Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-26 / 204. szám

Mihail Gorbacsov, Nyers Rezső, Grósz Károly é s A. N. Jakovlev a megbeszélés előtt MTI-fotó: Kovács Attila Mindkét párt törekszik az együttműködés fejlesztésére Folytatják a tárgyalásokat a további csapatkivonásokról Nyers Rezső, az MSZMP el nöke és Crósz Károly, a párt főtitkára — akik hétfőn este ér keztek egynapos baráti mun kalátogatásra a szovjet fővá rosba - keddi moszkvai prog ramja korán reggel, a Lenin hegyi kormányszólláson meg tartott munkareggelivel kezdő dött, amelyen a magyar veze tők a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőivel folytattak kötetlen eszmecserét. MSZMP legfelsőbb fórumán a pártban létrejött platformok el­ismerése mellett egyfajta gon­dolati, cselekvési egységet sze­retnének teremteni. A megbeszélésen a tárgyaló­felek szóltak arról, hogy ko­moly gondok vannak a KGST működésével és úgy fogfaltak állást, hogy csak akkor szük­séges magas szintű KGST-érte- kezletet tartani, amikor vala­mennyi résztvevőnek konkrét A korábbi párttalálkozók- mondanivalója lesz a tovább- programjóhoz képest új elem.- lépés lehetőségeiről. Szovjet és nek tekinthető találkozó is jel­zi a magyar vezetésnek a két nép kapcsolatai ápolására irányuló törekvését. A találko­zón szovjet részről jelen volt Georgi/' Szmirnov, a Szovjet- Magyar Baráti Társaság elnö­ke, a Marxizmus—Leninizmus Intézet igazgatója, valamint az SZMBT alelnökei, más vezető munkatársai. Nyers Rezső és Grósz Károly a munkareggelit követően az SZKP KB székhazába indult. Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának épüle­tében levő dolgozószobájában fogadta Nyers Rezsőt és Grósz Károlyt. Az MSZMP két vezetője és oz SZKP KB főtitkára -két órán át tartott rendkívül kötetlen, barátj légkörű tárgyalásáról Nyers Rezső és Grósz Károly tanácsadói tájékoztatták a magyar újságírókat. Mint elmondották, Mihail Gorbacsov vázolta mogyartár­gyalópartnereinek a szovjet belpolitikai helyzet időszerű kérdéseit, így a többi között kitért az országban kibontako- *ott sztrójkhullám következmé- nVeire is. Nyers Rezső röviden szólt a pártkongresszus előké­születeiről, arról, hogy az magyar részről egyaránt töre­kedni fognak az együttműkö­dés újszerű megközelítésére. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban és Magyar- országon minden gond ellené­re határozottan kívánnak elő­re haladni a peresztrojka, il­letve a demokratizálás útján. A meglevő nehézségek nem ál­líthatják meg e folyamatokat. Egyetértettek abban, hogy a tulajdonviszonyok terén sokkal rtogyobb változatosságra, na­gyobb szabadságfokra van szükség. Szovjet részről is hangsúlyozták a vállalati ön­állóság és a vállalatok közti kapcsolatok kiterjesztésének fontosságát, o tőkemozgás ösztönzését. Ugyancsak rámu­tattak a szocialista országok technológia-megújuló sónak szükségességére és az ebben való nyugati részvétel lehető­ségeire. Egyetértettek abban, hogy hasznos lenne magyar, szovjet és valamely nyugati fél részvételével közös vállal­kozásokat indítani. Mihail Gorbacsov megkér­dezte a magyar pártvezetők­től: merre orientálódik Ma­gyarország, Kelet vagy Nyu­gat felé? Nyers Rezső válasza szerint hazánk egyfajta híd szerepet kíván betölteni, vál­tozatlanul fontosnak tekinti a ■ szocialista régiót, de a szoci­alista kapcsolatrendszerben lévő feladatainkat sem tudjuk ellátni a Tőkés gazdasággal kialakított kontaktusok fejlesz­tése nélkül. Mint fogalmazott: kétpiacos koncepcióban gon­dolkodunk, s ehhez népi tá­mogatás van Magyarországon. Mindkét fél közös vélemé­nye volt, hogy a pénzügyi in­tézményekkel kialakított szo­ros kapcsolatok nem feltétle­nül jelentik a nemzeti önálló­ság feladását, függőségi hely­zet kialakulását, s minden or­szág saját adottságainak megfelelően dönti el a be­kapcsolódás mértékét. A magyar—szovjet kapcso­latokat áttekintve, a tárgyalá­sokon megfogalmazódott: (Folytolás a 2. oldalon) a helyzet Tbilisziben Rendkívül feszült a helyzet Tbilisziben, ahol hétfőn mint­egy 18 eier ember tüntetett az abháziai események miatt. A város központjában harminc egyetemista ülősztrájkot foly­tat, s hárman közülük éhség- sztrájkba kezdtek, követelve Grúzia teljes önállóságát. Újabb áldozata van a több mint egy hete tartó zavargá­soknak. A szovjet belügymi­nisztérium keddi közleménye szerint Csubari grúz faluban a zugdidi börtönből a múlt héten kiszabadult rabok egyi­ke két társával agyonlőtt egy rendőrt, egy másikat pedig megsebesített. Ezzel huszon­egyre nőtt a halálos áldoza­tok száma. Nyugat-Grúziában ismeretlen tettesek megtá­madták a bordzsoml és kedai rendőrőrsöket, de nem sikerült fegyverhez jutniuk. Kedában a sikertelen támadás után a va­dászfegyvereket árusító bolt­ba törtek be, ahonnan viszont nagy mennyiségű lőszert zsák­mányoltak. Továbbra is feszült a hely­zet az Abház Autonóm Köztár­saság területének nagy ré­szén, noha fegyveres össze­csapásokról nem érkezett je­lentés. Aggasztó, hogy a vil­longások kezdete óta 5500 fegyver került a lakosság bir­tokába és eddig mindössze 744-et sikerült a hatóságoknak elkobozni. A térségben eddig összesen 50 támadást hajtot­tak végre a belügyi szervek ellen, s több mint hetven bün­tetőeljárást indítottak. Baranya erdő- gazdálkodásában Folyik-é rablógazdálkodás er- deinkben? A pillanatnyi nyere­ségérdekeltség a partikuláris érdek, nem hagy-e majd sú­lyos örökséget unokáinkra? Okoznak-e ökológiai egyen­súlyzavarokat a nagy tarvágá­sok a természeti környezetben? Az erdőt kell bekeríteni vagy a riasztóan felduzzadt nagy vadlétszámot leapasztani? A vadkárt ezentúl a vadásznak kell megfizetnie? Miért onar- hisltikus a facsemetepiac? Ha leromlik o genetikai alap, mi­lyenek lesznek a baranyai er­dők 80—100 év múlva? Ilyen és ehhez hasonló sú­lyos, a szakmát és a közvéle­ményt egyaránt foglalkoztató kérdésekről vitatkoztak tegnap Pécsett o Baranya Megyei Ta­nács termelési, anyagi és el­látási bizottságának tagjai az. zal a céllal, hogy reális ké­pet alakítsanak ki a megye erdőgazdálkodásának és az elsődleges faiparnak a jelenle­gi helyzetéről, és a jövő fel­adatairól. A vitában tettenérhetően két szemlélet csapott össze, az ökonómusaké és az ökológu­soké. Az előbbiek, vagyis a gazdasági szakemberek joggal érveltek úgy, hogy oz erdőgaz­daság a megye egyik siker­ágazata, évek óta pozitív ex­port-import szaldójával és ma­gas nyereségével. A Mecseki EFAG Baranya első négy leg­nagyobb adófizetője között Mutatós, új épületek készülnek el ezekben a napokban Szentlörinc keleti részén. A három- emeletes, téglából épült lakóházakból az egyikben már elfoglalták lakásaikat a tulajdonosok, míg a másik épület a közeli napokban készül el. ’ Fotó: Laufer László van, s jut pénze a nyereség­ből a vadkár elleni védekezés­re is, évente 20 000 méter ke­rítést építenek erdeik köré a nagyvadak ellen. Hangsúlyoz­zák, hogy náluk nincs rabló- gazdálkodás, ezért a fakiter­melést azonos ütemben követi az erdőfelújítás, amit egyéb­ként szigorú tervek szabályoz­nak. Az egykor 9,5 millió hek­táros erdővagyonunk a triano­ni béke után 1 millió hektárra zsugorodott, amihez 1945 óta 700 000 hektárt telepítettünk, s ez e-urópai szinten is figye^ met érdemlő. Ezen belül Ba­ranya erdősültsége 25 száza­lékos, lényegesen - 6 száza­lékkal - meghaladja az orszá­gos átlagot. A megye 104 411 hektár erdőterületéből 85 405 hektár a gazdasági erdő, a többi védelmi, közjóléti és egyéb. Az ország évi 10 mil­lió köbméter faigényéből a hazai erdők 7 millió köbmé­tert fedeznek. Ha a helyzet valóban ilyen lózsás, akkor miért van szük­ség új erdőtörvénybe, új va­dászati törvényre, érvéit az el­lentábor. A savas károk itt még nem jellemzőek, mivel nincs túlfenyvesítve a megye Az ápolások gyakori elmara dósa azonban rontja az er dák minőségét, a genetika alapot pedig az ellenőrizhetet len facsemeteganyag veszélyez teti. A MEFAG évi 20 millió facsemetét állít elő, de ennek 52 százalékát sajnos a megyén kívül értékesíti. Kétezerig 3263 új erdő vár eltelepítésre ^ara­nyában - elsősorban a mező- gazdasági üzemekben — ehhez azonban vonzóbb anyagi ér­dekeltségre és szervezettebb szaporítóanyag ellátásra van szükség. Az erdő tűrőképessé­gét jóval meghaladó vadlét­szám, a sokszor elviselhetetlen mértékű vadkár rendkívüli-mó­don hátráltatja az erdő bőví­tett újratermelését. A vad el­fogyasztja a lehullott magot, tönkreteszi a természetes úju- latokat. Végleges megoldást a baranyaiak is az új vadászati törvénytől várják, omely a tu­lajdonoshoz köti a vadászati jogot. Végezetül a bizottság meg­állapította. hogy a termelőszö­vetkezetek fakitermelő tevé­kenységét kiemelten kell ke­zelni, mivel a tsz-ek az elmúlt tíz év alatt 100 000 köbméter fát termeltek ki munkaerő- hiány és egyéb okok miatt. Kiemelt figyelmet kapnak a települések környezetét kitévő közjóléti és az üdülőerdők, ezekben az erdőkben a jövő­ben nem végezhetők nagy te­rületű tarvágások.- Rné ­Nyers Rezső és Grósz Károly munkalátogatása Moszkvában Kétórás megbeszélés Mihail Gorbacsovval A tartalomból: Piac az iskolában? (3. oldal) Billy Graham ismét" Magyarországon (5. oldal) Feszült Korszerű drótkötélpályás fakitermelés a MEFAG - hetvehelyi er­dészetében, melynek szomszédságában már megkezdődtek az új erdörész telepítési munkái Sikerek és gondok Dunántúli napló l XLVI. évfolyam, 204. szám 1989. július 26., szerda Ara: 4,30 Ft POLiTiKni ninpiLiip Zöld utat a környezetvédelemnek \

Next

/
Thumbnails
Contents