Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-17 / 226. szám

1989. augusztus 17., csütörtök Dunflntiili napló 3 „Felelősek vagyunk egymásért, segítenünk kell egymást” Beszélgetés Pás kai László bíboros, esztergomi érsekkel Az augusztus 20-i megemlé­kezésekről, az ünnepi monda­nivalójáról, a Magyar Katoli­kus 'Püspöki Kar közleményé­nek egyes tartalmi kérdéseiről, II. János Pál tervezett magyar- országi látogatásáról 'nyilatko­zott Paskai László bíboros, esztergami érsek. A magyar (katolikus egyház vezetője be­vezetőjében elmondta, hogy az Idei ünnepség aibban különbö1 zik a korábbiaktól, hogy most szorosabban kapcsolódnak egy­máshoz a társadalmi és egy- iházi megemlékezéseik. A Szent István naipi 'hivatalos ünnep­ség programija Esztergomban éppen úgy magában foglalja a bí'boroSi szentmisét — dél­előtt fél 11-kor a 'Bazilikában — imint az ezt követő 'megem­lékezést a Bazilika előtti té­ren, ahol Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke mond (beszédet. A 'másik különbözőség az, hogy 42 év után 'ismét lesz Szent Jobb körmenet Buda­pesten. Paskai László emlékez­tetett e körmenet hogyomá- .nyaiira; nemcsak egyházi jelle­gű megemlékezés volt, hanem társadalmi esemény is. Meg­említette, hogy a legutolsó Szent Jóbb körmenet 1947-ben volt, délután 3 órakor ¡kezdő­dött, s a Szent István. Bazili­kától a Hősök teréhez vezetett. Ezt a körmenetet, melyen a társadalmi élet képviselői is részt vették, Miindszertty József bíboros, ¡hercegprímás vezette. ¡Most, a délután 5 órakor kez­dődő szentmise után indul a körmenet, amelyen szintén ott 'lesznek a társadalmi élet rep­rezentánsai, a diplomáciai tes­tületék képviselői. Az ünnep­hez kapcsolódik az a megem­lékezés, melynek helyszíne a 'budai vár. XI. Ince pápa halá­lának 300. évfordulója kap­csán a ¡Mátyás templomban tartott szentmise után - ez augusztus 19-én llesz — Kaczl- 'ba József püspök megkoszo­rúzza a vár fölszabadításában inagy szerepet vállaló pápa 'Szobrát. Az ¡idei Szent István ünnep tartalmi mondanivalójáról szól­va a bíboros ismételten ki­emelte a Szent Jobb körme- inet felújítását, amely „külső íjélkép is ahhoz, hogy magyar­ságunknak a társadalmi, kö­zösségi életben i'S a múlt ha­gyományaira kell épülnie. A másik mondanivailót abban ta­lálom meg, hogy a közösségi és társadalmi élethez nélkü­lözhetetlenül szükséges erköl­csi értékékre 'irányítja a figyel­met az egyházi és társadalmi megemlékezés egyaránt. A kö­zösségi életben erre minden­képpen szükség van. Egy harmadik mondanivalót is látók, s ez a közösség ki­emelése. A körmenet közössé­get jelent és a közösségi fele­lősségtudat éppen a mai tár­sadalmi életünkben nagyon is lényeges vonás. Felelősék va­gyunk egymásért, segítenünk ¡kell egymást és a történelmi folyamatosságot fönn kell tar­tani, a múlt tehertételeit is vállalva akarjuk a jövőt építe­ni, közösségileg." „A szabadsággal vissza is lehet élni”- Bíboros úr, a Magyar Püspöki Kar állásfoglalást tett közzé az egyházi és társadal­mi élet megújításáról.. Ez a fontos dokumentum egyebek között azt mondja: „A felgyü­lemlett problémák megoldása számos feladatra kötelez, de egyben veszélyeket is hordoz magában." Milyen veszélyekre kell gondolnunk? — A nyilatkozatban szó esik a veszélyekről Is. Úgy látjuk, hogy a imái társadalmi éle­tünkben bőven előjönnek a problémák. Megoldásukhoz lé­nyegesen hozzátartozik, s ezért a nyilatkozatban is tudatosan szerepeltek — a megfontoltság, a meggondoltság kérdése. Ezek hiányát gyakorta tapasz­taljuk. Veszélyt rejt a kapko­dás jelensége. Új lehetőségek nyílnak és ezekben a kapko­dás vonásai is megfigyelhetők. Veszélyt hord magában a magyar emberek egyfajta ne­gatív tulajdonsága; a párbe­szédre való készségben még nagyon sokat kell tanulnunk. A nézetekben való különböző­ség igen könnyen csap át sze­mélyi feszültségekbe, személyi ellenségeskedésekbe. Veszélyt rejt magában az is, hogy gyorsan szeretnénk — és ikelle­élete. Én azt a kifejezést szoktam használni, hogy 1948 után az egyház kény­szerpályára került, és ott kellett keresnie a kibontako­zás lehetőségeit. A másik, amire utalni kívánok az, hogy a vallási meggyőződés miatt papok, szerzetesek és hívek, sőt főpapok is igen sok zaklatásnak voltak ki­téve. Koncepciós perek ál­dozatai lettek. Börtönbe ke­rült igen sok pap azért, mert jól végezte, vagy akar­ta végezni a munkáját. Vagy mert nem akarta az akkor kialakult helyzetet elfogadni. ne is - eredményeket elérni, ám az ehhez szükséges meg­felelő elvi, eszmei alap, a táv­lati gondolkodásra való beál­lás még solkszor hiányzik. Ve­szélyt jelent, hogy mennyire tudunk élni a 'szabadsággal. Mert a szabadsággal vissza is lehet élni és az már szaba­dossággá válik. Itt csak egyre utalnék: a szabadság nagyobb lehetősége nyílt meg előttünk, ám a szabadosságnak már oly sokféle vonása van jelen a magyar társadalomban, s ez mindenképpen .negatív jelen­ség. Már arról beszélnek, hogy keUene;k-e, legyenék-e szex- shopoík. A szabadosságnak ez a jele társadalmi szempontból káros.- |Az egyház történelmi te­vékenységének tárgyilagos érté­kelése a nemzet öntisztulási fo­lyamatának elodázhatatlan ré­sze. Ezt a dokumentum is le­szögezi: „A történelmi múlt tárgyilagos feltárása, a tények rögzítése igen lantos leiadat. A püspöki kar egyháztörténeti bizottsága a katolikus egyház­ra vonatkozóan már megkezd­te a munkát." Ezzel kapcsolat­ban ön milyen kardinális pon­tokat jelölne meg? Az egyház kényszerpályára került A történelmi múlt rögzítése, feltárása az esetben lénye­gében az elmúlt négy évti­zedre vonatkozik. Ebben az időben, főleg kezdetben, az egyház a hivatalos ideológia szerint mint társadalmilag .negatív jelenség szerepelt, és ennek megfelelően szület­tek olyan rendelkezések, tör­vények, amelyek a működé­sét Is visszaszorították, il­letve amelyek a hívek köré­ben is félelmet okoztak. Ezek föltárása, rögzítése gya­korlatilag nem történt <riep 'A dokumentációkban, törté­nelemkönyvekben nem lehe­tett róluk tudomást venni, illetve nem voltak nyilváno­sak. Tehát ez az egyik te­rület. Vagyis az, hogy ml- tinoen alakult az egyház Ezekről följegyzések vannak, de gyakorlatilag egy-egy per lefolyásáról hivatalos értesí­tés sem történt. A magunk részéről inkább csak azt tud­juk rögzíteni, főleg a meg­holtakkal kapcsolatban, hogy mettől meddig tartott a börtönbüntetés. És ha ki is szabadultak a börtönből, többen egy ideig nem kap­hattok egyházi beosztást, kénytelenek voltak más mun­katerületre menni. Harmadik témaként említeném meg az egyházi intézményeket érin­tő problémákat. Ide nem csupán az egyesületeket so­rolom, hanem mindenekelőtt a szerzetes 'közösségeket, amelyeknek működési enge­délyét 1950-ben megvonták. Közel 12 ezren kényszerültek elhagyni a kolostorokat anél­kül, hogy bármiféle megol­dást kaphattak volna. Telje­sen új környezetben kellett megtalálniuk azt az életmó­dot és lehetőséget, hogy egyrészt hűségesek marad­janak a hivatásukhoz, más­részt pedig megtalálják a ¡helyüket az életben. A kez­deti időkben nagyon sok zaklatásnak voltak kitéve, ám legtöbbjük hű maradt a hivatásához. Ez is történel­mi fölvázolása az elmúlt mégy évtizednek, nevezete­sen, hogy a kolostoraikból kikerült szerzetesek hol és hogyan tevékenykedtek. Mi­képpen próbálták megtarta­ni azonosságukat, sőt adott esetben a veszélyt is vállal­va, titkos formában utánpót­lásról Is gondoskodtak. — A szóban forgó doku­mentum a feladatok kap­csán - amelyek Igen szé­leskörűek — az egyház tevé­kenységéhez szükséges felté­telek biztosítását is kinyilvá­nítja. Ezen a téren folynak e tárgyalások, s ha igen, mit érintenek? Tárgyalások az újjászervezés jegyében- Tárgyalások természete­sen folynak, és azokat két részre kell választani. Az egyik az egyház belső fel­adatát érinti, nevezetesen azt, hogy mi magunk ho­gyan tudjuk biztosítani in­tézményeink újjászervezését, működését, a vallási elet megújulását. Ez az újjászer­vezés 40 év után igen ne­héz, nem egy területen szin­te emberfeletti feladatot je­lent. De tárgyalunk a társa­dalmi élet képviselőivel Is, pillanatnyilag átalakuló hely­zetben, hiszen köztudott, hogy megszűnt az Állami 'Egyházügyi ¡Hivatal, ezért most alakult ki az állami hatósá­gokkal való kapcsolatfelvétel, a kapcsolatrendezés jövendő módja. Ismeretes az is, hogy előkészületben van a lelkiis­mereti- és vallásszabadságról szóló törvény, amelynek az irányelvei már a sajtóban ^¡s megjelentek. Ez szintén a tár­gyalások egyik témája. Tár­gyalások vannak a szerzetesi intézmények reorganizálásával kapcsolatban arról is, hogy az ötvenes években államosított épületekből visszakaphassunk, hisz épületek nélkül a szerze­tesi közösségi élet nem lehet­séges , , ,- Magyarországon fokozott érdeklődés tapasztalható H- János Pál tervezett látogatá­sa irán. On, a pápával való találkozása során feltehetően beszámolt erről a nagy vára­kozásról. Megtudhatnánk, mi a Szentatya véleménye a ma, gyarországi utazásról, illetve annak programjáról? _ Mindenekelőtt szeretnem elmondani, hogy a Szentatya nagyra becsüli a magyar né­pét, a régi lengyel-magyar barátság gondolata él az ó lelkében is. Jól ismeri a ma­gyar történelmet. ¡Ha magya­rokkal találkozik, bárhol és bármikor, mindig van néhány kedves szava Magyarország­ról, ¡ha más nem, magyarul mondja: „Éljen Magyarország." Ezt a figyelmességet a pápai 'kihallgatásokon is tapasztal­hatjuk. Ha például egy-egy magyar csoport van jelen a tömegben, még ha aránylag kis létszámmal is, mindig igyekszik magyar nyelven 'kö­szönteni őket. Ez a figyelem különösen megmutatkozott az elmúlt esztendőben, amikor Szent István halálának 950. év­fordulóját ültük. Akkor igazán meleg hangú levélben fordult (Magyarországhoz. Ezt tudnám mondani azzal kapcsolatban, Ihogy miképpen fogadta a meghívást a Szentatya. A látogatás programját il­letően arról számolhatok be, hogy a ml javaslatunk egyelő­re az időpontra szól, s ez 1991 ősze. Mert nekünk is időre van szükségünk a fel­készüléshez, amelynek egyik lényeges eleme a vallási élet­ben való megújulás. Az elkö­vetkező két esztendő erre Is szolgál. Éspedig abból a szempontból is, hogy a pápa- látogatás ne csak egy külsőd­leges esemény legyen - amelyre visszaemlékszünk, vagy elfeledjük — hanem olyan tény, amely a vallási élet megújulását erősíti és ké­sőbb is megtermi gyümölcseit. A konkrétumokra vonatkozóan tudni kell, hogy az eddigi gyakorlat szerint csak a láto­gatás előtt egy évvel adnak végleges választ arra, hogy elfogadják-e, módositják-e az általunk javasolt programot. Ebben az értelemben a javas­latra nem is érkezhetett konk­rét válasz. Egy év múlva azonban megtudhatjuk, hogy az általunk javasolt Időszakot és programot elfogadja-e a pápa. Figyelembe véve a kü­lönböző országokban tett lá­togatások programját és Idő­tartamát, én, a magam részé­ről úgy gondolom, hogy négy, legfeljebb ötnapos látogatás­ra számíthatunk.- Bíboros úr, köszönjük a beszélgetést. Király Ernő Asszonya jég hátán Egy tősgyökeres városi lány vállalkozása falun Panni mindig hatalmasakat tudott nevetni. Ö maga pont olyan volt, mint a nevetése: telt, bővérű, hangos, vidám. Jó né­hány éve nem láttam Pannit — azóta sem hallottam senkit így nevetni —, nemrég viszont ta­lálkoztunk. Nem ismertem föl: Panni negyven 'kilót fogyott. Szinte idegenkedve beszélget­tem vele, egészen addig, míg föl nem hangzott az annyira jól ismert nevetés: pont ugyan - /úgy, mint azélőtt — no, há­la az 'égnek, végre ráismer­tem iPannira. Kámán Józsetnéval, Panni­vel, a Pécsi Szikra Nyomda könyvkötő részlegében ismer­kedtem meg 8 éve, 18 éves koromban: együtt dolgoztunk piajd’ egy évig. ö rögtön a szárnyai alá vett, nékem meg egyetlen perc elég volt, hogy megszeressem. Alig harminc­évesen már négy gyermeke volt, (keresett vagy 3000 forin­tot, rejtély, hogyan tartotta él őket. Igaz, akikor élt még a férje: akkor még könnyebb volt a pécsi, hetedik emeleti panellakásban, ahol hányszor vendégeskedtem én is, ötödik gyermekként. .. A dobszai családi ház ud­varán növendék csirkék kapir- qálnak, egy fiatal farkaskutya csóválja a farkát, hatalmas téglahalmon ring'lóbefőttek vár­ják a téli napokat, távolabb, az ólakban disznók röföqnék, körös-körül sóik virág, sok fű, (sok qyümöilcsfa, és az igazi ötödik gyerek, a hároméves Dani is ott leselkedik. Panni — tősgyökeres városi,lány lé­tére —. me apró balta a fa- llusi életet. A gyerekeket föl kell nevelni — róla pedig az hírlik, hogy a jég hátán is megél. — Tudod Zsuzsi — meséli, — miikor megszületett a Dani, végképp nagyon sok lett a ki­adás — még a rezsit sem tud­tam fizetni Pécsett. Eladtam a lakást, kijöttem ide, ebbe a házba. De hoay milyen voft ez a ház? Inkább kifelé ment 'belőle az ember, mint befelé. Romhalmaz, piszok, pókhálók, penészes falok, azt képzeld el, hogy 1939-es újságokat talál­tam a polcon, még e! Is ol­vastam az akkori híreket! Panniék '87-ben köktözték ide. Azóta ezt a házat sokan irigylik a faluban, úgy kicsino­sították. A fürdőszobától kezd­ve a központi fűtésig minden megvan. — Eleinte el akartam innen futni, azt hittem, nem bírom. Ahogy idejöttem, rögtön disz­nókat vettem, meg csirkéket, hogy legyen hús: annyi jutott mindenből a hűtőládába Is, hogy a boltba szinte tényleg csak tejért-kenyérért kellett elmenni. Bizony nem értettem én semmihez, csak csináltam — bele kellett 'tanulnom, nem volt mese. Mondhatom, a fa­lusiaknak megvolt rólam a vé­leményük: hiszen még kapálni sem tudtam, összefutottak a szomszédok nevetni, amikor ¡hátrafelé kapáltam, mint a rák. Most persze már csak csodálkoznak, mondják, hogy: hát Panni, nem hittük volna, hoqy mindezt meg tudja csi­nálni! Szcrbni-varrni is megtanul­tam, tudod, hoqy nagylánya­im vannak, meg a nagyfiam is már maidnem legény, disz­kóba járnak, oda meg ki kell öltözni. Egyedül csak bugyit nem tudok varrni, mást min­dent. Azt állítják a városiak, hogy falun könnyebb az élet — ez nem iqaz így, csők egysze­rűbb. És ha valaki megfogja a munka végét, akkor olcsóbb is. Jól van ez így. A gyerekék is megszokták, megszerették, Itt akarnak maradni. Én is helyrejöttem — úgy érzem — 'lelkileg. Hát most mondd, nem be akarják építeni a gye­rekek a tetőteret? Csak raita! Most viszont ebéd! Gyerekek, terítsetek! - és (egy igazi) ¡Panni-féle kacagás rezegted meg a dobhártyámat... Óvári Zsuzsanna Nagyszabású termék­bemutató lesz Pécsett Szeptember 20-tól 27-ig nagyszabású termékbemutatót rendeznek a pécsi Iparosház­ban. A kisiparos társadalom minden létező termékét A-tól Z-ig, a kézműves áruktól a komputerekig megtekinthetik az érdeklődők. A ¡kiállításra nyugati üzletem­bereket, valamint a hazai nagykereskedelmi cégek kép­viselőit is meghívták, így a be­mutató kiváló alkalom lehet a különböző gyümölcsöző üzlet­kötésekre. A KIOSZ Ba,rarrya rpegyei titkárságán augusztus 23-ig fogadnak még el je­lentkezéseket. Aki ezt az idő­pontot elmulasztja, az — saj­nos — végképp lekésett. Ehhez kapcsolódva még egy hír a kézműveseknek: a kiál­lítás előtt zsűriztetést szer­vez számukra a KIOSZ, a Kép­ző- és Iparművészeti Lektorá­tus és Népi Iparművészeti Ta­nács szakemberei segítségével. Legkésőbb szeptember 4-én, 16 óráig hozzák be termékei­ket a pécsi Iparosházba, a megyei titkárságra. Panni története

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents