Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)
1989-08-05 / 214. szám
K R O HI IK A Bezárt ház. Sokadszorra lapozom Károlyi Amy legújabb verseinek kötetét, és inem tudom megtartani feltett szándékomat, hogy egyik költeményéből vett idézettel kezdjem a Bezárt ház bemutatását. Ki akartam emelni azt a verset, amelyik a legkifejezőbben tárja az olvasók elé a költőnő gondolatvilágát, de be kell látnom, hogy ez nem lehetséges. A kötet alaphangja a lét és nemlét örök és feloldhatatlan egymásba- kopaszkodásának, Viszályának kutatása, melyet a szelíd vitatkozás, a szívszorító, visszafogott bánat, a finoman fanyar irónia sző át. „A nagy szíveknek hét tőr rendeltetett / A kis szív kevesebbel elégedett." Károlyi Amy szíve bizonyára az előbbi csoportba tartozik, melyről ez a kis kötet is tanúskodik. A verseskötet a Baranya Megyei Könyvtár Pannónia Könyvek sorozatában jelent meg, Csorba Győző szerkesztésében. A ibelső rajzok Weöres Sándor imunkái, a borító Károlyi Amy rajzának felhasználásával készült. A postludiumban olvasható Károlyi Amy vallomása arról, hogy őt mi köti Pécshez. „Erre két szóval válaszolhatok: Weöres Sándor.” Weöres Sándor Pécsett folytatta tanulmányait, s eközben bejárták a várost és környékét, felfedezték az elbújt, apró szépségeket is. A verses-kötetet, melyben az idei évben írott költeményéi is helyet kaptak, remélhetőleg minél több helyen megvásárolhatjuk. Á reménység esztendei. ___________________“ -----------------Rég i pécsiek számára és újabbaknak s bárkinek, oki a közeli múlt történelme iránt fogékony, bizonyára izgalmas, érdekfeszítő olvasmányt, búvárkodni valót jelenthet a kaposvári nyugdíjas levéltárigazgató, Kanyar József visszaemlékezése. Az ő szavaival: „Életrajzi számadása" a koalíciós évekről. A kötet a Nemzeti Parasztpárt kibontakozásáról, szervezeti építkezéséről, mechanizmusának sajátosságairól, céljairól és politikai szerepéről ad képet a Dél-dunántúlon 1945 eleje és 1946-47 között. Akkor, amikor a szerző e regionális kerületben (Tolna, Somogy, Baranya) a párt kerületi titkáraként s a hetente megjelenő színvonalas, ma már kor- történeti dokumentum értékű hetilapjának szerkesztőjeként első kézből számol be, elsősorban Pécs és a másik két megye rendkívül sokszínű politikai életéről a koalíciós időszakban. Rendkívül sok érdekes névvel, adattal találkozhatunk a korabeli Pécs közéletéből, a város érteimiségének és művészeti életének köreiből, sajátos összefüggésben az NPP hétköznapjaivá1!, politikai küzdelmeivel. Különösen értékes részei ennek az „önéletrajzi számadásnak" a szerző visszaemlékezései a magyar szellemi élet nagyjaira, okik vagy, mint a párt országos vezetői; vagy, mint a párt céljaival rokonszenvező magyar írók, tudósok, művészék Pécs korabeli szellemi életének is meghatározó személyiségei voltak. Érdekes személyes visszaemlékezéseket olvashatunk Illyés Gyula, Kodály Zoltán ittlétéről, és személyes hangú levelekét Németh Lászlótól, Illyéstől, Darvastól. Nem kevésbé érdekes a párt országos és dél-dunántúli vezető személyiségeinek ardképcsarnaka: Illyés Gyula, Veres Péter, Szabó Pál, Kovács Imre, Erdei Ferenc, Darvas József, Bilbó István, Sípos Gyula, Jócsik Lajos és mások jellemzése - ahogyan Kanyar József látta őket. De mának szólóan is példa lőhetne a korabeli parasztnépfőiskolák megszervezése s a szobadművelődés célja, hatása, amely kinek emlék ma már, kinek történelem. Ám akár ez, akár az: szűkebb pátriánk történelmét is tanítani kéllene végre valahol, valamikor. Hogy okulhassunk belőle. (Pannónia Könyvek.) W. E. JAZZ ■ Jazz