Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-19 / 228. szám

1989. augusztus 19., szombat Dunántúli napló Z fi Dili politikai vitafóruma Néhány adalék a mezőgazdaságról és a faluról folyó pelémiákhíz Mit akarunk Baranyában? Hegyei pártprogram, megyei pártértekezlet (hozzászólás) Mindig megkülönböztetett figyelemmel kiséntem a me­zőgazdaságot, talán azért, mer|t falun születtem, több minőségben benne dolgoztam, meg azután tanult szakmám egyike is az ágazathoz köt. Dolgoztam gróf Zichiék több ezer hektáros nagybirtokán, a Horthy-rendszer által ál amo- sitott, volt zsidó birtokon, nem saját munkán alapú ó nagygazdák földjén, 8 hektá­ros magángazdaságban, ter­melőszövetkezetben, állami kí­sérleti gazdaságban és nor­mál állami gazdaságban. Az apparátusban is hosszú éve­kig a mezőgazdasággal fog­lalkoztam. 8 éves koromtól (nem té­vedés) a tavaszi és a nyári iskolai szünidőkben napszám­ba jártam. Megismerkedtem a feudálkopitalista jellegű nagy­birtokon végeztetett gyermek- munka minden „áldásával". Voltam acatoló, vizhordó, ló­vezető, tehén- és juhpásztor. Természetesen nem jókedvem­ből, hanem megélhetési kény­szerből, mert szüleim napi 12 —14 órás munkája ellenére is volt időszak, amikor még krajcár sem kuncogott zse­bünkben. Szüleim 1945-ben 8 hektár földet kaptak. Mint családtag részt vettem minden munká­ban. Kapáltam, kaszáltam, szántottam, vetettem, arattam, csépeltem, állatokat gondoz­tam, kocsiztam és fuvaroztam. Megismertem az akkori falusi uzsora számtalan formáját, közöttük az egy fogatnapért járó gyalogmunka viszonyának fonákságait. A konkrét mező- gazdasági munkák mellett megtanultam tisztelni azokat, okik ezt a kérges tenyeret eredményező, több bizonyta­lansági tényezőtől függő, de mégis az élet elemi előfelté­teleit megteremtő, tisztes mun­kát végzik. Ez a tisztelet és megbecsülés vezérelt a mező- gazdaságban dolgozók iránt okkor is, amikor a szakmai Is­meretek megszerzését követő­en gyakornok, illetve üzem­egységvezető lettem, amikor a járási apparátus mezőgazda­sági osztályát vezettem, és ozóta is, amióta más jellegű munkát végzek. Világosan lát­tam, hogy az 1945-ös földosz­tással az érintettek az őké? megillető örökséghez jutottak. Azt is tisztán láttam, hogy az Vj- és régi gazdákat egyaránt csaknem elszakíthatatlan gyö­kerek hálózata köti a földhöz. A tanulmányaim során szer­zett ismeretek és a nagyüze­mekben szerzett tapasztalatok olapján én a szocialista nagy­üzemek oldalára álltam a ne­vezetes agrártézisek vitái so­rán, és másokat is ennek he­vességéről igyekeztem meg­győzni. Meggyőződéssel val­lottam - vallom ma is -, bogy az adott viszonyok kö­zött csak a szövetkezetesítés menthette meg a parasztságot o hagyományos mezőgazdasá­gi munkáik kegyetlen gyötrel­meitől. Ez akkor még csak derengett, de ma már vitat­hatatlan tény. Természetesen nem a gróf Eszterházy, Zichy, Cupi és más ráldbirtokosok által kedvelt r'°gyüzemekre, illetve az ott 'zralkodó viszonyókra szerettem volna visszatérni - ezeket gye­rekkoromban volt szerencsém megismerni hanem az ag- rártézisek által meghirdetett, típusú, szocialista, a tagok összefogásán, a közösség ere­ién alapuló nagyüzem volt az 'deálam. f A kollektivizálás - mint tud­lak - nem ment gyorsan és "önnyen. A földhöz való ra- Soszkodás mellett nehezítették előrehaladást az akikor el- rávetett taktikai és stratégiai hibák, az alkalmazott helyte- ’*1 módszerek, tapasztalatlan­ságunk és nem utolsósorban ellenfeleink nem sikertelen el­lenpropagandája. Később a dolgok nagyvonalakban <i- egyenesedtek és kisebb-na­gyobb hibák, hiányosságok, túlkapások ellenére, igen nagy fájdalmak kíséretében létrejöt­ték a nagyüzemek. Mint min­den kezdet - ez is nehéz volt. Viszonylag rövid ideig tar­tó tobzódás után a tagság tisztes munkája eredménye­ként, fejlődésnek indultak nagyüzemeink. Mire vitték szövetkezeteink? A mai valós — de nem konst­rukciós - problémák ellenére is igen figyelemre méltó az eredmény. Sokan mondják, hogy viszonyítás kérdése az egész. Igen, viszonyítás kér­dése. Én az általam túlélthez, ismerthez tudok viszonyítani. Néhány példa ezek közül: 1945 előtt megyénkben a fog­lalkoztatottak 56-57%-a dol­gozott a mezőgazdaságban, ma 18-20%-a. Ez jó vagy rossz, sok vagy kevés - tény­leg viszonyítás kérdése. Isme­reteim szerint ma pl. Angliá­ban 4°/0, az USA-ban 6% dol­gozik a mezőgazdaságban. Ma a mezőgazdaságból szár­mazó össztermelési érték csaknem 2,5-szöröse az 1945 előttinek. A megyében mint­egy 250 kg húst, 1500 kg ga­bonát termelünk 1 főre vetít­ve, és 76-78, illetve 350 kg- ot fogyasztunk. A búza ha- kénti átlagtermése 50—60 q, a kukoricáé pedig 70-80 q körül alakul. Felbecsülhetetlen az az ér­ték, ami a mezőgazdaságban dolgozók szakmai, termelési kultúrájában, általános mű­veltségében, közösségi szelle­mében, életviszonyaiban - né­hány stagnáló, ¡11. visszafejlő­dő település ellenére — a köz­ségek zöméneik fejlődésé­ben, szépülésében ölt testet. A mezőgazdaságban dolgozók túlnyomó többsége korszerű szakmai felkészültséget igény­lő munkát végez. A háztáji és kisegítő gaz- daságák termelésével kiegé­szült nagyüzemi termények és termékek, ¡11. a rájuk épülő élelmiszeriparunk produktumai sokak számára irigylésre mél­tó, biztonságos ellátást nyújta­nak. Van mennyiség, minőség, választék - ha nem is mindig kifogástalan. Sajnos, egyre nö­vekvő áron. Ennek oka azon­ban, megítélésem szerint, nem elsősorban és nem kizáróla­gosan a mezőgazdaságban keresendő. Meggyőződésem szerint azok a mezőgazdasági dolgozók, akik a múltban és a jelenben is a saját munkájuk eredmé­nyeiből éltek, és akarnak él­ni a jövőben is - túlnyomó többségben a termelőszövet­kezet mellett voksolnak. Aki ebben kételkedik, nem ismeri sem a régi, sem a mai valós helyzetet. Ezért meglepő szá­mé mra az, ami az utóbbi idő­ben elhangzott egyesek szá­jából a mezőgazdaságot ille­tően. A mezőgazdaság konstruk­cióját kifogásolók előszeretet­tel hangoztatják, hogy a ma­gyar szövetkezetesítés az el­hibázott sztálini kollektivizálás eredménye. Teszik ezt ane - (leül, hogy pontosan tudnak, ihogy valójában mi is a kü­lönbség a sztálini tipusu kol­hozok és a mai magyar szö­vetkezetek között. Mások ha­sonló alapállás mellett az amerikai farmgazdasagot mint családi birtoka dicsőítik és ajánlják perspektívákk á termelőszövetkezetek helyett. Egy lényegi tényezőt azonban szándékosan kihagynak, neve­zetesen azt, hogy az kai farmgazdasagok csak­nem kivétel nelkul tobb JOO, illetve több 1000 hektáros nagyüzemek. Nem lenne ha­szontalan kialakulásuk valós történetét is tanulmányoz­nunk. Egyébként ténylegesen korszerű családi birtokok, ta­nulhatunk tőlük. Ez merőben más, mint a másolás. Az utóbbi napokban elhang­zottak olyan javaslatok is, hogy az eredeti állapotok re- hobilitációját, vagy legalább az 1945-ös, illetve az 1957-es éveknek megfelelő állapotok visszaállitását kell célul tűzni. Az eredeti állapot alatt a fel- szabadulás előtti állapot ér­tendő? így a cél egyértelmű és világos! Az 1945 utáni ál­lapot visszaállítása úgyszintén, mivel az eredeti földosztás után még szép számmal ma­radtak több száz holdas, ide­gen munkán alapuló földbn- tokok. Ismerjük a koalíciós időszakban fel-fellángoló tö­rekvéseket is, miszerint a voit földbirtokosok egy része kö­vetelte vissza birtokait. Ennek a „földet vissza nem adunk" jelszót meghirdető nagy népi megmozdulás vetett véget. E nézet képviselői komolyan gondolják, hogy ismét köve­telhetik vissza birtokaikat? Vallom, hogy társadalmi rendszerünk teljeskörű, szocia­lista tartalmú megújulása in­dokolt és elkerülhetetlen. Ez alól a népgazdaság legsike­resebb ágazata, a mezőgaz­daság sem kivétel. Tudom, hogy ma a mezőgazdasági üzemek jelentős hányada ele­mi gondokkal küszködik, de azt is tudom, hogy ezeknek a valós gondoknak az eredője nem elsősorban és kizárólago­san a konstrukcióban keresen­dő. Mit lehetne tenni az eddigi elismerésre méltó eredmények továbbfejlesztése, illetve az előrehaladást gátló tényezők felszámolása érdekében? Min­denekelőtt azt, aminek a mai viszonyok között realitása van. Többek között: 0 A *■ jelenleginél 'hatékonyabb anyagi érdekeltségű szisztéma ki­dolgozásával, következetes alkalma­zásával elmélyiteni, érdemibbé ten­ni a tulajdonosi tudatot. (E tekin­tetben már több helyen figyelemre méltó kezdeményezések vannak.) 0 A kialakult helyzetnek, illetve a szükségnek megfelelően egyér­telműen rendezni kell a föld és más mezőgazdasági jellegű érté­kek tulajdoni vszonyait részjogosít­ványaikkal (rendelkezés, birtoklás, használat), illetve azok anyagi kon­zekvenciáival együtt. 0 Helyre kell állítani a föld és a mezőgazdaságban képződő más érték ár- és értékviszonyait. 0 A mezőgazdaság terményei és termékei - a bővitett újratermelés­hez szükséges mértékben - kap­ják meg az őket megillető társa­dalmi elismerést anyagi, erkölcsi és politikai éretlemben egyaránt. (A hanyagság, nemtörődömség követ­kezményeit nem szabad elismerni.) 0 Helyre kell állítani a mező­gazdaságban dolgozók áltat vég­zett tisztes munka becsületét, el­ismerését. 0 Minden talpalatnyi földet meg kell művelni, illetve a legcélsze­rűbb mádon kell hasznosítani. A nagyüzemi művelésre nem alkal­mas, de egyébként mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket vál­lalkozók útján kell hasznosítani. (Pécs és Komló környékén - de máshol is - követendő példákat láthatunk.) 0 Néhány mezőgazdasági tevé­kenység nagyüzemekben nem foly­tatható gazdaságosan. Ezeket a te­vékenységeket a nogyüzemek segitő, szervező, integráló szerepének kor­szerűsítésével át kell engedni a háztáji és kisegitő gazdaságokban dolgozóknak, illetve a vállalkozók­nak. Megítélésem szerint az adott helyzetben - többek között - ezeknek az elképzeléseknek a megvalósításával lehetne biz­tosítani a mezőgazdaság to­vábbfejlesztését. Meggyőződé­sem, hogy ez felel meg az egész társadalom, benne a mezőgazdasági üzemekben dolgozók jól felfogott, pers­pektivikus érdekeinek. Dr. Jerszi István Az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottsága a tagság kö­rében vitára bocsátotta prog­ramnyilatkozatát és döntött a kétfordulós pártértekezlet ösz- szehivásáról. A döntésnek megfelelően szeptember 30-án megyei pártértekezlet kivan ál­lást foglalni a nyilvánosságra hozott tervezetről. Hozzászólásomban egyrészt a programról, másrészt a párt­értekezletről kívánom kifejteni álláspontomat. A megyei programtervezet részletes elemzésébe nem szándékozom belebocsátkozni. Jobbító szándékkal azonban szükségesnek tartok kiemelni néhány általános jellegű kri­tikai megjegyzést. A program- csak részben törekedett és vette figyelembe a városi, helyi programokat és nem azok szintetizálására vállalko­zott ,- nincs tekintettel a „de facto" létező, és a jövőben legálison funkcionáló több­pártrendszer körülményeire. A dokumentumból nem tűnik ki, mely kérdésekben vitázik, illet­ve ért egyet más politikai szervezetek nyilvánosságra ho­zott dokumentumaival;- ekléktikus ötvözete a po­litikai és a választási prog­ramoknak ;- súlyos fogyatékossága, hogy a gazdasági kérdések­kel foglalkozó fejezet a leg­fontosabb problémakört, a bá­nyászat helyzetét csak mint környezeti ártalmat kezeli. A programot a szerkesztő bizottság sem tekintette vég­legesnek — ezért bocsátotta vitára —, de a végleges for­mába öntés, az estleges el­fogadás új gondolatokat vet fel. Álláspontom szerint ugyan­is a szeptember 30-i pártér­tekezlet nem vállalkozhat a program javított, átszerkesztett változatának elfogadására. A megyei pártértekezleten alap­vetően két témakört lenne szükségei megvitatni:- a kongresszusi felkészülés jegyében a vitára bocsátott dokumentumokat;- a megyei szint helyének, szerepének egyértelmű tisztá­zását. A feleadatokról, a struktúráról való döntés adhat csak kellő alapot a személyi Az 1989. augusztus 30-án megtartásra kerülő figyelem­felhívó és tiltakozó demonstrá­cióhoz a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt országos vezetése, valamint a Pécs-ba­ranyai Szervezet is csatlakozá­si szándékát jelenti be. Amennyiben lehetőséget 'ka. pun'k, felszólalásunkkal Is nyo- matékosítanómk, hogy a ¡bá­nyászok munkalehetőségeinek fenntartásáért folytatott küz­delmét a Szociáldemokrata Párt ¡kiemelt kérdésként kezeli és támogatja. Tájékoztatásul megemlitjük, hogy a Szociáldemokrata Párt állásfoglalása szerint a terme­lési, gazdasági szerkezet át­alakításának elsősorban az össztársadalmi méretű létbiz­tonságot, a társadalom globá­lis fejlődését kell szolgálnia, megelőzve a növekedéshez és a nyereséghez fűződő érdeke-, két. Ennek megfelelően a szo­ciáldemokrácia céljai a gaz­daságban: — a munkához való jog ér­vényesítése, — a humánus munkahelyhez való jog, javaslatokat előkészítő bizott­ság megválasztására és mun­kájának megkezdésére. A párttagság körében - különösen Pécsett - egyre többen teszik fel a kérdést, szükséges-e megyei szinten a pártszervezet, a szerveződés valamilyen formája, egyáltalán indókolt-e a megyei fokozat megtartása? Álláspontom szerint a poli­tikai intézményrendszert komp­lex módon kell értékelni, nem lehet egyik elemét sem füg­getleníteni a többitől. Jelen­leg folyik az önkormányzati (tanácsi) törvénytervezet elő­készítése és a tervezet min­den variánsa a megyei szint megtartása mellett foglal ál­lást. (Természetesen a megyei tanácsoknak is ki kell alakí­tania az új funkcióit és szer­vezetét.) Ügy vélem, hogy az ezredfordulóig még nem rea­litás a megyerendszer régiók­kal való felváltása. Nyilván­való, hogy ugyanakkor változ­ni fog a megyei állami sze'v hatalmi jogosítványa, kompe- tenciá ja.- Amennyiben a megye dön­tés hozó, érdekképviselő, eset­leg intézményirányító stb. funkciói megmaradnak, egyet­len politikai szervezet, így az MSZMP sem mondhat le az érdekérvényesítésről, a dönté­sek befolyásolásáról. A kérdés tehát nem a megyei pártszer­vek léte vagy nem léte, ha­nem feladatai és struktúrája. Magyarországon mór gyak- ra i voltunk szenvedő alanyai az öncélú szervezésnek, a problémák könnyebbik oldalról való közelítésének, az átszer­vezéseknek. Lehet régi keretek között is új módon politizálni és fordjtva, az új struktúra sem jelenti automatikusan a konzervatív szemléletet, a ru­tinszerűen alkalmazott gya­korlat megváltoztatását. Most a pórt radikális átalakítása a követelmény, ezért mind a szervezeti kereteket, mind a funkciókat módosítani szüksé­ges. A Zala megyei döntés meg­ítélése szenvedélyektől nem mentesnek és differenciáltnak minősíthető. A skála a szolgai másolás követelésétől a pesz- szimista elutasításig terjed. Úgy vélem, a zalai változás modell értékű, követhető Ba­— egyetértési és beleszólási jog az irányítás és döntés azon területein, ahol a foglalkozta­tottak sorsát közvetve vagy közvetlenül érintő kérdések fel­merülnek, — a teljes foglalkoztatottság folyamatos közelítése, — igozságos, teljesítmény, arányos jövedelemelosztás és oz árak stabilitása, — a kiugróan magas jöve­delmek társadalmi ellenőrzése. A szociáldemokraták az új gazdasági szerkezetre történő áttérésben a társadalmi áldo­zatokat minimalizálni akar­ják. A munkaerőpiac különle­ges jellegű piac, mivel szerep­lői emberek. A munkanélküli­ség mint kockázati tényező nem az egyén, hanem az egész társadalom ügye. A munkaerőpiaci folyamatokba a kormányzatnak és a helyi ön- kormányzatoknak ¡be kell avat­kozniuk. Aktív munkaerőpiaci politikát sürgetünk. A tartós és (tömeges munkanélküliség nem­csak elfogadhatatlan, de Indo­kolatlan is. A nyugati szociáldemokrata pártok tevékenysége és külö­ranyában is, de részben mó­dosult formában. Már jelen­leg is, Je a többpártrendszer keretei között még nehezeb­ben lehet elfogadni, hogy a megye pártmozgalma vezető­jének tisztét társadalmi meg­bízatásban lássák el. (Azono­sulok ebben Vastagh Pálnak a Népszabadság augusztus 1-jei számában megjelent nyi­latkozatával.) Álláspontom szerint a me­gye nem irányító szerepet töl­tene be, hanem közvetítene -• ha indokolt - a központi és a helyi pártszervek között, koordinálná a helyi pártszer­vek munkáját (akcióprogram­jaikat, demonstrációikat stb), képviselné az MSZMP-t a megyei szintű politikai, társa­dalmi és állami szervezetekkel való kapcsolattartásban, kü­lönböző jellegű szolgáltatáso­kat (politikai képzés, közvé­leménykutatás stb.) nyújtana. Véleményem szerint vala­mennyi tanácsi önkormányzat­tal bíró település, város, ön­álló vagy közös tanácsú köz­ség pártszervei által választott képviselők együttesen alkotnák a megyei pártválasztmányt. A választmány függetlenített el­nökkel és társadalmi helyet­tesiekkel működne. A választmány a folyamatos politikai munka végzésére iro­dát, munkabizottságokat, ta­gozatokat, szakértői csoporto­kat alakíthatna. Az iroda ve­zetője, helyettese és a fel­adatokhoz igazodó - de a jelenleginél lényegesen kisebb létszámú szakapparátusa - a választmány megbízása és el­lenőrzése ajatt végezné fel­adatait. * Hozzászólásomban tudato­san nem foglalkoztam Pécs, mint megyei város, megyeszék­hely sajátos helyzetével, vál­toztatási törekvéseivel. Ez, úgy gondolom, külön önálló jegy­zet témája lehet. A kifejtett gondolatok, szándékom sze­rint, talán segíti a megyei program szerkesztő bizottságát, a megyei pártértekezlet szer­vezőit. Dr. Szelestey György, MSZMP Pécs Városi Bizottság pártpolitikai titkára nősen a svéd testvérpárt bi­zonyította a gyakorlatban, hogy a világszínvonalú gazda­sági teljesítést eredményező gazdasági szerkezetváltósnak nem szükségszerű következmé­nye a tartós és tömeges mun­ka né I1^il iség. A szociáldemokrata gazda­sági struktúra a szociális biz­tonságnak prioritást biztosit, ezért minden egyes esetben konkrét értékelés alapján vizsgálni kell, hogy az adott gazdálkodási (vállalati) tevé­kenység által produkált vesz­teségek vagy a megszüntetés­sel együttjáró költségek és ehhez kapcsolódóan a munka, nélküli-segélyek összege kép­visel-e jelentősebb súlyt. A de­monstráción történő részvéte­lünkkel a mecseki kőszén és uránbányászok iránti szolidari­tásunkat a szociáldemokrata érdékvédelem eszközeinek, va­lamint a szociáldemokrata párt lehetőségeinek megfelelő támogatási szándékunkat sze­relnénk kifejezni. Dr. Angyal Ottó ügyvezető elnök Kovács Mózes vezetőségi tag Az MSZDP támogatja a bányászok demonstrációját!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents