Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-24 / 233. szám

1989. augusztus 24., csütörtök Dunántúli napló 3 VI abofe a kémény tetején Augusztus 24—25—26, Városszépítő konferencia Pécsett 1982-ben tartották az első városszépítő egyesületek ta­pasztalatcseréjüket. Négy év alatt a falu-községvédő egye­sületekkel létszámuk jelentő­sen kibővült. Most már mintegy 152 azoknak a száma, amelyek részt kérnek és vállalnak a városok, a falvak értékelnek megőrzése, szépítése, történel­mi, építészeti, műemléki, régé­szeti és természeti értékeinek megőrzésben, gyarapításában. Augusztus 24-25-26-án Pé­csett kerül megrendezésre az országos Város-Községvédő és Szépítő Egyesületek tapaszta­latcseréje. Ebből az alkalom­ból felkerestük dr. Marton Ist­vánt, a pécsi Városszépítő és -védő Egyesület elnökét továb­bi tájékoztatás végett.- Milyen témájú szekcióülé­sek lesznek? — A szekcióülések 25-én, pénteken reggel 8 órakor kez­dődnek. Kilenc témájú ülés lesz, és hogy minél többen részt vehessenek ezeken, ezért azok kezdési időpontját meg­osztottuk. így 8 órakor kezdő­dik a gazdasági, az ifjúsági és a címerek és zászlók tema­tikájú szekció, 9 órakor az idegenforgalmi, helytörténeti és foluvédelmi szekció, 10 órakor pedig az építészeti, műemlék- védelmi és utcabútorok, vala­mint a környezetvédelmi és -szépítési szekció. Ekként lehe­Száz méter magasan, pengével a szájukban »Töröljék el a büntetett előéletünket, vagy leugrunk” Egyre tisztábban kivehető a emberi alak a Pécsi Hő- 6r°mü III. számú kéményének tetején, ahogy közeledünk az epületóriáshoz. Az üzem mo­retón búgását ütemes kiabá- kj? igyekszik túlszárnyalni: "Kitartás, szabadság, kitartás, s*abadság ...”. A szédítő, száz méteres magasságból a SQitót követelik, vagy levetik águkat - fenyegetőznek. Nyolc óra után néhány Perccel érkezett a telefon a szerkesztőségbe, egy magát Megnevezni nem akaró sze­gélytől, hogy két munkás a kemény csúcsán van. Ellenőrző hívásunkra nem tudtak azon* nQJ biztosat mondani a hőerő­műnél. Fél óra múlva érkezett ? telefon, hogy igaz a hír. A helyszínen megindultak a fa­ggatások, kik lehetnek fenn. sokára tisztázódott a ki- j^tük: Orsós Károly és Búzás .»¡sós, mindketten szabálysér- 71 és a büntetésüket töltik a p.6csi büntetés-végrehajtási in- ezetben. A 26. Számú Állami Pitőipari Vállalat megbízósó- segédmunkásként dolgoz- I az erőmű felújítási munká. hfain 11 társukkal együtt. Volc óra körül szabályosan ®cére kéretőztek munkahelyi Pzetőjüktől. A következő per­ekben máris másztak felfelé a létrán, gondosan lecsukva maguk mögött a csapóajtókat, amit alulról nem lehet kinyit­ni. így lehetetlenné vált meg­közelíteni őket. Várjuk a rendőrséget, a tűz­oltókat, a mentőket. Néha egy- egy magányos kiáltás moraját hozza felénk a szél. Tíz óra előtt valamivel megérkezik Tö­rök Béla megyei tűzoltápa- roncsnak. - A száz méter na­gyon magas, a létráinkkal 41,5 méterig tudunk dolgozni. Nem tudunk mit csinálni. Nemsoká­ra megjön dr. Tóth László vá­rosi rendőrkapitány, és Zsorda László alezredes, a börtön parancsnoka. Előkerül­nek a hangosbeszélők, de a kazánok zúgása elnyomja a hangot. Zsorda László, Farkas László százados és Piros Attila százados elindulnak fel az erő­mű tetejére, hogy közelébb ke­rüljenek a fent levőkhöz. Köz­ben egyre sűrűsödik a kíván­csiskodó tömeg, a mentőt el­hívják, mert valaki rosszul lett a sokadalomban. Végre 10.óra 17-'kor elkez­dődhet az egyezkedő beszél­getés. Orsós Károly lejött tár­gyalni az 50 méteres szintre, mondván, ha bármit csinálná­nak lent, a társa rögtön leug­rik. Búzás kiül az 1 méter ma­gas korlátra. Sikerül elérni, hogy mindket­ten lejöjjenek 50 méterre. Köz­ük véljük, teljesítették a kéré­süket, itt a sajtó, másszanak le és mondják el, miit akarnak- A felszólításnak eleget téve Orsós elindul lefelé. Azonban a csapóajtó 50 m-en le von lakatolva, ezért kívülről kell megkerülnie a korlátot. Még nézni is rossz, amit csinál. Társa fennmarad és várja a fejleményeket. A kémény tövében gyülékez. nek a tudósítók. Végre földet ért! Az izzadt arcra korom ta­padt, kapkodva szedi a leve­gőt, remeg minden porcikája. Nem csak a fizikai erőkifejtés­től, hanem az idegi-lelki álla­potától. Egy pohár víztől meg­nyugszik egy kicsit. s- Miért tették, mi a céljuk?- Azt kérjük a komlói rend­őrkapitányságtól, hogy vegyék le rólunk a ,,REF"-et. (Töröljék el a büntetett előéletüket.) A büntetésemet leültem, azért megszenvedtem. Én ezt egy mellékbüntetésnek érzem. A legkisebb rendbontásért be­hozhatnak 30-60 napra. Nem élet ez így, kérem. Ha nem szüntetik meg velünk szemben a REF-et, hajlandók leszünk öngyilkosok lenni! Ha nem hiszik el, tessék, nézzék meg! ' Háromszor volt ez a has fel­vágva. Szétválasztanak a családtól, egy moziba nem ül­hetek be, egy szórakozóhelyre, mert ha igazoltatnak, máris behoznak 60 napra. Másképp nem tudtam megvédeni a szabadságomat, csak a Sajtó nyilvánosságával! 11 órára lejött Búzás is.- Négy évet voltam börtön­ben verekedésért. Ahogy ki­jöttem, egyből rám tették a REF-et. Nem tudok 5-10 nap­nál többet kint lenni, mert a REF miatt állandóan vissza­visznek, elég, ha beülök egy kocsmába meginni egy sört. Ez így nem élet. Mindkettőjük testén meg­annyi öngyilkossági kísérlet nyoma látható, a nyakukon, kezükön, mellükön. Mindezt azért csinálták, hogy Inkább kórházba vigyék őket, mint­sem a börtönbe. „Mert ebbe bele lehet bolondulni." Re­megnek az idegességtől. Arról nem esett szó, hogyan kezdenének új életet egy tiszta lappal. . . Zsorda László ígéretet tett ügyük soron kívüli elbírálására és gyógykezelésükre. Hajdú Zsolt Fotó: Lauier László — Hányán vesznek részt a tapasztalatcserén? — Az 1986-ban Hódmezővá­sárhelyen tartott tapasztalat- cserén még alig 60-an, a ta­valyi gyulai értekezleten már száz körül jelentek meg. Pécs­re kétszáz személy érkezését várjuk. 71 egyesület Jelentette be részvételi szándékát 140 fő­vel. Ezekhez számítjuk 25 kül­földi vendégünket, a hivatali személyeket és a városi érdek­lődő közönséget. — Bárki részt vehet a tapasz­talatcserén? — Az értekezletet augusztus 24-én de. 10 órakor plenáris üléssel nyitjuk meg. Ezen nem­csak a meghívottak, egyesüle­tünk tagsága, de városunk minden egyes polgára Is részt vehet. A megnyitó helye: a Boszorkány úti Pollack Mihály Műszaki Főiskola nagyterme. — Úgy tudom, küllöldi ven­dégek is részt vesznek az ülé­seken. — Elsőnek említhetem az Európa Nostra elnökét, Henri de Kostert, aki a plenáris ülé­sen fel is szólal: továbbá An­ion Kranzle miniszteri taná­csost, dr. Lutz Wetzlart, dr. Haid Franz innsbrucki polgár- mestert, és a testvérvárosok küldötteit Eszékről, Lahtiból, Fellbacbból és Grozból. tővé válik, hogy egy-egy sze­mély több ülésen is részt ve­het. — Kik a szekcióülések veze­tői?- Egy-egy témának elismert szakembereiből adódnak. Csak néhányat említek: dr. Kállai István egyetemi tanár, a Ma­gyar Heraldikai Társaság el­nöke, dr. Székács Anna pénz­ügyminisztériumi főosztályveze­tő, dr. Gáborjáni Péter docens, Erdélyi Zoltán igazgató. Fel­szólalásra jelentkezett dr. Mu­csányi Mihály egyetemi ta­nár is.- A sokrétű előadásokat nem követi-e városnézés?- Nemcsak Pécs város érté­keit mutatjuk be, de kincses Baranya tájjellegű és törté­nelmi jelentőségű helységeit Is: Pécsváradot, Mohácsot, Máré- várt, Orfűt, Zengővórkonyt, Me- cse'knádasdot és Ófalut. Mind­erre csütörtökön délután kerül sor.- Mindehhez az anyagiakat hogyan sikerült megteremteni?- Kiadásainkat részben fe­dezi a részvételi díj, de több. nem várt eseményre is számít­va segítségünkre sietett néhány pécsi intézmény és vállalat Is. Meg kell még említenem, hogy az anyagi segítségen kívül egyesek kiállítással és bemu­tatással Is emelik rendezvé­nyünk nívóját. T. I. Sxafi: éne született Dr. Csekey István Száz éve született Szolno­kon dr. Csekey István jogász- professzor. Középiskolai tanul­mányait szülővárosában vé- 9ezte, majd a kolozsvári e9yetemet végezte el sum­ma cum laude minősítéssel, 1911-ben az állam-, 1913-ban Pedig a jogtudományi sza­gon. Tanulmányai közben ®|őbb Strassburgban, majd Neidelbergben iratkozott be n/ári szemeszterre, ezt kö­ltőén pedig állami ösz­töndíjjal Berlinben és Ox­fordiban járt. 1912-től a kecskeméti re­formátus jogakadémia taná- ra lesz, 1919-ben érte el a magántanári képesítést a j^agyar közjog" témaköré­ül. Az észt tartui egyete­men 1923-tól kezdődően köz- '9azgatási jogot oktatott, e9yúttál a Magyar Tudomá- fVos Intézet igazgatói tisztát ls betöltötte, amelyet ő ma- 9° szervezett. A szegedi tu­dományegyetem politikai 'Eszékére 1931-ben hívták ,,ne9 professzornak, egy év múltán pedig a tartui egye­tem díszdoktorává avatta. Az 1938/39-es tanévben a sze­gedi jogi kar dékánja lett. 1940-ben szervezték újjá a 'kolozsvári egyetemet, ahol az alkotmányjogi tanszéket vezette. A felszabadulás évében ismét a szegedi egyetemre nevezték ki, de katedráját nem foglalta el, hoaem Pécsre költözött. A pécsi tu­dományegyetemen a köz- igazgatási és pénzügyi jog helyettes előadója, majd 1946-tól kezdve az aj kot- mányjogi tanszék vezetőjévé nevezték ki. Az 1940-es évek végének politikai tor­zulásai a pécsi egyetemen is éreztették hatásukat, amely abban is jelentkezett, hogy a „politikailag nem megfelelő" professzorokat, előadókat nyugdíjaztak, elbo­csátották. Ennek a kerete­ben került sor Csekey István nyugdíjaztatására is 1 dktóber 8-án. , Csekey István „sokoldalú, rendkívül igényes művelqje volt szaktudományának. Ki­terjedt szakirodalmi mun­kássága és egyéb alkotói és publicisztikai tevékenysége több nagyöbb problémakört ölel át. Az eredeti forrás­helyeket eímélyülten kutatva, a kapcsolódó irodalmi fel­dolgozásokat kritikusan ér­tékelve több jogtörténeti té­mát dolgozott fel. „így ösz- szegzl Ravasz János a kéz­iratban lévő egyetemtörténe­ti monográfiájában Csekey István munkásságát. Munkásságában alapkő a „Nagy Ernő és a magyar közjogírás új iránya" című monográfiája, amelyben szé­les körű ismeretanyaggal te­kinti át tudományága eddi­gi eredményeit, fejti ki né­zeteit. Különös figyelmet fordított az észt jogrend­szerre, a magyar-észt kap­csolatokra, több tanulmánya szólt a kormányzói jogkör­ről. Szegedre érve székfog­lalóját a szovjet államszem- lélet témakörében tartotta, kerülvén azokat a lekicsiny­lő minősítéseket, amelyekkel akkoriban illették a szovjet jogrendszert. A tárgyilagos­ság és a nagy elméleti, szakirodalmi fölkészültség mindig sajátja maradt. Irt még a rendeletalkotás prob­lémáiról, tankönyvét 1943- ban jelentette meg, amelyet többször is kiegészített, 1945 után pedig több új könyve, jegyzete, tanulmánya jelent meg az új szakirodalmi irányzatok szellemében. Élete alkonyán előszere­tettel fordult a helytörténeti témák felé. Liszt Ferenccel, baranyai-pécsi kapcsolatai­val foglalkozó munkája ma is elengedhetetlen kútfője a helytörténettel foglalkozók­nak, csakúgy, mint híres bibliográfiája, amely halála után jelent meg - dr. Var­ga Károly rendezte sajtó alá -, és amelynél jobb az- azóta sem jelent meg. Könyve jelent meg Harkány­ról, számos kisebb-nagyobb tanulmány, cikk jelzi sokol­dalú érdeklődését, műveltsé­gét. Akkor, amikor augusztus 24-én a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület és a Janus Pannonius Tudomány- egyetem fölavatja emléktáb­láját — Horváth András mun­káját — a volt lakóháza, a Káptalan u. 4. sz. épület falán, kora kiváló alkot­mányjogászára, a helytörté­net tudós kutatójára emlé­kezünk az országos vóros­és községszépítő egyesületek pécsi konferenciája résztve­vőivel, az emlékezőkkel - méltóképp akarunk tiszteleg' ni az utókor nevében emlé­ke előtt. Dr. Vargha Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents