Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-16 / 225. szám

■ X «: ‘.v < 7 * BU\Pt«4* 19(9. augusztus ló., szerda Otthonunk és kSrnyéke Ilii Az utakon Plusz egy szakácskönyv Perelin őszre Olvasóink receptjei Folytatjuk olvasóink receptjeinek közlését és továbbra is vár­juk leveleiket. Címünk: Dunántúli Napló Szerkesztősége, 7601 Pécs, Hunyadi út 11., vagy Pf.: 134. A borítékra írják rá: Plusz egy recept. KIFLIKARIKÁS EGYTAL. Hoz­závalók: 10 kifli, kisujjnyi vas­tag karikákra vágva, 30 deka füstölt tarja apró kockákra vágva {ezt helyettesítheti da­rált 'párizsi, maradék sülthús vagy húskonzerv), 20 dóka re­szelt trappista sajt, 4 tojás, fél liter tej, 6 deka vaj, ízlés szerint só, bors. A lekarikázott kifliket tálba rakom és meglo­csolom sós tejjel, de csak annyira, hogy szét ne ázza­nak. Ezután a vajjal kikent tepsi, vagy tűzálló tál aljára rakom a kiflik felét. Rászórom a felaprózott tarját vagy húst, rá locsolom a 2 felvert, sózott, borsozott egész tojást, a re­szelt sajt felét Erre terítem a maradék kiflit. A tetejére ön- töm a másik két tojást, amiöe elkevertem a maradék sajtot. A tetejére vajdarabkákat mor­zsolok. Forró sütőben 15 per­cig sütöm. SAJTOS FALATKÁK. A tész. tóhoz szükséges: 20 deka liszt, 12 deka RÁMA margarin, 6 deka reszelt sajt, 3 kanál tej­föl, 1 tojás sárgája, só. Mind­ezeket jól összedolgozom, kb. fél centi vastagságúra sod­rom. A legkisebb pogácsa- szaggatóval kis tallérokat szaggatok és közepes tűznél megsütöm. A krémhez szüksé­ges: 5 deka vaj, fél deci tej­föl, 3 koáka Mackó sajt vagy bármilyen félkemény sajt, só, ízlés szerint fehér bors. A saj­tot tormareszelőn lereszelem, a vajjal, tejföllel, fűszerekkel habosra keverem. Jó, ha a krém már előre elkészül, mert ebből a még forró kis pogá­csák tetejére halmozunk. (Köz­vetlen sütés után, a meleg tésztán tapad jól a krém.) A sajtkrémes pogácsákat reszelt sajtba mártjuk, hogy „borzas" legyen a teteje. Mutatós és finom vendégváró sütemény. GYORS CSOKILIKŐR. Hoz­závalók: 40 deka porcukor, 2 csomag vaníliás cukor, 2 deci rum, 1 tubus sűrített tej, 3 kanál kakaó, 4 személyre lefő­zött jó minőségű presszókávé. A sűrített tejet a kakaóval és porcukorral csomómentesre ke­verjük, fokozatosan hozzáad­juk a rumot és kávét. Alapo­san, simára keverjük. Azonnal is fogyasztható, de akkor a legfinomabb, ha néhány na­pig áll, az ízek összeérnek. BEKÜLDTE: Fülöpné Czinde- rics. Magdolna, 7632 Pécs, llku Pál út 35. II. 8. Olvasónk a Mohács és Vidéke Áfósz 29. sz. könyvesboltjának ajándé­kát, A négy alapíz sorozatból a savanyú ízesítésű ételek sza- Ikácskönwét nyerte. HULLÁMZÓ DUNA-SZELET. Hozzávalók a tésztához: 30de­ka liszt, 30 deka margarin, 6 tojás, 2 vaníliás cukor, 1 cso­mag sütőpor, 2 evőkanál ka­kaó, 1 üveg magozott meggy. A hozzávalókat a 'kakaó és meggy kivételével jól elkever­jük, az egyik felét kilisztezett, kizsírozott nagy tepsiben szét­egyengetjük, a tésztába nyom­kodjuk a meggyet. A tészta másik felébe keverjük a ka­kaót, ebbe is meggyet nyom­kodunk és az előző tészta te­tejére simítjuk. Közepes tűznél készre sütjük. Amikor már majdnem kihűlt, a következő krémet tesszük rá. 3/4 liter tej. bői, 2 csomag vaníliás puding­porból pudingot főzünk. Ha már langyos, belekeverünk 1 tojás sárgáját és 1—2 kanál ru­mot, 17,5 deka vajat, 5 deka margarint 1 vaníliás cukorral és 2 evőkanál porcukorral el­keverjük, majd a kihűlt pudin­got folytonos keverés mellett kanalanként adjuk 'hozzá, míg teljesen sima, könnyű, habos nem lesz. A krémet a tészta tetejére halmozzuk, vizes kés­sel elegyengetjük. Diónyi vaj­ból, 4 evőkanál kakaóval, 4 kánál porcukorral és 4 kanál vízzel csokimázat főzünk, s amikor már dermedni kezd, rá- csurgatjuk a krém * tetejére. Hűtőben hagyjuk dermedni, s csak fogyasztáskor szeleteljük. BEKÜLDTE: Sternenchi Zita, 7821 Kisharsóny, Kossuth út 31. Olvasónk a Dunántúli Napló Szerkesztőségének aján­dékát. Frank Júlia: Szárnyas­parádé című könwét nyerte, amit postán küldünk el. CSIRKÉS ■HALÁSZLÉ. Hozzá­valók: 1 kg-os tisztított csirke, 2 nagy fej vöröshagyma, 5 de­ka piros porpaprika, 1 csípős csöves vagy cseresznyepaprika, 2 db halászlékocka, fél tubus Piros arany vagy Pritamin. A hagymát apróra vágjuk, vagy lereszeljük és az edény aljára tesszük. Rászórjuk a pi­ros paprika felét, beletesszük a osöves paprikát, a feloldott hatásrlékockát, felengedjük 1 liter vízzel és sózzuk. Tíz perc intenzív forralás után bele­tesszük az előzőleg feldarabolt és besózott csirkét (bőröstül, minden részét). Ezután felönt­jük a kívánt mennyiségű víz­zel, 1 főre 1 litert számítva. Hozzáadjuk a piros paprika másik részét majd ismételt for­rástól számítva jó fél órán át lobogó, forralással főzzük. Főtt metélt tésztával tálaljuk, mint a halászlét. Villányi Cabernet illik hozzá. BEKÜLDTE: Papp József, 7624 Pécs, Török József u. 14. Olvasónk a Dunántúli Napló ajándékát, a Vasárnapi Du­nántúli Napló szakácstaná­csaiból készült receptfüzetet nyerte. Nemcsak praktikus, csinos és modern, de az is előnye, hogy akinek nincs varrógépe, az is elkészítheti. Duplaszéles, puha, meleg, körfnyű kelmét vegyünk hozzá (flaus, lódenszövet, kasha stb.), s aszerint, hogy térdig vagy fél lábszárig érőt aka­runk-e, 160 vagy 220 centi­métert. Az anyagot hosszában fél­behajtjuk, 'bemérjük, hol van a közepe, és mint a mellékelt ábra mutatja, kiszabjuk a nyakkivágást. Az eleje köze­pén még egy 25 centi hosszú nyílást vágunk a bebújásra. Ezután a pelerint vagy körül­szegjük valamilyen színben harmonizáló, de elütő színű ferdepánttal, vagy sűrűn kö­rülhorgoljuk. A nyakkivágást és az ujja nyílását egy-egy gombolás szélpánttal fogjuk össze. A pelerin várandós kisma­mák számára is nagyon elő­nyös, csinos viselet. A konyha higiénéje Hozzátartozik a konyha hi­giénéjéhez, hogy mielőtt étel­hez nyúlunk, tarjunkat leköt­jük, körmünket kefével kitisz­títjuk, és tiszta munkaruhát (kötényt) veszünk. Befőzés előtt különösen fontos a teljes mik­robiológiai tisztaság, ha azt akarjuk, hogy amit elrakunk, ne romoljon meg! Az állott nyersanyag nem mindig válik veszélyessé, sok­szor csak csökken az élvezeti vagy a tápértéke. A fonnyadt zöldség vagy gyümölcs még nem okvetlen mérgező; a liszt is felhasználható, ha kissé csomósabb. Kellő előrelátás­sal azonban ezek a veszte­ségforrások kikerülhetők. A már elkészült ételek tá­rolásánál figyelembe kell ven­ni, hogy a kórokozók az em­beri test hőmérsékletén vggy chhoz közeli hőn szaporodnak a legjobban. A hűtés (a hű­tőszekrény kb. 5—8 C fokos hőmérsékletét értjük alatta) ugyan a legtöbb élelmiszert konzerválja, de a benne már meglevő kórokozókat nem pusztítja el, csak megállítja a szaporodásukat. Ha az ilyen élelmiszer újra szobahőmér­sékletre jut, akkor a bakté­riumok addig elfojtott szapo­rodása rövidesen megindul. Ezért a legcélszerűbb, ha az ételt újra hőkezeljük: például ha egy levest felfőzünk, a benne levő kórokozók elpusz­tulnak. A hűtőszekrény normál telében egyébként sem tá­rolható az élelmiszerek jó ré­sze egy-két napnál tovább. Hosszabb tárolásra csak a rrélyhűtés alkalmas. Vannak olyan élelmiszerek, amelyek nem forralhatok fel, hó kivettük azokat a hűtőből. Ilyen például a párolt rizs, a burgonya, a főtt tészta, a ga­luska stb. Ezeket nem tárol­juk; csak annyit készítsünk, amennyi valóban el is fogy. A húsfélék egy része átsüt­hető, felforrósítható. A leg­több gond azokkal a húské­szítményekkel van, amelyeknél a húst előzetesen megőröltük (fasírozott, darált, töltött éte­lek, hidegkonyhai készítmé­nyek). Ennek az az oka, hogy a darálással a hús sejtjei el­roncsolódnak, az ép sejthór- tyák pedig valamennyire fé­keznék a kórokozók tovább­terjedését, elszaporodását. Hogyan tehetjük olcsóbbá a színes fényképezést? A fényképezés nagy öröm, maradandó élményt jelent a múló pillanat megörökítése. A fényképeket bármikor előve­hetjük, az ismerősöknek meg­mutathatjuk, azokat emlékként a já ndékorhatjuk. Nem mindegy azonban, hogy egy-egy fénykép meny­nyibe kerül: mivel a laborki­dolgozási árak országosan közéi azonosak, árjegyzék­ben meghatározottak, azon változtatni nem tudunk. Az egy fényképre jutó költségeket úgy csökkenthetjük, hogy a fo­tós alapszabályok betartásá­val a film minden kockáját helyesen exponáljuk le. Ezál­tal a nem jelentéktelen film ár és filmelőhívási költség több képre osztódik el, tehát egy- egy kész fénykép ára ezáltal kevesebbe kerül. Nézzük a példát: ha egy közepes ár­fekvésű filmet és annak elő- hívási költségét tekintjük, az kb. 250 forint. Ezért az árért 36 felvételt készíthetünk, tehát egy expozíció, azaz hogy egy­szer lenyomjuk a fényképező­gép exponáló gombját, 7 fo­rintba kerül: Ebből kiindulva ha ezen a tekercs filmen el­rontjuk minden harmadik fel­vételünket, ami könnyen elő­fordulhat, felvételenként már több mint 10 forint a költsé­günk. Az elkészülő fényképek árához tehát nem mindegy, hogy képenként 7 vagy 10 fo­rintot kell-e még hozzászámol­nunk, nem beszélve arról, hogy esetleg legfontosabb pótol­hatatlan felvételünk nem sike­rült. A tudományos továbbképzést mellőzve az alábbiakat java­soljuk betartani fényképezés előtt és köbben: Utazásnál, kirándulásnál a fényképezőgépet, filmeket a gépkocsi, a sátor leghűvösebb részében tartsuk. Jó megoldás, ha a melegtől több réteg új­ságpapírba csomagolva óvjuk filmjeinket, melyek a tűző na­pon néhány óra alatt átme­legedve használhatatlanná válnak. Mindig győződjünk meg a filmek lejárati idejéről, régi, lejárt filmet ne használjunk. A film dobozán a gyártók által feltüntetett érzékenység­nek megfelelően exponáljunk. Tartsuk be a fotózás alap­szabályait, pontosan állítsuk be az élességet és az expo­zíciós viszonyokat a fényképe­zőgépen. A lefotózott filmet a legrö­videbb időn belül dolgoztas­suk ki. Csak az általunk ismert hi­bátlan fényképezőgépet hasz­náljuk, csak ezzel tudunk tö­kéletes felvételeket készíteni. Ha e legfontosabb alap­szabályok mellett odafigye­lünk a felvételek elkészítésére, eredményként hibátlan felvé­teleket kapunk. A kidolgozási technológiák fejlettsége lehetővé teszi az expressz és szuperexpressz ki­dolgozást. Pécsett, a Jókai té­ren a TÓNUS-laborban a be­adott filmjeinkről 1 órás ha­táridővel is kérhetünk színes fényes kidolgozást, míg az egész város területén lehető­ség von a 24 órás színes ama- tőrkidolgozás igénybevételére. Sikeres felvételeket és régi fotós köszöntéssel jó fényt kí­ván a Baranya Megyei Fényképész Szövetkezet A gumiabroncs „anyakönyvi kivonata*’ Gumiabroncs vásárlásakor talán nem is gondolunk arra, hogy a terméken olvasható ti­tokzatos jelöléseket, számokat éppen közlekedésbiztonságunk érdekében is érdemes figye­lembe vennünk. És legyünk igazán őszinték: legtöbbször nem is ismerjük jelentéstartal­mukat. 'Márpedig a gumi­abroncson lévő jelölések nem­csak a szakembereknek, ha­nem az „egyszerű" autóhasz­nálóknak is nagyon sok hasz­nos információt tudnak adni (még vétel előtt) a rendelte­tésszerű használat lehetősé­geiről. Európában az EGB (Egyesült Nemzetek Gazdasági Bizott­sága) ajánlását fogadták el mértékadónak, azonban ez a gyakorlat még nem terjedt el mindenütt, s így gyakran ta­lálkozhatunk hagyományos je­lölésekkel is. Nemzetközi előírás szerint az abroncsokon a következő adatokat kell feltüntetni szim­metrikus abroncsnál mindkét oldalon, asszimmétrikusnál a külső falon: — gyári vagy kereskedelmi jel; — méretmegjelölés (ezen be­lül: a gumiabroncs névleges szélessége mm-ben, a kereszt- metszet, magasság-szélesség arányszámát, a kerékpánt név­leges átmérőjét coliban); — a gumiabroncs szerkeze­tére vonatkozó megjelölések (diagonál abroncsnál nincs szerkezeti megjelölés); rádiói szövetszerkezetű abroncsnál a kerékpánt átmérőjét jelzőszám előtt „R" betű és (vagy Rá­diói szó olvasható, öves dia­gonál abroncsoknál a kerék­pánt átmérőjét jelző szám előtt ,,B" betű és) vagy „Biass — Belted” felírást találunk. A felsoroltakon túl még egyéb jelzések és számok is találhatók az abroncson. A kerekeit biztonsági szempontból meghatározóan fontos alkat­részek. Éppen ezért, ha az adott típushoz nem a gyári­lag ajánlott kereket, hanem azoktól merőben eltérő, más változatokat alkalmazunk, ez­zel önmagában is nagy koc­kázatot vállaltunk. Minden ilyen esetben — még a csere előtt — a Közlekedési Főfel­ügyelet szakvéleményét és en­gedélyét is kérnünk kell. Hasonló okból veszélyes (és tilos!) minden olyan, előzetes engedély nélküli átalakítás is, amely akár a keréktárcsa és a pánt egymáshoz viszonyított áthelyezésével (megfordításá­val) vagy körbetétek alkalma­zásával a jármű nyomtávját növeli. Az adott járműre tervezett abroncs-kerékpánt együttestől való bármilyen eltérés tehát igen nagy körültekintést igé­nyel és még így is csak aján­lott méret- és típusválaszté­kon belül engedhető meg. Éppen ezért minden egyéb — nem jóváhagyott — átalakítás vcgy a nem ajánlott abron­csok és kerekek felszerelése a forgalom biztonságát — a sa­ját biztonságunkat is — felet­tébb veszélyezteti. Ideális autóforma Az autók értékének legfon­tosabb jellemzői közé akár még másfél évtizeddel ezelőtt is a gyorsulás, a teljesítmény, a végsebesség tartozott, de ma mór az autósok szemében az igazi érték,, ha egy kocsi­nak minél kisebb a motorja és minél kevesebb a fogyasz­tása. A konstruktőrök a fo­gyasztás mérséklésének egyik útját a kocsiszekrény alakjá­nak optimális kialakításában, vagyis a légellenállás erőtel­jes csökkentésében látják. Köztudott ugyanis, hogy a légellenállás a sebesség négy­zetével növekszik, és mértékét erősen befolyásolja a kocsi felületének nagysága, érdessé­ge és a jármű alakja, áram- vonalassága. A túlzottan áramvonalas kocsi azonban oldalnézetben már hasonlít egy repülőgépszárny alul la­pos, felül ívelt metszetére, ezért a karosszérián nagy se­bességnél már felhajtóerő is keletkezik, ami rontja az út- fekvést, és akár fel is emel­heti a járművet. A karosszé­riatervezők ezt a jelenséget úgy ellensúlyozzák, hogy olyan szerkezeti elemeket erősíte­nek a kocsiszekrényre, ame­lyek a légáramlás hatására ellenkező irányú erőket moz­gósítanak, és azok a kocsi- szekrényt az úttestre nyomják. A légellenállás csökkenté­sének előnyei egyébként csak számottevő sebességnél mu­tatkoznak meg, s akkor néhány százalék erejéig be­folyásolják az üzemanyag­fogyasztást. A jó úthálózattal, autópályákkal rendelkező or­szágokban tehát nagyobb je­lentősége van az optimális légellenállással való benzin­megtakarításnak. Képünkön egy jóformán ideális formakialakítású konst­rukciót láthatunk, az új Mátra M 25 típusú francia gépko­csit. Ez év tavaszán mutatták be a 3,47 méter hosszú, 675 kg súlyú járművet, amelynek mindössze 1764 köbcentiméte­res, de 200 lóerős Renault motorja 650 méteren 250 km/ óra sebességre gyorsítja a járművet. Rovotszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents