Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-07 / 185. szám

1989. július 7., péntek Dunántúli napló 5 Érdemek, bűnbakok A változás joga Vita, de miről? — A szócséplés ellen — A művészetet nem irányítani kell, hanem menedzselni Amikor nyilvánosságra került az MDF szándéka, hogy Aczél György országgyűlési képvise­lő viszahívását kezdeményezi, a Pécsi Művészeti Fórum nevű csoport - amely a különböző művészeti szövetségek néhány tagját és néhány művészbará­tot tömörít -, azzal az ötlet­tel állt elő, hogy pécsi művé­szek találkozzanak Aczél Györggyel, és beszélgessenek, vitatkozzanak az elmúlt évek kultúrpolitikájáról. Az ötletet felkarolta a Pécs Városi Párt- bizottság, színhelyül a Művé­szetek Háza kínálkozott. A zárt körűnek tervezett eszme­csere (ilyen minden szakmá­ban van) az esemény napján nyilvánossá vált azzal, hogy a Dunántúli Naplóban megjelent a rendezvény előzetes híre, be nne olyan nevekkel, akiket ° rendezők nem hívtak meg. Molnár Judit, a ház igazgató­ja el is határolta magát ettől. (Mi az előzeteshez az adato­dat a városi pártbizottságtól kaptuk.) Az „információs vá­kuumáért dr. Kottái Dénes el­ső titkár vállalta a felelőssé­get. A zárt körűnek tervezett rendezvény tehát nyitottá vált, °mi nem baj, mert a jelzettek közül sokan nem jöttek el, s akik eljöttek, azok sem erre készültek, és mert Aczél György sem lehetett jelen (infarktussal kórházban ápolják), az egész rendezvény célját tévesztette, es elég színvonaltalan vitába süllyedt. Bevezetőjében dr. Kottái Dé­nes felvázolta az 1956 utáni politikai helyzetet, és méltatta Aczél György kultúrpolitikai te­vékenységét. Kifejtette, hogy „tértől és időtől elszakítva”, ■■a későbbi szabadságfokkal" nem lehet megítélni őt. Itt Bencsik István szobrászművész közbeszólt: nem kell Aczélról hozsannákat mondanunk, ha­nem arra van szükség, hogy a Beszélgetés, eszmecsere révén tisztábban lássunk a mai za­varos helyzetben. így az elő- °dó csak címszavakban jelezte további mondandóját: pl. a három T (Tilt, Tűr, Támogat) gyakorlatát, és az Aczél elleni vádakat: hogy kozmopolita és nem a magyar művészetet tá­mogatta. Bencsikben — mint mondta - ez a szembeállítás rossz emlékeket ébresztett. Később a vita akörül for­gott, etikus-e fél évvel a vá­lasztások előtt visszahívni azt a képviselőt, akinek Pécs oly sokat köszönhet - illetve a képviselői munkát össze lehet-e keverni a kultúrpolitikai irá­nyító szereppel. Koltai, Ben­csik, Olasz István tanár és Zsikó János tanársegéd sze­rint nem. (Zsikó: „ne gyárt­sunk bűnbakokat, újabb kon­cepciós pereket!") Dr. Med- nyánszky Sándor könyvtárigaz­gató és Papp András tanár szerint viszont igen. Utóbbi be­jelentette: a képviselő felgyó­gyulásáig felfüggesztik a visz- szahívási akciót. Tóth Zoltán építész mindehhez azt fűzte hozzá: egy kultúrpolitikus ad­dig az, ameddig elfogadják. Aczél György pécsi érdemei nem maiak, hanem régebbiek. Egy pártonkivüli nyugdijas rokonszenvéről biztosította Aczél Györgyöt a Naplóban megjelent nyilatkozata alapján. Lantos Ferenc festőművész úgy látta, a kultúrpolitikai irányí­tás mechnizmusa volt rossz: az eredmények szinte ennek elle­nére születtek. Bükkösdi László tv-rendező a jó rendeletek és a cinikus kultúrpolitikai gya­korlat ellentmondására hívta fel a figyelmet, s kifejtette: a művészetet nem irányítani kell, hanem menedzselni. Lantos Fe­renc többekkel együtt felemel­te hangját az általános szó- cséplés, a hiábavaló viták el­len,. amelyek ma a közéletet uralják. Dolgozni kell, mond­ta, mindenki csinálja a maga dolgát. Ha mindenáron vitat­kozni akarunk, akkor a lényeg­ről beszéljünk: az oktatáspoli­tikáról, mert az csődben vari, pedig gazdaság, művészet, íz­lés, erkölcs, mind ezen alapul. Ebben mindenki egyet tudott érteni. És a heves, néha inge­rült vita Koltai Dénes zársza­vával ért véget: „adjuk meg mindenkinek a változás jogát". Ami, tegyük hozzá, sokat vi­tatott jog manapság. Aczél György pécsi választókerületében működő MSZMP Pártalap szervezetek titkárai közös tanácskozásokon állásfog­lalásukban érdemtelennek és megalapozatlannak minősítették oz MDF Pécs-Baranya megyei szervezetének országgyűlési kép- 'riselöjük_ lemondási követelését. Úgy vélik, ezzel nehezítik a Parlament munkáját. Véleményük szerint nem pontosan iSme- r’L Aczél Györgynek a választókerületben kifejtett tevékeny­egét. Úgy határoztak, hogy politikai eszközökkel meggyőzik ® választókerület állampolgárait, hogy ne támogassák az mDF kezdeményezését. Kedvezmények időseknek, törzsutasoknak íszi-téli utazási ajánlatok (Munkatársunk jelentése az IBUSZ badacsonyi sajtótájé­koztatójáról) Harminc országba kínál olcsó, és kevésbé olcsó, új es szokványos programokat oz IBUSZ tegnap bemutatott legújabb külföldi üdüléseket es utazásokat ismertető Programfüzete. Amint azt Szemenkár Erika, a legna- 9yobb magyar utazási iroda y^zetője elmondotta, az •BUSZ nemcsak a luxus­otok kedvelőire gondol, de pzokra a kis pénzű turistákra ■s. akik zömét ma már a nyugdíjasok teszik ki. Nem véletlen tehát, hogy 01 osztől-tavaszig érvényes Programok között az időseb- e* részére néhányat olcsób­bon kínálnak. Ilyen például a kiadvány 15. oldalán is­mertetett Zakopanéi üdülés. Ugyancsak kedvezményeket kínál az IBUSZ a törzsuta­sainak is. Ilyen lehetőségnek kínálkozik a pekingi szilvesz­ter, vagy a még szervezés alatt álló, de a programfü­zetben már szereplő, kará­csonyi és szilveszteri program a Kanári-szigeteken. De kü­lönleges csemegének számít az Indiai-óceán kis korall- szigeteire, a Seyőhelle-szi- getekre szervezett tizenhét napos üdülés is. A több mint hatvanolda­las, színes kiadványban ten­gerparti üdülések, hajókirán­dulások éppúgy találhatók, mint téli sítúrák, vórosláto- gatások, vagy körutazások. Hitel és kezesség Egy olvasónk arról pa­naszkodott, hogy hiába kért hitelt az OTP-nél, nem ka­pott kölcsönt, pedig a Ga­rancia Biztosító vállalta vol­na a kezességet. Sajnos egyre több hitelkérőt kell elutasítani, mert a bankok nem látják biztosítva a köl­csön visszafizetését. Az OTP Rákóczi úti megyei igazga­tóságán például naponta több kérelmező igényét nem tudják teljesíteni.- Mindenkinek kölcsön- zünk, aki jó adósnak lát­szik, s vissza tudja fizetni a kölcsönt úgy, hogy köz­ben a családja is megél — mondta Dér László, az OTP Baranya Megyei Igaz­gatóságának osztályvezető­je. - A kezesség csak biz­tosíték, ha a hitelkérőt va­lami baj éri, akkor legyen valaki, aki időben tud tör­leszteni. A Garancia Biztosító Rt.- vel aránylag kevés kezes­ségpótló biztosítást kötött az OTP. A megyében mind­össze 385 alkalommal fo­gadták el a Garancia ke­zességét. Talán nehézséget jelent, hogy a biztosítónak nincs apparátusa az adós­ság behajtásához. A bank­emberek a pénz forgási se­bességét tartják szem előtt, s ezért például az OTP Me­gyei Igazgatóságának kezes­ségpótló biztosításai közül a legtöbb - 100 darab fe­letti - szerződést az ötezer forintot nem meghaladó hi­tel esetében kötötték. P. E. MOM Gépipari Rt., Komló Önállóak lettek a MOM gyárai A MOM mint világszerte ismert márkanév fennmarad, bár a régi Magyar Optikai Művek június 30-ával meg­szűnt, s július elsejével a négy vidéki és az egy budapesti gyárból öt külön részvénytár­saság, illetve a kutatásfejlesz­tési és számítástechnikai vo­nalból két kft alakult. A köz­pont pedig vagyonkezelői konszernné vált.- Rákényszerült a vállala­tunk a szervezeti forma módo­sítására - mondja Füsz Tibor, a MOM Komlói Gyárából létrejött MOM Gépipari Rész­vénytársaság, Komló ügyvezető igazgatója -, ugyanis a gaz­dasági szabályozók következ­ményeként azonos termelés mellett az utóbbi pár évben radikálisan csökkent a nye­reségünk. Felismertük, hogy ezen csak úgy tudunk változ­tatni, ha piacközeibe . kerül mindegyik gyárunk, s az ön­állóság teljes körű lesz, meg­teremtve a termelésben az érdekeltséget és ezzel együtt a felelősséget! A szervezeti működési keret a szétválással adott, most az önálló egysé­geken múlik, hogyan töltik meg tartalommal. A MOM Gépipari Rt., Kom­ló alapitói: a MOM konszern, a MOGÜRT Gépjármű Kül­kereskedelmi Vállalat, az Or­szágos Kereskedelmi és Hi­telbank Rt. A megállapodás szerint a konszerntől az osz­talék döntő része fejlesztésre visszakerül a részvénytársasá­gokhoz és a két kft-hez. A félezer fővel termelő kom­lói gyár meghatározó tevé­kenysége a járműalkatrész­gyártás. A minőségi színvona­lat elismerik a nyugatnéme­tek, angolok, közel-keletiek is, egyébként nem keresnék meg a gyárat megrendeléseikkel. Így kerül például a nyugatné­met kereskedőházon keresztül a nevesebb márkájú gépjár­művekbe is Komlón gyártott fékkar. A termelés bővítését embert-időt-anyagot-energiát megtakarító célirányos fej­lesztésekkel kívánják megva­lósítani: Így azonos létszám mellett is a termelési volumen megtöbbszöröződhet. A piaci megoszlás: a ter­mékek 60 százaléka belföld­re, 30 szocialista, illetve 10 százalék tőkés piacra. A bel­földi és tőkés értékesítés ará­nya között terveznek átrende­zést, az utóbbi javára. Bel­piacon pedig a teherautók, targoncák, buszok mellett a személygépkocsik fékelemei­nek - így például a Ladák kerékfékhengereinek - a gyár­tásával jelennek meg, már ez évben. — A termelési oldalnak nem szabad megéreznie a váltást, zökkenőmentesen kell megrendelés szerint gyárta­nunk - hangsúlyozza Füsz Tibor. - Ugyanakkor a dol­gozóink az átalakulást köve­tően már tapasztalhattak ked­vező változást, hiszen július elsejével tizenkét százalékos alapbérfejlesztést hajtottunk végre. Magáról az rt.-ről, arról, hogy mit jelent önálló jogi személyként a működé­sünk, hogy milyen az új irá­nyító szervezet, júliusban munkásgyűlésen tartunk is­mertetést. De megjegyzem, hogy úgyszólván közgazdasá­gi vákuumban jöttünk létre, mert kormányszinten még min­dig nem tisztázott több kér­dés, például a vagyonkezelői szervezet milyensége, az osz­taléktulajdonlás, a menedzser­ellenőrzés, s nem rendezettek a részvény-osztalék-adózás-ka- mat közötti kölcsönhatások sem. L. Cs. K. Segít-e a lakosság a parkgondozásban? A Kertészeti és Parképítő Vállalat egyre nehezebben bir­kózik meg a rá háruló fel­adatokkal. A parkgondozás és a fenntartási munkák elvég­zéséhez közel kétszer annyi pénzre lenne szükség, mint amennyi rendelkezésre áll. A Városgondnokság kezde­ményezésére a közelmúltban tanácskozást tartottak arról, hogyan vonják be a lakossá­got a parkok tisztán tartásá­ba. Nagy segítséget jelentene, ha a lakók a nyári időszak­ban egy-egy vödör vízzel meg­öntöznék a fákat, vagy ha a levágott füvet összegereblyéz­nék és az utak mellé horda­nák. Jelentős segítség lenne, ha időnként a homokozókat is felásnák. A szakmai irányítást és a munkák megszervezését a Városgondnokság vállalná. A tanácskozásnak azonban volt egy nagy szépséghibája, épp azok nem jöttek el, akik a lakókat mozgósítani tudnák, a tanácskozási központok ve­zetői. A Városgondnokság a Kertészeti és Parképítő Válla­lat munkatársain kívül csak a Városszépítő Egyesület képvi­seltette magát. A téma azon­ban nem kerül le a napirend­ről, hiszen -nem mindegy mi­lyen környezetben élünk. A Pécs városi pártbizottság állásfoglalása A kongresszusi küldöttek megválasztásának elveiről és módszereiről Az MSZMP KB 1989. október 7-re összehívta a párt kong­resszusát. A kongresszusra Pécs városnak és környékének párt­tagsága 600 tagonként egy, összesen 19 küldöttet választhat. A küldöttválasztás elvei: minden párttag javaslatot te­het és jelölhető; minden párt­tag közvetlenül vegyen részt a választásban; a választási kampányban érvényesüljön az esélyegyenlőségi a párttagság előzetesen megismerhesse a jelölteket és politikai nézete­ket; a párton belül létrejött, nyilvánosan működő platfor­mok, a jelölésre jogosult szer­veken belül vegyenek részt a választásokban és támogatott­ságuknak megfelelően jussa­nak képviselethez; a város- környéki községek párttagjai önállóan - közvetlenül - vá­lasszanak küldöttet; a válasz­tások a párttagság ellenőrzé­se és észrevételezési jogosult­sága mellett történjenek, a vá­lasztási kifogásokat a pártbi­zottság választási munkabi­zottsága bírálja el; a válasz­tások során a július 15-i szer­vezeti állapotot kell alapul venni. A küldöttek jelölésének és választásának rendje: A jelölés rendje: A választás előkészítésére és lebonyolítására választási mun­kabizottságot alakítottunk. A városi pártbizottság választá­si munkabizottságának elnökét és tagjait a testület megvá­lasztotta, elnöke Radnóti Já­nos. A vállalati, intézményi, hi­vatali, lakóterületi pártbizott­ságok önállóan döntsenek munkabizottságok létrehozá­sáról, az alapszervezeteknél ezt a feladatot a vezetőség is el­láthatja. Jelölteket állíthatnak az MSZMP Pécs városi testületéi és szervezetei (alapszerveze­tek, pártbizottságok). A jelölt­állításban a pórttestületék és szervezetek szabadon szerve­ződhetnek, kapcsolatot, együtt­működést alakíthatnak ki egy­mással. Kérjük a párttagságot, olyan jelöltet támogasson, aki azo­nosul az MSZMP megújulási programjával, tudja képviselni a tagság, a város, a községek érdekeit. Rendelkezzen kellő politikai tájékozottsággal, vi­takultúrával. Vállalja a nyil­vánosság előtti politizálást. A jelölés időszaka július. A jelöltek személyét, főbb ada­tait, a jelöltállítás indokait jú­lius 28-ig kérjük megküldeni a városi pártbizottság válasz­tási munkabizottságához. A választási munkabizottság a jelöltek jegyzékét július 31- én megküldi a pártszerveze­teknek. A jelöltek személyét, politi­kai nézeteit - az esélyegyen­lőség biztosításával - ismer­tetni kell a párttagsággal: a helyi tv, rádió, sajtó; a városi pártbizottság e célból készí­tett kiadványa; a politikai köz­pontokban tartott fórumok; egyéb, a jelölt, illetve a párt­szervek és -szervezetek által szervezett viták, találkozások segítségével. A választási kampány augusztus 1-től augusztus 31 -ig ta rt. A küldöttek személyéről a párttagság pártszavazás útján dönt. A városi választási mun­kabizottság szavazólapot ké­szít, mely tartalmazza ABC sorrendben a jelöltek nevét. A városkörnyéki községekre kü­lön szavazólap készül. Az alapszervezeteknél biztosítani szükséges, hogy ezen idő alatt valamennyi párttag élhessen szavazati jogával. MSZMP Pécs Városi Bizottsága Nem különösebben szükséges, mégis megpróbálom megin­dokolni, miért adtunk szívesen helyt az MSZMP Pécs Városi Bizottsága által jóváhagyott kongresszusi küldöttválasztási el­veknek. Mindenekelőtt érdemes megjegyezni, hogy az MSZMP októ­berben esedékes kongresszusára majd ezérötszáz küldöttet választanak szerte az országban. Közülük — az elfogadott 600 párttag, egy küldött elv alapján — a baranyai megyeszékhely­nek és a városkörnyéknek, mint olvashatták, 19 hely jut. Nem kívánok pécsi példáról beszélni, csupán azt szeretném, ha az ország valamennyi pontján hasonló komolysággal fog­lalkoznának azoknak az embereknek a kiválasztásával, akik az MSZMP talán sorsdöntő kongresszusán képviselnek több mint hétszázötvenezer embert közvetlenül, hazánk lakosságát pedig közvetve. Ismeretes, hogy az MSZMP KB meghatározta a küldöttvá­lasztás elveit, alternatívákat, választási lehetőségeket is hagy­va az egyre nagyobb szerephez jutó helyi pártszervezeteknek. Az ismertetett állásfoglalásból is kiderül, hogy Pécsett lega­lább is, minden párttagnak meg lesz a lehetősége, hogy el­döntse, ki képviseli az MSZMP legmagasabb fórumán. Ismerve a mostani pártviták jórészét, biztos vagyok abban, hogy „ezernyi" név kerül abba a nagykalapba, amelyből vé­gül is — szakemberek közreműködésével — kiderül, kik kép­viselik Pécs párttagságát a kongresszuson. A megjelenő pécsi választás-tervezet csak példa, a kongresz- szus csupán egy küszöb, amelynek átlépésével közelebb kerül­hetünk a nemzeti közmegegyezés békés megvalósításához. Első ránézésre a tervezet igazán pontos menetrendre épül. A mögötte rejlő, országosan is figyelemre méltó kompromisszu­mokat csak a kongresszuson értékelhetjük. A küldöttek kivá­lasztásának menetében telán fel sem tűnik, hogy Pécsett — felhasználva a központi bizottság irányelveinek egyik válto­zatot közvetlenül szavazhat mindenki, és hogy a lehető leg- későbbi időpontban, szeptember első hetében lesz végleges a küldöttek névsora. Az ember sokszor azt hinné, hogy nem érdekes ez az egész. Megy a kongresszusra, akit kijelölnek, csinál aztán majd úgy, ahogy ott látja, aztán meglátjuk. Én úgy gondolom, vala- érdeke, hogy hasonló módon komolyan vegyük a küldöttek megválasztását saját lakókörzetünkben, aztán... Szóval aztán meg ne feltétlen hibáztatni kezdjük azt, aki a mi esetleges akaratunkból képviselt bennünket a kongresszuson, mert nem a kongresszus a fontos, hanem az azon hozott ha­tározatok megvalósításának gyakorlata. Ebben pedig valamennyien érdekeltek lehetünk, bármely párt tagjának is vallhatjuk magunkat. Bozsik L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents