Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-23 / 201. szám

A szebényiek műsora Harkányban Legalább ezren voltak kí­váncsiak tegnap a Szebényi népi együttes este 6 órakor kezdődő műsorára Harkány­ban, a Zsigmondy sétányon levő szabadtéri színpad né­zőterén. A Harkányi nyár '89 prog­ramsorozat keretében ezút­tal a megye egyik legrégeb­bi s egyik legismertebb ha­gyományőrző együttese sze­repelt igen hálás publikum előtt, átütő sikerrel. A szebényiek 3 éve ünne­pelték fennállásuk 30. év­fordulóját. 1956 óta szere­pelnek szerkesztett néptánc- és népzenei műsoraikkal, nagyobbá ra akkortájt még élő népszokásokkal. Ezúttal is a falu eredeti - s a né­met környezetben is megőr­A vádlott gyorsított eljárást kért Veriga András zűrös napjai Szeretett-volna megváltozni, de csak négy napig volf szabadlábon Bár statisztikákkal nem tud­juk alátámasztani, vélhetően kettős rekord született o kom­lói bűnözés történetében. Ve­riga András komlói lakos ugyanis múlt hét végi börtön­ből való szabadulását követő­en csupán négy napot volt szabadlábon, ahhoz pedig, hogy ügyében döntsön a bí­róság, megint csak négy nap­ra volt szüksége a komlói rendőrkapitányságnak. Hétfőn, július 24-én tárgyalják betö­réssorozatát. — Veriga András csütörtökön került rendőrkézre, amikor ép­pen utolsó betöréses lopásá­nak színhelyéről távozott - kaptunk tájékoztatást a rend­őrkapitányság vizsgálati alosz­tályának vezetőjétől. — Mivel kérje: próbáljuk elérni, hogy ügyébén gyorsított eljárással döntsenek, hát egy nap alatt, öt nyomozónk közreműködésé­vel el is készítettük és az ügyészségre továbbítottuk ak­táját.- Miért kérte, hogy meg­gyorsítsák a nyomozást és mi­nél előbb tárgyalhassák agyét? — kérdeztem a meglehetősen csendes, barátságos, szimpa­tikus benyomást keltő, a ka­pitányságon előzetes letartóz­tatásban lévő Veriga András- tól.- Nem szeretek itt lenni a rendőrségi fogdában. Jobban •érzem magam a börtönben. _ Ezt akár úgy is érthetem, hogy jobban szeret börtönben lenni, mint szabadlábon?- Azt azért nem. Hát per­sze, hogy legjobb a szabad élet - válaszolt elég meggyő­zően, miközben megbilincselt kezével szájához emejte a ci­garettavéget. ‘ - Ehhez képest elég rövid­re lógta a szabadságát. Nem gondolt grra, hoQ y elkerülje o visszautat?- Bizony csak négy napot voltam kint. Pedig szerettem volna megváltozni. A rabkere­setemből (tízezer egynéhóny- száz forintot kaptam) már ha­zafelé vettem két új nadrá­got és ingeket is. Csak hát az ital . . . A kérdésre, hogy várta-e va­laki otthon, hogy tartozik-e valakihez, csak édesanyját tudta említeni. Veriga András 42 éves. Vájárként éveket dol- gozott a bányában, meg is nősült, aztán — mint mondta —, rossz társaságba keveredett. Tizennégy és fél évet v ült börtönben. Most - mivel a börtönhónapok alatt jó mun­kával hívta fel magára a fi­gyelmet — két munkahely is var*o. Csakhát szabadulása napján részegen ment haza, en az édesanyja így nem akarta beengedni otthonába. * Veriga András hétfőn éjsza- *a a sikondai Hársfa étterem­be tört be. Borral és két rúd szalámival távozott a közeli szőlőhegyben lakó, és őt be­fogadó ismerőséhez. Ám ha­marosan onnan is lelécelt két személyi igazolvánnyal és 3000 forinttal. Kedden ameddig volt, ■szórakozott a „könnyen jött" pénzből, éjszaka pedig betört o komlói Hangulat étterembe. (Tavalyi betörése is ehhez az ■étteremhez kötődik, a bűnös úgy látszik tényleg visszajár a tett színhelyére.) A vendéglő betört ablakán két karton Marlböro cigarettával és bor­ra. távozott. Még meg sem száradt a gitt az ablakon, amikor másnap éjjel ismét visszatért cigarettát és bort „vételezni”. Ekkor akadt rá az URH-s kocsi. Arra a kérdés­re, hogy miért csak szatyornyi áruval távozott minden eset­ben a betörés szinhelyéről, mintha mi sem lenne termé­szetesebb, csak ennyit mon­dott: „Nem szeretek cipeked- ni .. ." Balog N. (Munkatorsunk helyszíni beszámolója a „magyar tenger" pattjáról) Aki csak tehette a vízpar­ton, de legalábbis tóközeiben igyekezett tölteni a tegnapi napot a Balatonnál. Bár a sió­foki meteorológiai obszervató­rium ügyeletese szerint a hő­mérő higanyszála nemigen kú­szott feljebb 25-26 Celsius foknál, sokunknak mégis az volt az érzése, hogy ennél jó­val alaposabban befűtöttek nekünk! Főleg, amikor a bala­toni zöldség-gyümölcs árakat megláttuk . . . akkor ment föl a vérnyomásunk igazán. Szezon ide — szezon oda, a siófokiak .szerint idén lénye­gesen kevesebb a vendég, mint tavaly volt. Ebben pedig sokak szerint szerepe lehet a bőséges kínálat mellet* az el­képesztő áraknak is. A Bala­ton fővárosaként emlegetett Siófok impozáns vásárcsarno­kában tegnap a görögdinnye kilóját 50, a paprikáét-para- dicsomét 60 forintért mérték. Az őszibarackért 30-50, a kaj­sziért 30—40 forintot kértek, de láttunk rókagombát 700-ért, szőlőt pedig 240-ért. így aztán nem is nagyon csodálkoztunk azon a szántódpusztai áru­son, aki déltájban arról pa­naszkodott, hogy egy fityinget sem árult. Szántódpusztán egyébként még ma is tart a Jakab-napi vásár: igazi palóc csizmákkal, csuhébabával, mezőtúri kerá­miával, mézeskaláccsal, ló­szerszámmal és sok-sok, az ilyenkor szokásos látnivalóval. Ami újdonság —, de számunk­ra nem meglepő - a bejárat­nál a Dér Blick-et árulják magyar fiatalok. Persze honi újság sehol egy darab se. Mégcsak a siófoki vasútállo­más melletti bódéban se, hisz az árus reggel kirakta a „Rög­tön jövök” táblát, de délután kettőig nem került elő. A balatoni idegenforgalom negatívumai közé tartozik a déli-parti vonatközlekedés. Nem az a baj, hogy a siófoki állomást átépítik - ezt egyéb­ként formás táblán tudatják is a hazai utazókkal -, ha­nem, hogy késnek, és bor­zasztóan szutykosak, piszko­sak, takaritatlanok a vagonok. Az első, a második osztály, a W. C.-k, a peronok, az abla­kok, minden! így aztán jogos a kérdés, hogy akarunk mi európai színvonalú idegenfor­galmat? A fonyódi vasútállomáson délután három óra körül pél­dául teljes volt a zűrzavar. A Siófok felől az 5. vágányra érkező vonat utasainak előbb a szomszédos vagonokon kel­lett átverekedniük magukat, majd. mikor azt szerencsésen megúszták, arra kellett vi­gyázniuk, hogy a hármas vá­gányra éppen akkor érkező gyors alá ne kerüljenek. Mindez persze csak idelent- ről látszik Így, mert ha az em­ber beül egy MD 500-as heli­kopterbe, odafentről a Bala­ton igazán qyönyörű. Minden oly rendezettnek és tökéletes­nek látszik, hogy szinte rosz- szul esik a landolás. Szeren­csére a sok rossz tapasztalat mellett néhányunknak meg­adatott, hogy beülhettünk Ké- csán János pilóta mellé. így 450-500 méter magasságból valami szépet is láthattunk. Az IBUSZ Balaton feletti helikopteres kirándulásait egyébként bárki igénybe veheti, aki felkeresi valamelyik iro­dájukat. Nem olcsó kedvtelés, óm a legnagyobb utazási iro­da ezt a szolgáltatás ‘s sze­retné rendszeressé tenni. A pi­lóta mellett -, aki egyébként 1965 óta repül rendszeresen - három felnőtt és egy gye­rek fér el. A látnivalókhoz, a Balaton és környékének pano­rámájához szakszerű kommen­tár is jár. Bár a földi valóság is olyan vonzó lenne, mint az odaföntről elénk táruló lát­vány. Ferenci Demeter zött - magyar népzenei és népszokás - kincseikből mu­tattak be egy csokorra valót. Nagy taps fogadta a sok­szoknyás, fejkendős kislányo­kat, akik a hajdan faluszéli réten játszott kedves játéku­kat, a ,,Súhárirom"-ot járták el. Majd a legidősebbek, a- még igen jó karban levő- asszonykórus tagjai dalol­tak szebényi népdalcsokrot. A fiatalok ezután „Jaj a lányoknak!" címmel húsvét­hétfői népszokást játszottak, s az asszonykórus újabb csokrát követően az együt­tes egy szép, ősi termékeny­ségszimbólumot elevenített meg, amely természetesen a lagzihoz kapcsolódott: „Ter­mőágai” címmel. W. E. Á déli part alul-* és felülnézetből Balatoni nyár '89 A 12. PlV-en mára várják a százezredik látogatót Helikopterrel a vásárból a város fölé Hangulatos sörkert a vásárban — a pécsi Elefántos ház vendéglátósai települtek ki, csináltak tegnap estig félmillió forintos forgalmat. Jobbra: a Kolibri kapálógép. (Folytatás az I. oldalról) tudtuk - nem kell végleges búcsút vennünk, itt lesznek az idei bányásznapon is, a Ho Si Minh parkból ismét sétare­pülésre indulhatunk. A vásáron - az Agroker Aruház előtti parkolóban és az úttörőház előtti szabad terüle­ten - sokféle mezőgazdasági kisgépet láthatunk. A szabad­szentkirályi Fémipari Kisszövet­kezet kapólógép családjuk leg­kisebb tagját, a Kolibrit kínál­ja újdonságként. Segítségével a kiskertekben célszerűen megművelhető a talaj az osz­lopok, gyümölcsfák, kerti vete- ményék tövének közvetlen kö­zelében is. A sorozatgyártása most kezdődik, fogyasztói ára 15 890 forint lesz. A szabad területen érdekes újdonságokkal jelentkezik o budapesti Piro-Metál Kisszö­vetkezet. A csalódihóz-tulajdo- nosoknok, lakásszövetkezetek­nek ajánlják legújabb - zseb- számológép méretű - gázér­zékelő műszerüket, mely ve­szély esetén fénnyel és hang­gal jelez. Horváth István el­nöktől megtudtuk, tárgyalt a DDGáz képviselőjével, szep­temberben külön is bemutatót tartanak műszereikből. A Piro- Metál másik újdonsága a kondicionáló gépcsalád, me­lyeknek egy-egy egységével jó! megmozgathatok a munkában - bányamunkában — megfá­radt testrészek, fejleszthetők a fiatalok izmai. A szövetkezet Metatrade néven magyar-ka­nadai vegyes vállalatot alapi- tott export—importjoggal ren­delkezik, s máris vannak ba­ranyai partnerei, közvetitésök- kel csirkét viszünk ki Kuvaitba. A tej tőkés exportjáról is szó lehet, most a dobozos cso­magolás megoldásán fáradoz­nak. Az OTP Baranya Megyei Igazgatósága pavilonja előtt mindig nagy a forgalom, ke­lendő a Sport borítékos sors­jegy, s a legújabb, a Bongó. Foglalkoznak valutabeváltással, szolgálnak mindenféle, a hite­lezéssel, a betételhelyezéssel kapcsolatos információval. A látogatók minden öt lottó vagy totó megvásárlásakor tombolajegyet is kaptak, en­nek sorsolását tegnap ejtették meg. Ezer forint értékű totó­lottószelvényt nyert a 087404 szóm, bőráru csomagot a 139811, fejhallgatót a 098959, Unitra kisrádiót a 098828 és a 098978, három rúd szalámit a 087364 számú tombolajegy tu­lajdonosa. Vasárnap, a vásár utolsó napján a közönségdíjak át­adására és a százezredik lá­togató megjutalmazására ke­rül sor. S egy meglepetésre délután 5 órakor, a vásár színpadán: fővárosi operett­színészek fellépésére — a Pé­csi Garancia Szövetkezet és a Novopress jóvoltából. Miklósvári Zoltán Áttelepítik a botanikuskertet Hazánk egyetlen magán bo­tanikuskertje Pécsbányatele- pen végveszélyben lenne? Többen teszik fel a kérdést, miután elterjedt a hír, hogy á Mecseki Szénbányák Karo­lina völgyi külfejtési üzeme terjeszkedik a ritkaszép, me­gyei védettséget élvező kert irányában. A tulajdonos, 8erg- hauer Tibor nyugdíjas tanár biztos abban, hogy ki kell te­lepülnie a mostani helyről ke­letebbre, jó pár száz méterrel odébb. Az áttelepülés nem is oly egyszerű dolog, mégha minden anyagi, erkölcsi támo­gatást, társadalmi segítséget is megkap, s a legszaksze­rűbb tanácsokkal látják el. Egy pár hónapos egzotikus növényt is óriási kockázat odébbtelepíteni, mert már annyira megszokta környeze­tét. s az új helyen fennáll a kipusztulás veszélye. A hazai kosborfélék esetében is ta­pasztalni ezt. .Lehetetlen őket kiskertbe „lakoltatni” eredeti, mocsári világukból. A lelkes és természetbarát tanár 15 éves növénybirodalma sem kelhet akárhogyan vándorútra. Talajt visznek majd át az új terület­re, ahol minden növényt az eredeti elhelyezkedés szerint ültetnek el. Ezért készül egy szinte minden fűszálra kiter­jedő kert- és növénytérkép. Mindebben segít a Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Vállalat. A többszáz fajta növényből álló kert eszmei értéke 25 millió forint. A későbbiekben, vagyis a sikeres „átköltöztetés" után megérdemli az országos vé­dettséget. Cs. J. Fotó: Proksza László vasárnapi 5

Next

/
Thumbnails
Contents