Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)
1989-08-03 / 212. szám
1989. augusztus 3., csütörtök Dunántúlt napló 3 Megújuló kereskedelmi vállalat A Tritex az élvonalban Négy évtized után — vevőkörük az egész ország Cégen belül jutnak több pénzhez A vállalat fiataljai az új gázcseretelep építésében is segéd keztek. Vállalkozó fiatalok a DDGáznál Nincs könnyű helyzetben, akinek mostanában a Tritex pécsi központjában akad dolga. Már messziről jól látható a változás: átalakulófélben a központi irodaépület, a tető már kész, de a földszint, az egykori tárgyalóhelyiségek, az igazgatói titkárság — nos, ott még épp elég nagy a felfordulás, mesteremberek dolgoznak mindenütt. — Dévényi Sándor tervei alapján átalakíttatjuk az épületet — fogad a lépcsőfordulóban Bencze Géza, a vállalat vezetője, aki kitűnő érzékkel jól sejtette, hogy az újságíró nem egykönnyen ve- rekszi át magát az odalent tapasztalható hadiállapoton.— Célunk, hogy jobb munkalehetőséget teremtsünk dolgozóink részére és partnereinket is méltóbb módon fogadhassuk. A legfelső szinten persze már minden rendben, helyén a padlószőnyeg, az Íróasztalok, ,működnek a telefonok, a telefax. Az irodák berendezésénél még arra is ügyeltek, hogy milyen ülőbútorok, lámpák legyenek, és hogy mindez harmonizáljon a környezettel. Irigylem kicsit a vállalat dolgozóit, ilyen tágas Irodákban, kellemes környezetben nyilván jobban megy a munka.- Érdeklődésünk a munkahelyi légkör iránt egészen odáig terjed, hogy az egyetemtől megrendeltünk egy vizsgálatot. Persze a vevő- és szállítópartnereink értékítéletére is épp úgy kiváncsiak vagyunk, hiszen nálunk nem csupán jelszó, de kifejezetten cél a megújulás! A kereskedelemben, a mai gyorsan változó piaci világban ez nem is lehet másként. Ennél a vállalatnál számos külső és belső jel mutat arra, hogy megtalálták a helyes utat, hogy tudnak boldogulni a nehezedő gazdasági feltételek között 'is. Az egész persze nem most, hanem éppen negyven éve kezdődött azzal, hogy 1949. július elsején kiadták a vállalat alapítólevelét. Négy évtizeddel ezelőtt a mai cég működési területe mindössze Pécsre és Baranya megyére korlátozódott. Akkor összesen hat állami, harminc- három szövetkezeti és tizenöt magánvevőt tartottak nyilván, ma viszont vevőkörük szinte az egész ország. Mintegy tizezer- féle cikket kínálnak a közel hétszáz vásárlónak, köztük állami és szövetkezeti vállalatoknak éppúgy, mint közüle- teknek, intézményeknek és magánkereskedőknek. A sokféle árut 200 hazai termelőtől szerzik be és mintegy 25 ország gyártó cégeivel van rendszeres üzleti kapcsolatuk. — Nem könnyű felidézni, hogy mennyit változott ennyi év alatt a vállalat - sorolja Bencze Géza, aki azért pontos számodat is említ: — 1950- ben — 69 dolgozóval — 102 millió forintos tiszta értékesítési forgalmat bonyolítottunk le. Nem kis pénz volt ez akkoriban. Az első jelentős dátum mégsem ez volt cégünk életében, hanem az 1955-ös esztendő, hiszen gyakorlatilag akkor alakult meg a tulajdonképpeni nagyvállalat: Dél-dunántúli Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat néven. Ettől kezdve három megyét - Baranyát, Tolnát és Somogyot is — el kellett látni áruval, a kaposvári és a szekszárdi lerakatot is Pécshez csatolták. Bővült a tevékenységi kör is, a vállalat ekkor már nemcsak ruházkodási méteráruval foglalkozott, hanem háztartási és textil árukkal, valamint felső 'konfekcióval is. Ebben az évben a tiszta értékesítési forgalom 435 millió forint volt. Egymást követték a különféle sikerek, elismerések. A vállalat többször is megkapta a „kiváló" címet. És természetesen jöttek az új feladatok is: 1963 és 1966 között Pécsett és Kaposváron új raktárházat, felsőkonfekció, háztartási és lakástextil mintxjter- met építettek, 1968-ban bekapcsolódtak a kishatármenti árucsere-forgalomba, 1974- ben bevezették az elektronikus adatfeldolgozást. És végül egy újabb fontos dátum: 1978. augusztus 10. Ettől a naptól kezdve a cég mint Tritex Kereskedelmi Vállalat folytatja tevékenységét. A nyolcvanas évektől tovább gyorsult a vállalat fejlődése. De erről beszéljen ismét inkább Bencze Géza:- A vállalat 1985-től - a Styl Ruházati Vállalattal közösen bizonyos devizakímélő konstrukciót alakított ki. Magyarán: török és görög bérmunkában készíttetünk — zömében magyar alapanyagból — férfi és kamaszöltönyöket, valamint női kabátokat. Ezen kívül részt veszünk a Levi's és a Lee Cooper termékek gyártatásában, értékesítésében. Egy belkereskedelmi pályázat alapján elnyertük bizonyos kisszériás bőrkonfekció termeltetését, amit a Slrocco Gmk-val végeztetünk, és amit Tritex Creations márkanéven forgalmazunk. Statisztikai adatokat böngészek, ezek között olvasom: a vállalat kitartó, következetes munkája eredményeként 10 év alatt közel háromszorosára növelte felsőruházati forgalmát, miközben az országos növekedés csak 57 százalékos volt. A Tritex 1987-ben 2 milliárd forintot meghaladó tiszta értékesítési forgalmat bonyolított le. Nyeresége 99 millió forint volt, ami a vállalati közgazdászok elemzése szerint azt jelenti, hogy 12 évre visszatekintve, az értékesítési forgalom Megduplázása mellett. a Tritexnek sikerült nyereségét közel háromszorosára növelnie. Mi a titka sikereiknek? A kívülálló nagyrészt csak találgathat, de tény, hogy kiváló szakemberek tucatja dolgozik a vállalatnál, köztük jó néhányon olyanok is, akiknek országos hírük van, és cseppet sem meglepő, ha egyiküket- másikukat talán a szokásosnál gyakrabban kérik fel külföldi utakra, távoli országokban történő üzletek megkötésére, órukíválasztásra. Persze emellett az is tény, hogy a Tritex a hazai szakmai vállalatok közül jelenleg a bőr-, a szőrme felsőruházat legnagyobb forgalmazója, hogy a gyártókkal, partnervállalataival kialakított kapcsolatai révén képes világszínvonalú bőrkonfekció termeltetésére is. A Tritex Kereskedelmi Vállalat hatalmas mennyiségű árukészletét a három megye- székhely — Pécs, Kaposvár és Szekszárd — korszerű raktáraiban tárolják. Ezek együttes alopterülete eléri a húszezer négyzetmétert. Nem véletlen, hogy a vállalat egyik legújabb törekvése az áruforgalmi információk, a raktári készletváltozások számítógépre vitele. Úgy vélik, hogy a piaci helyzet alakulása, a gyors változások egyre inkább meg-, követelik a naprakész, pontos információkat. Ezt pedig a mai világban már semmi más, egyedül a számítógépes rendszerek képesek megfelelő módon segíteni. A céget 1985-től választott vezetőség irányítja. A fiatal, jól képzett szakemberek nem félnek a kockázatvállalástól sem. Ezt bizonyítja részvételük a pécsi Konzum Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaságban és az is, hogy mint részvényesek, részt vesznek a Fell- bach bevásárlóközpont építtetésében, működtetésében, érdekeltségeik vannak egy svájci-magyar vegyesvállaíatban. A ruházati kereskedelemben dolgozók között élénk eszmecsere folyik arról, hogy folyamatosan csökken az áru iránti. kereslet. Sokan úgy fogalmaznak, hogy kiürült a fogyasztók pénztárcája, következésképpen kevesebbet költenek ruházkodásra. Hogy ez mennyire érinti majd a 'kis- és nagykereskedőket, nem tudjuk. A negyven éve működő Tritexnél mindenesetre megnyugtatásul elmondták: számukra továbbra is legfontosabb szempont, hogy az országos forgalomban megszerzett piaci pozíciójukat tartani tudják. Tehát mindig lesz mit eladniuk, sőt a vállalat úgy akarja megszervezni árukínálatát, hogy a vásárlók 'minden rétege - követve a divat gyors változását - megtalálja a neki megfelelő árut. Ferenci Demeter Három évvel ezelőtt kezdtek el vállalkozni a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat KISZ- fiataljai Pécsett. Szerencsés helyzetben vannak, mert a vállalat vezetői egyetértenek tevékenységükkel. Ebben a formában a váhalai is kedvezőbb . adózási feltételek mellett fizethet a KISZ-szervezetnék a túlmunkáért, alacsonyabb áron végezhetnek el 'különféle munkákat a megrendelőknek, mint más cégek. Így mindenki jól jár, hiszen a vállalat dolgozói a munkahelyükön szabad idejükben tehetnek szert többlet jövedelemre. Az első időkben még a KISZ-szervezet csak tanulta a vállalkozást. Eleinte gázvezeték térképeket, a műhelyek részére célszerszámokat készítették. 1989-ben 'Pécsett, a Tol- Ibúhin úti gázcseretelep építkezésénél voltak alvállclkozők, kőműves és festő szakipari munkát végezték, majd a DDGáz tevékenységéről videófilmet készítettek. A szabadszentkirályi termelőszövetkezet részére ötezer kereket gyártottak kemény polietilénből fűnyírókhoz és kerti traktorokhoz. A tévéik között szerepel, hogy részt vesznek a gázkészülékekhez szükséges alkatrészek gyártásában is. —- Az idei legnagyobb mun. 'kánk a gázpalackok ellenőrzéséhez szükséges vízesbuktató megtervezése és legyártása — mondja Lehota László, a vállalat KISZ-titkára. A pincehelyi palacktöltő üzembe kerül majd ez a berendezés, amit július 15-ig kell átadnunk. Az országban egyetlen darab sincs, ezért a teljes terv- és gyártási dokumentációt nekünk kell elkészítenünk. Annak idején úgy kaptuk meg ezt a munkát, hogy a vállalat nem talált megfelelő gyártót, mert mindenki csak nagyon magas árért, vállalta volna a vizesbuktató gyártását. Ez év januárjától azonban megszűnt az a megkötés, hogy a vállalkozó KISZ -a la p s ze rvezete.k nék a bevételük negyven százalékát közösségi célra kell felhasználni, így alacsonyabb árat tudtunk ajánlani. Van úgy, hogy a közösségi célokra csak tíz-tizenöt százalék jut. így is tudtunk mór vásárolni színes televíziót, videomagnót, amit a tagjaink három napra ingyen és bérmentve hazavihetnek. Szerveztünk már kirándulást is, színházlátogatást Kaposvárra a vállalkozásból befolyt pénzből. Voltak felajánlásaink is a 48-as emlékműre, az SÓS gyermekfalura és az örmény földrengés áldozatainak javára. Az első időkben nehezen indult meg a munka. Az emberek bizalmatlanok voltak. Azonban ahogy nőtt a megrendelések száma, úgy jelentkeztek egyre többen és vállaltak plusz feladatokat. Előfordult már az is, hogy a KISZ- szervezet szerzett munkát 'hat szakembernek, akiket a vállalat huzamosabb ideig nem tudott foglalkoztatni, így nem kerülték kiszolgáltatott helyzetbe. A KISZ-szervezet keresi a módját annak is, hogy cw adminisztratív munkakörben dolgozóknak találjon keresetkiegészítő tevékenységet. így vállalták el a könyvtár átrendezését, leltározását, selejtezését. Sz. K. A vállalat tetőtérbeépitéssel bővülő irodaháza és a leendő bemutatóterem. Fotó: Laufer László Egy kolozsvári fiatalember új otthonra talált Ha Európa testvéri közösséggé válna... Pécsett is több száz Erdélyből menekült férfi, nő és gyet- mek él. Közülük többen hetente találkoznak egymással az Ifjúságért Egyesület székhazában, a Hunyadi úton. Lassan újra otthonra lelnek, emberi kapcsolatokra találnak, szűnik a magány. B. András Kolozsvárról érkezett. Középkorú, vékony, őszülő hajú, építészmérnök.- Nekem mindig is volt kapcsolatom az anyaországgal, hiszen édesapám nővére Pesten él. Gyerekként* sokat voltam nála, minden nyári szünetet itt töltöttem. Nem volt ismeretlen az az életvitel, amibe bekerültem, ez a Nyugatiasabb, szabadabb légkör. Erdélyben sokkal zártabbak a közösségek, jobban tisztelik a hagyományokat. Az embereknek van idejük egymásra, összejárnak, beszélgetnek. Sok barátot, ismerőst hagytam ott. Bízom abban, hogy hamarosan találkozha- tom ismét a lányaimmal és a szüleimmel, lehetőségük lesz az utazásra, yogy én látogathatom meg őket. B. András Kolozsváron született, iskoláit ott végezte. Életének minden jelentős eseménye ehhez a városhoz kotr. Szerencsésnek mondhatta magát, hiszen az egyetem után is Kolozsváron maradhatott. Ebben sok munka és tanulás is volt, mert a legjobbak között végzett. Egy építőipari vállalatnál dolgozott, ahol nem keresett rosszul. Nélkülözhetetlen munkát végzett, még az elbocsátástól sem kellett tartania, de egy idő után már nem tudta elviselni az állandó apró sérelmeket. — Nem volt szabad magyarul megszólalni, mert mindjárt rám szóltak, hogy mondjam románul. Még a gyerekeimmel sem beszélhettem telefonon magyarul. *Egy időben verseket is írtam. Meg is jelentek újságokban, folyóiratokban. Egyszer behívattak az egyik szerkesztőségbe, hogy jók-jók ezek a költemények, de írnom kellene egy-két pártosat is, hogy továbbra is megjelenjenek a verseim. Nem tettem meg, még a meglévőket is elégettem. Annak idején az egyetemre is azért nem vettek fel elsőre, mert ugyan a tájékoztatóban az állt, hogy magyar nyelven is lehet vizsgázni, de a felvételi bizottságban egyetlen ember sem tudott magyarul. A szaktárgyakat meg én nem tudtam románul, mert én még magyar iskolában végeztem- mondja a fiatalember. Már három évvel ezelőtt gondolt rá, hogy itt marad, de nem tette. Úgy érezte, nem hagyhatja ott Erdélyt. Ha egy népnek nincs értelmisége, könnyebben beolvad a másik nemzetbe. Hitt abban, hogy egyszer csak minden megváltozik, becsülete lesz az erdélyi embernek, vállalhatja nyíltan nemzetiségéit. Végül is az elmúlt évben a harkányi református lelkész bíztatására maradt itt. — Eleinte nagyon magányosnak éreztem magom. Nehéz volt megszokni, hogy a kollégák a tervezőintézetben napközben kedvesek, barátságosak, de munka után senki nem ér rá. Mindenki rohan. Ezt az egymástól való eltávolodást, állandó rohanást nem értettem. Lassan egy éve vagyok már Magyarországon. Megkaptam a magántervezői engedélyt, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára járok épületfenntartás szakra, a Hungária Biztosítónál is felkértek kárszakértőnek. Most már tudom, hogy a sok mellékállás mennyire leköti az ember szabadidejét, energiáját. Az Erdélyből áttelepült fiatalember maradhatott volna Pesten is, hiszen lett volna állás, de lakásra még remény sem. — Lett munka, aztán lakást is kaptunk. Az naqyon fájt, amikor a szomszédok leromá- noztak. B. András a felpezsdült politikai életben jói érzi magát. Szeretné, ha a magyar—román viszony megváltozna, és Európa egy baráti, testvéri közösséggé válna. Szalai Kornélia
