Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-20 / 229. szám

A társadalmi reform helyi reformokból álljon össze Hit akar a Magyar Néppárt? Tanácskozás a Szekszárdi Művelődési Központban A Magyar Néppárt június 11 -i zászlóbontását követő időszakban kialakult politi­kai helyzetről, szervezeti kér­désekről, a párt választási tarkájáról, programjáról és feladatairól tanácskoztak tegnap a nagy választmány tagjai Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központ ■márványtermében. A válastt- mányi ülés mintegy 100 részt­vevője becslések szerint mint­egy 10 ezer főnyi tagságot képvisel, s bár céljai, elkép­zelései szerint a Magyar Néppárt nem főváros elle­nes, de mint programjukban kihangsúlyozzák: a vidéki Magyarország pártja kíván lenni. Programját a történel­mi tapasztalatokra, köztük a harmincas-negyvenes évek népi mozgalmának gyökeres megújítására kívánja alapoz­ni. Dr. Zala Simon Tibor, a Magyar Néppárt szóvivője a Vasárnapi Dunántúli Napló kérdéseire többek között elmondotta, hogy a Ve­res Péter Társaságnak, amelyből pártjuk alakul 16 ezer tagja volt, de mivel eb­ben a csoportosulásban MSZMP-tagok is részt vettek, úgy döntöttek, hogy létre­hozzák a Néppártot, ami ■mellett azért megmarad a Veres Péter Társaság is. Az utóbbi jobbára egy iroda- lombarát társaság, amelynek pártállástól függetlenül bár­ki tagja lehet. Míg a Ma­gyar Néppárt csak olyano­kat fogad tagjai közé, akik elképzeléseikkel, programjuk­kal egyetértenek. Az alapokhoz kell vissza­nyúlni. De nem szabad el­felejteni, hogy közben gene­rációk nőttek fel, mondotta a szóvivő, aki pártja alap- elvéként azt is megfogalmaz­ta: Arról, hogy mi érték és mit kell ezekből megőrizni, egyelőre még a párton be­lül is egységre kell jutniuk. Egy általánosan elfogadott program már létezik, de mi­vel a 'helyi pártszervezetek önállóak, úgy vélik, szükség van az elképzelések, a ten­nivalók egyeztetésére. Ez azt is jelenti, hogy a tegnapi tanácskozáson dönteni kel­lett arról, 'hogy az eddigi 19 tagú elnökség élére ügyve­zető elnök és az ő munkáját segítő titkárok kerüljenek. Közülük az egyik feladata az országgyűlési választások előkészítése lesz. Ennek ér­dekében egyébként válasz­tási irodák létrehozását is tervezik az ország különböző településein. A Magyar Néppárt prog­ramja szerint egyébként csak alulról szerveződő, szabad állampolgári akaratból épít­kező, helyi reformokkal épít­hető fel az új társadalom. Ennek része szerintük a több­pártrendszer, a szabadon vá­lasztott parlament, a koalí­ciós kormány és az is, hogy a gyökeres társadalmi re­form helyi reformokból álljon össze. Ezt úgy képzelik el. hogy ennek a folyamatnak valdhol a családokban kell erjedésnek indulnia. A Nép­párt ideológusai szerint a gazdaság csak a társadalom szerves újjáépítése alapján indulhat meg, ennek egyik alkotó eleme a humanizált piacgazdaság, amelyből nem hiányozhatnak a valóságos tulajdonosi érzettel rendelke­ző állampolgárok, sem az önkormányzattal rendelkező közösségi szervezetek. A Magyar Néppárt mai programja Pakson az óváros főterén folytatódik, ahol 12 órakor nagygyűlést tartanak. A nagygyűlés szónoka Már­ton János. Kongresszusok sorozata Zalában Augusztus eleje óta az MSZMP Zala megyei ve­zetésében felállásában bekövetkezett példa nél­küli változás mellett a tudományos élet terén is az érdeklődés homlokte­rébe került a megye. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 21. ván­dorgyűlését a közel 800 hazai és külföldi szakem­ber, kiadó, szerkesztő könyvtáros kísérte figye­lemmel 4 napon keresz­tül. Keszthelyen az ag­rártudományi egyetemen több mint 50 előadás hangzott el a könyvkiadás témájában. A mikrofilmes nyilvántartástól a míves nyomtatásig sok minden­ről láthattak, hallhattak a résztvevők. A hét közepén bioló­gus napok kezdődtek Zalaegerszegen. A XIII. országos biológus napok keretében a környezetvé­delem, a vízgazdálkodás, a Kís-Balaton biológiai szerepe volt a fő kérdés. De a Hévízi-tó megmen­tése a tervezett vízierő­művek jövője is vita tár­gya volt a találkozón, amely Kittaibel Pál bioló­gia tanulmányi verseny értékelésével zárult szom­baton. Hétfőn ismét Keszthely ad otthont a következő tudományos ta­nácskozásnak. Az Agrár- tudományi Egyetemen fél tízkor kerül sor a XXXI. Georgikon napok ünne­pélyes megnyitójára. A konferencia két fő témá­ja: megemlékezés a nem­zetközi találkozó létre­hozójára Bélák Sándor akadémikusra, a házigaz­da intézmény néhai több­szörös rektorára. Szabó Csaba Araeres a Wales törzetenyészetböl Ki vesz ma pónilovat Magyar­országon? Bezzegpuszfán kalapács alá v kerüljek a legnemesebb egyedek Ki vesz ma pónilovat Ma­gyarországon? Micsoda kérdés! Magam is meglepődtem, ami­kor a pénteki, bezzegpusztai pónilóárverésre hatalmas tö­meg gyűlt össze - a legki­sebbektől a felnőttékig -, és mindenki pónilovat alkart ven­ni. Igaz, a Szekszárdi Állatte­nyésztő Vállalat bezzegpusztai telepén a hazai egyetlen Wa­les törzstenyészetet tartják fönn, ez pedig az egyik leg­nemesebb pónilófajta — érthe­tő tehát a nogy érdeklődés. Hogy ki és miért vett, no és főként mennyiért a m'inilovak- ból? Lássuk! Az istállóból először Helént, a barna koncát vezették ki csi­kójával. Kikiáltási áruk: 70 000 forint. — Túl magas az ár! — kiabált valaki a tömegből. Nem is keltek el. A 13 árve­rezésre került pónilából ők maradtak az istállóban to­vábbra is. A hatéves fehér hc- réltet viszont rögtön elvitték: 40 000-ért. A négyéves szür­ke almásderest 36 500 forin­tért vette meg egy sárszentlő- rinci úr. A kérdésre, hogy mi- csimál majd c lovacskával, ennyit válaszolt: a gyerekek játszanak majd vele. Egy idő­sebb bezedeki nagypapa szin. tén az unokáinak ajándékozza a 30 000 forintos ajándékot. A nagyon szép, tejderes színűt Érdre vitte újdonsült gazdája. Tetszik neki és tenyészteni akarja — mondta. Az egyéves vasderes mén árát 18 000-ről tornázta föl 26 500-ra egy bonyhádi férfi. - A ló az éle­te rfi — mondja rajongva. — Egyszerűen csak gyönyörködni akarók a deres színében mert, kérem szépen, egy barna hajú nő is szebb, mint egy szőke. - Egy pécsi férfi két pónilovat vett: a kertjében, a szőlőtőkék között húzzák majd az ekét — hosszabb távon ol­csóbb, mint a kapálógép. Bizony, sokan hoppon ma­radtak a bezzegpusztai átveré­sen, mert nem hoztak maguk­kal elegendő pénzt. A Szek­szárdi Állattenyésztő Vállalat történetében második alkalom­mal megrendezett pánilóvásár sokkal sikeresebb volt, mint az első. — Az elsőt 1985-ben, Tamá­siban tartottuk - mondta Hirth Károly, a vállalat gazda­sági igazgatóhelyettese. Bár már ott is nagy volt az ér­deklődés, azért az meg sem közelítette a mait. 1983-ban, amikor a vállalatunk 'megala­kult, Angliából hozattunk 28 kancát. Azóta már 43 lovunk von. Hogy miért keli nekünk póniló? Elsősorban reklámcél­ból : eleinte ezzel is fel akar­tuk hívni a fiatal cégre a fi­gyelmet. Azonkívül ez a kör­nyék ideális hely a számukra: jó legelőik, megfelelő istállók vannak itt Továbbá van egy tehetősebb réteg, akik megen­gedhetik magúknak, hogy pó- nilovat vegyenek a gyerekeik­nek, de egyre többen foglal­koznak hobbiból a tenyészté­sükkel is. 'A pánik végül is komoly hasz­not nem hoznak: a ménesben vonnak, nem használjuk őket semmire. Az eladásuk után minimális a nyereségünk: ta­valy például 250 000 forint volt. Az idei árverésen 200 000 fo­rint jött be: ez az összeg a vállalat 300 milliós évi árbe­vételéhez képest elenyésző. A lényeg nem is ez, hanem a következő: kiváló reklám ne­künk, hogy nálunk van az or­szág legjobb tenyészete. Óvári Zsuzsanna A kéjnők nem csak szeretkeztek... A Hszfességfelen ufcalányok „kamui-" ittak Egy sajátos erkölcsi felfo­gás szerint vannak tisztessé­ges és tiszteségtélén prostitu­áltak. Az előbbiek közé azok O lányok, osszonyak sorolan­dók, akik a férfiaknak szerzett öröm ellenértékéként pénz Jcaprtak. Erre mondják: tiszta üzlet, mindkét fél azt kapja, amire számít. Talán mondani sem kefl, hogy jelenleg még ez is törvénybe ütköző cse­lekmény. De 'ha a prostik nem elégszenek meg a fizetség­gel, hanem még le is nyúl­ják (ellopnak tőle pénzt, ér­téktárgyakat) a kedves kun­csaftot, ez már vastagon ki­meríti a tisztességtelen utca­lány fogalmát, arról nem is beszélve, hogy ezt a törvény is szigorúbbon bünteti. Annak az ügynek, melyben most folytat nyomozást a Pé­csi Rendőrkapitányság vizsgá­lati osztálya, olyan nők a sze­replői, akfk sem a testi kap­csolatokban, sem a lenyúlá- sökban nem voltak szemér­mesek. A 41 éves Babi és a töb­biek, o 36 éves Gizi, a 35 éves Rózsa és a 20 éves Re- bi ismert alakjai a pécsi éj­szakának, gyakori vendégei voltak az Olimpiának, a Nap­sugárnak, a Konzum étterem­nek... A kis csapat tagjai négyesben, kettesbar, de ha a helyzet úgy alakult akikor szálában forogtak a szorako- róhelyeken, megszólítottak pasasokat, majd nem sokáig kertelve nyílt ajánlatot tettek, hogy mennyiért 'ennének haj­iondók elmenni, de előtte ne- hánv italt fizettettek maguk­nők A ,fmunka•el^kölcsulfkeI,, úgy tűnik, ritkán volt baj, mert az alkoholt általában kerülték. Hogyan? Erre a kérdésre Babi a rendőrségi kihallgatás során a köved«* zőket válaszolta. — Szerepem szerint én is ittam egy „kamut", ami gin­nék volt fizettetve a vendég­gel, azonban szódát ittunk. A kamun úgy OS2tózturtk< hogy a pincér a számlázott összeg felet adta nekem... STT nem mindig utaztak kamuban, elő-előfor­dult. hogy igazít ¡ttok, még­pedig nem keveset. De ahhoz, hogy észnél maradjanak. s lenyúlhassak a vendéget, több­"T6 M^ÍaS aldozafokát 'hoz- tak Miután eliszogattak a vendeglatoheIyeken, a férfit szobára^ vitték, az esetek többségénél azt nyújtották. amit a delikvens várt, a mó­ka nem ritkán hármasban, négyesben folyt, ám az éppen szabad nő körülnézett, és el­emeit amit talált. A gátlás­talanság nem ismert határo­kat. Az egyik sértett elmondta, hogy szeretkezés közben még gondolt orra, hogy kár volt levetnie az óráját, mert le­het, hogy ellopják, ám a vi­haros gyönyörűségek hullámai legyűrték ilyen irányú töpren­géseit ... S az órája tényleg eltűnt. Egy lengyel urat úgy rámoltak ki, hogy míg Rebi a fürdőszobában „dolgozott” a férfin addig a csendestársak ellopták többezer forintját. Természetesen az előre meg­beszélt szolgáltatási összeg fö­lötti pénzt. Egy juhásztól 13 000 forintot vittek el, ily módon, egy másik férfitől fényképezőgépet, a harmadik­tól szintén pénzt... A forga­lomra igazán nem lehetett panaszuk, hisz saját bevallá­suk szerint volt olyan éjszaka, hogy 6—7 pasassal volt dol­guk. No, nem mindegyiküknek okoztak galibát, csak azoknak, akiket palira lehetett venni. S, hogy milyenek a férfiak? Volt aki a családi béke érdekében a tanúval lomó sót megtagadta, egy másik úr, pedig, azt haj­togatta; tudta, ha a nők fel­jönnek hozzá, meglopják, ezért amit tudott eldugott, de hát mit csináljon, szereti őket! A négy nő alaposan gyanú­sítható, hogy üzletszerű kéjei- gést, szobáztatást, lopást, a devizagazdálkodás szabályai­nak megsértését követték el. Arról, hogy kivonják-e őket egy időre az „üzleti életből", az ügyészség vádemelése után a bíróság fog dönteni. R. N. Kié a volt KISZ-iskola? Igazgató­válság Baján Eddig o hivatalos név a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bi­zottsága „Vágó Béla" Politikai Képzési Központ volt. Ezen a héten azonban újabb döntés született, amely szerint a be­járati táblán az fog állni: Bács-Kiskun Megyei Ifjúsági és Turisztikai Központ. Ami viszont a régi, az a helyszín’- Baja, Petőfi-sziget. Az első kapavá­gás még a hatvanas évek ele­jén történt, azóta szinte min­den igényt kielégítő üdülő- és oktatóközpontot alakított ki az egykori megyei KISZ. A mai becsült értéke kb. 75 millió fo­rint az intézménynek, amely csupán tíz méterre van a Du­na mellékágától, a Sugovicá- tól. Az adottságok — éppen ezért — páratlanok: itt a vízi­sportok valamennyi ága elér­hető, 2-4 ágyas szobák van­nak, meleg konyha, de emel­lett pavilonok és sótorozóhe- lyéket is kialakítottak. Van csó­naktároló, fedett holfőzőhely (ez Baján nagyon sokat ér!), kézilabdapálya, videóval fel­szerelt oktatótermek és zárt­láncú rádió ... — hogy csak a fontosabbakat említsem. De ha még hozzáteszem, hogy az in­tézménytől 200 méteres körzet­ben található nemzetközi coti- ping, uszoda szaunával és kondicionáló teremmel, tenisz-, foci- és mini golfpálya, halász­csárda, étterem, drinkbár... - nos, okkor talán mindjárt ért­hető, hogy miért folyik hóna­pok óta huzavona a létesítmé­nyért. Csütörtökön döntött másod­fokon a Bács-Kiskun Megyei Tanács igazgatási osztálya ar­ról, hogy nem illeti meg a bajai tanácsot az intézmény kezelői joga és így érvényte­len az a helyi (bajai) határo­zat is, amely a III. Béla Gim­náziumnak adná át kollégiumi célokra a Petőfi-szigeti hajda­ni KISZ-iskolát. Ami tehát biz­tos: a kezelői jog továbbra is a megyei KISZ jogutódjáé; a Bócs-Unióé. Ám az ügynek ez a része is csak részben zárult le. Ugyanis a közelmúltban ez a megyei testület nyilvános felhívást adott közre a sajtó útján a létesitmény társadal­masításának témájában. Igaz. a határidő e hónap végét je­lölte meg, de eddig még egyetlen Bács-Kiskun megyei ifjúsági közösség, szervezet, csoport, egyházi gyülekezet stb. sem jelentkezett hivatalos úton azért, hogy a jövőben valami­lyen formában részesedni kí­ván az egész évben üzemelő szolgáltatások valamelyikéből. Mint azt dr. Miszkuly Mik­lós, a Bács-Unió olelnöke el­mondta: ez a sikertelenség sem hátráltatja meg őket. mivel el­tökélt szándékuk, hogy tárgya­lások útján alakítsák ki a ba­jai Turisztikai és Ifjúsági Köz­pont tényleges jövőjét - azaz a fiatalok minden társadalmi rétegből történő teljes birtok­bavételét, immár jogi úton is. Ezért a Bács-Unió fogja levél­ben megkeresni a megyében a FIDESZ, az egyház és a többi ifjúsági szervezetek kép­viselőit a közös tárgyalások el- kezdhetőségéért. Mindezek a változások, va­riációk és az ezzel járó (lét)- bizonytalanságok elsősorban az intézmény dolgozóit viselték meg az elmúlt hónapokban. A feszült helyzetben az igaz­gató személye került a közép­pontba és a közvetlen közelé­ben dolgozók közül hatan be­adták felmondásukat, ultimátu­mukat a megyei munkáltató­jukhoz. Kecskeméten hamar megszületett a döntés: Csúcs László igazgató (28 éves, kül­kereskedő végzettségű, két nyelvet beszélő fiatal diplo­más) közös megegyezéssel — távozik?! Ma még nem tudni, hova ... Kovács Zoltán vasárnapi 5

Next

/
Thumbnails
Contents