Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)
1989-08-12 / 221. szám
u Dunántúli napló 1989. augusztus 12., szombat A kerti mulatságok koronája volt A tűzijáték tudománya Madridban a csillagászati nyár beköszöntését ünnepük tűzijátékkal. (MTI Külföldi Képszerkesztöség) Augusztus 20-a legnépszerűbb látnivalója Budapesten a tűzijáték. A színpompás szórakozás — amelyet Kínában a puskapor felfedezése nyomón már í. e. 2000 évvel ismertek - Európába a 14., Magyarországra a 17—18. században jutott el. Uralkodók, nagyurak kerti mulatságait koronázták meg vele. A reformkorszak elején már a vagyonosabb polgárok is megengedhették maguknak, hogy családi összejöveteleik, szüreti mulatságaik fényét emeljék vele. A pompás látványosság ugyanis nem volt olcsó szórakozás. Amikor Ferenc József Pestre érkezését 1857-ben tűzijátékkal ünnepelték, tízezer akkori forintot fizették érte. Ezt a tűzijátékot az osztrák Sturver tűzszerész állította össze, csakúgy mint azt, amelyet 1867- bea rendezték Ferenc Józsefnek magyar királlyá koronázásakor. A tűzijátékok megfelelő tartályokba (hüvelyekbe) préselt lisztfinomságú vegyi anyagok, egyenletes keverékei. Tartalmaznak égő, a könnyű égést biztosító oxidáló és iángfestő anyagokat. Egy részük még hajtóanyagként fekete füstös lőport, ezenkívül o préseléshez szükséges kötő-, és az égést lassító anyagokat is foglal magába. A tűzijátékszerek fény- és mechanikai hatásuk alapján világító-, szikratűz- és hajtókeverékek néven csoportosíthatók. A világitó keverékek mindegyikében van oxidálószer (kálium-klorát, -nitrát), égő anyag (kén, foszfor, gyanta, stb.) és lángszínező (stronci- um-, bárium-, nátriumnitrát). Ez utóbbi fémsók. a lángot a rájuk jellemző színűre festik, például a stronciumvegyüle- tek kárminpirosra, abárium sói zöldre, a káliumé téglavörösre stb. A világító tűzijátékkeverékek egyike a bengáli — vagy görögtűz. Lassú, nyugodt, színes világító lánggal ég, és emiatt például épületcsoportok, színházi díszletek megvilágítására alkalmazzák. A második fajta tűzijáték- szemei« a szikratűzzel égi tűzijátéknak vagy „kínai tűz"- nek szikráit elégő fémrészecskék (vas, alumínium, magnézium) okozzák. A szikratűz keverékei tehát mindig tartalmaznak fémporokot, ezenkívül oxidáló anyagként salétromot, kálium-klorátot, égő anyagként szenet, gyantát, stb., és világító keverékből álló szemcséket is. A keveréket egyik végén szűkített nyílású, vastag falú papírhüvelybe préselik, szűkített részébe helyezik a gy^jtózsinórt. Ennek meggyújtása utón nagy hevességgel égő, szökőkútszerű sugárnyaláb keletkezik. Az ilyen hüvelyeket függőleges állványra szerelik, s azon égnek el. A tűzijátékok harmadik csoportját alkotják a szenet, ként, salétromot és lőporlisztet is tartalmazó hajtókeverékek. A lőporliszt itt nem mint „dobó töltet" szerepel, mint az előbbi esetben, hanem az alapanyag egyik fontos alkatrésze, s az a feladata, hogy a belőle fejlődő gáz az égő anyagokat változatos, aktív mozgásra késztesse. A világ sok városában ünnepelnek valamilyen történelmi eseményt tűzijátékkal, így Moszkvában a május elsejét, Párizsban a forradalom évfordulóját, július 14-ét, Budapesten Szent István napját. Mindnyájunk halottal Beléptem a szép barokk kapun, hogy felfedezzem Pécsett, a rácvárosi temetőt. Bolyongásom után lehangolt, hogy pusztulásra ítéltetett a középkori, felhagyott temetkezési hely. A vandalizmus évek óta dúl: feltépett kripták, a mélyben összetört koporsók, kuszáit csontvázak. Szent Mihály útját az élők széles gyalogútnak, szemét- lerakónak használják. A kanyart levágó gyalogosokhoz szólok, nem intézményhez, egyházhoz, hogy tőlük kérdezzem, kié is ez a párszáz négyszögöl. A sír magánterület, egy családé, amit jelez a fejfa, s ha nincs utód, a jelteíenség következik. Ez a temető nem a világ végén terül el, hanem Rácváros szívében, temploma mögött, házak, utcák ölelik, mór egy trafóház, kiskerti pihenő, csavargók fóliakunyhója is került bele. Az elhunytak kertjét még jelzi az orgonaösvény. Nem szervezet és nem utasítás szükséges, csak éljen a lelkiismeret, a lokálpatriotizmus, hogy lekaszálják a gazt, a kőemlékek letört darabját a hantra tegyék és a kriptafedlapokat visszaemeljék. Virágot sem kellene ültetni, hisz a hajdani sirgondozók dísznövényei bokrokká, fákká terebélyesedtek. Csak egy kis terep- és környezetrendezésre lenne szükséq és kész az arborétum jellegű emlékkert., kegyeletpark. Ffasonlót nemrég alapítottak ki a felújított szekszárdi izraelita temetőben. Eszembe jutnak a Jakab- hegy kősáncváránok köznépi halomsírjai, melyek mai is magasodnák majd háromezer év után. Valahogy megmaradtak a vételien folytán. Ma tudatosan, nemes akarattal, közelmúltunk újraértékelésével példás és maradandó halottkultuszt (tiszteletet) igyekszünk elterjeszteni. S látom a rácvárosi főucón, alig harminc méterre a barokk temetőbejárótól a világháborús emlékműn, a friss virágokat, a nemzetiszín szalagos koszorút. Megtiszteljük, felfedezzük az egykori faluközösség mártírjait. Mindnyájunk halottá! ők, ahogy a barokk kapun belüliek Is. Csuti J. Tehetetlenek vagyunk a szeméthalmok ellen? Kis bmt: ‘ í kosz-körkép Kevés a söprögetö ember Harkány nem változik Régi pécsiek - érdekes esetek Pincér nők és „vendégcsalogató lányok” a régi Pécsett Hozzáértő, meg bízható szakemberek állítják, hogy az idegenforgalomnak — pláne lyenkor főszezonban — szerves •része a kulturált környezet. A hozzánk látogató vendég ugyanis nemcsak jó programot, kielégítő ellátást, de valami szemet gyönyörködtető •látványt is szeretne a pénzéért. A pénzéért, amelyre a honi idegenforgolmárok a központi elvárás szerint „pályáznak". Am miközben a turizmus hazai szervezői egyre mélyebbre igyekszenek nyúlni a megyénkben is szép számmal jelen lévő újkori vándorok zsebébe, mintha valamiről megfeledkeztek volna. Miközben évről évre növekszik a forgalom, gyarapodik a bevétel, nem szaporodott a söprögetö emberek száma Eggyel ugyan találkoztunk Abaligeten, de másutt inkább csak az elvégzetlen feladat nyomaira bukkantunk. Megyei körsétánk szomorú tapasztalata, nogy az üdülök, nyaralók által látogatott legtöbb te (épülésén a rendszeres tokad- fas hiányát érzékeltük. A kosz, a mocsok, az igénytelenség leginkább Harkányban volt tetten érthető. (Ezt mutatja egyébként jobb oldali képünk). Ezen az üdülőtelepülésen már évek óta képtelenek rendet tartani. Mindegy, hogy szezon van vagy nincs, a településnek több olyan részé van, amely szinte rendszeresen, vagy állandóan gondozatlan. Kévés a söprögetö ember, oki van — megfigyeltük — az is csa'k tessék-lássék végzi a dolgát. A strand kerítése mellett például úgy takarított az illető, hogy a lapátjára összegyűlt piszkot egyszerűen a kék rácsok mögé dobáltg. Ettől az utca ugyan tisztább lett, de vajon mit szólnak ehhez a fürdő vendégei. A legszennyezettebb harkányi terület talán a buszmegálló környéke, a vásárcsarnok és a közelében lévő fizető parkoló melletti park, az úgynevezett KGST-piac területe. Pedig Harkány példát vehetne — hisz' Pécstől—Veszprémig - ezt a turistabazársort másutt már mindenütt kulturáltabbá tették. A szeméthalmok elleni egyedüli módszer, hogy el kell tüntetni azt. A megye legtisztí- tatlanabb üdülőtelepülése címet méltán kiérdemelt Harkányban, nemcsak a tisztogató ember kevés, vagy gondatlan, de o szeméttárolók, a kukaedények száma is. Ami van, az hamar megtelik, a kukorica-és dínnveórusok nemigen törődnél« vele, miután eladta« az árut, hova kerüi a marodén. A szeméttároló edények bű ze. és rendezettlensége foga dott bennünket az orfűi kemping bejáratánál is. Az egyébként példásan rendben tartott völgyben ez volt a legfeltűnőbb hiányosság. zt a néhány eldobált műny<: poharat, — zacskót már nem is érdemes figyelembe venni. Kép és szöveg: Ferenci Demeter Régen nagy gondot fáldí- tottak a vendéglősök arra, hogy minél több vendég térjen be hozzájuk, és ha betér, akkor minél nagyobb szívélyességgel találkozzon, minél többet fogyasszon, de jó emlékkel -távozzon is, hogy minél többször visszatérjen oda, mint törzshelyére. Ennek szellemében, a vendégek odacsaloga- tására női zenekarokat, pincérnőket is alkalmaztak, akiknek sokszor más „feladataik” is voltak ... Természetesen nem nézte ezt jó szemmel az akkor vó: rosi keretben működő rendőrség sem, és Pécsett is az 1910-es évek elején Oberham- mer Antal rendőrkapitány javaslatára olyan városi szabályrendelet-tervezetet nyújtott be, amelyben a pincérnők munkaideiét reggel 6-tól este 8-ig engedélyezték, ezáltal kiváltók megakadályozni az esti „ráadást". A szabad királyi város közgyűlése el is fogadta ezt, azonban kisvártatva kiderüh, a gyakorlatban megvalósíthatatlan . . A tuiaidonosok ugayms megszüntettek a pincerlany „statust es DevezetteK a bu- feslányét. így a pécsi vendég látó helyeken — mivel a „jő példa" már akkor is ragadós volt — mindennapi látvány volt, hogy egy igéző leányzó ült az asztalnál, bontatlan palackok mellett. Nem csoda tehát, ha a belépőnek szemet szúrt és letelepedett melléje, beszédbe elegyedett, vele, és a többi mar ment magától. Ugyanis így már nem voltak vádolhatok azzol, hogy árulták a készletet és „egyebet”, a vendégforgalom pedig ismét szépen virágzott — a háttérből irányító tulajdonosok őszinte örömére. A város liberális napilapja, a Pécsi Napló már a döntés előtt apellált ellene, az új gyakorlat láttán pedig joggal ostorozhatta a hatóságot szemforgató elvei miatt. A tulajdonosok is látták ezt, és kérvényt juttattak el a belügyminiszterhez, fellebbeztek a döntés ellen, és mivel az igazságszolgáltatás és a közigazgatós egyébként lassan őrlő malmai is elintéznek valamit egyszer, 1913-ban végre megszüntették az eddigi gyakorlatot és visszaállították a pincérnőí státust, és minden mehetett úgy, mint régen, a nőik ejvonulhattok a vendéggel a szeparéba Is, igaz. ekkor már diszkrétebben j csinálták . . Mas ..veszélyek” is fölléptek | azonban ekkor a helyi vendég- ! laté helyeken. A Pécsi Napló; adta hírül, hogy egy fiatal j ipiccolófiú beleszeretett egv I idősebb, de „tapasztaltabb" | pmcerlányba akinek oda >: adta mtnaen megtakarított i pénzét, mive1 azt tervezték, hogy együtt szöknek meg ai „zord atya" elől. A család í és a gyerek szerencséjére I azonban lelepleződtek, a fiút * a csalod vette gondozásba, j és a pénz megkerült Akkoriban ilyen és ehhez) hasonló híveik színesítették a I pécsi jóságok hírrovatait, ezer. voltak ugyanis a sokat emie | getett, „boldog békeidők" . i V. D. Új logikai játék gyerekeknek— felnőtteknek TO-DO vagy a döntés iskolája Az lenne az igazi, ha úgy tudnék beszámolni erről az új, logikai társasjátékról, •• hogy már ismerném minden csínját- bínját, de sajnos, mégcsak röpke találkozásra nyílt alkalmam ezzel az élvezetesnek tűnő játékkal. Kalapács János, a játék kitalálója rögtön hozzáteszi, nemcsak kellemes szórakozást kínál a TO-DO, hanem igencsak hasznos művelői számára. Fejleszti a gyerekek (és felnőttek) problémafelismerő és döntési képességét, hozzájárul az ellenfél nyújtotta információk feldolgozásához, növeli a kudarctűrést és. új variációk kidolgozására serkent. Kalapács János, aki „civilben" szociológus és tanár, több könyv szerzője. határozottan állítja, hogy a döntési hozzáértés a tanulási folyamat eredmenye s mint ilyennek, helye van - lenne! — az. iskolai oktatásban, hiszen az élenjáró társadalmakhoz való felzárkózás egyik feitetele az önállóan és megfelelően dönteni tudó embei A TO-DO-t elküldték már több általános és középiskola nak szerte az országban, és akik ki is próbálták, kedvező válaszokat adtak. A gyerekek szeretik, a 10-12 évesek néhány óra alatt, a gimnazisták egy óro alatt megtanuljak a játékot, óm, aki .magasabb színvonalon szeretne játszani, annak sok gyakorlásra van szüksége ahhoz, hogy taktikázni tudja®. iHason fűig tó a sakkhoz, de 'különbözik is attól. Tizenhat zseton, 120 darab négy színű bábu és a játéktábla alkotja a TO-DO-t, amely angol eredetű nevét (káosz-zűrzavar) meghazudto- lóan éppen a logikai rendre törekszik. Viszont kiejteni, megjegyezni elég könnyű ezt a nevet, és ez sem utolsó szempont. A játékból egyébként elkészült az első 200 darab, de a boltokban jelenleg nem kapható, mert a nagy cégek még nem döntötték el, érdemes-e ilyen gondolkodtató játékkal meglepni a szegény vásárlókat. Volt ahol mindjárt közölték, ha nincs hozzá dobókocka nem is foglalkoznak a TO-’DO-val, mert a magyar vásárlók csak a dobókockás-típusokat szeretik.(?l) Adódtak viták az ármegállapításnál is. Kalapács János olcsóbban, a cégek drágábban kívánják „piacra dobni’ , A játéknak egyébkén létezik gz :smertetéttné: nagyobb és kisebb változata ,s. az előbbi kissé Diplomacy társasjátékhoz is hasorf iható. Kalapács János mindenesetre kén-tó és nem hallandó mmondan arról, hogv széles irortipn megismertesse a kicsidet, nagy®' <at az új játékka: amely után már külföldről is érdeklődnek, csakúgy, mint egykor a. hires Rubik-kocka iránt. A döntés a keresxedejem kezében van' talán néhány menet TO-DO hozzásegít a helyes választáshoz Barlahidoi A-
