Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-16 / 225. szám

>9. augusztus 16., szerda Dunántúli napló ecénásról álmodnak? Óvodástól középiskolásig — Egy könyv nem könyv A pécsi Kossuth Lajos utca! ¡jdetsoron szinte rejtve van a "ejárat, pedig két tábla is ''9yelmeztet: 2. sz. gyermek­könyvtár. Ma már nem hőköl ¡'issza az olvasó, ha belép a "Oltív alá: évekig gondozatlan, ’’’óllá vakolaté falak közt. ve­hetett az út, mostanában a nannerli üzletház felújításával ¡¡9yütt az udvar és a könyvtári “ejárat környéke is megszé­pült valamelyest. Most már ¡¡'ncs olyan kiáltó ellentét a kapualj és a gondozott, ba­rátságos könyvtári helyiségek "ongulata között. A könyvtár egyike a négy °ná llő pécsi gyermekkönyv- 'árrrak. Olvasói azokból az Payagilag, szellemileg jól, v°9y közepesen ellátott bel- ¡'érosi családokból kerülnek *'• ahol a szülők inspirálják 5 gyerekeket az iskolai tanul­mányok könyvtárban való ki­készítésére. Igaz, ma már kevsebb szülő jön együtt a gyerekekkel - de új jelenség, k9y olyan gyerekek is üldö­gélnek, tanulnak délelőttön- ként, délutánonként az olvasó­don, akik nem járnak napkö­zbe - mert drága. Az iskola, Pedagógusok szerepe felér- ’ékelődött o könyvtár megsze­relésében - és a könyvtá­rinak is eszerint kell szer­ezniük a ház programját. Ketten dolgoznak itt: Ara- l'yiné Mitzki Erzsébet és Mül- 6f Józsefné. Müllernével be­égetünk; augusztus van, a ofogató ilyenkor kevés, most e?*ik el azt az adminisztrá- Cl°t. amire tanév közben a !'?9y forgalom miatt nem jut '“ő, s ami halasztható. Az iskolai könyvtárak oobsége nem megfelelő. Ná- üpi mindent vagy majdnem mindent megtalál a gyerek és Pedagógus — az iskolából közös kimozdulás egyéb- er,t is jelent némi izgalmat 1 iskolai órák rendjében. Mi próbáljuk kihasználni. Egy °nár révén például megtud- .u*- milyen érdekes program- jQ van a Madárvédő Egyesü- ,^tnek; meghívtuk őket, dia- 'Irtieket, videót hoznak, elő- oásokat tartanok, készülnek d nyári táborokra. Itt tartót­éi a szolnoki Verseghy Ferenc ■¡ónyvtár nyelvművelő versenyé- tei megyei döntőjét, a Bará­ti1'', a könyv városi záróve- .6,iedöjét stb. Sok ilyen ren- ezvénynek adunk helyet. Fő ¡pogromunk természetesen az olt 1óiial való órarendi és iolmi együttműködés. Honnan ¡önnek tanárok, «‘okok? |y>? A Belvárosi iskolából, a U?*yás királyból, az Ágoston lQ r°J. Bercsényi, Kulieb Gyu­; elsőv.ámhóz. A Bártfa ut- bo| tiz éve vannak törzs­bérünk. A Jurisics iskolá­ik íar>árok visznek kézikőny- dal ^ könyvtárisrriereti, iro- Q é' óráköt felváltva tartjuk iá fórokkal. A kisegítő i$ko- l *°i' a nevelő otthonbeliek oé^pglafkozásiókat, . iskolai Ig^Pségeket , tartanák na-. A könyvtárismeret kötele­oz általánosban . v. Sokan kötelességszerűen 6 ózzák az osztályt, s 'csak év. múlva látjuk ismét a n°rt. Mások jó példát mu­tatnak a látogatásban, olva­sásban, és méltányolják, ha a diákjuk hozzáolvas az anyag­ihoz. A Bártfa utcában külö­nösen sok ilyen tanár vqn. Szakács Istvánná példáuf szá­mos rajzóráját tartotta itt, Gy imesi Ildikó földrajzóráit, bemutató tanítását. Érdekes egyébként, hogy a földrajz- biológia tanárok több felada­tot adnak a könyvtárhaszná­latra építve, mint a magyar­vagy a történelem ' szakosok. Vajon ez ok vagy okozat? Itt is átrendeződött a diákok érdeklődése a szépirodalomról a természettudomány, a ka­land, az ismeretterjesztés fe­lé. Az állomány összetétele elég jó: a 18 ezer kötetben nemcsak a könyvtári szem­pontból hivatalosan gyermek­nek minősített 6—14 éves kor­osztály találja meg a magáét, hanem a pedagógusok és az egykor idejáró, de már kö­zépiskolás diák is. Itt beírják a nagycsoportos óvodást és a 16-17 éveseket is - miért ne tennék? A statisztika természetesen nem minden, de azért nem árt rá figyelni. 1985-ben 626 beiratkozott olvasó volt, 1988-ban 809. Egyenletes emelkedést mutat a látogatók száma - 6398-ról 7761-re -, s ebben nemcsak a szervezett iskolai látogatók vannak ben­ne, több lett a „betérő ven­dég" is. Hasonlóképpen nőtt a kölcsönzött kötetek száma is 11 390-ről 14 403-ra. De vajon meddig nő még? Nem mintha nem lennének potenciális olvasók. De meg tudja-e tartani híveit a Bara­nyai Ifjúságért plakettel ki­tüntetett könyvtár? Mert eddig például 34 fo­lyóiratért volt érdemes idejár­ni. Május óta már kisebb a választék: anyagi okokból vissza kellett mondani néhány megrendelést. Aztán a könyv! Korábban szabad volt a vá­sárlás - egy része legalábbis - : a könyvtáros, aki legjob­ban tudta, mi vonzza olvasó­it, meglátta és megvette a könyvet. Ijz az idén megszűnt. A könyvtáros javasol, a szerze­ményezési bizottság (igazgató és helyettese, feldolgozási, hálózati és módszertani osz­tályvezető) dönt. A beszerzés­re fordítható pénz egyre ke­vesebb, vagy ha nem keve­sebb, hát kevesebbet ér - 100 forint alatt már alig van könyv -, és a bizottság azt az egy-két példányt osztja a 17 felnőtt és gyermekkönyvtár között. Valamikor egy új könyvből volt hat—hét pél­dány, aztán kettő-három - ma egy vagy egy se. Marad a reménykedés a tanácsi pót­hitelben, hogy legalább egy példány legyen. Ámbár a gya­korló szakember azt mondja: egy könyv nem könyv.- A könyvtárosok itt is gaz­dag mecénásról álmodnak?- Vagy legalábbis olyan könyvtárról, amilyen a hetve­nes évek fordulóján volt itt: ifjúsági könyvtár a 14-22 éves korosztálynak - mondja Mül- lerné. - Két—háromezer olva­sónk volt, kiváló munkatársak egész sora, 18-20 darab egy-egy könyvből. Még volt az olvasásnak kultusza. Szem­ben az SZMT könyvtára, a város tele kis fiókkönyvtárak­kal. Azóta zöldséges lett a kis fiókokból, a 20 forintos könyvből meg 120 forintos. De maradtak még lelkes pe­dagógusok, kiváncsi, érdeklő­dő gyerekek. És ügyszerető könyvtárosok is. G. T. Szombaton indul a Nap-Tv Szombaton, augusztus 19-én reggel jelentkezik első alka­lommal a képernyőn a Nap-Tv, a MOVI és a Mai Nap Rt. áI- tai alapított kft. független tv-adója. Az új televíziós hír­magazin reggel fél ötkor kez­dődő bemutatóját követően a jövőben hetente kétszer, szerdán és szombaton reggel fél 6-tól fél 9-ig informálódhat e műsorból a néző a legfris­sebb hírekről, a naphoz kap­csolódó közlekedési, időjárási és kulturális tudnivalókról. Az adásokat sok zene, sporthír és reklám fűszerezi. Székely Ferenc, a kft. kép­viselője, a filmhíradó szerkesz­tője elmondta, hogy az adás technikai hátterét a MOVI mű­szaki eszközei és szakember- gárdája adja: a stúdiót is a Könyves Kálmán körúti film­gyári műteremben alakították ki. Az adást a Tv 1 hullám­hosszain sugározzák, egy, a műsorszórási moratóriumot megelőzően, az MTV szakvé­leménye alapján kiadott, jú­nius 30-tól december 31-ig szóló engedély alapján. A hír­magazin egyébként anyagilag is független a Televíziótól: az alapítók tőkéjére építve az adást saját bevételeikből kell fenntartaniuk, kereskedelmi tevékenységük, illetve a szpon­zorok révén. A Nap Tv csa­pata rádiós és hírlapíró mun­katársakból ól'l majd, a MOVI technikai személyzetével együtt az elképzelések szerint mind­össze 30—35-en dolgoznak a szerkesztőségben.' A Na'p-Tv politikailag is független kíván maradni, lehetőséget ad a különböző politikai erők meg­nyilvánulásaihoz, különböző nézetek nyilvános ütköztetésé­hez. Az élő műsor számít a közönség aktív érdeklődésére, így a nézőkkel, magánembe­rekkel, közösségekkel folyama­tos kapcsolattartásra törek­szenek. Ez mind a műsor szer­kesztését, mind tartalmát érinti majd. Az MTI-től, a Mai Nap­tól és más forrásokból szár­mazó híranyagot kiegészítik friss telefonos információkká'!, helyszíni tudósításokkal, rend­őrségi, kereskedelmi-gazda­sági, piaci, közlekedési és idő­járási hírekkel. Nem éri meg a ¡övé? Szakképzés és üzemek kapcsolatáról készül feladatterv a megyében A szakképzés, valamint az üzemek, vállalatok, kórházak kapcsolatáról számolt be a Baranya Megyei Tanács egyik legutóbbi vb-ülésén a megyei művelődési osztály. Röviden fogalmazva ez a kapcsolat rossz. Iskolai nyel­ven elégtelen. Többször be­számoltunk arról, hogy a termelőüzemek és a magán­iparosok nem szívesen fog­lalkoznak szakmunkásta­nulókkal. A termelőüzemek azért nem, mivel tulajdon temelési-eladási gondjaikkal vannak elfoglalva, netán a létük is bizonytalan. A ma­gyar ¡párnáik és a mezőgaz­daságnak ma szemmel lát­hatóan kisebb gondja is na­gyobb annál, vajon lesz-e szakképzett munkás a gé­pek mellett, mondjuk tíz év múlva. A magániparosnak az új adózási rendszer be­vezetése óta a korábbinál is kevésbé éri meg az, hogy tanulóval foglalkozzék. A szakmát oktató iskolák létszámait megtervezik min­den évben, de az oktató fél szerint az ipar adatai pon­tatlanok, a mezőgazdaság nem tartja meg bejelentett Ígéreteit, a -magánszektor pedig kiszámíthatatlan. A szakképzés területén is vilá­gossá vált, hogy a központi tervezés abszurdum. Most tartunk annál a lépésnél, hogy a keretszámok kijelö­lése a minisztériumoktól, vagyis Budapestről „leikerül" a megyeszékhelyekhez. Ám, ha az is bizonytalan, hogy 'létezik-e az üzem egy év múlva, akkor vajon milyen tanulóigény, szakmunkás- igény várható, a hároméves iskoláztatást beszámítva. Lelkiismeretvizsgálatot, úgy tűnik, most is az oktatási szféra végez e tekintetben. S a szakemberek azt latol­gatják, váljon az állam pén­zen megépített tanműhelyek fejében nem volna-e elvár­ható némely üzemtől, hogy részt vállaljon a fiatalok képzésében. Azt latolgatják, ha egyszer kudarcra ítélt nagyvállalatok diktálják a mai napig a magyar gazda­ság mozgásait, okkor miként fogják ezek meghallani a szakképzés segélykiáltásait. Azt, hogy fiatalok tömegeit kell szakmához, s három év múlva kenyérhez juttatni. Azt, hogy az üzemek érdeke, hogy szakképzett munkás kerüljön a munkapad meHé. S mi több, nemcsak szűk vállalati érdekről, hanem nemzeti érdekről is van szó. De erről eleget hallottunk az utóbbi időkben. Meg arról is, mely orszá­gok gazdasága ugrott ki a képzés fejlesztésének köszön­hetően. Nálunk pedig ma sem a legfejlettebb tanmű­helyekben zajlik az oktatás, az üzemek java része sem a legfejlettebb szintet kép­viseli. Az oktató szerepét sem a legnagyobb tudású szakmunkás vállalja, hiszen az oktatás, a tudás tovább­adása az üzemekben sincs megfizetve. A kör újra és újra bezárul. A talán utolsó igazán jelentős létszámú korosztály, a mostani 12-14 évesek számára épp úgy, mint a korszerű magyar ipar és mezőgazdaság álma előtt. Ezen a szinten sem „‘kifize­tődő” a jövővel foglalkozni. Baranya megye tanácsán a művelődési és a munka­ügyi osztály mégis e jövő­vel foglalkozik jó ideje, ösz- szehangoltan. A vb-ülés a tkövetkező javaslatot fogad­ta el: a két osztály októ­berre feladattervet készít a rendelkezésre álló adatok birtokában, a demográfiai helyzetkép, a területi igé­nyék, a gazdaság igényei, a létszárrikinálat ismeretében. Feladattervük további javas­latokkal bombázza a gazda­ságot - amely azonban csak akikor fogja komolyan venni a szakképzést, a minőségi munkaerőt, ha az egyszer a minőség az érdekében áll. Gállos Orsolya A könnyűipar még mindig várja a munkaerűt Miközben az iparvállalatok jó része foglalkoztatási gon­dokkal küzd, a ‘könnyűiparban ezzel ellentétes folyamat ta­pasztalható: az ágazatban összességében még mindig munkaerőhiány van. Az Ipari Minisztérium tájé­koztatása szerint a könnyűipa­ri vállalatoknál ez idáig nem voltak foglalkoztatási gondok. Annak ellenére sem, hogy a struktúraváltás, a termékszer­kezet korszerűsítése és a pi­ac igényeihez való alkalmaz­kodás a könnyűipari cégektől is számos átszervezést és ez­zel egyidejűleg létszám-átcso­portosítást igényelt. Hidasi kalandok Amíg egy ialasi házból faluház lesz A Kossuth utca 111. számú ¡házat ikeresem Hidason. Hó- romszintes, újmódi paloták kö­zött bújik meg, az utcáról sű­rű lombú gyümölcsfák, az elő- kertben magasra nőtt bokrok takorjá-k. Az épület első. látás­ra majdnem csalódást okoz. Nincsen boltíves tornáca, s a magas nyeregtető mintha be­nyomná a földbe. Mégis, ahogy mézem kicsi ablakait, va-kolatdiszes fehér homlakza- tát4 érzem, hogy ez a ház 'méltóságot sugároz. Ismeretle’n, nagyanyáim gyerekkoránál is régebbi világról mesél. Hidas legöregebb háza. majdnem, kétszáz éves. . ; Lantosné Imre Mária - nép­rajzkutató szerint német tele- pesek építették a múlt század első felében. A padlástér, az ún.- Fachwerfc. jmagyarul^ g’e- rendarpcs •— szerkezettel épült, •amelyet mindenhol betapasz-: totta-k és .lemeszeltek. Érdekes­sége, hogy a homlokzaton a vákolatdisz követi a gerendák vonó lát. Kevés ilyen "ház kerül­te el az átépítésék meg-meg­újuló lázát. Kora és ritkasá­ga miatt egyaránt értékes. A már régen -műemlékké nyilvánított épületet egy idő­ben el akarták Vinni a szent­endrei skanzenbe, de Biszak Ferencnével, a tulajdonossal nem sikerült -megegyezni. így az épület szerencsére megma­radt Baranyának. Bár ez a szerencse mostanában minden illetékesnek csak gondot je­lent. A néni ugyanis meghalt, és az örökösök el akarták adni a ¡házat. Megyei kezdeményezés­ire végül o -községi tanács vet­te -meg az épületet tefvaly nyá­ron 29.0 ezer forintért. Az épü­let viszonylag jó állapotban van, de. a ’műemléki felújítás -meghaladja a .-helyi tanács é: ihetőségeit. — Nekünk idén 50. ezer fo­rintunk van 0 felújításra, a. megyétől még 70 ezret kér­tünk. Ebből a pénzből a lakó­épület tetőzetét toljuk kljavt- tani -i> mondja dr. Hon/áth ' Klára vb-tltkár.- ' A felújítási tervet a tanács-még az adásvétel előtt meg­rendelte a PMMF-től. A pécsi műszaki főiskola két végzős hallgatója diplomamunkaként el is készítette a tervrajzot. Sokszor jártak Hidason, fel­mérték a lakóházat és a gaz­dasági épületeket is. Dolgoza­tuk .kitűnő lett, a Műemléki Felügyelőség -is elfogadta. (A dolog pikantériája, hogy a fő­iskola társadalmi munkában ‘ígérte a tervet — -mintegy rá­adásul a tanács-háza szintén -most készülő terveihez —, a hallgatók díjazására mégis a -hidasiaktól kért 12. ezer forin­tot.) Bár a tervet a vb-titkár -rr\ég nem látta, a munka két héttel .ezelőtt megkezdődött. A -Kossuth utca 111. magas fű­vel benőtt udvarára felvonult -két kőművesmester, és -nekifo­gott a tetőjavításnak: Hogy miért , ez a sietség, ar­ra ¡sínét dr. Horváth Klárától -kaptam, választ: . * - >Sürget az idő bennünket, mert . ős-szél * o helytörténeti gyűjteményt ki kell. költöztet- ■ nünk p volt evangélikus Isko­lából. Az iskolaépületet ugyan­is a tanács eladta. Augusztus­ban .a iájházban szeretnénk még mázolnj ós a szobákat kimeszelni. Két ■ kolléganőm elvállalta, hogy a hátsó szoba löldjét is • újratapasztja. Felhívtam a -megyei főépí­tészt, -hogy a .jövendő .tájház -anyagi .lehetőségeiről érdek- ’ lődjem, Tóth Zoltán v-iSzont az eladott iskgla. miatt háborog: ■ - Legalább kötötte volna ki' a tánáci, hogy az átépítéskor őrizzék . meg . az épület érté­keit! A Műemléki Felügyelőség építésze. Szilágyi • Domokos még borúlátóbb.- Szerinte az új tulajdonos le fogja bontani a volt iskolát. A jövendő fa- lluházon pedig tűzoltómunka folyik. Az igazi műemléki fel­újításról nem szabad lemon­dani, de most mindkettőjük véleménye szerint nincs- pénz rá. ’ ’ * . . ’• . Hidas legöregebb épületé­be pedig szeptemberben a gye. rekek szépen áthordjá-k, ö s?é- ‘Vely és német őseiktől maradt emlékeket. S. a fa-lpba látogató idegen ezentúl á -Kossuth u.* 111. alatt keresheti a ’ gyűjter ményt. A-ház csendesen várja a .jótib. időket, s-talán évente ■szépül egy kicsit. • . Müller Zsuzsanna

Next

/
Thumbnails
Contents