Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-22 / 231. szám

'*89. augusztus 22., kedd Dunántúli napló 3 A kongresszusnak a párt jövőjét kell meghatároznia! Egy nappal azelőtt, hogy a Népszabadság­ban megjelent az MSZMP programnyilatkozatának tervezete, az MSZMP Ba- 'anya Megyei Bizottsága Politikai Művelődési Köz- Pontjának vendége volt dr. Andics Jenő politoló- 9us, az MSZMP Központi Bizottsága társadalompo­litikai osztályának veze­tője. A kongresszusi vita­körök vezetőinek tartott előadást és konzultációt Q kongresszus előkészüle­teinek állásáról, doku­mentumtervezeteiről. Az előadása után ugyanezen kérdésekről vállalkozott beszélgetésre lapunk szá­mára is.- Az MSZMP korábbi kongresz- szusain elfogadott programok a nemzeti program igényével szü­lettek, s ai egypártrendszerben hatásuk valóban az egész tár­sadalomra meghatározó volt. Eb­ből o szempontból a mostani ok­tóberi kongresszus elé kerülő dokumentumok mennyiben másak?- Bizonyos szempontból nem lesznek másak. Ez a párt •öbbek között olyan szocialista Pártnak vallja magát, amely Nemzeti, vagyis a nemzet alap­ító érdekeit kívánja a jövő­ben is politikailag megfoga’l. htazni, fejlődését kívánja olyan 'lányiba ¡befolyásolni, amit tag­jai és választói elfogadnak. Ennyiben a program továbbra 's nemzeti program. Az egy másik kérdés, hogy a több­pártrendszer körülményei kö­rött más pártok is más ide- alógiai alapon, más politikai érdekekből olyan politikai Programokat fogalmaznak meg, amelyeket szintén a nemzet alapvető programjának állítanak be. Ebben az érte­lmiben oz MSZMP program­ja fs egyike a választható Programoknak. Abban az ér­telemben is nemzeti proqram- ^ént 'lehet felfogni az MSZMP konqresszusi programját, hogy p többpártrendszer működőké­pes nyitányát követően, az MSZMP-nek erre a program­nyilatkozatra kell hogy építse választási programját. Nem a kizárótagossóa, nem oz eqve- áüliséq iqényével született Program tehát, de olyan, “mely politikai versenyben sze­retne olyan szerephez iutni, áme'llvel o pár kormányzápárt marad.- Az On értékeiét* szerint mi­lyen helyzetben ül össze oz MSZMP októberi kongresszusa? — Borzasztóan nehéz erre néhány mondatban felelni, fli­pen nincs mód a téma ár­nyaltabb megközelítésére. A helyzetnek mindenesetre egyik l®glényegesebb eleme az a kö­rülmény, hogy o kormányzat mozgástere továbbra is rend­kívül szűk. Függetlenül attól, hogy milyen programok és mi. íyen eszközök kerülnek beve- 'ésre, a gazdaság dinamizá­lása úgy, hogy az a társa­dalom nagy tömegei számára 's érzékelhető, pozitív ered­ménnyel járjanak, csak több­éves folyamatban képzelhető él. Vagyis, sem a kongresszus­tól, sem a választási program­ul nem várható el, hogy rövid *ávú eredményeket ígérjen. A Program kialakítása előtt —, ¡’•ind a kongresszusi munká­ban, mind azt követően —, élőbb a cselekvési terünkkel *«11 tisztába jönni. A másik komponense a helyzetnek, hogy politikai verseny van. ^karjuk, nem akarjuk, a tár­sadalom számára a párt mai állapotáról és ezzel a lehet­séges fejlődéséről a kongresz- s*us fog képet mutatni. Még Vm tudjuk, hogy milyet, de Beszélgetés dr. Andics Jenővel, az MSZMP KB társadalompolitikai osztályának vezetőjével az biztos, hogy o társadalom ezen kép alapján fogja a pár­tot megítélni. Ezért a pártnak olyan kongresszus megtartásá­ra kell készülnie, amely ered­ményesen végzi el a tisztújító tevékenységet, a programal­kotást, teremti meg egy kor­szerűen működő reformpárt szervezeti és működési feltéte­leit. Ho erre képes lesz a kongresszus, akkor ország-világ előtt deklarálni tudja, hogy jö­vőt építő reformpárt, valóban biztos, szilárd jövőt hozhat a társadalom számára. Ugyan­akkor a mostani helyzetben a párt .belső állapota továbbra is komoly kihívásokat jelent a Tárttagság és a pártvezetés számára. Még mindig rende­zetlenség, az erős konfliktusok, eqyfajta bizalmi válság, jelen­tős mértékű intolarencio, o '-¡''ánböző nézeteket képviselők iránt, sőt a szolidaritás hiá­nya jellemző a párt belső éle­dre. Ebben a helyzetben o kongresszus feladata, hogy hi. teles, demokratikusan válasz­tott küldöttek által hozza lét­re az úi pártvezetést. A kül­döttek olyan programot fonód­janak el, amelyet a párttag­ság magáénak tekinthet, amely qyors ütemben seqit ol­dani a feszültségeket, a bizal­mi válságot, megteremti a •“•tételeit annok, hoav az MC7:MP wntóKan mozgalmi ala­pokon működő párt legyen.- Másfél hónappal a kong­resszus előtt hogyan látja: hol tart ma a párt megújulása? Hol mutatkoznak eredmények, hal van lemaradás?- Véleményem szerint - bár még csak az előkészület, a programtervezet szintjén - történelmi változás van érle­lődőben a párt szervezeti fel­építését tekintve. Ha a kong­resszus - ha a vita során módosítva, finomítva is - alapvetően ezt a tervezetet fogadja el, akkor elmondható lesz, hogy a tagság olyan pártnak a tagja lesz, amely teljeser. más, mint amelybe valamikor belépett. Úgy hi­szem, hogy ebben a kérdés­ben a gondolkodás olyan mértékben előrehaladott, hogy az már vissza nem fordítható. A tényleges pártműködés még kevésbé megújult, noha van­nak kezdeményezések, érde­kes kísérletek is. Megítélésem szerint a sztálini politikai és gazdasági modellel való sza­kítás a most nyilvánosságra kerül! programtervezetekben gyakorlatilag bekövetkezik. Vagyis végbement a történel­mi leszámolás az idejétmúlt, s jelentős hányadában mar eredetileg sem helytálló mo­dellekkel. Ez várhatóan leg­alább fő vonalaiban meg­erősítést nyer a kongresszu­son. A múlt tapasztalatai alapján mindez lehetőséget teremt arra, hogy a párt a jövő felé forduljon, annál is nkább, mert a szervezeti sza­bályzat tervezete is a sztálini pártmodellel való szakítást je­lenti. Ám ez nem csak majd az októberi kongresszusnak lesz a feladata, hiszen oz MSZMP már korábban meg­hirdette és kormánya prog­ramjává tette a politikai rend­szer átfogó átalakítását, a demokratikus jogállam meg­teremtésének alapelveit pedig az alkotmányszabályozási kon­cepció tartalmazza, amelyne konkretizálása folyamatban van. A többpártrendszer most már de facto, s néhány he en belül jogszabály szerint is e- tezik, s többpártrendszerű vá­lasztások küszöbe előtt állunk. E téren már nemcsak kon­cepció és program, de a gya­korlat is tartalmaz olyan ele­meket, amelyek a változáso­kat visszafordíthatatlanná te­szik. Megújulóban van a gazdaságra vonatkozó ot ogo politikai koncepció is, amely gazdaság új működésének fel­tételrendszerét fogalmazza meg. Nem következett még be a gazdaságpolitikai gon­dolkodásmód megújulása. Ez a jelenlegi programnyilatko­zat-tervezetben sincs átfo­góan benne. Még előttünk álló feladat. Ugyanakkor a programnyilatkozat számos pontnál csak ráutaló részt tartalmaz, amelyek azonban kitölthetök már kész koncep­ciókkal, már létező progra­mokkal, amelyekkel a kong­resszus csak főbb vonalaik­ban foglalkozik. Mondhatom itt példaként az egészségügy átfogó reformjának program­ját, vagy éppen a szólás- és scjtoszabadság koncepcióját.- A programnyilatkozat terve­zetét milyen politikai erők for­málták? Mennyire befolyásolták más pártok politikai koncepciói?- Nem szívesen bocsát­koznék bele olyanféle versen­gésbe, hogy ki mit fedezett fel először, egy-egy elem me­lyik párt programjában jelent meg kidolgozva először. Szá­mos olyan pontja van ennek a tervezetnek is, amely az MSZMP-n belül mór régóta lappangott, csak nem kapott felső szintű elismerést és nyilvánosságot. Ezek a párt által létrehozott munkabizott­ságokban, a párt tudomá­nyos műhelyeiben születtek, vagy a párt által felkért szak­értők elemzéseiben szerepel­tek. Én azt hiszem, a párt­program döntő pontjai akkor is a párton belüliek, ha a párton kívül is megjelennek hasonló nézetek. Sokszor ép­pen azok fogalmazzák meg más pártok programjait, akik hasonló javaslatokat az MSZMP számára is adtak, csak korábban - 1988 máju­sa előtt - ezeket □ javasla­tokat a párt akkori felső ve­zetése nem vette figyelembe. Azért is nehéz különválaszta­ni, hogy melyik elem szárma- szik az MSZMP-n belülről és melyik azon kívülről, mert az MSZMP hosszú időn keresz­tül irtegrálta - jól vagy rosz- srul, bár inkább rosszul - a hazai tudományos gondolko­dás jelentős részét. Más rész­ről cdott egy objektív helyzet: a demokratikus jogállamot annyira markánsan különbö­zően nem lehet értelmezni, mint ahogy a piacgazdasá­got sem. A különbségek majd akkor mutatkoznak meg iga­zán, amikor a programnyi­latkozatok konkrét cselekvési programmá ötvöződnek. Akkor mojd kiderül, hogy melyik párt meiyik társadalmi réteget helyezi előtérbe, s ehhez mi­lyen eszközöket kivan alkal­mazni.- S az MSZMP-n belül milyen irányzatok domináltak a program­tervnél megalkotásában?- Továbbra is jelen van a párton belül a hagyományos politikai gondolkodás. amely ragaszkodik a hagyományos politikai modellhez ás ide­genkedik néhány kérdéstől: a tulajdonnal kapcsolatos új fel­fogástól, a politikai rendszer­rel kapcsolatos új nézetektől. Úgy velem, az elkészült prog­ramtervezet a politikai, gazda­sági es pórtmodell-váltóst igenlő erők által formált program. A por,nak ebben Q ‘Vtenelm, helyzetében min­den aramlat nézeteinek szin­tézisét, mindenkit kielégítő programot nem lehetett meg- a! kötni. nem összebékithető áramlatok vannak jelen I - A progromnyilo,kosát tehát | vízválasztó lesz. Hogy ennek a helyzetnek o part belső fejlődésére mi­lyen következményei lesznek, azt csak a jövő fogja meg­mutatni. Én azt a felfogást vallom, hogy semmiféle mes­terséges szakítás, címkézés ezen a helyzeten nem változ­tathat. Egy természetes fejlő­désben kell igazolódnio an­nak, hogy kik azok, akik ezt a programot vállalni tudják. A párton belüli vitákra, né- zetegyeztelésekre nagy szük­ség lesz, mert bizonyos, hogy sokkal többen fogják vállalni ezt c programot, mint ameny- nyien most egyetértenek vele. Az új gondolatokat előbb meg kell ismerni, végig kell mérni következményeit, hogy elfogadhatók legyenek. Akik f edig nem teszik magukévá a programot, azok természete­sen dönthetnek arról, hogy a párten kívül kivánják-e a to­vábbiakban nézeteiket han­goztatni vagy maradnak. De ezt a lépést nem lehet felül­ről ösztönözni. S ez sémikép­pen nem a kongresszus fel­adata. Az akkor tölti be funk­cióját, ha a párt jövőjét harározza meg. Én annak a megoldásnak a híve vagyok, umely o párton belüli néze­tek tisztázását úgy végzi el, hogy az a demokratikus szo­cializmus megújulását ered­ményezze, amely, ha egyesek leválnak erről az irányvonal­ról, a leváltást nem teszi oiyon lójdalmassó, hogy ké­sőbb a kontaktusteremtés le­hetetlenné váljon. A politikai párbeszédet fenn kell tartani. Attól még a politikai érdekek közösek lehetnek, ha érvény­re juttatásuk módjában elté­rőek is oz elképzelések.- Módosulhat-e ez a program­nyilatkozat, ha netán oz MSZMP o következő többpárti választá­sok után nem marod kormányzá­párt?- Biztos vagyok benne, hogy nem. Meggyőződésem, hogv ennek a tervezetnek a főiránya megfelel a kor szük­ségleteinek. Az én felfo­gásomban ez a tervezet egy demokratikus szocialista tár­sadalom kivívására, a demok­ratikus szocialista értékrend érvényesítésére, ilyen társa­dalmi szerveződés megalapo­zását szolgáló program. Mint ilyen, a haladó erők egé­szét kell hogy fogja, hiszen mindegyiknek helye és szere­pe van egy ilyen irányú fejlő­désben. Nem hiszem, hogy vá­lasztási taktikai okokból o programon módosítani kelle­ne, hiszen mindazoknak, akik e programot előkészítették, mindazok, okik majd végleges formájában jóváhagyják, a párt mértékadó részének azon nézetét képviselik, hogy ez a program szolgálja a nemzet felemelkedését. Ez pedig nem függhet attól, hogy kormány­párt vagyunk, vagy ellenzék. A nemzet érdekeinek mérle­gelése nem választási taktika kérdése. Másrészt, ha az MSZMP nem kap netán ab­szolút többséget, azt én még nem tekintem választási ve­reségnek. Nem érzem túlzott optimizmusnak annak kimon­dását, hogy a társadalom egészében meglévő gondolko­dást figyelembe véve a hala­dó, humanista értékrendet valló politikai erők fognak választási többségre jutni, mer* ez felel meg a nemzet szükségleteinek. Ha ilyen tí­pusú erők győznek a válasz­táson, okkor azok között oz MSZMP-nek is helye lesz. S akkor egy olyan koalíció jö­het lét'e, amelyben az együtt­működés és a politikai ver­seny egyaránt jelen lesz. Együttműködés minden pon­ton, ahol együttműködés te­remthető. Ehhez az európai baloldal történelmileg felhal­mozott éltékei elégséges ala­pot cdnak. Dunai Imre Segít a termelőszövetkezet A műszaki átadás után ezekbe a házakba is bekötik az ivó­vizet Görcsönydobokán Vezetékes víz Görcsönydobokán Három községben gáz, víz, kábeltelevízió Somberektől öt kilométerre található Görcsönydobaka. A Mecsek hegyvonulatai között megbújó ötszáz lelkes telepü­lés az elmúlt években újra­éledt. Az itt élők vezetékes gázzal főznek, fűtenek, hama­rosan nem kell a kútra sem járniuk, csapból folyik majd a víz is. Nemcsak a magyar tv programjait, hanem a műhol­dak műsorait is nézhetik, o német ajkú lakosság nem kis örömére. Mindezt a sombereki Béke Őre Termelőszövetkezet­nek köszönhetik. Görcsönydoboka központja ból jobbra vezető utcában la­kik a falu elöljárója, Szieber Ferenc. Itt született, nőtt fel, és a kitelepítést követően is­mét Ide tért vissza.- Már többször úgy nézstt ki, hogy megszűnik o falunk - kezdi beszélgetésünket Szieber Ferenc. - Aztán o hetvenes években megépült a bekötőút és újra épültek új házok. A kutakban az évek során a viz egyre jobbon elrritrátosodott. A csecsemőknek már nem is ad­ható, ők zacskós vizet kapnak. A vezetékes vízhálózat kiépíté­sére egyre nagyobb szükség volt. Először társulatot akartunk létrehozni és akkor Székelysza- barról kaptuk volna a vizet. A sombereki termelőszövetkezet elnöke is tagja az elöljárósá­gunknak, s ő ajánlotta fel, hogy segítenek a vízhálózat kiépítésében. Végül is Hímes- hózáról vezette ide a tsz sa­ját kivitelezésében a vizet. A •alubeliéknek nem kellett hoz­zájárulást fizetniük. A rendszer mór elkészült, a nyomáspróba is megvolt. Hamarosan meg­kezdődhet a házakhoz a bekö­tés. Mi már a fürdőszobát is megépítettük. A görcsönydobokaiak nem­csak a vízvezeték építésénél segítettek. A falubeliek állítot­ták helyre az 1820-ban épült templomot. Rendbe tették a te­metőt, ahova 500 fenyőt is ül­tettek. A 150 éves iskola épü­letéből társadalmi munkában óvodát alakítottak ki, buszvá­rótermet és o lakodalmakhoz előkészítő helyiséget építettek A termelőszövetkezet idetelepí- tette csirke- és kacsatelepét, ezért a munkanéküliséget csak a tv-böl és a rádióból ismerik A görcsönydobokai vezetékes vízhálózat kiépítéséhez a Bo ranya Megyei Tanács állami támogatást csak 1990-re tudott volna adni. Ezt is megelöle gezte a sombereki termelőszö­vetkezet, amit felajánlott oz iskola épitéséhez. — Ho a kisközség lakói vi2 műtársulatot alakítanak, okkor házanként 30 000 forintot kel­lett volna befizetniük - tájé­koztat Dombai Gyula, a som bereki tanács elnöke. — A ter­melőszövetkezet azonban sa­ját kivitelezésében megépítette o vízmüvet és lefektette a cső veket. A beruházás 13 millió forintba került, ennek 40 szá­zalékát a Baranya Megyei Ta­nácstól kapjuk meg. Nemcsak ebben segített az itt élő embereknek a termelő­szövetkezet. Kiépítette o gáz­vezetéket és o műholdas adá­sok vételéhez a kábelhálózo- tot. A palotabozsokia'k, som­bereknek és a görcsönydobo- kaiak is nyolc csatorna közül választhatnak. A 27 kilométer hosszú gáz-gerincvezeték a la­kóházak 97 százalékát érinti, amiért nem kellett fizetnie sen­kinek, csak abban az eset­ben, ha bevezettette o házába a gázt. A kábeltévé-hálózat ki­építéséhez Előzőnként 3500 fo­rinttal járultak hozzá a hely­beliek. A munkák egy évvel ezelőtt kezdődtek meg, Gör­csönydobokán és Somberekén már vehető a műholdak adása. F alotabozsokon is hamarosan elkészül a rendszer. A tervek szerint a későbbiekben egy kis stúdió iis épül. így lehetőség lesz orra, hogy a kábelteleví­zión keresztül tájékoztassák a lakosságot a legfontosabb ese­ményekről. Sí. K. Kapcsolatfelvétel az MSZMP és az Izraeli Munkapárt között Az MSZMP KB meghívására hazánkba látogat Isroel Gat, az Izraeli Munkapárt nemzet­közi osztályának vezetője, akit hétfőn fogadott Pozsgay Imre, az MSZMP elnökségének tag­ja, államminiszter. Megelége­déssel nyugtázták, hogy ezzel a látogatással a két párt kö­zötti kapcsolatok (ormálisan is megteremtődtek. Egyetértettek abban, hogy a némely kérdé­sekben meglévő véleménykü­lönbségek ellenére, kölcsönös érdek fűződik a pártközi együttműködés továbbfejleszté­séhez. Pozsgay Imre tájékozta­tást adott hazánk belpolitiká­jának főbb jellemzőiről, fejlő­dési irányáról. Az izraeli ven­déggel találkozott Kovács László, az MSZMP KB tagja, külügyi államtitkár, valamint Szakai Imre, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetője. A Társadalomtudományi In­tézetben — ahol Holay Tibor, az intézet igazgatóhelyettese fogadta a vendéget —, Israel Gat kötetlen beszélgetést foly­tatott magyar társadalomtudó­sokkal. Székesfehérváron Penk Márton, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta a vá. ros életéről az izraeli vendé­get, aki ezután látogatást tett a Könnyűfémműben. Program­ja során találkozott a Ma- qyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőivel. Ellátogatott a Magyar Izraeliták Országos Képviseletére is, ohol Losonci András elnök fogadta. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents