Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)
1989-08-05 / 214. szám
1969. augusztus 5., szombat Dunanttili napló 3 Mindig a gyengék oldalára kell állni! Világos mondatok, okos gondolatok, tanítómester a javából - összegzőm magamban a képet dr. Angyal Adómról jó egyórás beszélgetésünk végeztével. A Ganz Danubius- ról, amelynek vezérigazgatója, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemről, amelynek docenséről alig esett szó, o politikust, az MSZMP budapesti XIII. kerületi (angyalföldi) bizottságának első titkárát faggattam nézeteiről.- ön társadalmi munkában vállalta el az első titkárságot. Április óta akadtak követői, például Jánosi György, Tolna megyei első titkár.- Feladatom az. hogy a kerület tizenötezer párttagjának gondolkodását megérez- zem, ráhangolódjak, képviseljem, és hát természetesen befolyásoljam is. Nem érzek magamban különösebb felelősséget azért, hogy a Politikai Bizottság bölcs döntéseit itt a legékesszólóbban magyarázzam. Fordítva: én a kerület bölcs véleményét igyekszem továbbítani.- Mi a mai MSZMP-röl a véleménye?- A népmesék hasonlatával élve: harcol a jó és a rossz. A párt színültig van konzervatív nézetekkel, és gyakorlatokkal. Mi viszont nem foglalkozunk lakásügyekkel, személyi, intérményvezetői kérdésekkel, és azt sem vesszük jó néven, ha idejönnek hozzánk, hogy ebben a kerületben a pórtmunkát így meg úgy kellene szervezni, vagy az irányító pártszervek megjelennek azzal, hogy bizonyos demokratikus látszatok megteremtése érdekében szerezzünk egy mandátumot valakinek itt a kerületben. Én akkor azt tudom mondani, hogy az a valaki menjen el azok közé, akik választanak, mutassa meg magát, és ha megtetszik nekik, meg fogják választani.- Itt a pártbizottsági szobája lalán Kádár-kép van, Pedig önről az a hir járja, hogy kifejezetten Kádár-ellenes volt.- Soha nem voltam Kádárellenes és ma sem vagyok Rendkívül tiszteltem az öreget és tisztelem ma is.- Akkor hogyan terjedt ilyen hire?- Sok olyan kezdeményezést tettem, ami a 'korábbi Pártszokásoktól eltérő volt. Megfogalmaztam, hogy nem szabad akkora apparátust ^rtani, a pártfunkcionáriusok társadalmi munkások legyenek. Lehet, hogy ezt úgy értelmezték, hogy kihívás a Kádár-korszak ellen. »■ Milyen anyagi juttatásban részesül, mint első titkár? . ~ Egy vasat sem kapok erte?- Tulajdonképpen ez a hobbija? ~ A szó nem pontos. De a Politizálás ilyen szinten nem ¡kötelező, Így lehet hobbi. Nyilván, ha valaki egy poli- tjkai mozgalomba úgy beleve- ti magát, mint én, akkor az e9y szabadidős program, n'ert sok szabadidőt igényel. Ma nem dicsőség i első titkárnak lenni mnBMHWBiHI Az MSZMP-nek ötletekkel kell előállnia, amelyek a kérdések kérdését9a népjólétet célozzák meg- Mik az MSZMP esélyei a választásokon? — Valószínűleg el fogjuk veszteni abban az. értelemben, hogy nem leszünk többség. Mindig a gyengék oldalára kell állni, ezért vagyok én itt. Most vesztésben van a párt, most kell visszavonulni, most kell szembenézni. Amíg a miénk volt a hatalom, a dicsőség, addig ez nem volt probléma, az első titkárság megbecsült állás volt. Ma nem az. Ha a magyarok job- Egy politikai pártnak ezen nem kell túl sokat meditálnia. Ha tényleg bekövetkezik, akkor az MSZMP-nek olyan ötletekkel kell előállnia, amelyek a kérdések kérdését, a népjólétet célozzák meg. Ha jól csinálja, akkor mellé fog állni a nép, ha nem, ha ideológiaszagú, Marx-igazoló téziseket fogunk hirdetni, ezzel nincs mit kezdeni!- A különböző ellenzéki szervezetek, csoportok hivják önt a gyűléseikre? bán fognak élni attól, hogy olyan programokat hajtunk végre, amely az én pártom programja, akkor annak a pártnak van létalapja. Ha az én pártom klassz programokat csinál, de a magyarok egyre rosszabbul élnek, akkor ez a párt nem ér semmit!- Angyal Adóm hol tanult meg politizálni?- Itt élek, ebben a hazában.- De a párt az utóbbi évtizedekben éppen hogy nem serkentette az emberekben a politizáló hajlamot!- Jó iskola ám a nagyüzem! A Ganz Danubiusnál megtanultam: ha azt akarom, hogy az emberek mondják ki nyíltan a véleményüket, akkor nem szabad utána betonba verni őket. Ez a tolerancia kultúrája, és a politikai toleranciát csakis a tapasztalat adja meg.- Hogyan képzeli el az MSZMP-t, mint választási vesztest? — Nem nagyon, mert rossz hírem van. Keményen vitatkozom. Nem szoktam hagyni, hogy beleverjenek a földbe! De azért hívnak, és akkor mentem, például az SZDSZ- hez, az MDF-hez és mondtam a magamét. — A politikai életben ön ugyanolyan szépen ment lelteié a ranglétrán, mint a Ganz Danubiusnál. Vannak tövábbi politikai vágyai is? — Eljutottam odáig, hogy abban a körben, ahol mozgok, ott első ember vagyok: a politikában és a vállalatnál is. Politikai ambícióim nincsenek. Ha arra gondol, hogy akarok-e KB-tag lenni, azt mondom, nem. Ahhoz, hogy a politikai véleményemet elmondjam, nem kell KB-tag- ság. Csak arra kell vigyázni, hogy a véleményt mindig értelmesen fogalmazza meg az ember. Ahol éppen vagyok, ott adom elő az álláspontomat: ha kell, három miniszterelnök előtt, ha kell, a kerület öt nyugdíjas párttagja előtt vagy a kormány tanácsadó testületében, ha hívnak.- A párt nyitottságáról mi a véleménye?- A pártba nem felvétel kell. Aki be akar lépni, az lépjen, aki nem ért egyet, az lépjen ki. A szervezeti szabályzat tervezete ezeket korrektül kezeli. Viszont vitatom a tervezet néhány elemét, például szerintem a tagdíjak felett a tagságnak kell rendelkeznie!- Mire lorditaná a bevételt?- Most például nagyon jó helye lenne: a saját választási propagandára menne. Ki kell állnunk a kommunista képviselők mellet, ehhez kell a választási propaganda, kampány, plakát, léggömb, ami csak szükséges. Nagygyűlést kell szervezni, virslit venni az embereknek. Ez pénz. Megcsináltuk már a választási kampányirodát, ennek az egyik feladata, hogy előteremtse a pénzt. Már jelöltekben gondolkodunk, programokban, megjelenítésben. Meghirdettem, hogy szeretném, ha Angyalföld vörös kerület lenne. Azt pedig nagyon sajnálom, hogy a párt országosan le fog maradni! Azt szeretném, ha itt kommunista képviselők lennének többségben, és kommunista polgármestere lenne a tanácsnak.- Csak MSZMP-tagokban gondolkodnak?- Én azt mondom, nagyon fontos, hogy kommunista polgármestere legyen a kerületnek, de még fontosabb, hogy jó polgármestere legyen! Ha nem találunk megfelelő kommunista jelöltet, akkor sziv- vel-lélekkel fogok támogatni olyant, aki megfelelő.- A visszajelzések szerint elégedett a XIII. kerületi párttagság Önnel?- Nagyon tarka a kép. Nyílt bizalmatlansági helyzettel nem találkoztam. Az embereknek nagyon teszik az, hogy gyakran látják a saját pártvezetőjüket. A vitákban jónéven veszik, ha kifejtem nézeteimet, akár ellenük vagy mellettük.- Nem mondják azt, hogy ön szinészkedik?- Mindent mondanak. Mennek a feljelentések is ... L. Cs. K. 31. hét Most már biztos, hogy jó néhány dolgot sohasem fogok megérteni. Mindent megteszek pedig. Nincs nagyobb öröm annál, miint embertársunkkal közölni: 'igen, meggyőztél. ¡Nyolcévnyi újságíró pályafutásom alatt többször találkoztam a bizalmatlansággal annál, .mint amire egyáltalán valaha 'is gondoltaim volna. Kusza belső rendeletek mögé bújva próbáltak többször is elzárkózni emberek az információadás elől. Először. Aztán, ahogy kialakult valamiféle személyes kapcsolat, azonnal oldódni kezdett a gátlás. Csigalassúsággal vagy szuperszónikuS sebességgel kiderült, mégis lehet. Hát persze, hogy meg lehet írni, nincs itt semmi titok, úgyis mindenki tudja, akit érdekel. A napokban furcsa esettel találkoztam. Miután közöltem, ki vagyok és hol dolgozom, visszakérdeztek, hogyan tudnák mindezt ellenőrizni. Azaz kételkedtek abban, hogy tényleg .egy újságtól érdeklődöm-e, hogy tényleg ... Szerencsére hangom meglehetősen rekedt, így inémemről külön nem fag- gatóztak. Nem bízunk egymásban, úgy látom. A vevő nem bízik a kereskedőben,' a kereskedő a vevőben, a rendőr a közlekedőben, a közlekedő a rendőr szaktudásában. Ebben az országban - egyre inkább erre a következtetésre jutok - az a legnagyobb baj, hogy nagyon sokan úgy érzik, nem a számukra legmegfelelőbb helyen dolgoznak. Egyre több a sértett, a sértődött ember, beosztása, fizetése miatt siránkozó. Ez a tény akkor is sajnálatos, ha sokan joggal panaszkodnak, hiszen ebben az esetben, akinek panaszkodnak, az is sértett embernek vélheti magát. Van egy régi cinikus mondás: élete során szinte mindenki olyan pozíciót tölt be előbb-utóbb, amelynek elvégzése meghaladja képességeit. Legyinthetnénk is az egészre, mélyen magunkba nézve. Ám inkább sírni lenne kedvem, igazát látva sokszor e mondásnak is. Akikor most mi a helyzet: az sem érzi magát széles e hazában a legmegfelelőbb helyen, tudása, képességei alapján, akire esetleg az előző mondás érvényes vagy pedig ... Vagy pedig, úgy vélem, ne a mondásokkal törődjünk, hagyjuk a bölcsességeket, hagyjuk a kék égről felhőt le- seprő vagy odakergető felhőjósokat. És persze, néha arra is rá kell jönnünk, hogy tanácsainkra sincs másnak semmi szüksége . . . Segít a hobbi-világutazó Világjárás a legolcsóbban Akar ön olcsón világot járni? A kérdésre határozott igennel válaszol a pécsi Illés Erzsébet szabadalmi ügyvivő, oki pár évtized alatt 22 országot járt be eddig hazai pénztárcához imérve a legolcsóbban. Most legutóbb 39 napot töltött Kínában, Mongóliában, Japánban, és ezalatt az útiköltsége 25 000 forintba került a hivatalos 150 000-rel szemben. Eredményei az olcsóságot illetően akár a Legek könyvébe is bekerülhetnének, de ilyen rubrikát nem tartanak számon ebben a kiadványban. Egy imá'srk japánbeli öt hetét 35 000 forintból megoldotta, miközben 22 várost keresett fel és 4000 kilométert utazott. Szíriát 2500-ért nézte meg 9 napon át, ugyancsak 4000 kilométeres utat ímegtéve vízen, szárazon, gyalog, busszal, vonattal, repülővel. Az utazási vállalkozó hobby- bál, magánerőből valósította meg eddigi világjáró útjait, egyszer sem keresett támogatókat. Beszél angolul, németül, oroszul. Legtöbbször egyedül vág útnak, vagy 3—5 fős kis csapatban. Alszanak sátorban, váróteremben, peronon, mindig a kevés pénzbe kerülő, de még tiszta helyeken. Bárkinek, aki érdeklődik, tanáccsal szolgál szívességiből, telefonja otthon: 31-471. 'Elsősorban diákoknak, fiataloknak, magányosoknak ajánlja világutazásait, mert idegi, fizikai leterheltséggel iis jár mindegyik. Cs. J. Szabó Gizella A lelki sebeket talán sose 'lehet begyógyítani egészen. S úgy eleve nem, ha a friss heget újra és újra fel- feltépik. Mert a gyermeki csúfolódáson megtanulta túltenni magát „Születési hiba" - legyint Szabó Gizella, s különleges orrhangján meséli élettörténetét. Élete tipikusnak mondható, ám van egy olyan szála, melyben jócskán eltér a nagy átlagtól. S ez az elesett emberek istápolása. — Szegényen éltünk, szüléink öt gyereket és apám két hadiárva u noka öccsét nevelték. Testvéreim közül Márta és Péter már nem él, Matyi sofőr, Teri nyugdíjas akár csak én. - A szüleim is sajnos már elmentek. Két éve temettem élettársamat. Huszonhét éven át éltünk együtt. A másfél szobás uránvárosi tanácsi bérlakás tele könyvekkel, porcelán dísztárgyakkal, képekkel, fotókkal, kézimunkákkal, virágokkal... Ezernyi hála-tárgy és köszönetféle. „Ezt az öreg tanárnőtől kaptam, akit élete utolsó időszakában gondoztam. Ezt az idős bácsi gyerekei adták emlékül, hálából, ezt...” Lenyűgöz a memóriája, a legapróbb részletekre is képes emlékezni, pedig Pécsett jó néhány százan igencsak hálásaik lehetnek avagy lehettek azért a gondenyhítő, fájdalomcsökkentő, elesettségü- ikön átsegítő gondozáson, gondoskodáson, melyet rö- videbb-hosszabb ideig ő nyújtott nekik. Tíz éve vállalt először mellékfoglalkozásként házi szociális gondozást, s hetedik éve nyugdíjasként a szeretetszolgálat oldja magányát. S ha kéri segítségét a szociális gondozó, arra is ritkán mond nemet. Az egyházak lis igényt tartanának szolgálataira, hiszen mind több a rászoruló idős vagy magatehetetlen ember, s olyan ¡kevés még az, aki vállalja istápolásu kát.- A fizetsége? Bevallotta, hogy 2500 forinttal került nyugdíjba, s ez az összeg azóta sem éri el a 3900 forintot.- Van, aki ad ezt-azt, ajándékot, vagy szerény honoráriumát ... Ha adnak, elfogadom, ha viszont ütni akarnak, elfutok - ezt már nevetve teszi hozzá. Lelki ereje abban is lemérhető, hogy a számára talán legkegyetlenebb emlékek felelevenítésekor is derűs mc- ¡rad, mintha csak önmagát ¡kinevetve készülne fel a következő lelki pofonokra ...- Már gyermekkoromban az orvosok keze-lába voltam a születési hibám miatt. Nyólc évesen műtötték meg először, s összesen öt nagy műtéten estem át. Az önbizalmamat úgy-ahogy huszonöt évesen egy budapesti egyetemi tanár adta vissza: „Kislány, állj a tükör elé és nézd meg, hogy épkézláb ember vagy!” - mondta. Sebészorvos szerettem volna lenni. - Álmom végképp szertefoszlott, amikor ¡közölték velem, nem értenék meg a betegek a beszédhibája miatt. Most látom először szomorúnak. Mégis csak önvédelem lenne a bölcs irónia, a nevetés? 1942-ben a Disáhka utcai sebészeten kezdett dolgozni takarítónőként és segédápolóként a Mária-nővérek mellett, majd elvégezte az ápolónőit. S közben részt vett minden társadalmi dologban. Ez a hite azonban 1956-ban végképp ¡megtört. Ápolónőként dolgozott klinikákon, kórházakban, szociális otthonokban, s a POTE mindenes kisegítőiéként ment nyugdíjba. A szeretetszolgálat keretében most két fix gondozottja van. A 78 éves bácsinál reggel ágyaz, reggelit ¡és vacsorát ad. A 63 éves ogyvérzéses nőt mosdatja, reggelit .készít, ebédet főz, sétáltatja - s ha elutazik a család, akkor teljesen „övé” a néni. Hívják, hív- mák sók más helyre is, idősekhez, gyerekek mellé. ¡Már nem győzi. Ö maga is érzi a kort, hogy fogy az ereje, hogy gyötrik a betegségek. Most ő vált témát. Bo'- dog-büszkén meséli, hogy aktív dolgozóként nagyon szeretett utazgatni: Lenin- grád, Moszkva, NDK Lengyelország, Jugoszlávia, Bulgária és Erdély - ahol ¡négyszer is megfordult - jelentették számára a felhőtlen boldogságot.- Legközelebb hová szeretne eljutni? Rám néz, a szeme szomorú :- Miből?- Álmodozni szokott? - kérdem. Erre viszont sokat sejtető mosoly a válasz.- Igazi nagy szerencsében nem részesült soha?- Még csők nem is kerülgetett.- Most még bírja erővel, még másokon is tud / segíteni. S ha már végképp ön szorul másokra ?- Talán - sikerül bejutnom szociális otthonba. Murányi László Biza’ lom Dr. Angyal Adóm