inkognitóban, írta nemrég egyik országos napilapunk a Baranya Megyei Művelődési Központ hanglemez- és kazettakiadásáról, arra célozva, hogy kevesen ismerik még ezt a nemes tevékenységet, amelyet a jó jazz-muzsika megismertetésében vállalt magára az MMK. Bár a szűk szakma már ismeri, tud róla', s becsüli is, másként aligha szerepelhetnének terveikben olyan rangos muzsikusok és ritka produkciók kiadásai, mint amiről korábban már a Dunántúli Napló hírt adott. Most két kiadvány került ki a kezükből. Az egyik a Bohém Ragtime Bánd Ofiginol Rags című lemeze. Ezen az 1985-ben alakult kecskeméti együttes játszik, mégpedig klasszikus ragtime-óikat. A ragtime, amely a századforduló Amerikájában volt vidám tánomuzsika, ma is népszerű, s nemesük mint korfestő, alkalmazott zene, hanem a koncert- pódiumról is megszólal, például az évente Kecskeméten Bohémék által megrendezett ragtime fesztiválon. Amilyen klasszikus stílusa a jazznek a ragtime, olyan klasszikus hangszere a klarinét, gondoljunk például Benny Goodman re. Az MMK új kazettáján Dudás Lajos játssza saját szerzeményeit érzelmesen és virtuózon Zoller Attila (gitár), Bért Tompson (bőgő), Kűri Billker (dob), Tóm van dér Geld (vibrafon), Ernts Hartmann (billentyűsök), Kőszegi Imre (dob), Mike Herting (zongora), Erhard Bünting (gitár), Szudy János (dob), Tommy Víg (vibrafon) és Teodossi Sfoy- kov (bőgő) társaságában. A felvételek 1978 és 1988 között készültek Kölnben, Düsseldorfban, Münsterben és Frankfurtban. G. T. Hegalakul az ÁKISZ. Nem KISZ. hanem az AKISZ. Az Amatőr Költők és írók Szövetsége szep- tember 9-én tartja alakuló ülését. Felhívások szerint szövetségükbe várnak minden műkedvelő írót és költőt, nemzetiségtől, világi és vallási hovatartozástól függetlenül, s azokat is, akiknek az irodalom művelése csupán kikapcsolódást, társasági időtöltést jelent Terveik szerint a tagok írásait saját folyóiratban jelentetik maljd meg, szintén amatőr képzőművészek illusztrációival együtt. Ezért szívesen fogadják amatőr fotósok és képzőművészek jelentkezését is a szövetségbe. A .programjuk még csók körvonalaiban létezik, de a publikálás mellett körművelődési és érdekvédelmi feladatokat is vállalnának Hogy ez konkrétan mit tokár, bizonyára a tagsag dönti majd el. A szövetség célja: „egy olyan humanitárius szervezet létrehozása, melyben természetes dolog a jóktól tanulni, a gyengébbeknek segíteni". Korhatár nincs, a jelentkezőktől egy rövid önéletrajzot és felbelvegzett válaszborítékot kér a szervező: Rózsavölgyi János. Címe: 1074 Budapest, Szövetség u. 28/B, III. 20. M. Is. Berták László Graves-díja Berták Lászlónak ítélték oda az idei Graves-díjat, amit a hatvanas évek végén alapított Robert Graves angol író, híres regényeinek, mint az Én, Claudius és a Claudius, az Isten magyarországi honoráriumaiból. Ez volt talán az első irodalmi magánalapítvány hazánkban. A díjjal az év legjobb versét ismerte el a költőkből, műfordítókból álló kuratórium. Szakmai rangját is ez adja a díjnak, amely tehát kívül áll politikai, kultúrpolitikai szempontokon, csoportérdekeken. Első Ízben Káinok y László vehette ót, majd megkapta leik Zoltán, Orbán Ottó, Tandori Dezső, Székely Magda, Rakovszky Zsuzsa - tavaly a kolozsvári Lászlólly Aladár. A kuratórium elnöke Nemes Nagy Ágnes, tagjai Somlyó György, Vajda Miklós, a New Hungarian Quarterly szerkesztője, aki most angolra fordit- tatja Berták László szonettjeit, valamint Lator László és az írószövetség költői szakosztályának elnöke, Tornai József. Nemes Nagy Ágnes a díj átadásakor elmondta, hogy rövid idő alatt és teljes egyetértésben választották ki 1988 költeményei közül Bertök László: Turkálja a semmit a szó című szonettjét. Elismerésük Berták Lásrló teljes költészetének szól, amely egyre magasabb szintékét hódít meg, valamint szól annak a törekvésnek, amellyel a pécsi költő kapcsolatot teremt a szonettköltészet klasszikus hagyományával, ugyanakkor modern, egyéni ízzel, sajátos színekkel újítja meg azt.- Hogyan fogadja a költő az ilyenfajta rangos szakmai elismerést? - kérdeztük Berták Lászlótól. — Jó érzés, hogy odafigyelnek az emberre, és vissza!gazolják azt, am!i a versekben van. De amikor verset írok, sohasem erre gondolok, olyankor mindig az anyagga', a megoldandó feladattal állok szemben. Valami bajom van a világgal, önmagámmal, a környezetemmel. A most díjazott vers két éve nyáron íródott egy hosszabb szonettsor darabjaként, amelyből jövőre lesz kötet a Magvető Könyvkiadónál, Kő a tollpihén címmel, összesen 81 szonettet tartalmaz.- Fellüződnek-e valamilyen szálra ezek a költemények? Berták László Furkálja a semmit a szó Mint a giliszták a talajt furkálja a semmit a szó ami egyik percben bazalt a másikban fölszántható s hogy ilyen közel a való mindenki a tilosba hajt villog a sok kis autó eszi a kukacot a sajt s mert a végtelen összetart ez a lyuk is folytatható érik bennünk az öntudat Odüsszeuszban a faló de aki győzhetne csaló aki vészit vihart arat.- Megszületésükbe természetesen belejátszott az idő, az események, mindez azonban talán csak abban érzékelhető, hogy ezek a versek zdklatottabbak a korábbiaknál. Meghatározhatatlan, bizonytalan a világ, ami az enyém, másrészt az is, ami körülvesz, és én ezt próbálom megragadni. Ugyanakkor mindig valami realitáson kívülit, határesetet szeretnék megismerni!, tisztázni. Itt mozgok én nagyon régóta, egy se itt, se ott állapotban, ami az én életem is, az emberiség élete is, és az is, ami most van Magyarországon. Sokkal áttételesebben szólal ez meg a költészetben, és ha az embernek szerencséje van, ha nem adja olcsón, talán ki tudja fejezni magát, elmond valamit, amit csak ő tud elmondani.- A most díjazott vers, a Furkálja a semmit a szó születéséről hallhatnánk-e valamit? Gállos Orsolya Tarjáni Imre Szakad rólam < Káromkodva és remegve hajszoltan két munkanap néztük egymás szomorú a ránkomlott a büfék partsi csendes levesek gőzölgő saláták mocsokja a sör a csók aztán este Rám egy lépcsöház kapuj (Rád másnap a klinika a szedativum nyugtatta me; Végképp elvetéltünk... Lepedékes-nyelvű-szerelmí fennakadtunk egy részeg« de nem volt súlya dühe a pofonnak nem volt akarat ellened az időtlen kín a szegénység: — mi nem bújhatunk öss nincs hely egy konyha eg csak két lődörgő ivarszer Holnap miféle kinra érün Raszkonyikovi-kínra Melyik férfi szerelme har< fröccsen Terád Állok egyedül kisemmizett s törik rólam szakad rólam az ifjúság Kiss Benedek Számolok Vonatablakon fut az esőcsepp, vonat fut hajnalodó mezőn. Elhagyom jelenemet, jövömet, s ami mögöttem, mind szembejön.- Két éve találkoztam az nhlető élménnyel egy olyan közegben, dhal nagy .viták folytaik irodaiamról, irodalmi életről s a mindennapi életről, s ahol rádöbbentem arra, hogy mennyire változó, porlékany, amiről beszélünk. Csak érik bennünk a szó, a terv, a miként, s eljuthatnánk a megoldásig, „de aki győzhetne, csaló, / aki vészit vihart arat. . ■" Látom magamat kint kóborolni huszonöt — tizenöt — tíz évesen. Mintha egy Apolló készül startolni: számolok vissza életemen. Jaj, nemsokára nulláig érek: megnyitom, anyám, a kiskaput! ... Vonatablakon fut az esőcsepp, s ami mögöttem: mind szembefut! Hamary Dénes Nemzeti ker< Az óra ketyeg — már ismét nyitva a k«‘ — hát fogd be <*! idd a büdös. A bruttósított idegösszé korát éljük NO diktatúra | szavaczunk arról, ni fi K Köszönjük mi a még megvaS 4 Pákolitz István: Pepitafüzetem bői Vízimalom Nagyon sajnálom, hogy egyetlen paksi vízimalmot sem sikerült megmenteni. Még 1953. nyarán is láttam roskadozni egy múzeumba való példányt a Telelő előtti zátonyon. A muzeális értéken túl személyes élményeim is fűződnek pl. a Blatt molnárdinasztia vízimalmához. A malom partra néző oldalán díszelgett fehér karingben Nepomuki Szent János, aki a tulaj szerint a molnárok védőszentje; de nemcsak ilyen minőségben emlegette Blatt bácíi a derék cseh lelkipásztort; tudott róla egy közszájon fornft ván- dorélcet is, ami már a könyökünkön jött ki, annyiszor elmesélte. Nepomuki János Prágában a királyné gyóntatója volt. Vencel király szerette volna tudni, mit gyónik a felesége; emiatt állandóan faggatta a gyóntatót, de a pap nem volt hajlandó elárulni a gyónási titkot. A király megfenyegette János papot- Akkó a Vencel király fogdmeg- jei elcsípték a Nepemoki Jánost, és Prága városában a Szajna hídjáról belehajintották a Dunába . . . Visszanézve ma már oktalan hősködésnek tartom a meggondolatlan fejesugrásokat az örvénylő, nagysodrású vízbe, hol a malom kunkoro- dóra faragott ormányáról, hol a malomtetőről. Am a nagy kunszt az alámerülés volt. Beléborzongok, ha fölidézem a nagy kerék iszamos-hí- náros lapátjait. A kerék a malom és a „vőgyhajó" közötti hatalmas tengelyen forgott; beúsztunk, elkaptunk eay lapátot, alámerültünk a 3-4 méteres jéghideg vízbe, majd a forgás következtében ismét a vízfelszínre jutottunk. Aztán iszkiri, sprin- teltünk a partra. Palger Dönci megkínált méregerős Hunnia-cigijével:- Nepemuki, Neszemukí! vezetőben. A balhé is mindenre jó, akár annak idején a ciki. Két évvel ezelőtt még idézőjelben láttam a napilapokban; kissé „idézőjeles” kiejtéssel hallottam a rádióban, a révében. Ma már nincs idézőjel; a balhé polgárjoggal bevonul szóhasználatunkba. Nem tartom nyereségnek nyelvünk ilyenfajta gazdagítását. De akkor se csodálkozom majd, ha valamelyik honatya, netán miniszter^ is rákap a balhéra. Hát még ha nemcsak stílusfordulatként használja, de valóságosan elviszi a balhét. Fenyegefertség Balhé Blatt bácsi széleseket mosolyintva mondta tovább: A veszekedést, lármát, botrányt jelentő jiddis szó már évek óta használatos a kis és nagy bűnözők nyelCziránki Boldizsár 65 év körüli nyugalmazott gombkötő a Konzum kávézó részlegében, keserű szavakkal sorolta elő, hogy csupa félelem az élete. Se éjszakája, se nappala; állandó fenyegetettségben morzsol- gatja öreg napjait. Jószerivel ki sem mer lépni az utcára, mert világos nappal is leüthetik; szerencsére nincs telefonja, így nem zsarolhatják, nem provokálhatják és nem su- tyorászhatnak a készülékbe trágárságokat holmi útszéli kapcabetyárok. Ha újságot vesz a kezébe (előfizetésekre már nem futja), mást se talál benne, csak erőszakot, gyilkosságot, rablást, túsz-szedést, gép- eltérítést. Bizony, nem így képzelte nyugdíjas éveit; egyelőre ugyan van még betevő falatja, de ha így megy tovább, szembe kell néznie a koplalással is. A és az adóról Szóhoz se nám keservei* vám pedig dér lenne. — Most me í kolléga -, j aki nem ít®>; íróját, az me- 1 lám hívő ér1' Dúltan ho*1- Hát mi hez?! Erre csak í Meg azt, ho5*k kell rettegni a fejére vér*4 Higiénia A kedves dő a cég 9' a termelőnek 94S piszkos üveg az eladó a vendég ke azonban ó^li gesen. Hüvelyk- * a pohár st<> Vagy tenyér*1 fiaskó szájé*' Ügy gon^*ll|