Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-07 / 185. szám
2 Dunántúli napló 1989. július 7., péntek Búcsú Kádár Dánostól Gorbacsov beszéde az Európa Tanácsban Életének hetvenhetedik évében elhunyt Kódár János. Fájdalommal és őszinte tisztelettel adózunk emlékének, mint utódok, akiknek egy nagy életművet kell végső számadásra bocsáj- taniuk. E pillanatban olyan embertől búcsúzunk, aki a munkásmozgalom és a nemzet ügyét azonosnak érezte, tudta, s a körülmények felmérésével — szem előtt tartva, hogy a politika a lehetőségek tudománya — ezt az ügyet szolgálta. Számára a nemzet szolgálata azt jelentette, hogy a magyarság ügye elválaszthatatlan a nemzetközi haladás szolgálatától. Csermanek János néven 1931-ben kapcsolódott be az illegális kommunista párt tevékenységébe. 1942-ben a párt Köíponti Bizottságának tagja, 1943-tól titkára. Tevékenységének elválaszthatatlan része a Békepárt megalakítása. Ez volt az egyik kommunista kísérlet a második világháború elvadult közegében a nemzeti ösz- szefogást szolgáló népfront megteremtésére. Amíg lehetett. aktív részvevője volt az ellenállásnak, majd letartóztatták. 1944 novemberében megszökött, és a magyar ellenállási mozgalom egyik fontos irányítója lett. 1945-től o pártélet vezető posztjain dolgozott. Volt a budapesti pártbizottság titkára, 1948-tól az egyesült munkáspárt főtitkár-helyettese. 1951- ben — hamis vádak alapján - letartóztatták. 1954-ben szabadult. Ám sokáig csupán másodrendű tisztségekben működhetett. 1956-ban a párt vezetője lett. A történelem és az egyén viszonya - bárkiről legyen is szó - sokkal bonyolultabb kapcsolat, mintsem néhány sorban végleges ítéletet lehetne mondani a körülményekről, a tettekről és azok következményeiről. Olyan életpályáról kell szólnunk, amely csaknem három és fél évtizeden át nagymértékben meghatározta az ország történelmét. Kádár János olyan személyiséggé vált a nemzetközi politikában is, akinek véleménye sokat számított, s figyelembe vették. Mégpedig azért, mert az, amit kádárt stílusnak neveztek, sok mindenben szakított a szektásdogmatikus elvekkel és gyakorlattal, a mondvacsinált ellenségképpel. A jelmondat, amely szerint „aki nincs ellenünk, az velünk van" tömör kifejezője szemléletének. Ennek alapján jöhetett létre a fő kérdésekben hosszú időre a nemzeti közmegegyezés. Ugyanez a felfogás alakította ki már akkor a kormányzat nemzetközi politikáját; ez munkált a megélénkült magyar diplomácia részéről a helsinki értekezlet előkészítésében, létrejöttében, s utána a folyamat továbbvitelében; ez hozott megbecsülést a Magyar Népköztársaságnak szövetségesei körében és mindenütt — Moszkvától a nyugateurópai és harmadik világbeli fővárosokon át a Vatikánig -, ahol Kádár János szívesen látott vendég volt. „Szélárnyékban élünk - mondotta volt Illyés Gyula, akivel jó néhányszor vitatkozó-baráti módon találkozott. Ez a „szélárnyék" azt jelentette a magyar társadalomnak, hogy az 1956-os nemzeti tragédia és az azt kísérő nagy nemzetközi figyelem elültével, az elszigetelési kísérletek megszűntével végre magára találhatott, s nekikezdhetett önmegvalósításának. Nem tagadjuk: ezen a nehéz úton voltak tévedések, fájdalmas meghátrálások is. De ki feledhetné, hogy amikor Nyikita Hruscsov leváltása után Kádár János megérkezett Varsóból a Nyugati pályaudvarra, töretlen elvhűséggel újra, nyomatékosan kiállt az SZKP XX. kongresszusának eszmél mellett, amit akkoriban sokan kétségbe vontak. A XX. kongresszus szellemisége vált tetteinek iránytűjévé. Kádár János éveket töltött ártatlanul börtönben, személyesen megszenvedte a törvénysértéseket. De számára, mint mindig, nem a személyes sérelem, hanem a közösségi gondolat, a dolgozó emberek ügye volt a legfontosabb. Legyen a szocializmus emberarcú. Olyan országra vágyott, amelyben a különböző világnézetű emberek egyformán honra lelhetnek. Gazdasági és társadalmi megújulásra a fejlett Európához közelítő reformokra törekedett, s ezért dolgozott. Magyarország ezekkel a nagyszabású reformgondolatokkal vonta újra magára a külföld figyelmét. Tette mindezt olyan nemzetközi környezetben, amelyben az ilyen törekvéseket nem övezte osztatlan rokonszenv, megbecsülés. A megtorpanásnak, a felemásságnak éppen ez volt egyik mehatározója. Az idő s vele az MSZMP sok tekintetben meghaladta Kádár János politikusi életművét. Az ő igazságot követelő örökségének szellemében ezt a fájó tényt ki kell mondanunk. A politikusok sorsa ez, mindemellett vitathatatlan,- hogy személyisége idehaza ugyanúgy, mint a nagyvilágban hosszú időszakon ót a humánus szocializmus törekvéseivel kötődött össze. „Az utóbbi évtizedekben volt rá példa, hogy valaki — a mindenkori adott feltételek közt - a legjobb elérésén fáradozott. Mai szemszögből ez éppen Kádár Jánosra vonatkoztatható, aki az akkori helyzet realitásairól kialakított ismeretei alapján a lehető legjobbat cselekedte. Kádár nevéhez nemcsak az fűződik, hogy lebontották gz ellenségképeket, hanem az is, hogy jelentős lendületet kapott a katonai tömbökön túlmutató európai együttműködés. Ezeknek az erőfeszítéseknek a sikere váratott magára, ám végül mégis elérkezett." Willy Brandt, a Szocialista In- ternacionálé elnöke mondotta róla ezeket a szavakat. Kádár Jánost fájdalmasan súlyos konfliktusokba sodorta az élet, a történelem. A történelmi kihívásokkal szembenézett, olyan emberként, oki felismeri az adottságokat, nem feledkezik meg önmaga felelősségéről, s a lehetőségek közül a legjobbak kiválasztására törekszik. Nem tört mindenáron a népszerűségre, olyannyira nem, hogy amikor a nemzet érdeke azt kívánta, népszerűtlen döntéseket is vállalt, bízva abban, hogy a magyar nép később megérti őt. Csábítás akadt elég, de ő mégsem engedett ezeknek: a személyi kultuszok újra kivirágzó korszakában szerényen, természetétől és politikai bölcsességéből következően, hacsak lehetett, igyekezett háttérben maradni. Politikai működésében összegződtek azoknak az erőknek és embereknek a törekvései, akiket ő szövetségesként kívánt látni, és meg tudott nyerni egy boldogabb Magyarországért. „Szeretni a hont gyakran oly nehéz: / Ha bűnbélyeg sötétül homlokán, / Gyarló erényünk öntagadni kész, / Mint Péter a rettentő éjszakán. / Oh, értsd meg a szót: fényben vagy homályon - / De kishitűvé szent imád ne váljon!” Rímelnek Arany János szavai Kádár János életművére is. A haza szeretete vezette tetteiben. Egy olyan korszakban vállalt emberfeletti közösségmentő feladatot, amikor erre nemigen akadt más vállalkozó. Sosem tagadta meg önmagát. A tisztességes politikus kompromisszumokban is képes gondolkodni. A történelem ítélőszéke előtt azonban az elvek megőrzésének hatékonysága és a kompromisszumok időlegességének aránya dönt. Halála óráján ne féljünk elismerni érdemeit. Ne féljünk vitatkozni örökségével, s elvetni belőle azt, ami nem bizonyult időállónak. De ne féljünk tovább folytatni arra érdemes politikai gondolatait. A mai és a jövendő társadalmi közmegegyezéséhez csakis a vitákban kialakuló egyetértés útján juthaturflc közelebb. Őszintén hisszük, hogy az a Kádár Jánost megillető igazi kegyelet, a reá való méltó emlékezés, ha szembenézünk múltunkkal, jelenünkkel, jövőnkkel. Nyers Rezső Grósz Károly Németh Miklós Pozsgay Imre A nemzetközi sajtó az elhunyt Kádár Jánosról A hírügynökségek részletesen ismertették az elhunyt politikus életrajzát és politikai pályafutását. Az első értékelést Kádár János politikai szerepéről a Reuter brit hírügynökség budapesti irodája adta. A többi nyugati hírügynökséghez hasonlóan, a nemzetközi jelentőségű pályafutás kezdetét a Reuter is 1956-tól számítja. Fogalmazása szerint Kádár János, akit „a magyarok jó része árulónak tartott az 1956-os felkelés leverése után", fokozatosan tekintélyt szerzett azzal, hogy Magyar- országon a legliberálisabb és legnyitottabb társadalmat teremtette meg Kelet-Európábán. Valamennyi nagy nyugati hírügynökség néhány perccel az MTI közleménye után gyorshírben jelentette, hogy elhunyt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt volt elnöke. A szocialista országok hírügynökségei közül elsőként az NDK távirati irodája, az ADN közölte a hírt. A TASZSZ szovjet hírügynökség egy órával Kádár János elhunyta utón számolt be a magyar vezető haláláról. Bizottság alakult Kádár János temetésére A Magyar Szocialista Munkáspárt Elnökségének dönté* se alapján bizottság alakult Kádár János temetésének megszervezésére. A bizottság tagjai: Nyers Rezső, az MSZMP plnöke, a bizottság elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Pozsgay Imre államminiszter, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A bizottság a temetés időpontját, helyét és a kegyelet nyilvánításának módját nyilvánosságra hozza. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke csütörtökön befejezte franciaországi látogatását. Délelőtt még egy, utolsó megbeszélést tartott Francois Mitterrand elnökkel, majd Stras- bourgba repült. Mihail Gorbacsov az átfogó európai egység megteremtését, „közös európai házunk" felépítését szorgalmazta Stras- bourgban az Európa Tanács parlamenti gyűlése előtt. Gorbacsov részletesen kifejtette az új szovjet külpolitikai gondolkodás alapelveit és közölte, hogy a Szovjetunió kész csatlakozni az Európa Tanács több konvenciójához. A fennállásának 40. évfordulóját ünneplő Európa Tanács, a legrégibb nyugateurópai politikai szervezet most először üdvözölte szocialista ország elnökét az Eu- rópa-palotában. A parlamenti gyűlés — a 23 tagország törvényhozásaiból delegált testület — svéd elnöke, Anders Björck méltatta e premier jelentőségét, és emlékeztette a képviselőket, hogy a gyűlés nemrég különleges meghívotti státust biztosított a Szovjetuniónak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Jugoszláviának. Hangoztatta, hogy az Európa Tanács alapelvei a törvényesség, a politikai pluralizmuson alapuló parlamenti demokrácia és az emberi jogok biztosítása. „Ideje felismerni, hogy Euróoa az Atlantióceántól az Urálig terjed" — mondotta és az Európa Tanács országai készek munkálkodni közös európai házunk felépítésén. A rendkívüli ülésen megjelent Catherine Lalumiere asz- szony, az Európa Tanács nemrég megválasztott főtitkára, és Thorvold Stoltenberg, az Európa Tanács brüsszeli bizottságának elnöke. A ma- qvar Országgyűlés képviseletében dr. Horváth Jenő, parlament ¡jogi, igazqatási és igazságügyi bizottságának tagja, az IPU magyar tagozatának ügyvezető alelnöke vett részt. A szovjet államfő mintegy félórás beszédében egyebek között leszögezte: — A közös európai házunk fogalma kizárja a fegyveres összecsapás minden eshetőségét, az erőszakhoz, vagy azzal fenyegetéshez való folyamodást, nevezetesen azt, hogy eqyik szövetség katonai erőt alkalmazzon akár a másik ellen, akár a saját szövetségén Felül, akár másutt. E fogalom azt sugallja, hoqy az elrettentés doktrínáját a mérsi'.let doktrínájával kell felváltani. A nagy tetszéssel fogadott beszéde után Gorbacsov rövid megbeszélést folytatott Lalumiere asszonnyal, majd elutazott Franciaországból. Nagy Imre és társai nem követtek el bűncselekményt A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa csütörtöki nyilvános ülésén tárgyalta a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügyben a legfőbb ügyész törvényességi óvását. A héttagú testület az óvást alaposnak találta, s annak helyt adott. Határozatában megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának 1958-ban hozott ítéletei törvénysértők, ezért ezeket hatályon kívül helyezte; Nagy Imrét, dr. Donáth Ferencet, Gí- mes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maiéter Pált, Kopácsi Sándort, dr. Szilágyi lózselet, dr. Jánosi Ferencet és Vásárhelyi Miklóst az ellene emelt vádak alól felmentette. Az Elnökségi Tanács ülését — a hazai és külföldi sajtó tudósítóinak élénk érdeklődése közepette - dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke nyitotta meg a Legfelsőbb Bíróság dísztermében. A széksorokban helyet foglaltak a perben halálra ítélt és kivégzett, illetve a szabadulásuk után elhunyt személyek hozzátartozói. A per ma még élő két szereplője, Kopácsi Sándor és Vásárhelyi Miklós számára előkészített két szék azonban üresen maradt. Elsőként dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese ismertette a legfőbb ügyész törvényességi óvását, amely az eredeti ítéleteket is tartalmazta. Az óvás leszögezi: a megvádolt személyek azon magatartása, hogy egymással kapcsolatban álltak, különböző politikai tartalmú vitákat folytattak, Nagy Imre és mások írásműveit megvitatták, távolról sem jelentette, hogy az államrend megdöntésére szervezkedtek. A fennálló társadalmi rend hibáinak kritkája, az ezzel kapcsolatos útkeresésre vonatkozó viták - különösen abban az esetben, ha azok a valódi helyzetből indulnak ki, és az alkotmány által meghatározott társadalmi rend keretei között keresik a megoldásokat - nem valósítanak meg állam elleni bűncselekményt. A legfőbb ügyész óvásában szükségesnek tartotta, hogy az Elnökségi Tanács elvi tételként állapítsa meg: hogy valamely, akár hatalmon lévő, akár más párt tevékenységének bírálata, ideológiai vagy politikai nézeteinek megvitatása, a pártok közötti viták értékelése nem a büntetőjog feladata. Ugyancsak nem büntetőjogi kérdés - különösen rendkívüli körülmények között nem - egy adott kormány tevékenységének megítélése. Mindezek alapján a legfőbb ügyész indítványozta, hogy az elnökségi tanács helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéleteket, s az elítélteket mentse fel az ellenük emelt vádak alól. A védőbeszédek után az elnökségi tanács összeült. A határozatot - amely hatályon kívül helyezi a törvénysértő ítéleteket, s az érintetteket felmenti az ellenük emelt vádak alól — délután dr. Szilbereky Jenő hirdette ki, s indokolta meg. Elmondotta: a testület elsősorban azt vizsgálta, hogy az elítéltek elkövették-e a terhűkre rótt bűncselekményeket. Megállapította: Nagy Imre és társainak tevékenysége alkotmányos keretek között maradt, nem irányult a népi demokratikus államrend megdöntésére. Dr. Szilbereky Jenő hangsúlyozta: valamely kormány alkotmányos keretek közötti hivatali működésének megítélése nem büntetőjogi kérdés, a kormányzati tevékenység során elkövetett hibák, a működésre vonatkozó szabályoknak a szükséghelyzet miatti, vagy enélkül való megszegése nem állam elleni bűncselekmény. Emlékeztetett arra, hogy Nagy Imre október 24-től az ország törvényes miniszterelnöke volt, s a per több szereplője tisztséget viselt kormányában. A számos eljárási szabály- sértésen túl utalt a magyar— iugoszláv egyezményre, amelyben a magyar kormány ígéretet tett arra, hogy Nagy Imre és társai ellen nem indítanak büntetőeljárást. * A koncepciós perek áldozatainak anyagi kártérítéséről az a készülő új törvény rendelkezik majd, amely átfogóan szabályozza az akkor elítéltek anyagi és erkölcsi rehabilitációjának részleteit. KlOSZ-hírek RENDEZVÉNYEK: Felhívjuk minden kisiparos figyelmét, aki kereskedelmi bolthá- lóiatban értékesíthető termékkel rendelkezik, hogy 1989. július 11-én (kedden) az iparosházban — bemutatóval egybekötött - üzleti megbeszélést tartunk. Felvilágosítás: 27-800-as telefonon a szolgálati iroda vezetőjénél. Július 17-én (hétfőn) 16 árától a KIOSZ Baranya megyei kisipari innovációs klub taggyűlést tart az iparosház oktatótermében. A rendezvényen az Új, korszerű kisüzemi termek-, technológia-, szolgáltatásfejlesztés, 1989. cimü pályázattal összefüggő konkrét tennivalók megbeszélésére kerül sor. Várjuk a termékelőállitá kisiparosok és más magánvállalkozók megjelenését. Július 31-én (hétfőn) 16 órától az iparosház szokosztálytermében (Pécs, Rákóczi u. 24-26.) megyei kisipari kézműves tanácsülés lesz. ÉPÍTŐIPAROSOK FIOVELMÉBE: Az OKISZ Szervezési és Számítástechnikai Vállalat által meghirdetett Normagyűjtemény nem azonos a KIOSZ országos központ által megrendelt Kisüzemi termelők építőipari normagyűjteményével. A FŰTI által készített kiadvány felel meg leginkább a kisipari sajátosságoknak, igy ezt javasoljuk megvásárolni. Augusztustól kapható lesz a KlOSZ-alapszervezet- nél. Az alapszervezetek előjegyzést is felvesznek. A pécsi alapszervezetnél (ipa- rosház, Rákóczi u. 24-26.) 1989. július 20-ig fogadnak el előjegyzést. A Normagyűjtemény 5 kötetben jelenik meg. I. kötet: Építési munkák. II. kötet: Szakipar I., III. kötet: Szakipar II., IV. kötet: Gépészet. V. kötet: Villanyszerelés. Sorozatár kb.: 1600 Ft (kötetenként 200-400 Ft között). EGYÉB: Várjuk azok jelentkezését a KIOSZ pécsi szállítók alapszervezeténél, akik akár személy-, akár árufuvarozóként ebben az évben kezdték tevékenységüket és még nem végezték el a kötelező szakmai tanfolyamot, vagy még ezután kívánnak iparjogosítványt kiváltani. Jelentkezés a szállító alap- szervezetnél, Pécs, Rákóczi u. 24-26. ' Várjuk szállitóiparosaink jelentkezését számítógépes adókönyvelésre alapszervezetünknél. PM- APEH engedéllyel kedvező áron végezzük könyvelését. Értesítjük személyszállító iparosainkat, hogy 1989. június 1-jétől 5 Ft költségátalányt számolhatnak el. Tájékoztatjuk az utazóközönséget, hogy az alábbi személyszállítók napi 24 órában állnak rendelkezésükre. Előrendelést is elfo- godnak, szükség esetén nagyobb komfortfokozatú gépkocsikkal is szolgálnak. *T 7-es taxi — telefon: 25-555. Baranya taxi - 41-333. Mecsek taxi - 41-222. Kékfehér-kockás taxi - 41-444. Pécs, 1989. július 4.