Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-31 / 240. szám

I; '989. augusztus 31., csütörtök

Dunántúlt napló

■3"

3

Szeptemberben szeretnék átadni az új faluházat

röl mór csak az utolsó simítások vannak vissza az épülő faluházon.

Fotó: Laufer László

Szép lesz-e az ősz Bicsérden?

,.A bekeretezett poszter, Hölgy Simon Tengerihántás című j®Pe alatt ovális tükör. A tü- állott kézmosó. Az ivótól •fiárdasztallal elválasztott ét- Ni részben nemcsak a he- í' bicsérdi Aranymező Terme- gfovetkezet dolgozóit várják ^"itett asztalok. Ezekben a ^Pökbon a bükikösdi Generál '''Szövetkezet ácsait, kőműve- 7* is. Az utolsó simításokat j^zlk Bicsérd sokat vitatott «9nagydbb beruházásán - ,«.st«s, parkettázás előtt. Falu- 1 épül, 22 millióba lóg ke- '“hi mire kész lesz. i.^m lehet olcsó, omi úgy ,«s*ül, mint a Luca széke — « ¡Ijók többen is. Zsák Antal- o bük'kösdielk kőműveséit az a véleménye, hogy ek- •0|9, hivailkodó centrum — az Pületben öregék otthona, ^Pszségügyi szárny, könyvtár, ^sóterem, nagyterem, klu- szolgálati lakás, vendég- > *°^k. étterem, takarékszö- L Vezeti fiók, sőt húsbolt és iPSonvosi rendelő! — nem egy kis falúba való.

L hiszi, Lajos bácsi, hogy Lí öregek napközijében majd Fy°n kaját kap és annyit, «otthon!?" A nyolcvanesz. r^ös egykori neves kovács- literre, Csáki Lajosra ri papnak rá ilyen féltő haraggal 1 'vában, alki az ebéd utáni,

Jtásos egyetlen kisfröccse ¿"lett nem is a saját, hanem ^Psak sorsát — az igazán Szilül élő öregek sorsát lantja.

^i^napsóg hogyne lenne JPitó, sőt jogosnak elköny- (JJ a „hivatal" személytelen leírnának címzett okoskodás l. Pedig azt az ebédet hely■'* ---------■- majd a

és az a

J asszonyok főzik r JVbéli öregeknek, é J«Pyos „hivatal" sem szenvtelen. A faluház a 261 tagot számláló, többszö- vg1 kitüntetett Aranymező el- ^ozásából és nagyrészt a «íéböl épül.

(hbicsérden, a téesziroda i, «P bronzveretes emblémák vgMk gazdálkodásuk kiváió- Hogy az ötödik ötéves vjí.. n 37, a hatodikban 110 k'és eredményt kaszirozhat- ljQ s hogy most, 1990-re 150— r{| millióra számítanak — er- ^ már Tompa György, a hatodik évén túljutott, a Sáriig 'környéki Nagysimonyiból t^él évtizede elszármazott h'elnök beszél. A tagok L* átlagbére tavaly már 130 ezer forintra emel- l|”it, viszonylag magas a 0*°kú végzettségűek ará- 1 de pénzt nemcsak szelle- (P tőkébe fektettek, hanem turkológiába is. Saját talkar- VVelöállitós, keverőüzem, je- géppark, apró lépések- 'ÜH-^jlesztett, egyre korszerű- tó« technológiai vertikum nem tudnák növelni a V,"állományt, ami a tervek iv’Pt oz idén eléd a 800-at,

V'ról 8000 literre emelkedő s«íammal.

kw A beruházás 12 milliósnak 'W1 oztón, hogy ilyen zak' haladt és mégis foly- — sokan az ön akarolfa„árdemei nek reklámozását j a faluházban — mondom «’löknek.- Azt kívánom, hogy másoknak is ilyen jó önreklámja legyen - válaszol elmosolyodva. — Egyébként még az 1981-es közgyűlésünk hagyta jóvá az elhatározásunkat, rövidesen együttműködési megállapodást kötöttünk a helyi tanáccsal is. Az alapokat 1984-ben raktuk le, 1985Jben aztán 50 százalékos adót varrtak a nyakunkba, mivel a paragrafus nem a célt, a közhasznot, hanem csak azt nézi, hogy ezt egy gazdálkodó cég valósítja meg! ¡Mondjam, hogy már egy eleve „leadózott" fejlesztési alapból? Akkor tudták csak folytatni a munkát, amikor az adóját 18 százalékra mérsékelték — 1987- ben -, és hót most, amikor ugye, egységesen 25 százalékos áfa terheli. A költségekből 18 milliót mii vállalunk, 3 milliót a tanács, 1 milliót az épületbe költöző takarékszövetkezet. Nézze, a buszjárat nem olyan sűrű, a vasútállomás kilométerékre van, de fogorvoshoz Szentlőrincre,

Pécsre járnak a 900 lelkes Bi- csérdről és a két kisebb társközségből — Zókrál és Bodórá! is. Hót most lesz fogorvosi rendelőnk is, amely szeptembertől Szabadszentkirályt és körzetét is ellátja! Megoldjuk a bodai öregek napközibe szállítását is, lesz húslboltunk, és egy saját vágóhidat is szeretnénk létesíteni. Aki csak a főváros vagy csak a megyeszékhely fejével gondolkodik, nyugodtan elirigyelheti tőlünk!

A kérdés igazán csak az, milyen óra lesz a kései belátásnak, hogy a vidéki Magyar- ország nélkül a másik sem életképes - sőt az előbbi adja az utóbbi éltető hajszálgyö- kérzetét. Kisbicsérd és Nagybi- csérd viszont már összebékült, a faluhoz körül új utca nyílt, majdani kertlábait nyújtva oz

út másik o dalán már csak kő- hajitásnyira lévő Kisbicsérd felé. Feljebb, a Rózsa Ferenc utca sarkán, ahol a tábla Zók felé mutat, a múlt, a jelen és a jövő találkozik. A buszváró mögött egy lebontott ház fal- maradéka - azután trafó, közkifolyó, stoptábla, Krisztus-kereszt. Ez utóbbi tövénél két befőttesüvegben lila őszirózsák- száruk elsárgult vízben ázik.

Itt balra fordulva, elhagyva a kocsmát és a katolixus templomot is, érem el a községi közös tanácsot. Dr. Németh Zoltán, aki 1985 óta áII- a falu élén, tényeket sorol, amiből kiderül, a téesz segítőkészségének az 1600 lelket számláló térségben hagyománya van. A forintok — milliók!- ott vannak a tíz éve épült iskola, a tornaterem falaiban, a zeneoktatást segítő zongorában vagy a gyerekeknek újabban vásárolt kempingfelszere- Jésben. A tanács és a téesz testvériesen osztozik a sok- funkciójú faluház üzemeltetési- fenntartási költségein is, sőt, a remélt anyagi kondíció esetén új szárnnyal bővítik a faluhó- zat, ahová mindkét intézmény beköltözne majd.

Ügy lehet, a kisbicsérdi vegyesbolt vezetőjének, Pongrácz Zoltánnénak az óhaja is teljesül, merthogy az üzletet a helyi termelői kedv is kinőtte: Bicsérden sokan fóliáznak, a fóliaházakban paradicsom, paprika terem, amennyit megvásárolni, raktározni se tudnak. Ha a régi művelődési házban valóban nyit egy ABC-t a lőrinci áfész, ez a gond is megoldódik. Igaz, a hóz fölött egyelőre csak egy alacsonyan csapkodó, megbolydult fecskeraj kereng.

Azt mondják, ez korán érkező őszt jelent.

Bóka Róbert

Nyelvtanfolyam

Finnországban

A Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottságának Magyar—Finn Baráti Klubja szervezésében augusztusban ötödik alkalommal utazott csoport Lahtiba, a Finn-Magyar Társaság Lahti Szervezete meghívására. Ök magyarul tanulnak, és már kialakult azoknak a családoknak a kapcsolata, akik csereven- dégként váltják egymást otthonaikban. így nyelvtanulásuk is a házigazdák türelmével és pedagógiai készségével gyarapodik. A magyarok a finn nyelvben, a finnek a magyarban lesznek egyre jártas- sabbak. Évközben pedig a levelező kapcsolatok ¡fűzik mind szorosabbra a barátságot.

Az idei út alkalmával tízen haladó, heten pedig a kezdő tanfolyamon vettek részt. Nyelvtanáraik, Helena Arola és Hannu Jalkenem napi öt órát tanítottak a Kansanopisto (Népfőiskola) modern, jól felszerelt épületében. A hallgatók a tanfolyam vé- qén oklevélben részesültek.

A közös programok közül kiemelkedik Kari Salmi polgármester-ihelyettes fogadása, a heti főtéri piac és a híres Ipari Kiállítás megtekintése, az egynapos autóbusz-kirándulás és a búcsúest, amelyet hajókirándulással kötöttek egybe.

Mindezek az élményeket még tetézték az egyéni programok, utazás, szaunázás, amelyeket a házigazdák szerveztek. Amíq itthon kellemetlen lehűlés, esős, zivataros napok voltak, addig Finnországban ragyogott a nap: a 26—28 fokos meleg ott szokatlan 'hőségnek számított.

A magyar—finn barátság, egymás kultúrájának, mindennapjainak megismerése új fejezetekkel gazdagodott. A tíz nap minden részletében érezték finn barátaik érdék- lődését és szerető ösztönzését a Magyarországon mutatkozó változások iránt.

Nagy Sándorné,

a Magyar—Finn Baráti Klub alelnöke

Első osztályosok

Amikor első osztályosokról esik szó, mindenki azokra a kisgyerekekre gondol, akik táskával a hátukon, édesanyjuk kezét fogva indulnak iskolába. Az ő életükben most kezdődik el a komoly munka, a tanulás. Ök az igazán kezdők, s velük kell ilyenkor törődni a legtöbbet. Különösen akkor, ha nem jártak óvodába.

Nagyon fontos: ne keltsünk félelmet gyermekünkben az iskolával kapcsolatban! Ne azzal próbáljuk nevelni, fegyelmezni, hogy ezután az iskolában másképp lesz, ott azért vagy azért majd kikap a tanító nénitől. Még akkor sem, ha nekünk, szülőknek esetleg rossz emlékeink vannak a régi iskoláról. Legfőbb feladatunk; megértetni gyermekünkkel,

hogy most ő is dolgozni kezd, akárcsak mi. Csak neki a toll a szerszáma meg a ceruza, a munkafüzet, a tankönyv, és segítségükkel sok újat, érdekeset fog megtanulni. De azt is mondjuk meg, hogy a tanuláson kivül sok játék is várja az iskolában. A szünetekben, az órákon meg a kisdobosfoglalkozásokon, napköziben ugyanúgy játszanak, mint eddig. Talán mindezeknél is fontosabb megértetnünk a kicsikkel, hogy mi, szülők, ugyanúgy mellettük vagyunk, ezután sem hagyjuk őket magukra.

Ahhoz, hogy szívesen, örömmel menjen a gyermek napról napra az iskolába, sokat segíthetnek apróságok is. így a közösen megvett iskolai felszerelés, a gyermek által választott táska, köpeny stb. Vagy az, ha a tanító néni már az év elején meglátogatja kis elsőseit, megismerkedik velük a családi környezetben is. A szülő ne mutassa, hogy félti, sajnálja gyermekét az iskolától, hogy talán meg is siratja.

A középiskolákban, szakmunkásképzőkben kezdő nagy- fiúkról-nagylányokról sem felesleges szólnunk. Sok ismeretlen, új követelmény jelenik meg az ő életükben is. Mindezek bizonytalanná tehetik az első osztályosokat a középfokú iskolákban. Különösen a kisebb, falusi iskolákból indulókat és az egyes tantárgyakból gyengébb eredményt felmutatókat. Sokaknál a változás miatti félelmet az is fokozhatja, hogy elkerülnek a szülői háztól, kollégisták lesznek. Nekik bizony, nem könnyű feladat az eddigiektől jócskán eltérő életrendet, szokásokat, s a sok társsal való együttélést rövid időn belül elfogadni, sőt megszeretni. Náluk a komoly beszélgetés sokat segíthet - nemcsak kezdetben, de később is; ha a szülő megmagyarázza, hogy a szorgalmas, rendszeres tanulás képessé teszi őket a megfelelő eredmények elérésére. Még a kezdeti, gyengébb eredmények ellenére is. Hogy a diákotthoni élet kezdeti problémái lassan megszűnnek majd, hogy nem szabad elkeseredniük az első időben.

Egyszóval önbizalmat kell

Tanulmányok hazánk környezeti állapotáról

A korábbi gyakorlattól eltérően a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium ma már nemcsak a kormányt, de a közvéleményt is rendszeresen tájékoztatni kívánja hazánk aktuális környezeti állapotáról. Egy átfogó elemzésük korábban már megjelent a sajtóban, most pedig vaskos tanulmánykötetet szerkesztett több tudományos műhely munkájából a minisztérium környezetpolitikai főosztálya. A több száz oldalas tanulmány- gyűjtemény külön-külön fejezetben foglalkozik a föld, a víz, a levegő helyzetével, az élővilág, a táj védelmével, a természeti értékekkel, a települések környezeti hatásaival, a környézetvédelem és az egészségügy összefüoaéseivel, valamint más hatásokkal. A szemléletváltozást jelzi a tanulmányok nyílt ploblémafel- vetése.

A vízről szólva az anyag megállapítja: ugyancsak tévednek azok, akik a fővárosnál a Dunába vezetett szennyvíz nagyfokú felhígulására, a folyó öntisztuló képességére számítanak a jövőben is. A Durva már Budapest felett is szennyezett, a víz minősége csak az úgynevezett III. kategóriába sorolható. A várost elhagyva pedig nagyrészt az erősen szennyezett, IV-es kategória' minősítést kapja.

A légszennyezéssel kapcsolatban a tanulmánygyűjtemény többek között rámutat, hogy a korszerűtlen gépjárművekből áradó szennyezö- anyagok a lakosság jelentős részének egészségét károsítják, rossz közhangulatot teremtenek, s ezen túl a turizmust is negatívan befolyásolják. Mivel a fixpontos mérőállomásoknak csak kisebb része található a fő útvonalak mentén, a tényleges szennyezett- ségi helyzet a mért városi átlagértékeknél jóval súlyosabb.

Rendkívül veszélyes a poli- ciklikus aromás szénhidrogének nagy koncentrációja. Az ipari tevékenység, valamint a gépjárműforgalom és a fűtés következtében Ajkán, Budapesten, Dorogon, Pápán, Százhalombattán és Várpalotán a megengedett érték 2-4-szerese is előfordul. Már rövid sorozatú mérések alapján is megállapítható, hogy a főváros nagy forgalmú útjainak nem-metán szénhidrogén- terhelése az észak-amerikai normaérték ötszörösét is eléri.

Elfogadhatatlan álláspont - állítja joggal a tanulmány -, hogy a közlekedésből származó szennyezés ellen egy szmogriadó-rendszer működtetésén kívül jelenleg nem lehet mit tenni. Már az is számottevő mértékben csökkentené a szennyezést, ha a füstölő gépjárművek tulajdonosait soron kívüli műszaki vizsga elvégeztetésére utasítanák.

Püspökszentlászlón Deák Zsuzsa grafikusművész az elsők Között nyitott magángalériát a megyében. Augusztus 20-tól Pécs is hasonlóval gyarapodott a Szőlész-dűlő 14. szám alatt, ahol a tulajdonos Bánkuti Gertrúd a saját munkáit állította ki.

Fotó: Bakos Magdolna

adni nekik az első hetekben, a beilleszkedés időszakában. Fontos, hogy a középiskolákban és kollégiumokban dolgozó pedagógusok törekvése szintén ez legyen, ne a kíméletlen szigor, a felemelt követelmények azonnali érvényesítése. A szülők hatása különböző korú gyermekeikre sokkal nagyobb, mint egyesek vélik, ezt bizonyítják a tudományos kutatások is. Ezért kell tőlük, meg persze, a pedagógusoktól is a kezdeti biztatás, az érdeklődés a diákok problémái iránt.

Még a főiskolák, egyetemex elsőéveseinek, a „gólyáknak" az eredményes tanulását, helytállását is sokat segíthetik a szülők, ha tekintélyükkel hatnak felnőtt gyermekükre. Leginkább annak a tudatosításával, hogy még az egyetemen, főiskolán is csak rendszeres tanulás, nemkülönben a kulturált életmód, viselkedés hozhatja meg a gyümölcsét. Hogy ez szüli a jó tanulmányi eredményeket, az elismerést, az anyagi előnyöket, valamint a szülői elismerést, megbecsülést. Meglepően helytelen nézetek élnek olykor egyes hallgatókban a főiskolás évekkel kapcsolatban, így például egyesek úgy vélik, hogy nem kell év elejétől tanulni, elég csak a vizsgák előtt pár nappal. Jórészt ennek a következménye a sok gyenge eredmény meg az utóvizsgák nagy száma. Az is elterjedt nézet, hogy épp elég csak átjutni a vizsgákon. Ennek a kára rögtön jelentkezik a gyenge jegyben, majd később is, amikor a régi anyagra rá kellene építeni az újat, sőt amikor alkalmazni is kellene az ismeretet.

Sokat segíthet, ha a szülők is próbálják eloszlatni ezeket a tévhiteket, s arra késztetik főiskolás gyermekeiket, hogy kezdettől rendszeresen tanuljanak, készüljenek a vizsgákra, választott hivatásukra. S ha a kulturált viselkedés igényét is állandóan érvényesítenék velük szemben, ez is sok segítség a közös munkához.

Sok ezer első osztályos gyermek, első éves diák vág neki az iskolának. Segítsük őket abban, hogy jól induljanak, hogy eredményesen ha ladhassanak céljaik felé.

Dr. Szeléndí Gábor főiskolai tanár