Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-27 / 205. szám
1*89. július 27., csütörtök Dunántúlt napló JA szakma primátusa szent, a közéleti szerep olykor szükséges A nulláról egyre vinni valamit A földrajztudós népfrontelnök Hivatalból országjáró. A ■Magyar Tudományos Akadémia pécsi székhelyű Regioná lis Kutatások Központjának főigazgató-helyettese, s ebből a funkciójából adódóan rendszeresen látogatja a kutatási központhoz tartozó intézeteket szerte az országban. Földrajztudós, s így hivatalból világjáró is. Nemzetközi tudományos kapcsolatai szerteágazóak. Hosszabb időt töltött Európa majd minden országában, a Szovjetunióban, Kínában, Kanadában.' A földrajztudományok doktora. Kutatási területe a település- és népességföldrajz, az urbanizáció földrajzi kérdései. Szőkébb pátriánk, Baranya politikai térképére a júniusi megyei népfrontértekezlet írta fel dr. Tóth József nevét: a megyei népfrontbizottság elnökévé vá fosztották. Mivel munkájához tartozik, hogy sokat utazzon, amikor éppen otthon van, egyszeriben mindenki rászabadul: nehéz a hivatalos teendők között egy szabad félórát találni a beszélgetéshez. Ha volt valami ellenérzés elnökké jelölésével kapcsolatban, akkor éppen ez az elfoglaltsága: hogyan lesz képes időt szakítani társadalmi-közéleti megbízatása teljesítéséhez? Ugyanakkor a választók egynémelyikének eszébe juthatott, hogy a korábbi években éppen dr. Tóth József volt a megyei népfrontelnök- séq eqyik legaktívabb tagja. Különösen, ha szakterületéhez közel álló kérdés került terítékre. Márpedig gyakran került: a népesség, a települések gondjai szinte minden témához hozzákapcsolódnak.- Jó néhányszor -olyan szenvedéllyel érvelt a kistelepülések érdekében, hogy sokan feltételezték ennek alapján baranyai kötődését. — A baranyai kötődés legfeljebb az utóbbi évekre igaz: én mindenekelőtt alföldi kötődésű vagyok. Cegléden születtem, Szegeden jártam gimnáziumba - a Radnótiba, amely a pécsi Nagy Lajos megfelelője —, Szegeden jártam egyetemre, tudományos pályám is ott kezdődött, amikor a tanszéken maradtam gyakornoknak. Később a JATE oktatójaként szereztem kandidátusi fokozatot, s amikor főhivatásként otthagytam az oktatást, akkor is az Alföldön maradtam: Békéscsabán. Ez a város volt a székhelye az MTA Földrajztudomány! Intézete által létrehozott Alföld kutató- csoportnak, amelynek vezetője lettem. Ezt hagytam ott Békéscsabán Pécs kedvéért, amikor itt létreiött a Regionális Kutatások Központja, amelynek része a békéscsabai kutatócsoport is - meséli. Pályája simának látszik, gö- rönqytelennek, pedig nem volt egészen az: 1940-ben született, tehát gimnazistaként élte meg az 1956-os és az azt követő eseményeket. — Akkoriban DISZ-titkár voltam a gimnáziumban, s utóla- qos értékelések szerint nekem kellett volna visszatartanom az iflúsóqot a „kilengésektől”. Dehót nem tettem: én Is azt csináltam, mint a többiek. *gy aztán az érettségi után nem menetből kerültem az egyetemre: sportkört vezettem, kul. túrotthon igazgató voltam havi 200 forint tiszteletdíjért és az „én nem kellek nektek?" daccal. Most; már nem bánom ezeket a kitérőket: túl egyenes, túl szabályos lett volna a pályám nélkülük. Negyedikes egyetemista koromban aztán felvettek az MSZMP be. — Tudósként mint vélekedik a közéleti szerepvállalásról? — Olykor elkerülhetetlen. Akkor pedig szükséges is, ha közéleti szereppel jó ügyért tehet valamit az ember. Ha visszagondolok, ilyen-olyan szinten mindiq is közéleti ember voltam, de a szakma primátusát szentnek tekintem. Többször is válaszút elé kerültem. Lehettem volna függetlenített KISZ-titkór, pártmunkás, megyei művelődési ősz. tályvezető, de a szakmámat soha nem kívántam feladni ilyen funkciókért, semmiféle funkcióért. Arról persze szó sincs, hogy a megyei népfrontelnöki tisztség miatt tudományos munkásságának feladására kényszerülne dr. Tóth József, mégis: ez a tisztség ma már minden, csak éppen nem díszfunkció. S nem feltétlenül hálás feladat. — Miért vállalta? Mi volt a vonzó benne? Végül is kényelmesen meglenne nélküle — provokálom. — A népfront számomra ekkor vált ki a sóhivatalok közül, amikor az előző főtitkára idejében vállalta a kistelepülések fennmaradásáért a harcot. Földrajztudós vagyok, s ezen belül is a település-, népességföldrajz, az urbanizáció földrajzi kérdései tartoznak kutatási irányomba. Egy tudós számára, különösen a társadalomtudományok területén ritkán adódik, hogy amit szakmailag kitalál, annak megvalósításába is belekezdhet. Én annak idején ezért kapcsolódtam be a népfrontmozgalomba. Ugyanakkor, ha néhány évvel ezelőtt, vagy akár egy évvel ezelőtt is felajánlották volna a megyei népfrontéinak! tisztséget, minden , bizonnyal udvariasan elhárítottam volna. Az a típus vagyok, aki az olyan feladatokat szereti, amelyekben a nulláról lehet egyre vinni valamit, amikor van rizikó. Bele is lehet bukni a vállalkozásba, ugyanakkor lehetséges egy sor jó ötlet megvalósítása. Úgy látom, hogy a népfront eljátszotta az elmúlt egy év alatt azt az esélyt, hogy fontos legyen a pártok számára közvetítőnek, kiegyenlítőnek, keret, nek. Nincs más hátra: önálló arculatú független /hozgalom- má kell válnia, amely a nemzet legáltalánosabb, stratégiai érdekeinek képviseletét vállalja. Meggyőződésem, hogy ezekből az össznemzeti érdekekből a különböző pártok csak kisebb, nagyobb szeletét lesznek képesek felvállalni, míg a pártsemleges, ideoló- qiailag semleges népfront átfoghatja az egészet. Véletlen egybeesés, hogy az új közéleti szerep ellensúlyaként a szakma primátusának elve és gyakorlata is új, erős oszlopot kapott: dr. Tóth József, a JPTE egyetemi tanára, a tanárképző karon ősztől beinduló földrajzi Intézet megszervezésére kapott megbízást. Az oktató munka mindig is szívügye volt. S ez most megint egy olyan feladat, amelv során majdhogynem a nulláról kell létrehozni valamit. Dunai Imre Szimpatikus ötlettel jelentkezett a Comtrade Kereskedelmi és Számítástechnikai Kisszövetkezet. Keskeny fehér dobozokban könnyen kezelhető anyagokból szabott gyermekruhákat mutattak be a Pécsi Ipari Vásáron. — A gyermekruhák magas ó ni miatt sokan maguk szeretnék gyermekük öltözékét elkészíteni, de nem mindenki tud igazán jól varrni - állapította meg az ötlet gazdája, Dorsics Gabriella. - Aránylag egyszerű fazonokat választottunk és a dobozokba rajzos ismertetőt helyeztünk el, hogyan kell összevarrni a kiszabott részeket. A jelenleg nyolc darabos mintakollekciót egyévestől hatéves korú gyermekeknek készítették. Láttam kiszabott napozót, szoknyát, nadrágot, ruhát, amelyek átlagosan 180 forintba kerülnek. A gyermekruha-kereskede- fom csak lazán kapcsolódik a kisszövetkezet profiljához: a számítógépek összeszereléséhez, értékesítéséhez és szervizéséhez.- Ma már nem számít nagy Gyógy idegenforgalommal is foglalkoznak üzletnek a számítógépkereskedelem, s ezért foglalkoznak gyermekruhákkal is? - kérdeztem Palotai György elnököt.- Szövetkezetünket továbbra is a számítógépek tartják el, de a piac sajnos telítődött, csökkent a fizetőképes kereslet, több vállalat küszködik fizetési nehézségekkel. Egy másik területen, a gyógyidegenforgalom területén is próbálkoznak. A közelmúltban alakítottak egy kft-t, amely zalai és baranyai gyógyfürdőket ajánl a nyugati turistáknak. Az alakulás a néhány évvel ezelőtti akadályokhoz viszonyítva könnyebben ment, de az engedélyek megszerzése így is fél évet vett igénybe. A Baranya és Zala- megyében tevékenykedő szövetkezet tagjai lehetőséget látnak a számítógépek karbantartásában is. Zalaegerszegen például a bútorgyár gyártósorának mikroszámítógépes vezérlési rendszerét felügyelik, illetve a programokon követik a technológia módosulásait. A tavaly alakult kisszövetkezetben nagyszabású terveket dédelgetnek, öt év alatt lépésről lépésre 100 millió forintos termelési és forgalmi értéket kívánnak elérni. Mire számítanak?- A gazdaság rákényszerült a termékszerkezet megváltoztatására, a korszerű technológia viszont elképzelhetetlen számítástechnika nélkül - bizakodik Palotai György. r Továbbgondolva a lehetőségeket, igazán hatékonynak a vegyesvállalati forma látszik. Több nyugati üzletemberrel beszéltek mór, s talán • idén egy szerződés is megköttetik. Porth E. Marad a zsúfoltság? Sokan érdeklődtek, miért nem indít a Volán kertes járatokat Komló felé? Az arra fekvő kiskertek tulajdonosai panaszkodnak, hogy zsúfoltak a járatok és nincs elég megálló a telkeknél.- Volt már egy ilyen járatunk 1987-ben, ez akkor reggel 8 órakor indult Komlóról és délután 17 órakor vissza, de csak Komló— Mén- fa között közlekedett - tájékoztat Albert Ferenc, a Volán személyforgalmi igazgatója. — A gyönge kihasználtság miatt azonban mór 1988-ban megszüntettük. Ügy gondoljuk, a kerti járatokra stabilan, gazdaságosan nincs szükség, Komló és Pécs között így is elég sűrűn járnak buszok. Bizonyítják ezt a következő adatok is: munkanapokon 96, szabadnapokon 64, vasárnap 42 járatunk van. Csúcsidő a Pécs-Komló járaton 1416.30 óráig, a Komló-Pécs járaton 17-19 óráig van, vagyis a zsúfoltságot leginkább a munkábajárás okozza, és azt hiszem, ezek az időpontok a kiskerttulajdonosokat nem érintik. Ök 7.30 és 8 órakor egy kellemes kihasználtságé busszal tudnak utazni és egészen 22.30-ig vissza tudnak jönni.- Érkezett önökhöz panasz, bejelentés a kiskerttulajdonosoktól?- Nem érkezett, ennek ellenére megkérdeztük a komlói városi tanácsot, és ők is úgy vélik, hogy az említett két csúcson kívül biztosítva van a közlekedés. A komlói városi tanáccsal közösen építettük az új Határtető- alsó megállót, melynél június 19-től állnak meg a buszok. Azt hiszem, ezzel megoldottnak tekinthetjük a kertes-járatok pótlását. Pataki V. A kockázatot vállalni kell Szegő Ferenc az egyik segítőjével a tanyáján Fotó: Kóródi Gábor Agazatvezetőből magángazdálkodó Ho birkáról-.esik szó, akkor többnyire a zselici dombhajlatokon legelő nyájak jutnak eszembe, azok, amelyeket tavaly láttam az ibafai telepről körbenézve. A szentlászlái termelőszövetkezet juhágazatának akkori vezetője, Szegő Ferenc a bővítésről beszélt decemberben, arról, hogy a nyolamilliós beruházás eredményeként 1989-ben már háromszáz tonna húsbárányt adhatnak el nyugati piacon, míg 1987-ben mindössze 11,8 tonnát. Szólt az általa kitenyésztett juhfajtáról, a zselici merl- nóról, amely még a fajtaelismerés stádiumában van. (A zselici merinó importkiváltó áru, ugyanis gyapja fürthosszban fésűsnek számit, finomsága, tisztasága szintén megfelelő.) Azt is megemlítette, hogy több mint tíz év kemény munka kellett ahhoz, hogy egy veszteséges tevékenységből üzemi szinten stabilan jövedelmező váljon. Mindezek alapján méltán tekinthettem a szentlászlái tsz sikerágazatának a juhászatot. Ezért is döbbenetes, hogy az ágazatvezetőt most már Kese- lócön lehet megtalálni, Szigetvártól délre, Szegő Ferenc magángazdálkodó fett július 1- jével.- A Szigetvári Állami Gazdaságtól bérbe vettem a kese- lőci telepet — mondja Szegő Ferenc. - Hallottam arról, hogy kiadják maszeknak, s hiába pályáztak több mint harmincon, mivel a törzstenyészet magos szakmai követelményt támaszt, igencsak esélyesnek bizonyultam a tenyésztői múltammal. (1985-ben Szegő Ferenc OMÉK termelési nagydíjot nyert el, éppen a tenyésztői tevékenységéért.) — Miért lorditott hátaj a szentlászlái tsz-nek?- A korcsányi telepet bérbe akartam venni, mert egyrészt ágazatvezetőként nem túl magas fizetést kaptam, családi pótlék nélkül nem érte el a hazavitt pénz a tízezret, másrészt önállóan akartam dolgozni. Ha elfogadják az ajánlatomat, akkor szemmel tarthattam volna az addigi területemet'és szakmailag segítettem volna a tsz-t. Nem ez lett, a korcsányi telepet nem adták ki, így a Szigetvári Ál a- mi Gazdaság pályázata, azaz a tsz-től független gazdálkodás mellett döntöttem. A Szigetvári Állami Gazdasággal kötött szerződés kemény, de korrekt. A több mint ezerkétszáz anyaállat darabjáért évente 550 forint a bérleti díj. Tulajdonjogilag a birkák az állami gazdaságé, a produktum - a gyapjú, a szaporulat - pedig a magángazdálkodóé. A korábbi négy juhászból kettőt meg akart tartani Szegő Ferenc, azonban ők nem vállalták, s aki elszegődött hozzá, az egy napig dolgozott csupán. Munkerőnek maradt ő maga meg leendő vajé (oki a kaposvári mezőgazdasági főiskolán kívánja fo.y- tatni tanulmányait), fia (negyedikes a szentlőrinci mező- gazdasági szakközépiskolában) és fia barátja (ő építőipariba jár). A táj szép, de éppen ellentéte a zselici domboknak: a teljesen sík területet erdők övezik. A legelő hetvenegy hektáros, ennek közel felét szeptemberre karámrendszerűvé alakítják, jövőre pedig az egész területet. Az új-zélandi karám lényege, hogy a szabadba kerülnek az állatok: tavasztól ameddig legelnivalót találnak a réten, addig kint lesznek. Az új-zélondi rendszerben a birka maga keresi meg oz élelmet - még a 3-4 centiméteres hóban is megtalálja, ha rákényszerül —, csupán kiegészítőket tartalmazó tápsákat és vizet kap folyamatosan. A szabadban lévő állatok ellátásához egy ember elegendő.- Két hete vagyunk itt, és mára sikerült szereznem egy tőről metszett juhászembert, ennek nagyon örülök. Szegő Ferenc még elmondja, hogy a leendő társa átvállalja az eddigi költségek felét, és az almamelléki család a hétvégén már ideköltözik, lesz hót segítség. Kell is, mert a kihajtáson túl a hodályok rendben tartása, a törzsanyag gondozása, a fajtafenntartásból. és hústermelésből adódó feladattömeg dolgos kezeket igényel. Az újdonsült magángazdálkodó hangsúlyozza, hogy nagyüzemi háttér nélkül nem boldogulna: a szénának 220 forint mázsája, a silóé 200, az abraktakarmányé 600. E kiadásokat meg kell előlegeznie valakinek, mert a birka csak időszakonként hoz pénzt: bevétel nyíráskor és bárányleadáskor van. Januárra ötszázezer forint árbevételre számít. A pénzügyek az állami gazdaságon keresztül mennek.- A maszekká válást hogyan fogadta a családja?- Stresszben van a feleségem. aki fodrász, és a két gyerekünk is tisztán látja a vállalkozás rizikóját: itt nemcsak oz ezerkétszáz birkáról, hanem a törzstenyészet fenntartásáról is szó van. Márpedig Magyar- ország 54 törzstenyészetéből tudomásom szerint eddig csak ez került maszek kézbe. De a kockázatot vállalni kell. t. Cs. K.
