Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)
1989-08-18 / 227. szám
1989. augusztus 18., péntek Dunántúli napló Börrni tstván-darab 8*b»mutat6ía ¡ólán és a férfiak Színházi levél Gyuláról mai műve itthon. Cselekménye, pontosabban a mű drámai magja az 1956 előtti politikai korszakban indul ama társadalmi fordulatok és jelenségek kapcsán, amelyek voltaképp jelenünket is sok tekintetben beárnyékolják. De maga a dráma a hatvanas évek derekán, tehát egy konszolidációs Időszak felmenő ágában jótHüklcaris medicina Izotópdiagnosztikai kongresszus Pécsen szódik, és arról szól, hogyan csúszik, züllik lelkileg a mélyek mélyére Jolán, ez a kedves, rokonszenves, szellemes, okos és főképp nagyon csinos nő, az '56 utáni megtorlást követő években. Érdekes, bár nem korszakoson új módszerrel vetíti elénk Eörsi ezt a folyamatot a címszereplő visszaemlékezéseiben. A keret az önvallomásokhoz, stílszerűen, egy ágy. Egy priccsszerü tákolmány Ernő, egy kíváncsi természetű léhűtő, Jolán egyetlen állandó szeretője vagy barátja fűtetlen albérleti szobájában. Ebben a ^miliőben meséi Jolán az életerői — mert beleőrülne, ha valakinek, bizalmasának, nem mondhatná el ebbe vetül fény egy-egy epizódra, eseményre vagy meghatározó értékű döntésére, kalandjaira — visszaidézve az utóbbi éveket. S amikor ezek iközül életre kél egy-egy apró részlet, abban megjelenítődik maga a korszak is, reflektor- fénybe kerülnek az életében fölbukkanő férfiak, szerelmi kapcsolaták s közegükben maga a korszak, az emberek nézetei, politikai hovatartozásoi. S életre kelnek ezáltal azok a társadalmi körülmények is, amelyek emberek életét, köztük a tévutakra lépő hősnő sorsát is zsákutcába sodorták. Felszinen érezzük a kádári konszolidáció jelenlétét — a sokszor önmagunk előtt is csak titokban, szégyenkezve, és kimondatlanul megfogalmazott, ám súlyos terhével örökre jelen levő miérteket pedig a mélyben. Jolán első férje ugyanis, aki elkötelezett kommunista pártmunkásként üzent hadat a sztálinizmus bármilyen „enyhe" restaurációjának is, hű marad a népfelkelés barikádjához. („Nagy rusztikus kő legyen a névtelen .csőcselék' emléke!”) Halálra ítélik, kivégzik. Jolán pedig - jelképesen és morálisan is - fokozatosan teljesen elzülJik a konszolidációban lefelé vezető úton. Harmadik férjét, egy semmit se érő casco-ügynököt fogyasztva jut el morális mélypontjára, amikor a halottak, a meggyilkoltak emléke már teljesen elhalványul. „A múlt elmúlt, kimúlt — el kellett temetnem! . . . » Ács János rendezése lényeget érző, empatikus erejű. A rövid próbaidő a filmszerűen pergő jelenetek, váltások eresztékeinél érezhető még olykor, technikai megoldásai (ahol életre kelti a mesélt részeket) egészében kitűnőek. Főképp Margitai Áginak (Jolán) köszönhetően; s láttunk néhány bravúrosan kiváló színészi ala kítást is: Vattai Péter, Máit Gábor, Szacsvay László sze repf o rm ál á sóiba n. Wallinger Endre Az orvosi diagnosztikában már nem számít újkeletű módszernek a radioaktív izotópok használata. Az izotópok diagnosztikus célokra való alkalmazásától ugyanakkor a betegek gyakran tartanak, úgy vélik, káros sugárzás éri a szervezetet. A szakemberek véleménye és a világ szakirodalmából merített tapasztalatok szerint ettől nem kell tartani, de természetesen vissza sem szabad élni az izotópok használatával, csakis szakorvosi javaslat alapján alkalmazható. Az izotópdiagnosztika eddigi tapasztalatairól, valamint a további mennyiségi és szín- vonalbeli fejlesztési elképzelésekről esik a legtöbb szó a Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság VI. országos kongresszusán, mely tegnap kezdődött a Pécsi Orvostudományi Egyetem központi elméleti épületében, és amely szombaton zárul. A kongresz- szus résztvevőit a társaság elnöke, dr. Földes János, a POTE rektorhelyettese, dr. Harsányi László, és a kongresszus főszervezője, a POTE Központi Radioizotóp Laboratóriumának vezetője, dr. Nemessányi Zoltán köszöntötte. Dr. Földes János elmondta, a társaság körülbelül 300 tagot számlál, de ez a létszám az igényekhez képest kissé kevés. Ugyancsak több izotóplaboratóriumra lenne szükség az országban, vagy nagyobb, az európai színvonal eléréséhez szükséges műszerekkel fölszerelt központ létrehozására. Magyarországon a legeredményesebben a szegedi egyetem központi laboratóriuma működik dr. Csernay László egyetemi tanár vezetésével. Jó színvonalú a pécsi központi rád io izotóp -1 aibo ratóri u-m mun. lkája, és sökfajta értékes vizs- aálatot végeznek Budapesten is, ahol központi egyetemi laboratórium híján több intézményben folytatnak izotópos vizsgálatokat. Kiemelte a Magyar Gamma Művek műszergyártási törekvéseit, az MTA Izotópkutató Intézetének és az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet tevékenységét. A magyar szakemberek munkáját nemzetközi szinten is elismerik, de a színvonal emelésének gátat szab bizonyos műszerek hiánya.- Az izotópok használata fontos előrelépés a diagnosztikában — fogalmazta meg e szakterület jelentőségét dr. Nemessányi Zoltán: - A különböző szcintigráfokkal ugyanis minden szerv vizsgálható, s szemben más képalkotó módszerekkel, nem a szervek alakjáról, hanem működésükről közölnek információt. A csontszcintigráf az egyike a legprespektíviuksobb izotópdiagnosztikai módszereknek. Használatával a csontrendszer daganatos áttételeit a röntgennél hat hónappal korábban ki lehet mutatni. A tüdőszcintigráfia a tüdőembó- lla felismerésének könnyen kivitelezhető, biztos módszere, s a tüneteket elkülöníti a szívinfarktusos jelektől. A módszercsoport használható szív- betegségekben is, elsősorban a koronária-keringés működési zavarait, az infarktus előtti állapotot jelzi, de jó segítséget nyújt az endokrin és idegrendszeri megbetegedésekben is. Nagy szükségünk lenne egy izotópos tomográfra, mely külföldön már elterjedt, és például az agykeringés minimális változásait is láthatóvá tudja tenni; a kezelés a legkorábbi állapotban elkezdhető. Az izotópos vizsgálatok egyébként igen munkaigényesek, s amint Földes profesz- szor is kiemelte, több laboratórium kellene, hogy indokolt esetekben megelőző szűrő- vizsgálatokat is végezhessünk. Talán az egészségügyben tapasztalható szemléletváltás áldásaként erre is sor kerülhet. A kongresszus ideje alatt az aulában műszerkiállítás és a mai napon az egészséges táplálkozásra felhívó bemutató tekinthető meg. A kiállításon a Pannónia Sörgyár, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát, a Baranya Megyei Tejipari' Vállalat, a Tejipari Kutató Intézet diabetikus és rostos termékeit, a Baranyai Allaforgalmi és Húsipari Vállalat, a Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat húskészítményei és a Megyei Sütőipari Vállalat péksüteményei láthatók. B. A. A figyelmetlenség és tapasztalatlanság ára n bányászat biztonsági helyzete kis mértékben romlott Csökkent a halálos balesetek száma, de nőtt a súlyossági és gyakorisági mutató Az elmúlt évben váratlan gázkitörés, szénpor- és sújtólégrobbanás nem volt a Mecsekben, de az előfordult omlások és tüzek éppen elég nagy károkat okoztak a bányáknak. A bányászatnak biztonsági helyzete a korábbi évekhez viszonyítva kis mértékben romlott. E tömör ösz- szegzés számos pozitív, illetve negatív adatot takar. A halálos balesetek száma valamelyest csökkent. Kedvezőtlen viszont, hogy ennek ellenére mind a súlyossági, mind pedig a gyakorisági mutató nőtt. — A vizsgált esetek többségében szabálytalan munkavégzés, vagy figyelmetlenség vezetett a balesethez, tragédiához, az előidéző okok között pedig csaknem mindig az elsők között szerepel az emberi tényező — mondja Kruller János, a Bányaműszaki Felügyelőség vezetője. — A bányavállalatoknál jelentős változás állt be a személyi állomány tekintetében. Az idősebb, tapasztalt szakemberek Csak ülök és ámulok... (All alapítvány? Ettől még Krúdy étvágya is elmegy Ülök a MUOSZ büféjében, virslit eszem mustárral, és közben Kövi Pál Erdélyi lakoma című könyvének fülszövegét olvasgatom. Néhány éve vettem, azóta kedvenc olvasmányaim egyike, ötöst pedig az ad a szemlélődésnek különös aktualitást, hogy alig egy óra múlva fontos bejelentés következik: Kövi úr, Amerikába szakadt hazánkfia a New York-i The Eour Seasons (Négy évszak) t'evű étterem társtulajdonosa tesz alapítványt a gasztronómiai hagyományok ápolása, támogatása érdekében. Ölök a büfében, és közben azon meditálok, hogy Mostanában divat lett alapítványokat tenni, sikk lett '*>zalátogatni az óhazába, es Itt mindenféle szép dolgokat felajánlani, Irodalmi c*ljat kiadni, fényes esteket, n6tán délutáni eszem-iszomokat rendezni, dollárokkbl kitömött bukszával csillognl- villogni. , Persze csak a fővárosban, hiszen hol is lehetne másutt méltó módon beszélni például a honi gasztronómia világszerte ismert hagyományairól, vagy a kulináris élmények íróinak tapasztalatairól. S vajon ki venne komolyan az errefelé Baranyában, Somogybán, Tolnában vagy Zalában jó! Treszka vagy Rozi nénikét, a különböző korú és tapasztalad főzőasszonyokat, a lakodalmak, esküvők, kereső- lök névtelen szakacsalt, ha az újságírók ele allnanak, . itt a Rózsa Ferenc teremben és megkérdeznék: uraim, mire jó ez az egész? iKövi úr kitűnő könyve először a Kriterionnál jelent ■meg, odaát Romániáiban. Aztán idehaza is, a Corvina jóvoltából. Ám mindez mégis csak egy az utóbbi években nyomtatásban napvilágot látott nagyszámú magyar nyelvű és hasonló témájú kiadványok közül. Hiszen, ha csak kicsit megerőltetem fáradt agyam, eszembe Végh Antal Száz parasztétel címmel megjelent kötete, vagy a régi somogyi ételeket^ a vasi, zajút szatmári lai parasztételeket bemutató kiadványok sora. De eszembe jut más is. Igaz, csak fél évtizede, de azóta .kitartóan figyelem, hányán vannak e kis hazában, akik szívügyüknek tekintik vagy tekintették a múlt értékeinek megőrzését, s a mai vendéglátós világ, szokások bemutatását. Ilyen volt például a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat tragikus hirtelenséggel elhunyt szakembere. Matarics Ferenc, aki haláláig gyűjtötte a régi recepteket, ételleírásokat. S talán lapunkat sem érheti kritika, hiszen a Vasárnapi szakó cstonács elég sokáig jelentkezett hétről hétre, míg végül a legjobb írásokból szerény kis kiadvány is formálódott. Félreértés nem essék, manapság minden segítségre szükség van. Kövi úr onnan a messzi tengerentúlról, úgy tűnik, nem tudhatja mindazt, amin mi itt már hosszú idő óta fáradozunk. S lehet, hogy ezért engem, mint kispénzű magyar újságírót nem hatott meg Kövi úr szépen terített asztala és az alapítvány 20 dolláros jutalmára sem pályázom. Igaz, szeretek jól és jót enni, sőt külföldi (ltjaim során, ahol megfordulok és ahol tehetem, mindig végigkóstolom az adott ország konyhaművészetének remekeit, és tapasztalataimat, véleményemet sohasem rejtem véka alá. Méqis úgy vélem, nekünk most nem efféle Krúdy emlékalapítványra van leginkább szükségünk . . . Ferenci Demeter ja nyugdíj, illetve a kedvezményes lehetőségek következtében kivonták magukat a termelésből, helyükre fiatal, tapasztalatlan munkaerő kerül. Számtalanszor bebizonyosodott már, hogy a föld alatti munkavállalást hiába előzi meg az oktatás és a szigorú vizs- qa, kritikus helyzetben a tapasztalatlan fiatalok nem tudják, mi a teendő. Nem is beszélve azokról, akik nélkülözik méq a három legalapvetőbb kívánalom — a kellő fizikum, idegállapot és bizonyos értelmi szint — valamelyikét. A termelői létszám tekintetében több év óta gondokkal küszködő vállalatokat -egyre inkább kísértik az említett problémák. Abba azonban mégsem szabad beletörődni, hogy ezek a továbbiakban is a bányabeli biztonság rovására menjenek. Hogy a megelőzés és az elhárítás -érdekében milyen feladatok hárulnak a vállalatokra és a Bányaműszaki Felügyelőségre, arról így szólt Kruller János: — Az alapoktatás és a biztonságtechnikai oktatás továbbra is a vállalatok feladata marad, részünkről pedig a továbbiakban feltétlenül szigorítani kell a szakmai tudás valamint a rátermettség vizsgálatot. Az előfordult baleseteket a vállalatok képviselőivel rendszeres időközönként értékeljük, megköveteljük, hogy hasonló esetek elkerülése végett tanulságképpen ismertessék a vállalatok érintett üzemeiben. A helyzetet sajnos tovább nehezítik a bányavállalatok közismert gazdasági problémái. Márpedig a hatékonyabb védekezési, megelőzési eljárások minden esetben tölbb pénzbe kerülnek. Azt természetesen nem engedhetjük meg, hogy a gazdasági gondok miatt romoljanak. Néhány veszélyforrás elhárításában egyébként pozitív eredményeink is voltaik az elmúlt évben. Erre alapozva mondom, hogy szerintem, ha a vállalatok látnák saját perspektívájukat, eredményesebb lehetne a végzett munkavédelmi tevékenység. K. E. Előre nem látott bonyodalmak megold ásóval sikeres, jó előadás született Gyulán va- ^rnap este a Várszínházban Eörsi István Jolán és a férfiak műfaji jelölése szerint — „Kró- J*a két részben" c. drámája ™zai ősbemutatóján. , A darab 1977-ben íródott—az lroasztalfiák számára, hiszen az 1974-ben évekig letiltott szerző °(igha számíthatott bemutatásra vállalkozó színházra, hangjáték formájában et hangjelt a nyugat-berlini RIAS Rábában Georg Tábori rendezésben. Majd „várt" jobb sor- ... Ez a pillanat az idei jYóri gyulai műsortervében érkezett el, miután a már a dráma kötetben is megjelent to- V(,ly (Kilenc dráma). Sik Fe- 'eztc művészeti vezető ötven- Vp'tról szóló művet kért Eörsi- !®li oki a „Jolánt" ajánlotta, “fogadták, összeállt a stáb, elkezdték próbálni a rendezőként frissen diplomázott °°likó Tamás irányitásával. A 'ébbit magam is jó részben a rödióból tudom. Alig három héttel a premier előtt a címszereplő, Vári Eyo megsérült a lábán. Anyaira, hogy nem vállalhatta a szerep|£st. Balikó pedig Vári fjeikül nem vállalta. S hogyan, S9y<zn se, ha ma rost a többi j*jnész se . , , Ám Tháíia aiig- kinem odaszólt Fortuna istenasszonynak, akit éppen “enn talált, s akit a titkárnő *e tudott letagadni, minthogy Slghanem éppen belépett föl- S^oi egy kávét az égi tea- jSnyhába. Summa summárum Mirom napon belül összejött új szereposztás. Megtalál- al< a rendezőt is Ács János ^mélyében; a címszereplő V'prgitai Ági pedig Münchenre! csupán annyit mondott a ^lefonba: indulok. Reggelre ígérkezett. A produkció elkészült, a szí- Jjészék szerették, érezhetően a ézönség is. Méltán. .„Eörsi István kiváló író. Kőiként és számos prózai műhibán is egyaránt otthonos, rjámaíróként színpadon azon- ?9n még nemigen találkoznunk vele. A kihallgatás !d?s*hangos kaposváfj sikerét Vetően ez a második drá-