Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-11 / 220. szám

1989. augusztus 11-, péntek Dunántúli napió 3 Féléves statisztika a megyei tűzoltóságon Kevesebb a tűzeset, de nagy a kár Hat tűzhalál Baranyában Egyre többen bírálják az elöljáróság intézményét A tűzeset — a legkisebb is - mindig riasztó. A tűz rom­bol, ha felelőtlenül bánnak ve­le. Életeket, értékeket veszé­lyeztet. Baranyában idén ha­tan lelték halálukat a tűzben, közülük négyen önpusztító mó­don maguk okozták a szeren­csétlenséget, amelyben szerepe volt az alkoholos állapotnak is. A Baranya Megyei Tűzoltó- parancsnokság statisztikájából az derül ki, hogy ebben a fél­évben is kevesebb volt a tűz­eset (225, míg tavaly ilyenkor 232), mint a'hogy az elmúlt három évben ez a szerencsé­sen csökkenő tendencia egyér­telmű. De (!), amíg tavaly, az év első felében 5,2 millió, idén ■már 11,4 millió forint a tűz­kár értéke. A négy legjelentő­sebb tűzesetből kettő mező- gazdasági nagyüzemben tör­tént, és tény, hogy az agrár­ágazatban egyébként is két­szeresére nőtt a tüzek száma. A tüzek keletkezésének okát tekintve megállapítható, hogy kétszeresére nőtt a szabadban felelőtlenül tüzelés, valamint az építési hiba miatt keletke­zett kár, ez utóbbi éppúgy jel­lemző a nagyobb beruházá­sokra, mint a magánépítkezé­sekre. Megkétszereződött a gyújtogatások száma is, de a háttereként nem derítettek ki gazdasági, vagy politikai oko­kat. Általában a perpatvaro­kat oldották meg 16-an ilyen felelőtlen módon. Miként tud Baranya jelen­tős sikereket elérni a tűzvéde­lem területén? Hiszen a folya­matosan csökkenő tendencia a riasztó adatok ellenére siker, még akkor is, mint Török Béla tűzoltó alezredes, megyei pa­rancsnoktól megtudtuk, nem lett több a megelőző beruhá­zásokra szánt pénz, és nem nagyobb az állampolgári fe­gyelem sem. Ami viszont tény, hogy a gazdasági vezetők ésszerű érdekből több gondot fordítanak a megelőzésre. Kö­zülük többen tagjai annak a testületnek, amelyet az or­szágban elsőként Baranyában szerveztek Tűzbiztonsági Tanács néven májusban. Tevékenysé­gét a szintén megyei kezde­ményezésre öt éve létesült tűzvédelmi propagandaalap gazdag tapasztalatainak bir­tokában folytatja. G. M. Egy, még a nyár elején megtartott megyei tanácsülé­sen robbant ki talán a leg­élesebben a széles nyilvános­ság előtt az a vita, ami a társközségek elöljáróságainak szerepét, értelmét firtatta. Vol­tak, akik egyenesen egysze­mélyes sóhivotalnak, csak névleges, hatáskör nélküli funkciónak, amolyan „nesze semmi, fogd meg jól" valami­nek titulálták. Azóta volt fó­rum, ahol az ellenvélemény is hallatta hangját, szerintük igenis fontos funkciót töltenek be az elöljáróságok, s min­denképp — e jelenlegi tanács­igazgatási rendszerben - na­gyon is szükség van rájuk. Annak idején, amikor ezt a tanácsi intézményt létrehoz­ták, a szándék valóban ész­szerű volt. Vagyis az, hogy a tanácsok összevonása után a társközségekben is legyen va­laki — a tanácstagokon kívül- aki összekötő kapocs a székhelyközség és társközségek között, valamint felelős gaz­dája falujának. A Dunántúli Napló ekkor mellé is állt, több írás mutatta be az elöl­járók munkáját, terveiket, el­képzeléseiket. Most, hogy ennyire különbö­zővé váltak azóta erről a vé­lemények, kíváncsi voltam, ho­gyan vélekednek azok, akiket „élesben" érint. Ezért az e hónapban sorra kerülő közsé­gi tanácsülések sorából ta­lálomra választottam egyet — a mozsgóit -, ahol többek között megtárgyalták az elöl­járóságok tevékenységét. Mozsgó szép, rendezett község képét mutatja. Három társközsége van: Csertő, Szu- limán és Almáskeresztúr, A tegnap délután megtartott ta­nácsülésen egyre inkább úgy éreztem, talán mégis az elöl­járósági intézményt bírálók­nak van igazuk. Hiszen az e napirendi pontra készített írá­sos beszámoló önmagáért beszél. (Amiről természetesen- ez szilárd meggyőződésem — nem a szimpatikus tanács­elnöknő, Kula Józsetné tehet, hiszen ő arról és annyit tud beszámolni, ami és amennyi van.) Nos, a beszámolóból megtudhatjuk, hogy mi az, amiben az elöljárónak van jo­ga dönteni. Ezek: A rendel­kezésre bocsátott szociális és gyámügyi segélykeret leiosz­tása. - Működési területük utcái és települései elnevezé­séről. - A társközségekben működő tanácsi intézmények működési, nyitva tartási rend­iéről. - Az önkéntes tűzoltó- egység — parancsnok, szertá­ros, kismotor fecskendő keze­lő - kinevezéséről és felmen­téséről. - Kaszálás céljára kitűzött terület felosztásáról. — Könyvtár nyitva tartási ide­jének megállapitásáról. Ez­után azon döntések felsorolá­sa következik, amelyhez az elöljáróság egyetértése, illet­ve előzetes véleménye szük­A 20 EVES MECSEK AftUHAZ AJAN LATA Pécs.Ybl M. u.10. Tel.03-622 AJÁNLATUNK: KULTORCIKKOSZTALY: ROVIDARUOSZTALY:. RUHÁZATI OSZTÁLY: MOSZAKI OSZTÁLY: séges. A beszámoló további részében, ami az elöljárósá­gok tényleges tevékenységével foglalkozik, megtudhatjuk, hogy a tavalyi és az idei év­ben melyik községi elöljáró­ság hány ülést tartott és ezen hány segélyezési ügyet tár­gyalt. Ezt követően felsorolás kö­vetkezik, hogy ugyancsak az elmúlt két évben milyen mun­kákat végeztek el az egyes társközségekben, illetve, me­lyek a jövő tervek. A vitában Csertő elöljáró­ja, Hollósi Sándor, valamint Szulimón község elöljárója, Osvald János felszólalásukban érintették ugyan, hogy a kötségvetésből úgy kellene a pénzeket elosztani, hogy bi­zonyos keretet biztosítsanak a társközségeknek is, amiből önállóan gazdálkodhatnak. Ám az erre adott válaszból (Varga József, vb-titkár) meg­tudhattuk: elsődleges azon intézmények működési feltéte­leit biztosítani, amely vala­mennyi községnek közös ér­deke, így például iskola, or­vosi rendelő, közétkeztetés stb. Ami ezen felül marad, azt lehetne osztani. Ám örök igazság, hogy csak azt lehet osztani, ami van, márpedig, ami nincs, az a pénz. Hollósi Sándorral az ülés után beszélgettem. Az ő vé­leménye: nagyon jó volt az elgondolás, amivel annak idején az elöljárósági intéz­ményt bevezették, hogy le­gyen felelős gazdája a falu­nok. Ám a jelenlegi működé­si keretek között épp ennek a feladatának nem tud ele­get tenni. A falu, ha valami­re szüksége van, persze hogy az elöljáróhoz jön, az pedig a székhelyiközség tanácsára. És két tűz közé kerülünk, mert nagyon sokszor azt kell vála­szolnom: ezt sem lehet, az sem megy. Nincs pénz, ami felett dönthetnén'k, egyedül a segélyosztás tartozik ránk. Nem firtatjuk a közös érde­keltségű beruházásod szüksé­gességét. Am ezen felül a la­kossági létszámtól függően kellene biztosítani a társköz­ségek számára is költségkere­tet, amiből a falu apróbb-na- gyobb igényeit ki lehetne elé­gíteni. Azt is többször felve­tettem, hogy az elöljárónak legyen lehetősége választani, hogy ha akar fizetett részmun­kaidőben végezhesse a taná­csi munkát. Jelenleg ugyanis munka után, fáradtan, kevés idő és energia marad az ügyek tényleges intézésére. Változatlanul az a vélemé­nyem, hogy hosszú távon - természetesen csak azokban a községekben, ahol erre a 'fel­tételek adottak - az önálló­sodás hozna megoldást. , S. Zs. Kőtelező a permetezési napló vezetése A pécsi vásárcsarnokban az idei évben még nem találtak fer­tőzött árut A pécsi vásárcsarnok zsú­folásig telt emberekkel. Az asztalók roskadoztak a gyü­mölcsöktől, zöldségféléktől. A kofák kínálgatják a tisztára mosott sárgarépát, letörölge- tett paprikát. Látszatra min­den rendben van, a piacfel­ügyelők azonban nem ilyen elégedettek.- Az 5/1988. (IV. 26.) szá­mú MÉM-rendelet előírja, hogy minden kistermelőnek permetezési naplót kell vezet­ni, amit rendszeresen ellenőr­zünk -, mert sokan még min­dig nem készítenek - mondja Szabó József, a pécsi vásár- csarnok piacfelügyeletének há­lózati ellenőre. - Nagyon fon­tosnak tartjuk, hogy a kister­melők vegyszerrel szennyezett növényt ne árusítsanak. A vá­sárcsarnokban szinte naponta felhívjuk a figyelmüket arra, hogy vezessék rendszeresen a permetezési naplójukat, abba írják be, hogy mit és mikor, és főleg milyen vegyszerrel per­meteztek. A növényvédő állo­más munkatársai időszakon­ként ellenőrzik az eladásra kerülő zöldség- és gyümölcs- féléket. Ilyenkor szúrópróba­szerűen mintát vesznek, erről jegyzőkönyv is készül. A vegyi elemzések eredményéről ben­nünket is tájékoztatnak. A leg­utóbbi ellenőrzés során nem találtak vegyszerrel szennye­zett zöldségét, gyümölcsöt.- Április, május, június és augusztus hónapokban foko­zottabban ellenőrizzük a zöld­ség- és gyümölcsféléket - mondja Nyirő Lajos, a Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Ál­lomás növényvédelmi főmér­nöke. - A tapasztalataink igen kedvezőek, hiszen az elmúlt évben is mindössze 3-4 min­tán találtunk a megengedett­nél több vegyszert, a többi megfelelt az előírásoknak. A magyar szabványok egyébként a környező országokéhoz vi­szonyítva nagyon szigorúak. Azt azonban el kell mondani, hogy a permetezett zöldség­féléket és gyümölcsöket a pia­con kiszűrni nagyon nehéz, még akkor is, ha naponta el­lenőriznénk. A Zöldérttel és a nagybani eladókkal jó a kap­csolatunk. Ha nagyobb szál­lítmány érkezik, akkor azt a munkatársainkkal ellenőriz­tetik, hogy az permetezősze­rektől mentes-e, csak ezt kö­vetően szállítják a boltokba. Mostanában az ABC-'k is meg­vizsgáltatják a termelőktől közvetlenül vásárolt zöldséget, gyümölcsöt. A kistermelők kö­zül is sokan jelentkeznék még eladás előtt, hogy ellenőrizzük a. Pop^ájukot, uborkájukat, dinnyéjüket. Ezéket a vizsgá­latokat kifizetik, és papírral tudják igazolni, hogy vegy­szermentes a termésük. Sz. K. Ocsmányság... „Ha ez nem Magyarországon esett volna meg, akkor Mia­miban törtérthetett volna, az ott élő ellenforradalmárok lag- oosmónyobb pamflettjében jelenhetett volna meg” - olvashat­tuk tegnap a Magyar Nemzetben, mely a kubai pártlapnak, a Granmának válaszát közli a Nagy Gábor újságíró által közölt elemzéssel kapcsolatban, mely a kubai kábítószerügy hátterét fedi fel. A Granma-cikk utolsó mondata így hangzik: „Mi ku­baiak három évtizede harcolunk a közös ellenség rágalmai el­len, s ha most más földraljzi szélességről nyitnak össztüzet, a kubai nép tudni fogja, hogyan szálljon szembe vele." Egyértelmű fenyegetésről van szó, felhívtuk ezért Nagy Gá­bort, hogy megtudjuk, történt-e valami a Granma-válasz meg­jelenése óta? — Nem tudom, hogy a Magyar Nemzethez milyen reagálá­sok étkeztek, nem voltam azóta bent, én a Világgazdaságnál dolgozom. Annyi biztos, hogy nekem a kollégáimon kívül eddig még az üggyel kapcsolatban senki nem szólt. A Granmának abban igaza van, hogy nyugati forrásókra támaszkodtam, viszont úgy érzem azok meglehetősen hitelesek. Hogy félek-e egy eset­leges válaszlépéstől? Eddig nem fenyegették, nem követtek, nem vettem észre, hogy lehallgatnák a telefonomat, • remélem, hogy ilyesmire nem is kerül sor. Egyébként nem számítottam ekkora visszhangra, ez engem is teljesen meglepett . . . Bérünk Megérkezett a Központi Statiszta kai Hivatal megyei igazgatóságának jelentése 1989 első félévéről. Rész­leteit szombati számunkban megis­merhetik. Most egyetlen bekezdést emelünk ki: „A megfigyelt ágazatokban a foglalkoztatottak havi nettó átlag­bére 6922 forint volt, 17,5 százalék­kal több, mint az előző év azonos időszakában. A havi nettó átlagke­reset 7287 forint volt, növeekdése 13,6 százalék..," Hozzátesszük, a megfigyelt ága­zatokban (ipar, állami gazdaságok, kombinátok, mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek, kereskedelem) 121 153 ember adatai alapján ké­szült a jelentés. Megjegyzésünk: A nem megfi­gyelt ágazatokban (nyugdíjasok, egyes maszekok, s a többi) ettől a számtól lényegesen eltérő adatok tapasztalhatók. Az eltérés mínusz Ötven zsázaléktól plusz több ezer százalékig terjedhet. A KSH jelen­tésének ezt a bekezdését kérjük igy fogadni . . . Bejelentkezések Köztudott, hogy a hazánkba érkező külföldieknek bejelent­kezési kötelezettségük van. A részletekről kérdeztük Cserép Attilát, a pécsi rendőrkapi­tányság osztályvezetőjét:- A küföldiek be- és kiuta­zásáról szóló hatályos jogsza­bály értelmében a külföldi 'akcímbejélentésre köteles. En­nék teljesítési határideje, nem szocialista országokból érke­zők esetében a határbelépést és minden lakcímváltozást kö­vető 48 óra. Szocialista orszá­gokból érkező állampolgárok esetében ez a határidő 30 nap. A lakcímbejelentést a te­rületileg illetékes rendőrkapi­tányságon (illetőleg néhány nagyközségben a tanácson) személyesen, bejelentőlap ki­töltésével kell megtenni, amennyiben a külföldi magán- szálláson száll meg. A keres­kedelmi szálláshelyet igénybe vevő külföldi helyett a szállás­adó köteles a bejelentést el­intézni. Megjegyzésünk: örvendetes, hogy a korábbiakhoz képest több helyen és kevésbé rövid határidővel lehet már a kü*­Kéglizűr — Jöjjenek ki este nyolcra a Széchenyi térre, kétezer fős demonstrációt szervezek. A la- kósnélküliiek gondjaira akarom felhívni a figyelmet —, mond­ta szerda este egy férfihang a telefonba, majd letette a kagylót. Ha nem ismételte volna meg többször a hívást, tán nem is kezdünk gyanakodni, hogy blöffről van szó. Illetve, mint kiderült, nem egyszerű blöff­ről, hanem egy elkeseredett ember segélykiáltásáról. A történet röviden: X. Y. (hadd ne adjuk ki a ne­vét . . .), egy úgynevezett „lumpen" családtól megvásá­rolt egy lakrészt’ a Marx úton, csak az a baj, hogy tanácsi lakásról lévén szó, ilyesmire nincs lehetőség. A tanács a írendekezéseknék (megfelelően július második felében felszó­lította a lakrész elhagyására X. Y-t. Ezután próbálkozott ná­lunk. Bár sejtettük, hogy a de­monstrációra nem kerül sor, azért kimentünk a Széchenyi térre. Mi ott váltunk, X. Y. vi­szont a Marx úti kocsmában próbálta elfelejteni bánatát. Megjegyzésünk: Csak azt sajnáljuk, hogy Magyarorszá­gon 1989-ben sor kerülhetett ilyesmire. Lakás kellene. A gi- gantomániás beruházások és a fegyverek helyett... földieknek bejelentkezniük. Ugyanakkor várjuk az új út­levéltörvényt, amely remé­nyeink szerint további könnyí­téseket ad majd az örvendete­sen egyre nagyobb számban hazánkba látogató külföldiek­nek. Lapgazdaság MTI-hir: A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének elnöksége sze­rint az MSZMP álta alapított la­pok kiadói és fenntartói az átme­neti helyzetben csakis a megyei ta­nácsok lehetnek, megfelelő társadal­mi ellenőrzés mellett, a választá­son indulók esélyegyenlőségének biztosításával. Több független srervezet is köve­telte az elmúlt hetekben az MSZMP-től, hogy adja át a megyei lapokat a tanácsoknak, de a párt fővárosi illetékesei eleddig úgy nyi­latkoztak, hogy erről szó sem le­het. A MÚOSZ elnökségének állás- foglalási* viszont a szakma hivata­los véleményének tekinthető. Piti ZcCán megyei tanácselnök: - A megye tanácsi vezetésétől nem idegen az önálló lap gondolata. Egy esetleges átadás esetén a töb­bi tanáccsal együtt képessé tud­nánk válni az összmegyei érdeke­ket képviselő lapgazdai szerepkör­re. Ez a fenntartói váltás azonban nem lehet csak átmeneti időre szóló taktikai lépés, mint ahogy a MÚOSZ-állásfoglalás javasolja, ha­nem tartós, garanciákat is bizto­sító megoldást kell keresni. Az a véleményem, hogy a megyei tanács önálló lapgazdai szerepköre semmi­képpen sem helyettesítheti az ön­álló pártlapokat, tehát nem arra kell törekedni, hogy megszüntessünk egy pártlapot, hanem a többi pár­tot is olyan helyzetbe kell segíteni, hogy legyen önálló lapjuk. Hozzá­tenném: ez fordítva is igaz, a pár­tok önálló lapjai nem helyettesít­hetik a tanácsi önkormányzatok lapkiadási szándékait. Dr. Szirtes Gábor, a megyei párt- bizottság titkára: — Az időpontjá­ban jelenleg is bizonytalan válasz­tásokon induló politikai erők esély- egyenlőségének biztosítása szüksé­ges. Ezt azonban véleményem sze­rint nem a helyi MSZMP-sajtó át­meneti államosításának útján kell keresni, ahogy ezt a MÚOSZ el­nökségének állásfoglalása teszi. Márcsak azért sem, mert a helyi pártsajtó, például a Dunántúli Napló nem csupán az MSZMP tö­rekvéseinek, hanem a legkülönbö­zőbb helyi és regionális érdekek­nek, széles körű lakossági igények­nek egyaránt hordozója. A három­oldalú politikai egyeztető fórumo­kon, vagy a választásokon induló pártok közötti közvetlen előkészítő tárgyalásokon születhet megállapo­dás az esélyegyenlőség biztosításá­nak konkrét garanciáinak biztosítá­sáról a tömegkommunikációban or­szágos és helyi szinten egyaránt. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy ez a sajtó egészét állami-nemzeti eszközök, különböző pártok sajtója, ún. független médiák magában fog­lalják. Jelenleg azonban a prob­léma nemcsak poliitkai, hanem jo­gi szabályozása is előttünk áll. Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents