Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-26 / 204. szám
1989. július 26., szerda Dunántúli napló 3 Varázsigóink Piac az iskolában? Csereérték a származás, a kitüntetés — Az iskolának boldog embereket kell nevelnie A vesztes a nemzet Vórody Sándor Munkácsy-dijas szobrász, érdemes művész kiállítását nyitották meg o múlt hé ten a siklási vár első emeleti galériájában. A kiállítás augusztus 31-ig tekinthető meg. Hol van a kultúra mostanában? ...avagy hová tud ellátogatni Villon? Bolyongás göncölszekéren Cljobb keletű varázsigéink között — amelyeknek sűrű rfiormolástól a kibontakoztatást várjuk - gyakran fordul elő a piac, a piacgazdaság, a piacosítás. Nemcsak a gazdasági életben, hanem az egészségügyben, kultúrában, művészetben is, ahol pedig - sok közgazdász állítása szerint - nincs 'helye a piacnak. Vagy legalábbis nem úgy, ahogyan eddig megjelent: amikor is az állam 'megkezdte kivonulását ezekről a terü’etekröl. Legutóbb az iskolai oktatással kacsolatban hallottam emlegetni a piacot, igen érdekes összefüggésekben, mégpedig dr. Kiss Elemértől, a neveléstudományok kandidátusától, a pécsi Pol'ack Mihály Műszaki Főiskola tanárától, aki az iskolai oktatás új alapokra helyezéséről szólva emelte ki a piac lehetőségét, fontosságát.- Mór 1968-ban — a Napló is hirt adott ró'a - kifejtettem különböző fórumokon, hogy a szakközépiskolák nem örökéletűek, a gazdaság kívánalmaihoz képest egyeseket meg kell szüntetni, másokat létrehozni. A kandidatúrómban is foglalkoztam ezzel: a gyerek mint értéket 'megtestesítő termék jelenik meg a szakképzési időszak végén, s ezt az értéket el kell tudnia adni (a gyereknek és a szülőnek). Már akkoriban is lehetett azonban látni, hogy az egyetemre felkészítő középiskolai képzés és a társadalmi (az egyetem által támasztott) szükséglet között nagy a rés, és az olló egyre nagyobbra nyílik —. a középiskola nem jól képez sem a felsőoktatásra, sem az egyes szakmákra.- Hogyan fogadták ezt a véleményét?- Vitatták és elutasították: az akkori gondolkodási rendszer nem tudott ennél tovább lépni.- Nem is történt semmi a ■ helyzet javítására?- De igen: a fakultáció bevezetése lényegében kísérlet volt a rés csökkentésére. Csakhogy az a politika, omely az állami oktatástól azt várja, hogy azonos műveltségi szintet adjon minden gyerekek, őzt a nagy reményt keltette széles körben, hogy azonos típusú és szintű műveltséggel rendelkező embereket bocsát ki az iskola, s így megszűnik a hátrányos helyzet szinte önmagától. Ez nem engedett igazán differenciálni az iskolák között, a fakultác'ó sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mindez a látványos, de homis szisztéma máig érvényben van, de a hetvenes évek közepén * már látszott, hogy sokáig nem tartható.- Hogy lest az ön elképzelése szerint a piac az iskolai* oktatásban ma, Hl. a jövőben, amikor már nem számit eretnekségnek ezt emlegetni?- Az említett elképze'és deklarálhatta a jogi egyenlőséget, de nem teremthette meg a szociológiai egyenlőséget. Márpedig az iskolák meghatározott és egymástól különböző szociológiai háttéréi működnek, az Így érkezők az iskola elvégzése után nem távozhatlak mint azonos értékű áruk, hogy közgazdasági nyelven szóljak. Ez a szociológiai igény verérli a szülői igényeket, az iskolák szolgáltatásait is, akár beszélünk róla, akár nem. A pécsi Nagy Lajos Gimnázium például évitzedek óta az oktatást állítja munkája középpontjába, nevezetesen az egyetemre voló .felkészítést. Aki tovább akarta toníttotni a gyerekét, ide íratta be. Ez nem más, mint a rejtett piac működése. Eközben létrejöttek új gimnáziumok, ahova sok szülő vitte a gyerekeket azzal a céllal, hogy legyen érettségije, neveljék meg, adjanak neki valamilyen szakmára előkészítést. Az előbbihez példa a pécsi Jókai utcai általános iskola, ahol elsőként indult angol nyelvoktatás a második osztályban. Vidékről naponta bejártak gyerekek ezért. Általában a felvételek körül kialakult az összeköttetések piaca: származás, kitüntetés, baráti kapcsolatok stb. Még az intézmények is hozták a maguk listáját 'bizonyos támogatásokért. Mindennek megvolt a maga csereértéke. Mi ez, ha nem piac?- Mi következik ebből az ijkólára nézve?- Az érdekek határozzák meg az iskola funkcióját. Fel kell számolni a merev iskolai struktúrát, ló iskola nélkül ugyanis nem lesz kilábalás, modellváltás stb. S igaz, hogy ez a váltás pénzkérdés is, de nem annyira, mint hisszük: most a rossz iskoláknál nagyon sok pénz elfolyik. Az iskolának be kell illeszkednie a társadalmi munkamegosztás szerinti képzés rendszerébe, eszerint kell újratermelnie önmagát, de ez nemcsak szakmai nevelést, hanem érzelmi nevelést is jelent: pszichológiát, művészetet, erkölcstant - a jövő iskolájának boldog embereket is kell tudnia nevelni.- Fogalmazzuk meg kicsit konkrétabban: milyen lenne ■ön szerint egy iskola, amelyben a piaci követelmények érvényesülnek?- Az úgynevezett alapiskolában államilag előirt követelmények lennének, mindenhol egységesen: a mainál kevesebb anyag, de jobb, alaposabban megtanítva. Ezen vita von: négy-, hat- vagy nyolcéves le- gyep-e. Ezután a diák olyan iskolába jelentkezhetne, amely közeli-távoli céljait legjobban megközelíti. Iskolákat tarthatnának fönn az államon „Jdvül intézmények, vállalatok, gyárak, magán- társulások. egyházak, alapítványaik. A különböző iskolák magukkal hoznák műveltségi tartományukat, oktatási anyagukat, segédanyagukat, módszereiket. Az iskola valóban műhellyé válhatna, a sokféle lehetőség között a verseny természetszerűen létrejönne. Az iskolák a megrendelések szerint alakítanák ki munkájukat, a megrendelést pedig az egyes lelfőoktatási intézmények és a különböző szakmák, vállalatok adnák lel, akik maguk is részt vennének a követelmények kidolgozásában, megállapításában. De csak óbban, a többi az iskola dolga lenne. Ilyen iskolák vanrvOk, és a verseny máris kialakult, hiszen vállalati és kísérleti iskola mintegy ötven működik az országban, ide négyszeres, ötszörös a túljelentkezés.- Milyen leltételek közt dolgozhatna egy ilyen iskola?- Az állam - omely természetesen nem vonulhat ki az oktatásból — nem- a tanácsnak adná a pénzt, ahonnan tisztviselők osztják el tetszetős statisztikák vagy személyes kapcsolatok alapján, hanem . közvetlenül az iskolának. Az ilyen iskola más irányítási rendszerben működne - már ma is van. ahol pl. nincs igazgató. Az autonóm iskola megszabhatja, kit alkalmaz és menynyiért, kit küldhet el - tanárt és diákot, milyen követelményt támaszt a diák elé.- Tandij?- Az állami támogatás és a fenntartó pénze mellé igenis lenne tandíj; szerintem azt a pénzt, amit ma egy szülő a különórákért kifizet (az egyetemre készülők háromnegyede jár küiönóiá- ro) boldogan fizetné ki tandíjra, ha tudná, hogy az iskolában tisztességesen ■megtanítják a gyerekét.- Ebben a rendszerben tehát nemcsak a diák tanulási lehetősége és tudása piaci érték, hanem a pedagógus személye maga is.- Természetesen, már eddig is az volt; akinek több diákját vették fel az egyetemre (iskolai és különóra!), ahhoz több szülő igyekezett. A tanárt meg kell fizetni tisztességesen az iskolában a teljesítménye szerint. Azt mondják, a tanári munka nem mérhető. Igenis mérhető: egy ilyen versenyben lévő iskolában kiderül a diák eredményéből, ki milyen tanár. Természetesen a folyamatos megmérettetést vállalnia kell az egész pedagógus társadalomnak: különben nem tud keresetével, egzisztenciájával felemelkedni az -értelmiségiek közé: a tervező mérnökök és az orvosok közé, akijtet - a magánszférában - már rég a. piaci érték szerint fizet a megren: delő: az -épüttető és a beteg.- Ki lógja védeni a diákok és a pedagógusok érdekeit ilyen viszonyok között?- Az Ifjúsági szervezetek, a szakszervezet, a Pedagógus Kamara. Ma a diákok és a pedagógusok között egy hallgatólagos megállapodás létezik a sok megta- nulhatatlan és fölösleges tananyag miatt: én nem bosszantalak azzal, hogy számon kérem tőled, te nem bosszantasz azzal, hogy mindig bemutatod: nem tanu’- tad meg. Néha zsarolják egymást ezzel, de legtöbbször kiegyeznek. A vesztes rajtuk kívül: a nemzet. Egy olyan rendszerben, ahol a szakmai érték anyagi (és erkölcsi) értéket jelent, más a viszony a diák és tanár, az iskola és a társadalom között.- Lehet reményünk arru, hogy létrejönnek ilyen iskolák?- A kibontakozásra egyetlen lehetőségük ez: a politikai változások önmagukban nem hoznak létre új típusú iskolákat. Olyan állami irányításra van szükség, amely nem utasitgat részlet- kérdésekben, hanem stratégiákat dolgoz ki. Amely valódi autonómiát ad az iskolának. A gyakran , közömbösnek látszó pedagógus- társadalomban megvannak a képességek erre, de ezt eddig nem hívták elő, sőt e- törték. Pedig nincs más út, mint egy valódi teljesítményelv érvényesítése az iskolában és a társadalomban; ha a pedagógus ilyen körülmények közt dolgozik, ezt viszi át majd a gyerekre is. G. T. Hol von a kultúra mostanában? Az újságíró „kiutazik", körülnéz, faggatózik. Esetünkben egy optimista, tettrekész kultúr- házigazgatót talál, aki szívesen számol be munkájáról, terveiről, arról, hogy ebben a körzetben kilenc település próbált évekig egymással kézenfogva járni, de hol az egyik, hol a másik falu, legutóbb például — mint ahogy erről írtunk is - Szentdénes érezte ezt kisdedóvónak. Merthogy a 621 lelkes Nagypeterdről és fiókáiról - Botykapeterdről és Kispeterdről, Nyugotszenterzsé- betről és Nagyvátyról, Bánfáról és Katádfáról, Rózsafáról és az emlitett Szentdénesről van szó, összesen- háromezer emberről a 6-os út két oldalán a Göncöl csillagaiként szélszóródó falvakban. * Hol von a kultúra mostanában? Valóban nehéz lenne ujjal mutatni rá, már csak azért is nehéz, mert fölfoghatnánk úqy is, hogy ennyi kis község között ingázik, bolyong, ha erre lehetősége van. Nagyvá- tvon, Nyugotszenterzsébeten és Szentdénesen a kultúra házát egyszerűen szabadidőközpontnak nevezik, ■ ahol a körzeti kultúrházigazqató munkáját „animátorok" seqítik, vagyis akik az itteni büféket üzemeltetik és takarítanak. A házak többségében ifiúsáai és asz- szonyklub is működik.- Az éves költségvetésünk most 1,1 millió forint az idei évre tervezett 150 ezres bevétellel együtt - mondja Kap- ronczai' lózsel igazgató. — Ebből fizetünk az energiától a munkabérekig, a 11 klubvezető tiszteletdíjáig mindent, méq egy betöltetlen népművelői státusunk is van. Megfelelő fiatalember is akadna, csak olyat nem találunk, akinek személygépkocsija is lenne az inqázáshoz. Ha látná a költségvetésünket! Műsoros programokra, eszközök javítására már nemiqen marad. Színház- lótoqatósból, innen-onnan valami azért visszajön. A nagy- peterdi művelődési házat most baráti alapon sikerült mindössze 25 ezerért kifesteni. A naqytérem tengerkékre mázolt falát köröskörül mintha hullámok nyaldosták volna vé- giq, vagy mintha eqy nemrégiben visszahúzódó árvíz emléknyomait látnánk. Az apró színpad füqqönye is kék, amit most szétnyitottunk, hoqy körbe nézzünk a katonás rendben és csendben hallgató, üres széksorok fölött. — Ketten csináltuk meg a tetőt is, és — tavaly óta — miótp itt vagyak, ,az Egyetértés Termelőszövetkezet segítségével Katádfán, Szenterzsébe- ten és Szentdénesen is tataroztunk. Újjászerveződtek az ifjúsági klubok Botykón és Katádfán, megalákult ismét a nagypeterdi nyugdíjas klub is Mazaga József vezetésével. A nagypeterdi fiatalok hirtelen, szőke, most választott klubvezetője, Szőlösi Csaba pedig állítja, hogy ebbe a faluba a városokban — Szigetváron, Pécsett és másutt tanuló diákok is visszatérnek. Ezért is fontos o szervezett klubélet, hogy ne a kocsmákban és ne utcán kezdődjék és fejeződjék be számukra a világ. E sorok "írója a kultúra ürügyén faggatózik, de talán nem is olyan régen volt fiatalságát keresné abban is, ahogyan az összetört fotelokat néhány ügyeskezű fiatalember, megjavította. A klubszoba szegényes, de gonddal kialakított eleganciája •hétvégeken válik zajosan meghitté — ilyenkor találkoznak itt o tizenévesek. Megnézzük az épülő új kul- túrházat is. Lehetséges, hogy oz idei pedagógusnapra szervezett Villon-est után a vajúdva és vitatkozva yiláqra hozott új létesítményekre is büszkék lehetnek majd a helybéliek? * Az újabb útirány a 417 lelkes Rózsafa. Varga Sándort, a Tinódi Lantos Sebestyén Közművelődési Egyesület elnökét nem először kereshették fel tágos rózsafai portáján, hogy a helyi egyesületről nyilatkozzon. A gondolatait régóta érlelő ember módján fogalmaz, de a kuláklistára került egykori kisgazda szavait nem a múlt felponaszoláso teszi gördülékennyé. Hiszen a téeszben rövidesen már szakóqazat vezetőként, majd főállattenyésztőként lesz szükség az egykor mokány, ma már egyre fehérebb hajú öregemberre. A jövőnek szóló tanulságok érdeklik azt, aki a nyugdíjas éveiben sem nyughat, otthon állótokat tart, közművelődési egyesületet szervez, akinek a falu és a környék története máig a kisujjában van.- 1986 májusában kezdtük a tárgyalásainkat a Nagypeterdi Közös Községi Tanácscsal, hogy az egyesület átveszi a rózsafai kultúrhózat — a gondnokság fölötte, a közművelődési formák megszervezése legyen a mi önálló feladatunk. A tanács ezután csak a nagyobb totarozási, beruhá. zási gondokon segítsen, így most onnan évi 40 ezret, az Egyetértés téesztől dologi kiadásokra 21 ezer forintot kapunk. Különböző klubjaink vannak, gazdasógvezetönk, titkárunk — jelenleg 44-en vagyunk egyesületi tagok, zömmel 25—40 év közöttiek. Tavaly 31 rendezvényünk volt. három év alatt csaknem száz. Ismeretterjesztő előadásoktól o műsoros estekig. De pályázati támogatásaink, bevételeink mellett sem tudunk ma már 15-16 ezer forintos rendezvényeket vállalni. A messzi múltból, Simon Lajos református lelkész könyvtárától, rádiójától, az akkori gazdakörtől érkezünk a jelenbe. A gazdasági intelligencia és kulturáltság életével bizonyított összefonódásától a megyében még mindig élenjáró termelőszövetkezetig és o gazdálkodását is befelhőző gon. dókig. Az öregember arcán is felhő vonul át, de csak annál kikezdhetetlenebbnek tetszik oz a csendes derű, amit most eltakar. Valóban olyan nehéz választ adni a kiinduló kérdésre? Bóka Róbert Új Pannóniakönyvek Három új könyv jelent meg egyszerre a pécsi Pannónia Könyvkiadónál. Kanyar József kaposvári levéltáros A reménység esztendei címmel pécsi, dél-dunántúli emlékeit írja meg a háború utáni koalíciós időkből. Pákolitz István új verseit adta közre Mandulavirág - címmel. Károlyi Amy verseskötete Bezárt ház címmel jelent meg a költőnő születésnapjára. Károlyi Amyt, akit Weöres Sándor révén sok szál köti Pécshez, a múlt hét végén dr. Román Lószlóné, a Megyei Könyvtár igazgatója és Tüskés Tibor, a Pannónia Kiadó vezetője Budapesten köszöntötték, és átadták a Bezárt ház tiszteletpéldányait.
