Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-03 / 181. szám

1989. július 3., hétfő Dunántúlt napló 3 A díjkiosztó ünnepségen részt vevő bábosok egy csoportja Befejeződött a pécsi bábfesztivál Szakmai értékeléssel és oklevelek átadásával befeje­ződött a nyolcadik nemzetkö­zi felnőtt báibfesztivál Pécsen. Vasárnap délelőtt az Ifjúsági Házban találkozott a nyolc­tagú nemzetközi zsűri a fesz­tivál hazai és külföldi részt­vevőivel. Dr. Szilágyi Dezső, az UNI­MA, a Nemzetközi Bábmű­vész Szövetség magyar tago­zatának vezetője „nagy nem­zetközi hírűnek" minősítette a pécsi fesztivált, és a korábbi- óiknál magasabb színvonalú­nak látta a mostanit. „Korunk nyitottabb a kultúra befoga­dásában, de zártabb a kul­túra támogatásában”, mond­ta, és megköszönte Pécsnek a vendéglátást, az anyagi tá­mogatást. Az UNIMA nemzet­közi szakbizottságaként műkö­dő zsűri egyébként bábjáté­kos enciklopédiát szerkeszt, ehhez is gyűjtött anyagot itt. Ezután a zsűri egyes tagjai mondták el véleményüket a sokszínűnek és kiválónak ér­tékelt mezőnyről, amelyben régi témák találkoztak új technikákkal, s amely stílu­sokban, irányzatokban igen változatos volt. Szó esett a Régi témák, új felnőtteknek szóló bábjátszás néhány elméleti kérdéséről is. A pécsi fesztiválon nincse­nek díjak, helyezések, de az UNIMA magyar tagozata okleve­let alapította legjobbak számá­ra. Az idén négyen kaptak ilyet: a Pinokkio együttes (Lengyelország), a Pazardzik Bábszínház (Bulgária), a Ponnalal’s Puppets (Svájc) és a Voronyezsi Bábszínház (Szovjetunió) — ez utóbbi ki­emelt nagydiplomát. Ismeretes, hogy a mostani fesztivál megrendezését sok vállalat, intézmény és magá­nos segítette, az ő ajándék­tárgyaikat is most adták át. (Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat, Mecseki Kultúrpark, Nyári Színház, Czizmadia László grafikus, Szatyor Győ­technikák ző grafikus, a Sütőipari, a Köztisztasági és Útkarbantar­tó Vállalat, a Hungarhotels, a Zsolnay gyár, az MDF pé­csi szervezete, a Mecsek Fűszert és Bencsik István szobrászművész.) Végül Meze; József, Pécs Város Tanácsa művelődési osztályvezetője zárta be a fesztivált. Elmondta: a ren­dezvényt a Művelődési Mi­nisztérium, a megyei és vá­rosi tanács is támogatta, de Pécs polgárai is kivették ré­szüket o vendéglátásból fel­ajánlásaikkal. Átadta a báb­művészek számára létesített Bfattner-díjat Sík Teréz báb- tervező-rendezőnék és Vízvári Lászlónak, az Astra bábegyüt­tes vezetőjének. Miből vehetünk videót és miből nem? A benzinpénz csak benzinre költ-hefő — Kiugrottunk Becsbe a szabadságunk alatt >— meséli az is­merős házaspár — és csúnyán pórul jártunk. Magunknak és lányunknak /kiváltottuk a valutát, és a pénzen vettünk egy Styhl-fűrészt, meg egy videót. Amikor vámoltatni akartuk, de­rült ki, hogy az utazási valutakeretünket nem használhattuk volna ifel vásárlási 'célra. Ezért a két cikket vagy vissza kell vinnünk Bécsbe eladni, vagy fel kell ajánlanunk a Centrum Áruháznak, 80 százalékos vámmal. családi vállalkozás Gyümölcsfák alatt a sátrak A kellemesnek ígérkező ki­rándulás nagybn kellemetlenül végződött tehát. A házaspár jóhiszeműen járt el, vagyis nem szerzett hamis ajándéko­zási okiratot, vagyis a férj, aki hivatásos gépkocsivezető, nem rejtette el a vásárolt árut. Jóhiszeműen, de áthág­tak egy olyan vám- és deviza- jogszabályt, amit még napja­inkban is kijátszhatnak azok, akiknek a bécsi túrák komoly haszonnal kecsegtető üzleti utakat jelentenek. Esetük bemutatását figyel­meztetőül szánjuk. Esetükre rákérdeztünk a Vám- és Pénz­ügyőrség Baranya Megyei Pa­rancsnokságán. Megtudtuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank devizajogszabálya szerint az utazásra, üzemanyagra kijelölt valutakeret nem forditható másra, csak erre a célra. A házaspár és leányuk által be­mutatott, hivatalosan felvett valutakeret, ha abból levon­juk az üzemanyag árát, nem fedezi a két vásárolt cikk ösz- szegét. A vámosok ezért nem tudják engedélyezni a két árucikk vámkezelését. E hely­zetben két dolgot lehet tenni az előírások szerint: vagy visszavinni az árut Bécsbe, vagy felajánlod értékesítésre a Centrum Áruháznak, 80 szá­zalékos vámmal - vagyis óriási ráfizetéssel. Megjegyez­zük, hogy a korábbi 50 szá­zalék emelkedett az új ren­delkezésekkel 80 százalékra. Kende Ernő ezredes, me­gyei parancsnok sajnálattal tapasztalja, hogy az eddigi propaganda még nem volt elég hatásos. Hogy az Auszt­riába utazó magyarok még mindig nem utazni, világot látni mennek el, hanem pénzt költeni. Ez is érthető, mondja Kende Ernő, mindaddig, amíg hazánkban nem a kínálati, hanem a keresleti piac a .jel­lemző. A Magyar Nemzeti Bank deviza- és vámjogsza­bályainak megsértése ma a fenti kellemetlen következmé­nyéket vonhatja maga után. Ha több lesz a Sztráda Ská­lához hasonló valutás üzlet, amelyben idehaza lehet meg­venni a keresett cikkeket, ga­ranciával és azoknál a távol­keleti termékeknél jobb minő­ségben, mint amilyenekkel a múlt évek bevásárlói elárasz­tották az országot, ha ideha­za kedvezőbb lesz a kínálat, akkor nem a bécsi kereskedők járnak igazán jól, hanem a magyar vásárló. Neki, a jog­szabályokban járatlan állam­polgárnak pedig addig is oda kell figyelnie: hogyan és mennyit költ vásárlásra a hi­vatalosan rendelkezésére álló valuta keretből. A „Família” Sosem voltak még kem­pingben, lakókocsit belülről tavaly láttak először, mikor az egyik finn házaspár behívta őket egy pohár vodkára. A járatlanság azonban egy pil­lanatra sem akadályozta Erős Pétert és családját abban, hogy beleváganak elképzelé­sük megvalósításába, egy ma­gánkemping létrehozásába. Pécsett, a Gyöngyösi István utca 6. számú családi házhoz tartozó 700 négyszögölnyi te­rületen — a 27-es busz Va­dász utcai végállomása és a Puskin tér által határolt rész közelében —, június 1-jétől augusztus 31-ig nyitvatartó, 40—45 személyes, méltányos árfekvésű kemping üzemel. A Szentlőrinci „Újhelyi Im­re" Mezőgazdasági Szakközép- iskolában tanító mérnök-tanár és felesége hét évvel ezelőtt kezdett az ötlet megvalósítá­sához. Akkor számolták fel a kardvirág kertészetüket, amely­ből a kempingkialakítás alaptőkéjét gyűjtötték. Az en­gedélyeztetéssel telt a legtöbb idő - három év -, két év alatt megépítették a családi házukhoz csatlakozó kiszolgá­ló épületrészeket és tavaly nyáron egy hónapig már fo­gadtak is vendégeket. A várost átszelő 6-os főút­tól a kempinghez vezető, 100 méter hosszú utat kaviccsal le­szórva ők portalanítottók. Ugyanilyen hosszú, kavicsút szalagozza a kemping terüle­tét, amely összhatásában olyan, mint egy gyümölcsös­kert. A bejárattól siheder dió­fák szegélyezik az utat, a la­kókocsik és sátrak fölé pedig cseresznye-, meggy- és kajszi­fák lombja borul. A büfé és a reggeliző épületét most for­málódó, ívelt rózsalugas vá­lasztja el a sátrak és a ki­lenc lakókocsi helyétől. A Famíliá-t az Erps és a Károlyi csalód üzemelteti. Erős Péter és felesége a kem­pinget, a lányuk és vejük, vagyis a Károlyi házaspár pe­dig a büfét. A lányuk erre a három hónapra megszakította a gyedet, az egyéves Szilvesz­terrel a nagymama foglalko­zik. Mindegyikük pontosan tudja, mi a feladata, és min­dent egymást segítve csinál­nak, kivéve az éjszakai ügye­letet. Erre a férfiak vállal­koztak. A tavalyi egyhónapos nyit­va tartáskor itt járt vendégeik közül van, aki már visszatért, s egyre több az olyan ven­dégük, akik barátaik, ismerő­sek ajánlása nyomán választ­ják ezt a kempinget. Főként holland, finn, nyugatnémet, osztrák, lengyel és természe­tesen magyar turisták érkez­nek hozzájuk. Németül, an­golul és oroszul beszélnek velük. Pénzszerzés, a vállalkozási hajiam kiélése és nem utolsó­sorban a más nemzetekhez tartozók megismerése vezérli őket. így összegzi indítékaikat és céljaikat Erős Péter, aki egy percig nem foglalkozik azzal a gondolattal, hogy fel­adja hivatását, a tanári pá­lyát. felesége is dolgozik, a fiatalok pedig munka mel­lett még tanulnak, főiskolára, illetve egyetemre járnak. A saját munkát is beleszá­mítva, másfél millió forintból létrehozott kempinget négy- százezer forint kölcsön terheli. Havonta tizenegyezer forintot törlesztenek. A család ma azt mondja: minden jel-arra mu­tat, hogy bejönnek a számí­tásaik. T. É. Befürdőcske a harkányi pavilonsorral Kánikuloi idő jött ránk az ! elmúlt vasárnap, így nem | csoda, nagyüzem volt a j harkányi gyógyfürdőben, I mely az idei szezontól meg- i nagyobbodott és szépen j gondozott zöldterülettel, új I létesítményekkel és szolgál­G. O. tatásokkal fogadja vendé­geit. Mi éppenséggel a fürdő északi oldalán újonnan föl­állított vendéglátó és árusí­tó pavilonegyüttesnél ta­nyáztunk le, s elsramarod- va tapasztaltuk, a tervezők alig törődtek azzal, milyen körülményekre is vágyik a megéhezett, megszomjazott fürdőző. Pedig nem kis árat fizettettek meg a kereske­dőkkel és a vendéglátósok­kal, akik - mint például Pánczél Gyaláné, az Óceán büfé tulajdonosa is - a meglehetősen szűk kis he­lyért csaknem egymillió fo­rintot szurkolt le, amiért a pavilon 12 évi használatára szerzett jogot. A kényelmetlenség ott van, hogy az átrium-szérűén ki­képzett pavilonegyüttesnek oly szűk a belső folyosója, hogy csak tülekedés, egy­más lábának letaposása árán juthatunk a sokféle jó falathoz, s közben kapkod­ni kell a fejünket a kitett, s a közlekedést akadályozó bazári áruk között. A vál­lalkozók nemkülönben sé­relmezik azt is, hogy az általános forgajmi adót nem igényelhetik vissza, ugyanis képtelen helyzet állt elő, a pavilon 12 évre az övéké, ám nem telekkönyvezhetik, miután a terület a Fürdő Vállalaté. Úgy tűnik — le9‘ alábbis ameddig nem szü­letik valamilyen megoldás-, az itteniek befürödtek, pe- dig egész nap a pult mö­gött állnak, s a medencék- aek még csak a közelébe sem jutottak. M. Z. Kommunista ügynök - Kanadából Nemegyszer támadták az utóbbi időiben az ES-t. En­nek ellenére — vagy tán pont ezért? ... — még most is kedvenc lapjaim egyike. A legutóbbi számban Pab­lo Urbányi nyilatkozik. Ki ¡s Poblo? Az interjú bevezetésében ennyi áll: magyar—argentin író, je­lenleg Kanadában él és spanyolul írja műveit. „Se­hol” című regénye angolul és franciául is megjelent. Csuda tudja, de egy csúcsregény (nálam) nem nagy karrier, és mégjs . .. Señor (mister?) Urbányi mondandója nagyon meg- . fogott. „Az itthoni változá­sokkal, társadalmi jelensé­gekkel kapcsolatos, sajátos nézetei" - valahogy rokon- szerwet ébresztettek ben­nem. Annak ellenére is, hogy a hazai közélet meg­nyilvánulásaival homlok- egyenest ellenkeznek a jó­zanságra intő szavak. Azt mondja:- A minap valakinek, aki a kapitalizmus előnyei- j ről beszélt, azt mondtam, i hogy Magyarországnak so- j hasem volt annyira szüksé- ! ge a szocializmusra, mint ma. Meg, hogy:- Ha például a magya­rok nagyon várnak arra, hogy az amerikai kapita­lizmus megoldja a problé­máikat, gondoljanak Latin- Amerikára, amely száz éve ugyanerre vár. A tőke nem jót akar, a tőke gy ara- 1 podni akar, akármit mond­jon is, aki adja. S a konzekvencia, már ha a n’nak nevezhető:- Sokan emlegetik itt a „damaszkuszi utat", ahol - állítólag — nem a magya­rok járnak. En ott látom őket és azt is hallom, hogy az Isten, aki megjelent ne­kik, amerikai akcentussal beszél. Szóval, nem is tudom .. . Nagyon nagy igazsága le­het Urbányirtak. Főként, ha tudjuk: omikor gyermek­ként Argentínába érkezett, a dél-amerikai ország a világ ötödik leqgazdaga'bb állama volt. Ma? Hogy a sportból vegyek hasonla­tot, akkora adóssága van, hogy száz Maradona sem tudná kifizetni . azt. Tán igaza van señor Urbányi- nak: az egyébként is sze­gény országot óvja a to­vábbi elszegényedéstől. A Nyugat Ígéreteitől. Amíg Urbányi nyilatko­zatát nem olvastam, míg egy lényegében pártatlan ember véleményét meg nem ismertem, magom is bólintottam a manapság egyre inkább tért hódító nézetre: csak a nyugati segélyek, egy Marshall-se- gélyés kizárólag az USA húzhat ki bennünket a szinültig tojt pöcegödör- ből. S most señor Pöblo azt mondja, Latin-Amerika is száz éve erre vár. Tényleg, miért nem jutott mindez eszünkbe ezidáig? Pedig a tény már az általános is­kolai könyvékben is ott áll. Hogy azokat a könyveket marxista alapon írták? Nem baj. Talán azok a történészek sem voltak min­denben manipulálhatók. Vagy én vbgyök túl vörös. Igaz, ezt még nem mond­ták rám. Persze az is le­het, hogy Poblo Urbányi kommunista ügynök. Kana­dából. Pouska Zsolt Az elsSimagánkeroping Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents