Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-04 / 213. szám

1989. augusztus 4., péntek Dunántúlt napló 5 Az ércbányászok kézbe veszik saját rehabilitációjukat (Folytatás az 1. oldalról) lyiséget talált érdekeinek kép­viseletére. A bányászokat most rend­kívül foglalkoztató rehabilitá­ciós tervezetnek mindössze egyetlen pontja tér ki az ő sorsukat érintő kérdésre: a ke­resetkiegészítés helyett reha­bilitációs járadékot határoz meg, ám a mostani 80 száza­lékos helyett 60 százalékot ál­lapit meg, amelyben az el­szenvedett egészségkárosodás mértékét életkorhoz is köti. A ' rétegszervezet véleménye sze­rint ez a szabályozás az érin­tett dolgozók egzisztenciális és onyagi helyzetének romlásá­hoz vezet. E javaslatban nem érezhető a bányászatnál re­habilitált dolgozók iránt sem a kormány, sem a társadalom megbecsülése. A rehabilitált ércbányászok javaslata a következő: a ko­rábban előírt életkorhoz és föld alatti munkaidőhöz kap­csolódóan 36-49 százalékos munkaképesség-csökkenés ese­tén 60 százalékos rehabilitá­ciós járadékot vezessenek be január 1-jétől. Azonban ez vá­lasztási lehetőség legyen a ma keresetkiegészítésben ré­szesülő dolgozóknak. Az ere­deti javaslat ugyanis rájuk is vonatkoztatja az új szabályo­zást. A bányászok megfogal­mazzák azt is, hogy ez a já­radék ne kötődjön kényszerű munkavégzéshez, hanem von­ják le belőle a mindenkori minimálbért, és azt hagyják meg az átlagszámitást végző vállalatnál — ezzel a cég Pénzt is takaríthatna meg - és mindebből következik, hogy a járadékot tily módon kapó rehabilitált bányászok nem juthatnak munka nélküli-se- 9é!yhez, és nem képezné a táppénz alapját sem. Ami szintén rendkívül lé- ayeges, a megváltozott mun- kaképességű dolgozók az ál­taluk javasolt szabályozással szeretnék kézbe venni saját rehabilitációjukat. Maguk dön­tenék el, megfelel-e a jára­dék összege, vagy vállalkoz­hatnának, átképezhetnék ma­sukat sa*ját elképzelésük sze­dni és erejük mértékében. , Augusztus közepén kerül a kormány elé a javaslat, a fő­hatóság ígérete szerint a me- cseki ércbányászok észrevéte­leivel és elvárásaival. Ami vi­szont már siker, a rétegszer­vezet sikere: július 1-jétől a hűségpénzt is beleszámolják a j'eresetkíegészítés átlagába. Gáldonyi M. Új helyen a történelemtudományi tanszék Például Grimné nem mesél A büféből is osztálytermet alakítanak ki A JPTE a Politikai Művelődési Központban Július elseje óta a Janus Pannonius Tudományegyetem kapta meg az MSZMP Bara­nya Megyei Bizottsága Politi­kai Művelődési Központjának kezelőii jogát. A háromszintes Oktatási főépület, a 150 fős kollégium, konyha, az étterem, a szolgálati, gondnoki lakás, a teleik, a park és a sportpá­lyák kezelői jogának átadás­átvételére térítésmentesen (könyvjáváíróssa'l) került sor, míg a létesítmény berendezé­se 5,2 millió forint értékben került át az egyetemhez. Ennyi a rövid hír, mely ki­egészítendő többek között az­zal, hogy az egyetem tanár­képző karának történelemtudo­mányi tanszéke már be is költözött az első emelet tizen­két termébe, hogy ősztől ott folytassa a hallgatók oktatá­sát. Mint ismeretes, a tanár­képző kar épületének nagy rekonstrukciója elkezdődött, s emiatt kellett a történelemtu­domány! tanszéknek helyet változtatnia, hogy így bizto­síthassák a zavartalan mun­kát. Az épület többi részét az egyetem 1993 július közepéig adja bérbe a Művészeti Szak­középiskolának, illetve a Szé­chenyi István Gimnázium és Szakközépiskolának. A Művé­szeti Szakközépiskola kollégis­tái számára már több éve bé­relték a szakközépiskolához közel lévő Damjanich utcai épület egy részét. Továbbra is az épületben dolgozhat a Po­litikai Művelődési Központ. Az egyetem fedezi július 1-je óta a működtetés, üzemeltetés költ­ségeit és ők rendelkeznek a bérleti szerződésekből szárma­zó bevétellel. Gáspár János, a JPTE főtit­kára elmondta, hogy az egye­tem már régóta keres oktatás­ra, kollégiumi elhelyezésre megfelelő helyiség éket. Volt arról szó, hogy a Politikai Mű­velődési Központ által nem használt termeket, szociális helyiségeket középiskolai cé­lokra veszi igénybe a város, de úgy találták, hogy az épü­let elrendezése - átalakítás ■nélkül - inkább az egyetemi oktatásnak felel meg. Gáspár János úgy nyilatkozott továb­bá, hogy a bérleti szerződések lejárta után az egész épület­ben az egyetem rendezkedik be. Hogy miként, arról a ké­sőbbiekben döntenék. Behajtani tilos a Kossuth utcába ...................... ....................... fl gyalog járó ember nincs biztonságban Levél érkezett 15-000 rova­tunkhoz, Imelyet a pécsi rok­kantnyugdíjas Szabó Tamás adott postára. A levélíró a következőiket panaszolta töb­bek nevében: „Pécsett, a Kos­suth L. utca bá n, a Széchenyi tér sarkától a Színház térig sem kerekes kocsival, sem gya­logosan, sem engedélyezett járművel biztonságosan közle­kedni nem lőhet. Hiába van ugyanis a „Várakozni tilos!” tábla kint, ezerf az útszaka­szon személygépkocsik foglal­ják el a helyet, melyek meg­állásra ‘késztetik a járókelőiket, s így 'óriási torlódás keletke­zik. Véleményem az, hogyha ezék az autók a fizetőparkoló­ban parkolnának, a célforgal­mat sem tartanák föl, s a sé­táló emberek biztonságát sem veszélyeztetnék”. Először a Városgondnoksá­gon érdeklődtünk, ahol közöl­ték, hogy nem ők az illetéke­sek ebben az ügyben. A rendőrségen elmondták, hogy intézkednék, és felszólít­ják a Palatínus Szállót és a színházat, hogy tartsák be az előírást. A Palatínus Szállónál megtudtuk, hogy a külföldi vendégeknek biztosítanak par­kolót a Széchenyi téren, de a vendégek a magyar gépko­csikra hivatkozva a szálloda előtt parkolnak. Végezetül felhívtuk a Pécsi Városi Tanács építési és köz­lekedési osztályát, ahol Ke- menes Lászlótól a következő információkat kaptuk: „lEz egyenesen felháborító! A Kos­suth L. utca elején egy olyan tábla is látható, miszerint ez Tegnapi számunkban adtuk közre a Surányi úti postarab- lási kísérlet volt gyanúsított­jával, Mayer Péterrel készí­tett interjúnkat. A mai- „Pél- dóulban" újabb véleménye­ket ismerhetnek meg. Először dr. Kása Ferencet, o megyei főügyészt hívtuk fel, s azt kérdeztük: az, hogy Ma­yer ellen megszüntették a nyomozást, egyben azt is je­lenti-e, hogy az ügy végleg befejeződött?- Az ügyészség részéről igen. Ez persze nem érinti a rendőrség munkáját, hiszen, ha más nyomra bukkannak, akkor kötelességük megkez­deni az újabb vizsgálatot. A főügyészi vélemény után Grim Józsefné postai alkal­mazottat, a rablási kísérlet koronatanúját kerestük meg. Sajnálatos, hogy a vele le­folytatott beszélgetés közlésé­hez nem járult hozzá, annál is inkább, mert néhány men- de-mondának elejét vehettük volna ezzel. A városban már így is megindultak a pletykák, s főként azt találgatják az emberek, hogy Grimné utólag miért bizonytalanodott el, ha egyszer már felismerni vélte a tettest Mayer személyében. Annak -ellenére, hogy ezt ne­ki is elmondtuk, a hölgy be­szélgetésünk után újra felhí­vott bennünket és a követke­zőket mondta: — Annál többet, amit a rendőrségen elmondtam, most sem akarok mondani. Szeret­ném, hogyha békén hagyná­nak, mert az idegállapotom nem olyan, hogy nyilatkozni tudnék, a munkahelyemen vi­szont pénzzel dolgozom, s nem akarom „elfizetni" ma­gam. Esetleg ennyit megírhat­nak, többet nem engedek. Megjegyzésünk: sajnáljuk, mást nem tehetünk . . . Véresen komoly utcába behajtani tilos, kivéve a 6—12.00 közti célforgalmat! Aki igazolja, hogy ebben az utcában lakik, az természete­sen bemehet, de ezen kívül mindenki más szabálysértést követ el- Holott ide 'bejár bol­dog-boldogtalan! Véleményem szerint a rendőrség tehetetlen, orrnak ellenére sem áll a sarkára, hogy mi a tanácsról mór többször is kértük őket. Mivel a városi rendőrkapi­tányság nem tartatta be a sza­bályokat, így a közetjövőben elképzelhető, hogy a megyei rendőr-fő'kapitánysághoz fordu- lunk. Véleményem szerint min­denkit* — magyar és külföldi állampolgárt egyaránt — büntetni kell, ha szabálysér­tést követ el!" Természetkímélő melioráció 'Érintetlen marad továbbra is a természeti környezet a Drá­va mentén, Majiáith-puszta tér­ségében, ahol a Szerrtlőrinci Állami Gazdaság hamarosan befejezi a két éve kezdődött meliorációt. Több évezredes ősáillapotában 150 hektár te­rületet hagynak meg. Egyéb­ként elpusztíthatták volna, eh­hez minden engedélyt meg­adott a KÖVIG gazdasági ér- d ekek re hivatkozva, támogatva az Á. G. érdekeit, a legfőbb törekvést, hogy a jól termő föl­dekre nagy szükség van. A gazdaság mégsem választotta a természet meghódítását, adott a helybéli falvak, ta­nyák lakosainak az igényére, akik a régi területek megtar­tását szorgalmazták. így most békésen fólyhat a táj- és fő­ként talaj rendező melioráció, ami az év végére ér véget 800 hektáron. A talaj termő- képességének a javítására az A. G. 20 millió forintot költött, a bekerülési költség 40 száza­lékát. A természetmentő, -kí­mélő akciót a legjobban dr. loó József, a gazdaság igaz­gatója támogatta, aki lelkes természetbarát. Megmarad a jövőnek többek között jó pár gólyafészkelő hely, kosboros, a hullámtéri Dráva-port, a Lankai-tó, egy holtág. Ezek után mindegyik még fokozot­tabb védelmet érdemel. Cs. J. Évek óta csökken a vér­adók száma, hallhattuk teg­nap a Magyar Rádió, Nap­közben című műsorában. így van ez Baranyában is, bár a központi „tervszómokat" túl­teljesítik az illetékesek, leg­alábbis a Vöröskereszt helyi jelentése alapján. Évente a megyében 8800 li­ter vérkészítmény „beszolgál­tatását” írja elő a terv, a tény pedig tavaly 9829 liter volt.. (Megjegyezzük, hogy egy- egy véradáskor négy decili­tert vesznek le a páciensek­től.) Mint a pécsi véradó ál­lomás másodföorvosától, Uherkovichné dr. Paál Máriá­tól megtudtuk, idén tovább csökkent a véradók száma, 89 százaléka csupán — egy évre vetítve - az 1987-es adatok­nak. Egyre több jelentkező egészségügyi okok miatt nem adhat vért. Kár, mert kell a vér! Az okok közül az említett anyag a következőt emeli ki: „az emberek saját egzisztenciális gondjaik csökkentéséért küz­denek, és kevesebb időt for­dítanak egymásra . ..” Az ön­kéntes véradók száma véle­ményünk szerint nem elsősor­ban ezért esett vissza . . . Űj nemzedék Baranyai KISZ-funkcionárius volt, majd aktivitásának köszönhe­tően felkerült a fővárosba és rövid időn belül a DEMISZ alel- nöke lett. Kapott egy két és félszobás fővárosi lakást és 30 ezer forintos bruttó fizetést. Amikor úgy érezte, a DEMISZ élet- képtelen, azonnal váltott. Ónálló mozgalmat alapított „Új nemzedék" néven. A napokban interjút közölt vele a Népsza­badság, s a kérdésre, hogy leadja-e a KISZ-esként kapott la­kást (szabadpiaci csereértéke legkevesebb 1,2 millió forint) azt válaszolta, hogy gondolkodott rajta, de végül úgy döntött, hogy nem. „Miből él, hiszen munkahelye nincs?” — hangzott a következő kérdés. A válasz: egy magánvállalkozástól havonta 21 ezer forintos bruttó fizetést kap, mert támogatói fantáziát látnak az alakuló mozgalomban. Megjegyzésünk: eddig még egyszer sem hangzott el, hogy hányán csatlakoztak a mozgalomhoz, pedig számos cikk megje­lent már a témában. Feltesszük: az újságírók megkérdezték, csakhát... A le nem adott lakásról és a kisvállalkozástól hú­zott jövedelemről nem is beszélve. Ez lenne az új nemzedék? Egyik olvasónk levelet ka­pott minap a pécsi adóhiva­taltól. Értesítik, igen gondo­san, nagyobb darab papírla­pon, hogy egy (azaz egy) fo­rint adóhátraléka van, és a borítékban mellékelnek hozzá két (azaz kettő) csekket. Ol­vasónk gondolkozik: nem fi­zeti be a horribilis összeget, megvárja, van-e pénz a fel­szólító levél kiküldésére is ... Támogatják Anélkül akarják megszüntetni az állítólag ráfizetéses bányákat, hogy az ott dolgozó bányászok számára új munkahelyeket vagy átképzési le­hetőséget teremtettek volna. A tö­meges munkanélküliség nem gazda­sági reform, hanem gazdasági és társadalmi katasztrófa. A Baloldali Alternatíva Egyesülés Munkásbizott­sága ennek tudatában támogatja a mecseki bányászok 1989. augusztus 31-i demonstrációját, és felhív más, o munkásság ügye mellett elköte­lezett szervezeteket, hogy nyilvánít­sák ki szolidaritásukat a mecseki bányászokkal. II rándulások Beszélik, hogy a Mecseki Ércbányászati Vállalat nyugati megrendelők felkérésére szál­lít uránt, ugyanakkor többen furcsállják, hogy a megszün­tetés előtt álló (?) cég kü­lönböző hirdetésekben mun­kaerőt keres. Varga Mihály, a MÍV ve­zérigazgatója: Nézze, a hírek igazak is meg nem is. Tudni kell, hogy nem oly rég meg­kaptuk a lehetőséget arra, hogy nyugati országokkal is tárgyalhassunk. A megbeszé­léseket mi kezdeményeztük velük, természetesen az eset­leges majdani üzlet lehetősé­geiről tájékoztatjuk a Keres­kedelmi Minisztériumot is. A hirdetéssel kapcsolatban: nincs ellentmondás a létszám- leépítés és a hirdetés között. Valóban keresünk embereket vájvégi munkákra. Értsék meg, nekünk (ovábbra is évekig eleget kell tennünk nemzet­közi és hazai szerződéseknek Hozzáteszem, hogy évente cserélődik vállalati összlétszá­múnk egynegyede. 1500 em­ber hagy el minket átlagosan minden évben. Mindenesetre az adminisztratív dolgozók kö­rében a létszámleépítést mái elkezdtük. Doktor uállalkosaf Nem igaz, hogy az orvosok és az egészségügyben dolgozók 70 százaléka nem hajlandó vállalko­zási alapon dolgozni, mint azt az Orvosi Kamara állítja - mondotta Csermely Gyula, a Vállalkozók Or­szágos Szövetségén belül megala­kult önálló egészségügyi tagozat vezetője az MTI munkatársánbk adott nyilatkozatában. Javaslatunk lényege, hogy az ál­lami egészségügyi ellátási rendszer mellett minden korlátozás nélkül magánszemély is létrehozhat, ille­tőleg működtethet - a jogszabá­lyoknak megfelelően - bármilyen, betegellátásra alkalmas intézményt. Fontosnak tartom kiemelni azt, hogy özek, az alternatívnak nevezett in­tézmények, az állami és a már meglévő egészségügyi ellátás mel­lett funkcionálnának. Az intézmé­nyek belső struktúrájukat szabadon alakítanák ki, a tevékenységükhöz szükséges gyógyszereket, vérkészít­ményeket, eszközöket az állami el­látáshoz hasonlóan korlátozás nél­kül, de térítés ellenében szerezhet­nék be ezeket forgalmazó cégektől, illetőleg közvetlenül az állami egészségügytől. Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents