévai Ferencet, a városi pártbizottság eddigi tit­kárát bízta meg az első titkári leendők ellátásával. Libanoni túszok: Holtak eltűntek William Higgins amerikai alezre­des „kivégzésével" tízre nőtt a Li­banonban meggyilkolt külföldi tú­szok száma. A korábbi áldozatok a következők voltak:- William Buckley, a CIA bejrúti irodájának 57 éves vezetője. 1984. március 16-án rabolták el az Irán- barát Iszlám Dzsihád tagjai. Beje­lentésük szerint 1985. október 4-én ölték meg foglyukat, holtteste azóta sem került elő.- Leight Douglas, a Bejrúti Ame­rikai Egyetem 34 éves, brit állam­polgárságú tanára. 1986. március 28-ár tűnt el, holttestét április 17- én tolálták meg. A mellékelt üze­net szerint az Arab Forradalmi Sej­tek fegyveresei így álltak bosszút, amiért az Egyesült Alamok oz év április 15-én bombázta Líbiát.- Philip Padfield, 40 éves brit állampolgárságú nyelvtanár. Doug- las-szal együtt rabolták el, s vele együtt gyilkolták meg.- Peter Kilburn, a Bejrúti Ame­rikai Egyetem 62 éves amerikai könyvtárosa. 1984. december 3-án tűnt el. A két brit tanárral együtt ölték meg.- Nicolas Klutier holland pap. 1985. március 14-én látták utoljára élve, holttestét három hét múlva ta­lálták meg.- Denis Hill, a Bejrúti Amerikai Egyetem amerikai nyelvtanára. 1985. május 25-én tűnt el munká­ba menet; holttestére két nap múl­va találtak rá.- Andrej Katkov, a bejrúti szov­jet követség 32 éves kulturális at­taséja. 1985. szeptember 30-án ra­bolták el, másik három szovjet dip­lomatával együtt. Társait szabadon engedték, őt meggyilkolták. Holt­testét az egyik bejrúti külvárosban találták meg.- Michel Seurat 37 éves francia kutató. 1985. március 22-én rabol­ták el. Az Iszlám Dzsihád 1986. március 5-én jelentette be „kivég­zését".- Alec Collett brit újságíró. 1985. március 25-én rabolták el. Fogva­tartói 1986. április 23-án jelentet- ték. be, hogy a Líbiát ért amerikai légitámadás miatt „kivégezték". Holtteste nem került elő. Akik feltehetően még élnek:- Hoszein Muszavi iráni ügyvivő, Ahmad Mosztavaszelian, az iráni Forradalmi Gárda tisztségviselője és Kazem Akavan iráni fényképész; 1982. július 17-én tűntek el Bejrút közelében.- t Terry Anderson, amerikai, az AP amerikai hírügynökség Közel- Keleti irodájának vezetője; 1985. márciusában rabolták el az Iszlám Dzsihád fegyveresei.- Florence Raad libanoni—fran­cia állampolgárságú újságíró; 1985 májusában ejtették túszul.- Thomas Sutherland, amerikai, a Bejrúti Amerikai Egyetem dékán­ja; 1985 júniusában esett az em­berrablók fogságába.- Foik-Awren, 65 éves sziriai szár­mazású, amerikai állampolgárságú üzletember; 1985 júniusában ra­bolták el.- Alberto Molinari olasz üzlet­ember; 1985 szeptemberében ejtet­ték túszul.- Brian Keenan, ír—brit állampol­gár, a Bejrúti Amerikai Egyetem tr.nára; eltűnt 1986 áprilisában.- John McCarthy, a WTN televí­ziós hálózat 31 éves brit munka­társa: 1986. április 17-én esett az emberrablók fogságába.- Frank Herbert Reed, amerikai, a Libanoni Nemzetközi Intézet igaz­gatója; 1986. szeptember 9-én tűnt el.- Joseph James Cicippio, ameri­kai, a Bejrúti Amerikai Egyetem számvevő-helyettese; 1986. szeptem­ber 12-én rabolták el.- Edward Austin Tracy amerikai könyvkereskedő; 1986. október 21-én tűnt el.- Terry Waite, a canterburyi ér­sek megbízottja, akinek a nyugati túszok kiszabadítása volt a külde­tése; eltűnt 1987. január 20-án.- Róbert Polhill, Jesse Turner és Alann Steén, amerikaiak, a Bej­rúti Amerikai Egyetem tanárai, aki­ket 1987 januárjában raboltak el az Iszlám Dzsihád tagjai.- Mohamed Mahmud el-Dzsiar egyiptomi muzulmán pap; 1988. március 17-én Dél-Libanonban ra­bolták el.- Jcck Mann nyugalmazott brit pilóta, egy éjszakai mulató veze­tője; eltűnt 1989. május 12-én Nyu- gat-Bejrútban.- Heinrich Struebig és Thomas Kempner, nyugatnémetek, a palesz­tin menekülteket segélyező egyik humanitárius szervezet munkatársai, akiket 1989. május 16-án raboltak el Dél-Libanonban.

Next

/
Thumbnails
Contents