Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-18 / 227. szám

1989. augusztus 18., péntek Dunántúli napló Börrni tstván-darab 8*b»mutat6ía ¡ólán és a férfiak Színházi levél Gyuláról mai műve itthon. Cselekménye, pontosabban a mű drámai magja az 1956 előtti politikai korszakban indul ama társa­dalmi fordulatok és jelenségek kapcsán, amelyek voltaképp jelenünket is sok tekintetben beárnyékolják. De maga a dráma a hatvanas évek dere­kán, tehát egy konszolidációs Időszak felmenő ágában jót­Hüklcaris medicina Izotópdiagnosztikai kongresszus Pécsen szódik, és arról szól, hogyan csúszik, züllik lelkileg a mélyek mélyére Jolán, ez a kedves, rokonszenves, szellemes, okos és főképp nagyon csinos nő, az '56 utáni megtorlást követő években. Érdekes, bár nem korszako­son új módszerrel vetíti elénk Eörsi ezt a folyamatot a cím­szereplő visszaemlékezéseiben. A keret az önvallomásokhoz, stílszerűen, egy ágy. Egy priccsszerü tákolmány Ernő, egy kíváncsi természetű léhűtő, Jo­lán egyetlen állandó szeretője vagy barátja fűtetlen albérleti szobájában. Ebben a ^miliő­ben meséi Jolán az életerői — mert beleőrülne, ha valakinek, bizalmasának, nem mondhatná el ebbe vetül fény egy-egy epizódra, eseményre vagy meghatározó értékű döntésére, kalandjaira — visszaidézve az utóbbi éveket. S amikor ezek iközül életre kél egy-egy apró részlet, abban megjelenítődik maga a korszak is, reflektor- fénybe kerülnek az életében fölbukkanő férfiak, szerelmi kapcsolaták s közegükben ma­ga a korszak, az emberek né­zetei, politikai hovatartozásoi. S életre kelnek ezáltal azok a társadalmi körülmények is, amelyek emberek életét, köz­tük a tévutakra lépő hősnő sorsát is zsákutcába sodorták. Felszinen érezzük a kádári konszolidáció jelenlétét — a sokszor önmagunk előtt is csak titokban, szégyenkezve, és ki­mondatlanul megfogalmazott, ám súlyos terhével örökre je­len levő miérteket pedig a mélyben. Jolán első férje ugyanis, aki elkötelezett kommunista párt­munkásként üzent hadat a sztálinizmus bármilyen „enyhe" restaurációjának is, hű marad a népfelkelés barikádjához. („Nagy rusztikus kő legyen a névtelen .csőcselék' emléke!”) Halálra ítélik, kivégzik. Jolán pedig - jelképesen és morá­lisan is - fokozatosan teljesen elzülJik a konszolidációban le­felé vezető úton. Harmadik férjét, egy semmit se érő casco-ügynököt fogyasztva jut el morális mélypontjára, ami­kor a halottak, a meggyilkol­tak emléke már teljesen elhal­ványul. „A múlt elmúlt, kimúlt — el kellett temetnem! . . . » Ács János rendezése lénye­get érző, empatikus erejű. A rövid próbaidő a filmszerűen pergő jelenetek, váltások eresztékeinél érezhető még oly­kor, technikai megoldásai (ahol életre kelti a mesélt részeket) egészében kitűnőek. Főképp Margitai Áginak (Jolán) kö­szönhetően; s láttunk néhány bravúrosan kiváló színészi ala kítást is: Vattai Péter, Máit Gábor, Szacsvay László sze repf o rm ál á sóiba n. Wallinger Endre Az orvosi diagnosztikában már nem számít újkeletű mód­szernek a radioaktív izotópok használata. Az izotópok diag­nosztikus célokra való alkal­mazásától ugyanakkor a be­tegek gyakran tartanak, úgy vélik, káros sugárzás éri a szervezetet. A szakemberek véleménye és a világ szakiro­dalmából merített tapasztala­tok szerint ettől nem kell tar­tani, de természetesen vissza sem szabad élni az izotópok használatával, csakis szakor­vosi javaslat alapján alkal­mazható. Az izotópdiagnosztika ed­digi tapasztalatairól, valamint a további mennyiségi és szín- vonalbeli fejlesztési elképzelé­sekről esik a legtöbb szó a Magyar Orvostudományi Nuk­leáris Társaság VI. országos kongresszusán, mely tegnap kezdődött a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem központi el­méleti épületében, és amely szombaton zárul. A kongresz- szus résztvevőit a társaság elnöke, dr. Földes János, a POTE rektorhelyettese, dr. Har­sányi László, és a kongresszus főszervezője, a POTE Közpon­ti Radioizotóp Laboratóriumá­nak vezetője, dr. Nemessányi Zoltán köszöntötte. Dr. Földes János elmondta, a társaság körülbelül 300 tagot számlál, de ez a létszám az igények­hez képest kissé kevés. Ugyancsak több izotóplabora­tóriumra lenne szükség az or­szágban, vagy nagyobb, az európai színvonal eléréséhez szükséges műszerekkel fölsze­relt központ létrehozására. Magyarországon a legeredmé­nyesebben a szegedi egyetem központi laboratóriuma mű­ködik dr. Csernay László egye­temi tanár vezetésével. Jó színvonalú a pécsi központi rád io izotóp -1 aibo ratóri u-m mun. lkája, és sökfajta értékes vizs- aálatot végeznek Budapesten is, ahol központi egyetemi laboratórium híján több in­tézményben folytatnak izotó­pos vizsgálatokat. Kiemelte a Magyar Gamma Művek mű­szergyártási törekvéseit, az MTA Izotópkutató Intézetének és az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet tevékenységét. A ma­gyar szakemberek munkáját nemzetközi szinten is elismerik, de a színvonal emelésének gátat szab bizonyos műszerek hiánya.- Az izotópok használata fontos előrelépés a diagnosz­tikában — fogalmazta meg e szakterület jelentőségét dr. Nemessányi Zoltán: - A kü­lönböző szcintigráfokkal ugyanis minden szerv vizsgál­ható, s szemben más képal­kotó módszerekkel, nem a szervek alakjáról, hanem mű­ködésükről közölnek informá­ciót. A csontszcintigráf az egyike a legprespektíviuksobb izotópdiagnosztikai módszerek­nek. Használatával a csont­rendszer daganatos áttételeit a röntgennél hat hónappal korábban ki lehet mutatni. A tüdőszcintigráfia a tüdőembó- lla felismerésének könnyen ki­vitelezhető, biztos módszere, s a tüneteket elkülöníti a szív­infarktusos jelektől. A mód­szercsoport használható szív- betegségekben is, elsősorban a koronária-keringés működési zavarait, az infarktus előtti állapotot jelzi, de jó segít­séget nyújt az endokrin és idegrendszeri megbetegedések­ben is. Nagy szükségünk len­ne egy izotópos tomográfra, mely külföldön már elterjedt, és például az agykeringés mi­nimális változásait is látható­vá tudja tenni; a kezelés a legkorábbi állapotban elkezd­hető. Az izotópos vizsgálatok egyébként igen munkaigénye­sek, s amint Földes profesz- szor is kiemelte, több labora­tórium kellene, hogy indokolt esetekben megelőző szűrő- vizsgálatokat is végezhessünk. Talán az egészségügyben ta­pasztalható szemléletváltás áldásaként erre is sor kerül­het. A kongresszus ideje alatt az aulában műszerkiállítás és a mai napon az egészséges táplálkozásra felhívó bemuta­tó tekinthető meg. A kiállí­táson a Pannónia Sörgyár, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát, a Baranya Megyei Tejipari' Vállalat, a Tejipari Kutató Intézet diabetikus és rostos termékeit, a Baranyai Allaforgalmi és Húsipari Vál­lalat, a Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat húskészítményei és a Megyei Sütőipari Vállalat péksütemé­nyei láthatók. B. A. A figyelmetlenség és tapasztalatlanság ára n bányászat biztonsági helyzete kis mértékben romlott Csökkent a halálos balesetek száma, de nőtt a súlyossági és gyakorisági mutató Az elmúlt évben váratlan gázkitörés, szénpor- és sújtó­légrobbanás nem volt a Me­csekben, de az előfordult om­lások és tüzek éppen elég nagy károkat okoztak a bá­nyáknak. A bányászatnak biz­tonsági helyzete a korábbi évekhez viszonyítva kis mér­tékben romlott. E tömör ösz- szegzés számos pozitív, illetve negatív adatot takar. A halálos balesetek száma valamelyest csökkent. Kedve­zőtlen viszont, hogy ennek el­lenére mind a súlyossági, mind pedig a gyakorisági mu­tató nőtt. — A vizsgált esetek többsé­gében szabálytalan munka­végzés, vagy figyelmetlenség vezetett a balesethez, tragé­diához, az előidéző okok kö­zött pedig csaknem mindig az elsők között szerepel az em­beri tényező — mondja Kruller János, a Bányaműszaki Felügyelőség vezetője. — A bányavállalatoknál jelentős változás állt be a személyi állomány tekintetében. Az idő­sebb, tapasztalt szakemberek Csak ülök és ámulok... (All alapítvány? Ettől még Krúdy étvágya is elmegy Ülök a MUOSZ büféjé­ben, virslit eszem mustárral, és közben Kövi Pál Erdélyi lakoma című könyvének fül­szövegét olvasgatom. Né­hány éve vettem, azóta ked­venc olvasmányaim egyike, ötöst pedig az ad a szemlé­lődésnek különös aktualitást, hogy alig egy óra múlva fontos bejelentés következik: Kövi úr, Amerikába szakadt hazánkfia a New York-i The Eour Seasons (Négy évszak) t'evű étterem társtulajdono­sa tesz alapítványt a gaszt­ronómiai hagyományok ápo­lása, támogatása érdekében. Ölök a büfében, és köz­ben azon meditálok, hogy Mostanában divat lett ala­pítványokat tenni, sikk lett '*>zalátogatni az óhazába, es Itt mindenféle szép dol­gokat felajánlani, Irodalmi c*ljat kiadni, fényes esteket, n6tán délutáni eszem-iszo­mokat rendezni, dollárokkbl kitömött bukszával csillognl- villogni. , Persze csak a fővárosban, hiszen hol is lehetne másutt méltó módon beszélni pél­dául a honi gasztronómia világszerte ismert hagyomá­nyairól, vagy a kulináris él­mények íróinak tapasztala­tairól. S vajon ki venne ko­molyan az errefelé Baranyá­ban, Somogybán, Tolnában vagy Zalában jó! Treszka vagy Rozi nénikét, a különböző korú és tapasz­talad főzőasszonyokat, a la­kodalmak, esküvők, kereső- lök névtelen szakacsalt, ha az újságírók ele allnanak, . itt a Rózsa Ferenc terem­ben és megkérdeznék: ura­im, mire jó ez az egész? iKövi úr kitűnő könyve elő­ször a Kriterionnál jelent ■meg, odaát Romániáiban. Aztán idehaza is, a Corvina jóvoltából. Ám mindez mégis csak egy az utóbbi években nyomtatásban napvilágot lá­tott nagyszámú magyar nyelvű és hasonló témájú ki­adványok közül. Hiszen, ha csak kicsit megerőltetem fá­radt agyam, eszembe Végh Antal Száz parasztétel címmel megje­lent kötete, vagy a régi so­mogyi ételeket^ a vasi, za­jút szatmári lai parasztételeket bemuta­tó kiadványok sora. De eszembe jut más is. Igaz, csak fél évtizede, de azóta .kitartóan figyelem, hányán vannak e kis hazá­ban, akik szívügyüknek te­kintik vagy tekintették a múlt értékeinek megőrzését, s a mai vendéglátós világ, szokások bemutatását. Ilyen volt például a Baranya Me­gyei Vendéglátó Vállalat tragikus hirtelenséggel el­hunyt szakembere. Matarics Ferenc, aki haláláig gyűj­tötte a régi recepteket, étel­leírásokat. S talán lapunkat sem érheti kritika, hiszen a Vasárnapi szakó cstonács elég sokáig jelentkezett hét­ről hétre, míg végül a leg­jobb írásokból szerény kis kiadvány is formálódott. Félreértés nem essék, ma­napság minden segítségre szükség van. Kövi úr onnan a messzi tengerentúlról, úgy tűnik, nem tudhatja mindazt, amin mi itt már hosszú idő óta fáradozunk. S lehet, hogy ezért engem, mint kis­pénzű magyar újságírót nem hatott meg Kövi úr szépen terített asztala és az alapít­vány 20 dolláros jutalmára sem pályázom. Igaz, szere­tek jól és jót enni, sőt kül­földi (ltjaim során, ahol meg­fordulok és ahol tehetem, mindig végigkóstolom az adott ország konyhaművé­szetének remekeit, és tapasz­talataimat, véleményemet sohasem rejtem véka alá. Méqis úgy vélem, nekünk most nem efféle Krúdy em­lékalapítványra van legin­kább szükségünk . . . Ferenci Demeter ja nyugdíj, illetve a kedvez­ményes lehetőségek következ­tében kivonták magukat a ter­melésből, helyükre fiatal, ta­pasztalatlan munkaerő kerül. Számtalanszor bebizonyosodott már, hogy a föld alatti mun­kavállalást hiába előzi meg az oktatás és a szigorú vizs- qa, kritikus helyzetben a ta­pasztalatlan fiatalok nem tudják, mi a teendő. Nem is beszélve azokról, akik nélkülö­zik méq a három legalapve­tőbb kívánalom — a kellő fi­zikum, idegállapot és bizo­nyos értelmi szint — valame­lyikét. A termelői létszám tekinte­tében több év óta gondokkal küszködő vállalatokat -egyre inkább kísértik az említett problémák. Abba azonban mégsem szabad beletörődni, hogy ezek a továbbiakban is a bányabeli biztonság ro­vására menjenek. Hogy a megelőzés és az elhárítás -ér­dekében milyen feladatok há­rulnak a vállalatokra és a Bányaműszaki Felügyelőségre, arról így szólt Kruller János: — Az alapoktatás és a biz­tonságtechnikai oktatás to­vábbra is a vállalatok felada­ta marad, részünkről pedig a továbbiakban feltétlenül szi­gorítani kell a szakmai tudás valamint a rátermettség vizs­gálatot. Az előfordult balese­teket a vállalatok képviselőivel rendszeres időközönként érté­keljük, megköveteljük, hogy hasonló esetek elkerülése vé­gett tanulságképpen ismertes­sék a vállalatok érintett üze­meiben. A helyzetet sajnos to­vább nehezítik a bányaválla­latok közismert gazdasági problémái. Márpedig a haté­konyabb védekezési, megelő­zési eljárások minden esetben tölbb pénzbe kerülnek. Azt ter­mészetesen nem engedhetjük meg, hogy a gazdasági gon­dok miatt romoljanak. Néhány veszélyforrás elhárításában egyébként pozitív eredménye­ink is voltaik az elmúlt évben. Erre alapozva mondom, hogy szerintem, ha a vállalatok lát­nák saját perspektívájukat, eredményesebb lehetne a vég­zett munkavédelmi tevékeny­ség. K. E. Előre nem látott bonyodal­mak megold ásóval sikeres, jó előadás született Gyulán va- ^rnap este a Várszínházban Eörsi István Jolán és a férfiak műfaji jelölése szerint — „Kró- J*a két részben" c. drámája ™zai ősbemutatóján. , A darab 1977-ben íródott—az lroasztalfiák számára, hiszen az 1974-ben évekig letiltott szerző °(igha számíthatott bemutatá­sra vállalkozó színházra, hangjáték formájában et hang­jelt a nyugat-berlini RIAS Rá­bában Georg Tábori rendezé­sben. Majd „várt" jobb sor- ... Ez a pillanat az idei jYóri gyulai műsortervében ér­kezett el, miután a már a drá­ma kötetben is megjelent to- V(,ly (Kilenc dráma). Sik Fe- 'eztc művészeti vezető ötven- Vp'tról szóló művet kért Eörsi- !®li oki a „Jolánt" ajánlotta, “fogadták, összeállt a stáb, elkezdték próbálni a ren­dezőként frissen diplomázott °°likó Tamás irányitásával. A 'ébbit magam is jó részben a rödióból tudom. Alig három héttel a pre­mier előtt a címszereplő, Vári Eyo megsérült a lábán. Any­aira, hogy nem vállalhatta a szerep|£st. Balikó pedig Vári fjeikül nem vállalta. S hogyan, S9y<zn se, ha ma rost a többi j*jnész se . , , Ám Tháíia aiig- kinem odaszólt Fortuna is­tenasszonynak, akit éppen “enn talált, s akit a titkárnő *e tudott letagadni, minthogy Slghanem éppen belépett föl- S^oi egy kávét az égi tea- jSnyhába. Summa summárum Mirom napon belül összejött új szereposztás. Megtalál- al< a rendezőt is Ács János ^mélyében; a címszereplő V'prgitai Ági pedig München­re! csupán annyit mondott a ^lefonba: indulok. Reggelre ígérkezett. A produkció elkészült, a szí- Jjészék szerették, érezhetően a ézönség is. Méltán. .„Eörsi István kiváló író. Kői­ként és számos prózai mű­hibán is egyaránt otthonos, rjámaíróként színpadon azon- ?9n még nemigen találkoz­nunk vele. A kihallgatás !d?s*hangos kaposváfj sikerét Vetően ez a második drá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents