Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-02 / 180. szám

Panoráma Bernarda főszerepe A fotónkon látható Ber­narda Juente.s madridi szí­nésznő válópere utón el­játszott egy válópert va­lamelyik könnyű spanyol szalondarabban. A premi­er után ismét házasságot kötött a tőle frissen elvált férjével. De mit játszik meg ennyire a válófélben lévő feleség, ha egyébként nem színésznő? Így könnyű Az Izraeli Szimfonikus Zenekar 1990-ben nagy hangversenykörútra megy a Szovjetunióba. A szov­jet Gosz-koncert rendező­iroda csak szervez, a ven­dégszereplést pénzügyileg a zsidó állam finanszíroz­za. Adnak a gondolkodásnak! A világ színpadain jú­nius hónapban huszon­egy ország húszféle ren­dezésében játszották a Csárdáskirálynőt. A Los Angeles Times szerint: et­től nem kell gondolkod­ni ! Magyar Fidelio színpadon A brüsszeli operaház­ban a francia forradalom kétszázadik évfordulója je­gyében rendezték színpad­ra Beethoven: Fidelio cí­mű operáját. A magyar Bárday Margit díszleteinek és jelmezeinek segítségé­vel is sikerült egy mo­dernül hangzó, kifejezően izgató, eleven, mozgal- j mas operaelőadást terem­teni. Vezényelt: Hans Zen- der. Floresztant Josef Protscka, Leonórát Janis Martin énekelte. Szántódpusztától a Széchenyiek bicentenáriumáig írók, újságírók, idegenfor­galmi szakemberek találkoz­tak nemrégiben a szántód- pusztai idegenforgalmi és kulturális központban, hogy a térség jelene felett medi­tálva, a jövőről is szót vált­sanak. Jó néhány esztendeje, amikor a szántódpusztai komplexum megnyitotta kapu­it, egy tudományos tanácsadó testület is létrejött. A téma iránt érzékeny, avatott tollú szakemberek dolgozták fel a szóntódi rév történetét, gyűj­tötték össze a környékbeli hagyományokat, irodalmi és gazdaságtörténeti emlékeket. De vajon efég-e mindez? Dr. Kanyar Józsel kandidá­tus, a szóntódi tudományos bizottság elnöke szerint, nem! És hasonlóan vélekedik a kérdésről Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság fő­titkára is. Szántódpuszta, de az egész Balaton jövője függ attól, hogy az elkövetkezendő Minőségi turizmus kell időben mit tudnak tenni, és hogy lehet-e a mostani tu- ristainvázián csökkenteni és inkább a minőségi turizmus felé terelni az igényeket. Hogy milyen lehetőségek vannak? Felvetődött például, hogy a szóntódi mocsarak kiszárításával, az erdők meg­nyitásával, a kőröshegyi Szé­chenyi kastély mielőbbi rend­betételével is sokat lehetne tenni. Persze nemcsak erről van szó, hiszen a tó körül — miként azt dr. Kanyar József és Rosta Sándor egyaránt ki­hangsúlyozta — számos olyan érték van, amelynek megőr­zése nemzeti érdek. A Balaton jóval több csu­pán népszerű fürdőhelynél, és egyre többen és többen hangoztatják: ideje lenne ezzel mind többet törődni! A Siótour mint hallottuk a Széchenyi kastély rendbeho­zatalában, az emlékek meg­őrzésében pedig számos ön­kéntes segítő is támogatja a Balaton-parti településeket, De vajon elég-e ez ahhoz, hogy a kissé szüike és prog­ramszegény hazai idegenfor­galmi palettán újabb színek tűnjenek fel? Dr. Kanyar József elmond­ta: a szóntódi füzetekből ed- d'q 14 kiadvány jelent meg, és újabbak is készülnek. A Széchenyiek bicentenáriumára - 1991 re - egy külön szá­mot terveznek és a tudomá­nyos testület segítségével igyekszenek az anyagi és a szellemi tőkét is összeková­csolni. A balatoni vidék, benne szántódpuszta jövője az ide­genforgalomra épül. Hazai és külföldi turisták ezrei ke­resik fel a kulturális központ látnivalóit, azt az emlék­együttest, amely a magyar paraszti múlt, tárgyi és épí­tészeti emlékeit oly módon őrizte meg, hogy azzal ma sem kell szégyenkeznünk or- szág-^vilóg előtt. Persze kár lenne feledni, hogy hasonló kincseink van­nak még például Fené'kpusz- tán vagy az északi parton Klárapusztán is, melyeknek a szakemberek szerint is funk­ciót kell találni, és amelyek­hez megfelelő szolgáltatáso­kat kell szervezni . . . F. O. •¿!ílí:íW BÊÆkmtÊàmËà:: tmmÉádtmiíá'éMA** «ttUrâOVMftttJE&lc ■tXlnNâxâftscl»^ Bábparádé volt a héten Pécsett: a nyolcadik nemzet­közi felnőtt bábfesztivál szá­mos kiváló külföldi együttest vonultatott fel, és megjelent csaknem a teljes hazai élgár­da is: húsztagú és kéttagú társulatok, amatőrök és hiva­tásosok. A profik közül az egyik a milánói Teatro déllé Mario­netté: tizenkettőn jöttek, és Sztravinszkij: A katona törté­nete című bábjátékát mutatták be. A szereposztásban hárman azonos családi nevet viselnek: Gianni Collá, Cosetta Collá és Stefánia Collá. A nagyapa, a lánya és az unokája. Három generáció van itt jelen, de a bábszínház immár 200 éve áll fenn, s ha így számítjuk, ma már az ötödik nemzedék ját­szik az olasz felnőtteknek és gyerekeknek. — Apáról fiúra szállt a mes­terség — mondja Cosetta Col­lá. — Gianni nagyapa az ap­jától tanulta. Én nem az apámtól, hanem a nagyapától. Nem tették kötelezővé, de benne volt a családban, a levegőben: én is lehettem vol­na más, mégis ezt választot­tam. Prózai színészi diplomám van: már 32 éve dolgozom a társulatban. — Van felnőtt műsorunk is, de többnyire gyerekeknek ját­szunk. A mozi és a televízió korában mintha elidegenedtek volna a gyerekek a bábtól is, amit pedig annyira szeretnek életkorukból, érdeklődésükből következően. Mégis ők a lég­Bábparádé Az olasz bábcsoport előadásának egy jelenete Fotó: Tóth László Kéz, szív, személyiség FI Rádió mellett. Néhány éve erős fogadal­mat tettem: soha többé sem­miféle körülmények között nem írok egy sort sem a női ha­risnyanadrágok minőségi álla­gáról. Azért nem, mert semmi értelme nem volt korábbi há­borgásaimnak. Most ismét es- küdözöm: soha többet a mál­náról. Az utóbbi nyárelőkön évente ismételve kísértem fi­gyelemmel az átvevők - kont­ra - termelők már-már nevet­séges harcát. A lapok, a rá- j dió és a tévé érthetetlenül I szemlélik e közkedvelt és kemény valutáért jól eladható gyümölcs körüli hercehurcát. A megkötött szerződések gyak­ran értéktelen papírosok, mert a kereskedelem a szezon nyi­tányán vagy lealkudja az árat, vagy olyan kényelmes lassúsággal végzi a felvásár­lást, hogy a gyorsan töpörö­dő, aszalódó málna termé­szetszerűen veszít az értéké­ből. Rosszul jár a termelő, az elmaradt valuta miatt pedig a népgazdaság. Mehetnek a termelők panaszra az Atyais­tenhez is akár -, de nincs az a hatalom, amely rendet teremtene a málna-fronton. Minek hőzöngenék én is? De a málnán kívül van más gyümölcs is. Most azt hallom a rádióból - a termelők nyi­latkoznak -, hogy például az idén olyan kajszibaracktermés várható, amelyre nem is em­lékeznek. Több tízezer tonná­ról van szó, ám a lelkendezés helyett már most aggódnak. Az idei felvásárlási botrányok adnak okot félelmüknek. Egyik baracktermesztő nyagyüzem — a magántermelők képvisele­tében is! - már most azt ter­vezi, hogy ha nem veszik át elfogadható áron a gyümöl­csöt, - beszántják a termést. Aki csak egy kicsit is többet ért a kajszibarackhoz annál, hogy elfogyasztja, az tudja, hogy a kajszi gyorsan - alig hálásdbb közönség, és sokukat meg lehet tartani ez ősi mű­vészet közelében.- Kiből lesz ¡ó bábművész, mi kell a kifejező, mozgékony kézen kívül még a sikerhez? — Szív és személyiség. És az egy-két hét alatt leérő kényes gyümölcs. Tehát nem tűr el sem­miféle hosszadalmas vitát, szállítási szervezetlenséget: napok alatt szinte lefolyik a fáról és máris veszít a mi­nőségéből. Tapasztalhatták a meggy- •• a képesség, hogy a személyi­ségemet át tudjam adni a bábnak, hogy ne érezze a néző, hol végződik az ember és hol kezdődik a marionett: az én érzelmeimnek tükröződ­nie kell a bábu arcán. Akik més várható — kopogjuk le —, ha valami közbe nem jön. A Bosnyák téri nagy piac helyi kereskedői - a termelők sze­rint - maffiába tömörültek, ők diktálják az árakat és aki nem hajt fejet, attól nem ve­szik át a meggyet, cseresz­erre nem képesek, lehetnek jó mesterek, de nem lehetnek igazi művészek. — Cosetta be­szédét szép hosszú kezének kifejező mozdulataival kíséri, ám a szemlélő .figyelmét nem kerüli el, hogy bal csuklója megvastagodott. Afféle foglal­kozási ártalom'ez: — Nehéz a marionett, fűzi hozzá magya­rázatul. A társulat számos külföldi turné mellett hazai sikeréket is maqáénak mondhat, hiszen felléptek már pl. a Milánói Scala előadásában is, Claudio Abbadoval együtt. Állandó tervezőjük Luigi Veronese, a kiváló olasz festőművész: re­pertoárjukon Dino Buzzati, Tolsztoj, Ajtmatov irodalmi mű­veinek bóibszínpadra alkalma­zott változatai szerepelnék, és természetesen a klasszikus gyermekmesék Pinocchiótól a .Jégkirólynőn át a Hófehérkéig. A katona története című já­ték érdekessége — a szöveget Charles Ramuz, a zenét Igor Sztravinszkij írta -, hogy Luigi Veronese 1935-ben elkészítette a bábok terveit az akkor di­vatosan konstruktivista irányzat szellemében, de ezek a mario­nettek csak 1981-ben kerültek közönség elé a Collá Teatro előadásában. S bár a francia szöveg miatt a péntek esti pécsi bemutató nem aratott nagy közönséqsi’kert, a bábuk rendkívüli kifejező erejét és az előadás színszerűségét méltá­nyolták a nézők és a szakem­berek. G. T. ezúttal Baranyában. Egy ma­gánvállalkozó — állattenyésztő - hitelért fordult a pénzin­tézményhez. Nem kapott. De azt sem közölték vele ponto­san, hogy miért nem? A rá­dióhoz fordult panaszával, az ügyet intéző előadó viszont Önkényes szól ás-tagad ás termés körüli gondokat is. A fővárosi gyümölcskereskedelem leszorította a meggy árát az érés csúcsidején, ugyanannyi­ra, hogy a szállítmányok — a fővárosban! - csak úgy ta­láltak gazdára, hogy bagóért keltek el. A kereskedelem ki­használta a termelők szorult helyzetét. A rádióműsorban közben elmondták, hogy a nagyobb vidéki városokban — ókkor még - 60-80 forint volt a meggy kilónkénti ára, ami­kor a termesztési helyen már 2, azaz kettő forintért sem szedték le. A termesztők is hibásak abban, hogy minden portékát Budapestre visznek, holott másutt adott esetben hiány van belőlük. Az idén minden gyümölcsből nagy ter­nyét, egyebeket, akár estig ott rostokolhatnak a szállít­mányukkal. Mit tehet? Ha to­vább viszi az árut — vidéki városokba -, a költségek meg­növelik az árat, ami viszont a fogyasztónak már elfogadha­tatlan. A termesztők sóhaj­tozva jelentették ki a rádió riporterének: „Harminc éve ígéri a kereskedelmi kormány­zat, hogy rendet teremt a fel­vásárlás területén, de a ma­rakodások, igazságtalan ár­kínálatok újra ismétlődnek..." A jelenségek - ismétlőd­nek. Hogy mást ne mondjak: e rovatban többször nyilvá­nosságra került a nyilvános­ságtól való jogtalan tartózko­dás. Most egy újabb eset ­neheztelt az ügyfélre, amiért panaszával a rádióhoz for­dult (?), aztán közölte a ri­porterrel, hogy ő nem haj­landó az ügyben nyilatkozni. Pedig az ügyintéző igazán tudhatná, hogy közérdekű, vagy lakossági panasz esetén- éppen beosztásánál fogva- köteles az igazságnak meg­felelően nyilatkozni, ha csak nem sérti a (kül-l) kereske­delmi, vagy állambiztonsági titkokat. Itt szó sem volt er­ről. „Nem nyilatkozók!” — mondotta. Csak úgy. Új főiskola Kaposváron A nemrégiben Kaposváron járt az Egészségügyi Minisz­térium osztályvezetője, ahol dr. Horváth Sándorral, a me­gyei tanács főosztályvezetőjé­vel tárgyalt az MSZMP Ok­tatási Igazgatósága Kaposvá­ri épületének hasznosításáról.- Az osztályvezető úr meg­tekintette szakemberekkel együtt az épületet és elvi megállapodás született közöt­tünk. E szerint az intézmény­ben egészségügyi főiskola, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem kihelyezett tagozataként működne, önálló tagozatveze­tő irányításával. Profilját az egészségügyi főiskolai szakte­rületek hiányszakmái közül kellene választani. Az adott­ságok kedvezőek a főiskolai védőnőképzés, az újonnan ter­vezett felsőfokú végzettségű ápolónőképzés beindítására és elhelyezésére. A profil vá­lasztásában szerepet játszik, hogy ezeken a szakterületeken jelentkeznek évek óta után­pótlásgondok Somogybán, amelynek megoldásához má­sutt az országban működő egészségügyi főiskolák férő­helybővítése sem tudott érez­hető segítséget nyújtani.» A képzéshez szükséges szakem­bereket körültekintő szervezés után, részben helyben, rész­iben az orvostudományi egye­tem oktatói közül lehetne ki­választani. Szakmai felügye­letet a megyei kórház, mint a Pécsi Orvosegyetem oktató­kórháza saját szakembereiből biztosítani tudja és vállalja. A gyakorlati oktatást mind a megyei kórházban, mind a Köjálnál, illetve módszertani intézeteinkben - bölcsődék, szociális otthonok - lehetne végezni. A nem szakirányú képzéshez - például nyelv- oktatás - a városban műkö­dő tanítóképző főiskola és mezőgazdasági egyetem tan­székeivel gyümölcsöző kapcso­lat építhető ki. A hallgatók beiskolázásához kedvező kö­rülmény, hogy Somogybán há­rom helyen folyik egészség- ügyi . szakközépiskolai képzés, ahonnan a továbbtanulni szándékozók szívesen vállal­koznának a főiskolai képzés­re. Lehetőséget adna Dél- Dunántúl más megyéi számá­ra a hiányterületek szakem­ber-ellátásának javítására.- Milyen mádon adják át az épületet?- Az Oktatási Igazgatóság egész épülete az ajánlatunk szerint felszerelésével együtt, szakaszos beüzemelés után - a felfutó évfolyamok számá­nak megfelelően — körülbe­lül 1993-ra az Egészségügyi Főiskola kaposvári tagozatá­nak elhelyezésére szolgál. Az épület kezelői jogát az MSZMP KB magának tartja fönn. Az üzemeltetésre a kö­vetkező ajánlatot tettük: Az átmeneti időszakra — 1993-ig - a városi tanács veszi ót az épület üzemeltetésével, ifenntartá sóval kapcsolatos összes teendőt. Erre megfele­lő szervezetet alakít, illetve átveszi a jelenlegi apparátus e kérdésben jártás munka­társait. Az átmeneti időszak­ban az épületet jól elhatárol­ható módon megosztva, rész­ben középiskolai célokra, rész­ben az Egészségügyi Főiskola felfutó évfolyamai használnák, megosztott költségviseléssel. Majd fokozatosan az Egész­ségügyi Főiskola venné át az egész épületet.- Hogyan oszlanak meg a költségek?- A fenntartó tanács az egészségügyi főiskolai tago­zattól a használt helyiségek alapterülete alapján bérleti díjra tart igényt. Az épület működési költségeit a hasz­nálók arányosan térítik meg, ami az alkalmi igénybevétel­ből - terembérlet, rendezvé- nyek esti oktatás - szárma- zó bevételekkel csökken. En­nek mértékét a fenntartó és a bérlők közösen határozzák meg. Az Egészségügyi Főisko­la .oktatással összefüggő költ­ségei a főiskolát terhelik. Balá« Andor vasárnapi

Next

/
Thumbnails
Contents