Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-02 / 180. szám
Egyesületi válság Baján A színházban és a mérkőzéseken az a jó produkció, amelynek izgalmas a vége . . . — persze csak a nézők szemszögéből. Székely Éva könyveimé alapján sírni csak a győztesnek szabad, ám ma még Baján sem tudják, hogy 'ki a győztes. Ami viszont biztos: Csuvár Zoltán (31 éves) három esztendő munkája után beadta Írásban a BSK elnökségének lemondását, ügyvezető elnöki tisztségéről. A dr. Szenti János vezette testület még nem döntött. . . Mint minden ilyen lemondás, ez is sok okra vezethető vissza, amelyek természetesen nem nélkülözik az ellentmondást sem. Azonban van, ami egyszerű: ez a számok törvénye. Ennek alapján ma a BSK- nak, 5—5,5 millió forint hiányzik a kasszájából ahhoz, hogy éves szinten biztonságosan működhessen. Ez már önmagában is olyan indok, amiért érthető, hogy egy magára valamit is adó vezető felálljon abból a bizonyos székből. De ezen a pénzhiányon ma már Baján senki sem csodálkozik... Ugyanis Baján már évek óta válságstábként működött a mindenkori egyesületi elnökség. Csuvár Zoltán szavai szerint a tagok közel sem sport- politikai, stratégiai célokon gondolkodtak, hanem személyes kapcsolataik kihasználásával jóformán „koldultak” a gazdálkodó szervezetéknél . .. Közben pedig szép lassan elsorvadt a Bajai Sport Kör: az 1972-es megalakuláskor még tíz szakosztály működött. Mára megmaradt (hírmondónak) a férfi kosárlabda, az NB ll-es szintű labdarúgás, és a cselgáncs, valamint a „fél- szakosztályok", (birkózás és az atlétika),' melyéknek létesítményük van, de éves költségvetésük nincs .. . A város másik reprezentánsa: a Bajai Spartacus-Vízügy Sport Club sincs kellemesebb helyzetben, elsősorban költséges technikai sportágai miatt. Csupán egy adat ehhez: Vo- lentér László többszörös Világ Kupa-győztes és Európa-baj- nok motorcsónakversenyző új, Popoli típusú papucsteste 4— 500 ezer forintba került. De szólhatnék a kajakosok, kenusok, evezősök, autóversenyzők es a többi motorcsónakversenyző szűkös lehetőségéről, vagy netán igényeiről. Ráadásul a vízisportok idénysportágak, ami egyben vésze- Sen leszűkíti néhány hónapra a versenyidősfakot. Ez egyben anyagi koncentrációt jelent, rnert januárban nincs sehol víziedzés, csak szárazföldi-tornatermi felkészülés. Sőt: nézőcsalogató bemutatókat, versenyeket sem lehet mindenkor es mindenhol megrendezni. Csuvár Zoltán lemondott a “ajai SK ügyvezető elnöki tisztségéről. Rajta kívül a városban csak Schwarcz Ivánnak van a Testnevelési Főiskolán szerzett sportvezetői diplomája, de ő már egy ideig dolgozott a BSK élén, majd ő is eltávozott... Ha a BSK elnöksége elfogadja a távozni szándékozó ügyvezető lemondását; akkor őt csak egy ba- Jdi szakképzetlen utód követheti, vagy más városból valaki. Tehát nem következhet niós - logikailag -, mint a jelen helyzethez vezető út értekelése után egy jövőkép kialakítása. Hiszen a sportot leváltani nem lehet. Baján sem . . . Kovács Zoltán S*C»l»«lcirugd M ML C2J Képünk a márciusi Mohács—Olajbányász mérkőzésen készült Óriási lehetőséget szalasztott el a Nagykanizsa A Nagykanizsai Olajbányásznál 1-6. 'hely valamelyikének megszerzését tűzték ki célul a bajnokság előtt. A végeredmény ismert, az Olajbányász bronzérmes lett, úgyhogy végig versenyben volt a biztos NB l-et jelentő aranyéremért, illetve az osztályozás szereplést biztosító második helyért. A csapat az őszi idényt a második helyen zárta. Már ebben az időszakban a játékosok eldöntötték, hogy „neki mennek az élvonalnak”, majd március 28-án a listavezetővé előlépett olajosokat fogadta Dénes János, a bázisszerv, a KÖGÁZ vezérigazgatója. Tulajdonképpen ekkor volt közös döntés arról, hogy mindenki határozottan akarja az NB l-et. Az Olajbányász a bajnokság befejezése előtt hat fordulóval már öt ponttal vezetett. Óriási volt az öröm, nagyszerű a lehetőség, és már-már NB l-nek kiáltották ki a csapatot. Az érdeklődés középpontjába került az Olajbányász, de aztán következett a Sopron elleni hazai fiaskó, és ez teljesen visszavetette a játékosokat. A még mindig listavezető zalaiak előtt az utolsó előtti fordulóban ott volt a nagy lehetőség. Következett Utoljára 1982 nyarán bontottak pezsgőt a Szekszárdi Dózsa öltözőjében, akkor a lila-fehérek a labdarúgó NB ,||. Nyugati csoportjában bronzérmet nyertek. Azóta a tolnai megyeszékhely csapatával az a bizonyos ipáter- noszter igencsak alacsonyra ereszkedett, Így éveken át állandósult a kiesés elleni fé- elmük. Tavaly nyáron pedig sereghajtóként elbúcsúzhattak volna az NB ll-től, ha az MLSZ átszervezési határozata nem dobja mentőövként az osztályozás pótvizsga lehető- ' ség ét. A mögöttük hagyott bajnoki esztendő évadzárása sem váltott ki egyértelműen hurráhangulatot Szekszárdon. Nem teljesült az eredeti célként megfogalmazott 6-10. helyek egyikének megszerzése, ám a lilák MNK-ibeli sikeres helytállása - a legjobb 16 közé jutásért a Videotontól kaptak ki — feledtette a korábbi alárendelt kupaszereplést. Pályaválasztóként a megszerezhető pontok 62 százalékát gyűjtötték be, vendégként ugyanakkor csupán 24 százalékos teljesítményre futotta erejükből. Ellenpólusok, a Csepel elleni szuperrangadó, amelyen közel 10 000 szurkoló győzelmet, s ezzel NB l-es szereplési lehetőséget várt az olajosoktól. A siker azonban elmaradt, a vendégek szereztek két pontot, a kanizsaiak viszont lekerültek a harmadik helyre. A dél-zalai városban elmaradt a sporttörténeti esemény, nem sikerült az a terv, hogy 40 év után újra az élvonalban szerepeljen a Nagykanizsa. Tény, hogy a játékosok óriási lehetőséget szalasztottak el, ugyanis ezt a bajnokságot Lászlóik veszítették el, s nem a Csepel nyerte meg. Hogy miért? Azért, mert a véghajrában már nem bírták az idegi terhelést, a nagy felelősséget, és több játékvezető is „megnyirbálta" az olojos pontokat. A szakvezetés szerint mintegy 6-8 ponttal. Mindezek ellenére fényesen csillog a bronzérem, emlékezetes, és nagyszerű bajnoki évadot zártak a kanizsaiak. A hozzáállás, a látványos és gólokban gazdag hazai mérkőzések több hónapon át lázban tartották a város közvéleményét, és új híveket szereztek a kedvenc sportágnak. Balogh Antal mint ahogy az őszi jobb teljesítményt is egy gyengébb tavaszi követte. Az átszervezett, jobbára a saját nevelésű fiatalokra építkező csapat szakvezetése a bajnokság félidejében elégedett lehetett a 9. helyezéssel. Az viszont már az ősszel egyértelmű volt, hogy rendkívül hiányzott egy eredményes csatár. Erősíteni akartak, a jugoszláv Marko- vics személyében meg is találták a „gólvágót”, de a szerződés meghiúsult. Dugába dőlt továbbá a középpályás sor megerősítése is: a Dunaújvárosból visszaigazolt Dienes egyhónapos téli alapozás után megsérült, tavasz- szal egyetlen percet sem játszhatott. Hasonló sorsra jutott Kniesz is az Achilles-mű- téte után. Nem kímélték a csapatot a betegségek és a sérülések: 9 játékosra minimum egy hónapig nem számíthattak. Részben ezzél is magyarázható, hogy Teszler Vendel vezető edző a 30 találkozón 28 labdarúgónak szavazott bizalmat. Az egyéni teljesítmények élére Hujber kapus kívánkozik, aki kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott. A mezőny- játékosok közül Szabó (.., Kalmár, Gracza, Horváth Cs„ valamint a PMSC-ből hét mérkőzésre kölcsön kapott Máté Csaba teljesítménye emelkedett az átlag fölé. Ugyanakkor Pilisi és Iski egyértelmű csalódást keltett, egyikükkel sem kötnek szerződést. A ¡szekszárdiak június 30-án kezdték meg a felkészülést, júliusban hatnapos turnéra az NSZK-beli testvérvárosba utaznak, majd idehaza folytatják a felkészülést, és az augusztus 20-i rajtig 9 előkészületi mérkőzésen lépnek pályára. Fekete László Két év, két átszállójegy Kaposváron Amilyen gyorsan a csúcsra ért, éppoly hirtelen a ' mélybe zuhant a Rákóczi FC labdarúgó-csapata. Somogy első futballklubja példás gyorsasággal megbukott, mintegy példáját adva, hogy elsősorban nem a forma, hanem a tartalom a döntő. Ez a jobb sorsra érdemes együttes egy idejét múlt irányításnak és a dilettáns szakmai munkának lett legfrissebb áldozata, Sokan osztják azt a véleményt, hogy nem ott kezdődött a baj, amikor a múlt nyári alapozás vezető edző nélkül zajlott le (Monostori Tivadar a rajt előtt érkezett), hanem ott, hogy az edző egyáltalán Kaposvárra jött. Egyet kell érteni azokkal is, akik hittel vallják, hogy szakvezető nélkül sem lehetett volna eredménytelenebb a csapat. A megterhelő edzésről szóló panaszt nem kell komolyan venni a labdarúgóktól, de ha ennek az ellenkezőjét emlegetik, az már komoly figyelmeztetés. Nos, a Rákóczinál pedig ez utóbbiról csiripeltek a verebek is. A minősíthetetlenül gyenge őszi teljesítmény után reményteljes tavaszt Ígért a szakvezetés és sajnos a klub irányitói minden kontroll nélkül, hitelt adtak szavának. Igaz, amíg a kölcsönkapott pécsi Lőrinci dirigálta a gárdát, a pályán belülről, még gyűltek a pontok, de amikor aztán ő a 6. forduló után elköszönt, szinte összeomlott a csapat. De még akkor sem tűnt vészjóslónak a helyzet, mert a kieső zónával szemben tetemesre nőtt az előny. Négy fordulóval a befejezés előtt, még 6 ponttal állt a veszélyes zóna előtt a Rákóczi. Ezután következett az a példátlan és mindmáig megmagyarázhatatlan eset, hogy a finisben megszerezhető 12 pontból már egyetlen egyet sem tudott a Rákóczi megkaparintani. Az ellazsált alapozás, melynek „jótékony hatása" az idény elején győzelmekben jelentkezett, a végére meggondolta magát. Oly erőt-, lenné vált a csapat, hogy tagjai közül néhányuk levegő és mankó után kapkodott, míg mások technikai tudásuk helyett legfeljebb divatos fülbevalójukat csillogtatták. A Szekszárd és a Bp. Volán Kaposváron éppen a mérkőzés hajrájában iskolázta le a Rákóczit, s ezzel végképp reménytelenné tette a bentma- radást. Két év - két osztály felfelé, majd ugyanez vissza. S az eredmény? Kiesés az NB Hiba, az elnökség egyhangú lemondása, menekülő játékosok, megszökött vezetőedző. Végezetül még csak annyit: e dicstelen szereplés ellenére 25 ezren látták a Rákóczi tavaszi hazai mérkőzéseit. Vajon ki gondol most rájuk? Jutási Róbert Közepes osztályzat a Szekszárd bizonyítványában Felesleges óvás Azt hiszem, nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy bárki megállapíthatja, július 4-én feleslegesen ül össze az MLSZ Fegyelmi Bizottsága a szegediek óvása ügyében. Igaz, azóta már magyarázgották a Tisza-parti város sportvezetői, hogy csak az óvás beigérésével tudták megfékezni a felindult szurkolókat, és ők is gyanítják, nem sókra mennek beadványukkal. Az egyértelmű, hogy a világító berendezés meghibásodása miatt csakis a rendező klub vonható felelősségre. Ezért a Vasast nem sújthatjá.k újabb mérkőzéssel. Egyébként is; ha színes televíziós felvételre alkalmas volt a fényerő, okikor a játékvezető is jól látott a pólyán. Akik megnézték az ösz- szefoglalát, aráknak sem lehet kétség ük, mert a kezezés előtt — amiért 11-est ítélt a bíró — nem történt szabálytalanság. Arra is hivatkoznak a szegediek, hogy a 11-es rúgásakor több játékos is belépett a büntető területre. Lehet, de az biztosan nem befolyásolta sem a rúgójátékost, sem a kapust. Maradt tehát Teodoru három sárgalapja. Itt viszont abba a hibáiba estek a szegediek, hogy csak az első csapat mérkőzésén kapott lapokat számolták. A fegyelmi szabályzat kimondja, hogy a sárgalapok személyre szólnak, és ha a játékos a tartalék-csapatban szerepel, az ott kapott lapot is figyelembe veszik. A Vasasnál ezt tudták és ezért maradt ki a csapatból a Videoton elleni mérkőzésen Teodoru. Az első pillanatban az MLSZ munkatársai is zavarba jöttek, mert ők is csak az első csapatban kapott lapokat számolták.- Ezek szerint viszont jogtalan volt a játékos szerepeltetése. Ezért is tartottók titokban az óvást, és az elnök tóvollétében senki sem mert nyilatkozni az apparátusiból. Azokban a napokban ugyanis az MLSZ elnöke még a Vasas labdarúgó szakosztályának élén állt. Biztosra vették, hogy a piros-kékeket törölni kell az NB l-ből. Mészöly Kálmán nyilatkozata után megnézték a tartalékbajnoki jegyzőkönyveket és rájöttek, hogy óvásnak nincs helye. Ezért furcsállom, hogy a tények isme- reténék ellenére mégis meg kell várni a fegyelmi bizottság döntését, amit most már élőre tudunk. * Dúl a harc a ligában az átigazolási díj felső határa miatt. Abban már korábban megállapodtak, hogy akinek lejár a szerződése, annak az ára legfeljebb két- és fél millió forint lehet. De mi legyen azokkal, akiknek érvényes szerződésük van, és vinni szeretné őket más csapat? A liga egy része arra szavaz, hogy itt a .piac törvényéi érvényesüljenek. A legutóbbi liga-ülésen a Veszprém képviselője egyértelműen fogalmazott: ha eladnának egy-két játékost, akikért tizenhárom milliót kapnának, akkor fellélegezhetnének és helyrebillenne pénzügyi mérlegük. A Videoton viszont tiltakozik, mert a ZTE tízmilliót kér Kómáéért, a tehetséges fiatal csatárért. Állítólag ötmilliót kérték, és még adnának két játékost cserébe. A ZTE-nek viszont nagyabb szüksége lenne a pénzre. Tudom, egy magyar labdarúgó nem biztos, hogy megér tízmilliót, de ha mégis akad olyan csapat, aki ennyit ad érte. akkor nem szabad maximálni az árat. □ □ D □ □ □ o a □ □ o □ □ o □ □ □ Gépkocsi-tulajdonosok figyelmébe! SZINKRON Személygépkocsi Javító 7623 Pécs, József A. u. 10. TELEFON: 15-038 Q □ □ > □ □ □ □ □ g Q □ □ D □ Q □ □OOOOOOOOOOOOOD vasárnapi
