Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-19 / 197. szám
. DTI T&lcctot 1989. július 19., szerda Városmegyék az új önkormányzati törvénytervezetben Az önkormányzati törvény szabályozási koncepciójának első tervezetéről szerveztek szakmai vitát a Belügyminisztériumban, amelyen részt vett dr. Farkas Kár.oly, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára is. Tőle kértünk tájékoztatót a törvénytervezet lényeges megállapításairól. Az önkormányzati törvény- tervezet újjá rendezi a tanács- rendszert. Az összes főrabbi tanácstörvénynél szélesebb jogokat, nagyobb önállóságot nyújt a helyi képviselőtestületeknek. amelyek a működési területükön maguk döntenek minden lényeges kérdésben, az országos szervek közvetlen beleszólása nélkül. Mindennek gazdasági alapot teremt, hogy a forintok központosítását csökkenti, közvetlen lesz az újraelosztás, ezáltal megszűnik a megyék másodelosztó szerepe. Például Pécs, mint a tervezet szerint ivárosmegye, azonos jogokkal bír, majd mint a megyei tanács. A tervezet szerint ugyanis az olyan nagyságrendű települések, mint Pécs, sajátos várospolitikát alakítanak, amelyet az önkormányzatuk irányit sajátos szervezetén keresztül. Egyértelmű, hogy így megszűnik az újraelosztó mechanizmus, amely nem is jelenik meg a fórumrendszerben. Ez azt is jelenti, hogy a városi ügyek lezárulnak a vá o- si önkormányzatban. Az első szakmai konzultáción a megyék szerepe körül éleződött elsősorban a vita: szükség van-e megyei testületre? Megfogalmazódott az is, a megyék szerepe lényeges a községi önkormányzatok munkájóndk menedzselésében. Jelen van a tervezetben egy szintén vitatott kérdés, a helyi önkormányzatok ellátási felelőssége. Ugyanis ez gazdasági alap nélkül nem teremthető meg. Eszközrendszer nélkül nem tud megfelelni ennek a képviselőtestület. Enélkül nem tudja anyagilag is ösztönözni a vállalkozókat, illetve a lakosság ellátása érdekében kikényszeríteni a szol- gáltotásokat, amelyek megtartását elvárhatná a- cégek veszteségének térítésével ... * Tény, hogy ehhez nagyobb gazdasági önállóságot ígér a tervezet, illetve megfogalmazza azt is, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a helyi önkormányzat nem tud vállalni, felsőbb önkormányzat elvégezheti helyette. Várhatóan ezt a törvényt jövőre az új országgyűlés fogadja majd el, és még őszszel megismerkedhet vele a közvélemény is a nyilvános vitákon. A Pécsi KÉV megkesdte az útszegély átépítését a Szigeti úton a Kürt utca és a Szántó Kovács János utca között. Az út ezen a szakaszon aszfaltszőnyeget kap szeptember 15-ig. Új oszfaltburkolatot kap a Dr. Majorossy utca a Kossuth Lajos utca és az Ágoston tér között. Képünkön: o Felsőmalom utcában a járdaszegélyt javítják. , Gimnáziumban tanulhatnak Összefogtak > a mozgáskorlátozott gyerekekért A cég vitázik a végrehajtó bizottsággal A vállalatok és a helyiséggazdálkodás Van jövője a pécsi Bercsényi utcai mozgásjavító napközinek. Pontosabbon fogalmazva, megteremtődött a lehetősége annak is, hogy az innen kikerült, és az általános iskolát befejezett gyerekek továbbtanulhassanak. Egy kislányt és egy kisfiút ugyanis felvettek az Apáczai Nevelési Központ Gimnáziumába. Dr. Görög Ildikótól, a városi tanács egészségügyi osztályának helyettes vezetőjétől kaptuk o tájékoztatást a közös sikerről, mert több intézmény vezetője alkotott együttműködő segítő közösséget a gyerekek sorsának megalapozására. A városi tanács egészségügyi és művelődési osztálya a Kulich Gyula Utcai Általános Iskolával közösen A Fészek gmk 289 000 forintért felújította az utat és a hidat a Dobó Katalin utcában, valamint 120 000 forintért támfalat épített a Böck János utcában. Az ÉPTERV gmk 400 000 forintért építette meg a Palahegyi úton a támfalat, valamint 139 000 forintért megoldotta a csapadékvíz elvezetését a Pernecker utcában. A PÉKUV 560 000 forintért utat épített a Kormoskő- sorban és 20 000 forintért kijavította a járdát a Vasvári Pál utca északi oldalán. A Közmüép gmk 50 000 forintért megépítette a csapadékvízelvezetőt a Marx úton és 530 000 forintból a járdát a Nagykozári út autóbuszforduló- jónól. A Vízépítő gmk 156 000 forintért járdát épített a Testvériség utcában és 24 000 fokezdeményezte a Szociális és Egészségügyi Minisztérium állásfoglalásának megszerzését. A főhatóság tulajdonképpen lehetőséget adott a megoldásra azzal, hogy a döntést a helyi önkormányzatra bizta. így vállalhatott rendkívüli szerepet az Apáczai Nevelési Központ a gyerekek felvételével. Ismert, hogy már korábban is tett lépéseket a gimnázium a mozgáskorlátozott gyerekek fogadására: ma ez az egyetlen középiskola Pécsett, amely rendelkezik a gyerekek közlekedését segítő lifttel az épületében. Hosszú távon ez az intézmény lehet a mozgásjavító napköziből kikerülő és középiskolai oktatásra alkalmas gyerekek bázisa. rintért a Felszabadulás útján. A Pécsi KÉV 100 000 forintból járdát épített a Bajcsy-Zsi- linszky úti gyógyszertár előtt, és újabb 100 000-ből a Móricz Zsigmond tér 1-3-nál. Határidők A Városgondnokság költi, hogy több cig nőm állította helyre as úttest«! o köimű- építések után: A Ricsi Rostaigaigatóság nem asifaltoita le a járdát a Bokor utca II. elölt a vállalt június 30-ig. A Ricsi Vizmú nem adto át a munkát április 30-lg a Palahegyi út 1-31. kölött is június 30-ig a Csillag utca 30- nál. A Kubik gmk nem fejelte be ai útpálya helyreállítását a Csaba-Gyula utcai csomópontban. A DN július 1-jei számában tudósítottunk a végrehajtó bizottság üléséről, amelyen a helyiséggazdálkodást tórgya1- tálk. Ezzel kapcsolatban került szóba a Pécsi Általános Szolgáltató Kisvállalat, amelynek Igazgatója, Loósz Kálmán vitatkozik oz ott elhangzott megállapításokkal. Rendkívül érdekes tényeket tár fel az ellátási felelősség kérdésében. Közölve véleményét, szívesen folytatjuk a vitát: Vállalatunk a közelmúltban elhatározta három méretes szabóságának bérleti üzemeltetését, mert az egységek további fenntartása nem gazdaságos. A vállalat nem zárkózott el attól sem, hogy a versenytárgyalás alapján a helyiség használati jogát megszerző bérlő a helyiségben a korábbitól eltérő tevékenységet folytasson, azzal a feltétellel, hogy az ehhez szükséges valamennyi hatósági engedélyt - beleértve az elhelyező hatóság engedélyét is — beszerzi. A sikeresen pályáztatott két helyiség bérlője e lehetőséggel él és a helyiségekben büfé-falatozó üzletet kiván üzemeltetni. A szükséges engedélyek beszerzése iránt az eljárást a bérlők megindították. Megfelel a valóságnak az, hogy e helyiségeket vállalatunk is bérli a kezelő Pécsi Ingatlankezelő Vállalattól, azonban a bérbeadónak a helyiségek további bérbe adása iránti engedélyét előzetesen beszereztük. Intézkedéseink semmiképpen nem minősülhetnek az eszköz- állomány „felélésének", ugyanis e helyiségeket vállalatunk továbbra is változatlan jogcímen használja, illetve hasznosítja, amelyből havonta bérbevétele származik. A helyi - séggazdálikodási jogszabály hatálya a bérleti üzemeltetésre nem terjed ki. Bár időben ezzel egybeeső, de mégis elkülönülő döntésünk szerint a vállalat irodagépjavító részlege elhelyezésére szolgáló üzemépületet kiürítjük és ennek kezelői jogát térités ellenében - szintén versenytárgyaláson - átengedjük a kiirt pályázat nyertesének. Az átadás után az épületben - beruházás nélkül - új üzem létesülhet, így növekszik a városban, a megyében előállított össztermék és ez egyben újabb munkahelyeket Is teremt. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy irodagépjavitó tevékenységünket nem szüntetjük meg, a részleget változatlan létszámmal a vállalat kezelésében álló, más épületben helyezzük el. E döntésünk végrehajtását a helyiségek jobb kihasználása teszi lehetővé, eredményeképpen pedig nemcsak árbevételhez jut a vállalat, de fenntartási költségei is csökkennek. Ezt a bevételt a vállalat nem „saját rentabilitása fenntartására” fordítja, hiszen ci vállalat az elmúlt évben is nyereséges volt, sőt exportár- bevételt is elért. A múlt év végén a vállalat a bécsi székhelyű NBB Handelsgesellschaft MbH-val és a budapesti székhelyű FERBAL Vegyesipari Kft-vel közösen megalapította az „ELEMENT" Fafeldolgozó Kft-t. A társaság áhidi (Zala megye) telephelyén fejti ki tevékenységét, nyugati - elsősorban olasz- országi - exportra bútorlécet és fűrészárut gyárt. A felszabaduló üzemépületből származó bevételt a társasággal kapcsolatos kiadásaink fedezésére kívánjuk fordítani. Ez nem tekinthető az eszközállomány „felélésének", mert éppen- hogy vállalkozásba fektetjük, a bevételt Ilyen formán tőkésítjük. Meg kell jegyeznünk, a cikx- ből úgy .tűnik, mintha vállalatunk az épületet nem teljesen tisztességes jogcímen, hanem „csak" kezelőként használná. A valóságban minden állami vállalat „csak" és legfeljebb kezelője a rábízott vagyonnak, így a használatában álló ingatlanoknak is, hiszen ezeknek tulajdonosa az állam. Ha a vállalat vagyontárgyat - például ingatlant - magánszemélytől vagy nem állami szervtől vásárol, a tulajdonjog akkor isaz államra száll, a vállalat „csak" a kezelői jogot szerzi meg. A kezelői jog alapján azonban a vállalatot - jogszabályok keretei között — azok a jogosítványok illetik meg, amelyeket a polgári jog szabályai szerint a tulajdonos gyakorol. . Teljes jogi képtelenség az, hogy a cikk ugyanakkor a „bérlemények kezelői jogának" átadásáról beszél. A bérlőt a bérlet szabályai szerint a dolog birtoklásának és használatának joga illeti meg, a kezelői jogról — nem lévén kezelő — azonban nem rendelkezhet. Ugyanakkor a használót is - éppen a helyiség- gazdálkodási jogszabályok szerint - megilleti a használati jog átengedésének joga. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy akár vállalatunk, akár más vállalat, és akár a kezelői jog, akár a használati jog átadásával „jogtalan" haszonra tesz szert. Ez az állítás különösen sérelmes ránk nézve. A kezelői jog vagy használati jog térités ellenében történő átengedése a jogszabályoknak mindenben megfelel, ez a lehetőség kifejezetten megengedő jogi rerr- delkezéseken nyugszik. Az ilyen „ihászon" nem lehet sem „jogtalan", de még tisztességtelen sem. Megjegyezzük azt is, hogy vállalatunk nem áll állam- igazgatási felügyelet alatt, így az alapító szervnek nincs joga beleszólni a vállalat ügyeibe, különösen nem gazdasági döntéseibe. Nem létezik olyan jogszabály, amely előírná, hogy a vállalatnak gazdasági döntéseiről „előzetesen tárgyalnia" kellene az alapító szervvel. Ilyen módon Szabó Nándor elnökhelyettesnek akkor sem lett volna módja „hivatalos tiltakozásra", ha az alapítói jogokat ő gyakorolná. Vállalatunkat azonban Pécs Megyei Városi Tanácsa alapította, az alapitói jogokat pedig a Megyei Város Tanácsa V. B. Ipari Osztálya gyakorolja. Az ipari osztálynak tudomása van gazdasági döntéseinkről, ez ellen nem tiltakozott, és nem tett semmilyen intézkedést a törvényességi felügyeletünket gyakorló Baranya Megyei Tanács V. B. Igazgatási Osztálya sem. Az ügy teljességéhez tartozik, hogy az értékesíteni kívánt üzemépület egyes helyiségeit bérlet címén használja a vállalatunkkal szomszédos telephelyet használó Pécsi Bútorgyár. Mellesleg a Bútorgyár e telephelyének kezelői jogát is vállalatunktól szerezte meg néhány évvel ezelőtt térités nélkül. A mi épületeinkben levő helyiségek bérleti jogviszonyának felmondása nem eredményezheti sem a Bútorgyár, de említett telephelyének megszüntetését, igy „munkások elbocsátását" sem. Amennyiben a Bútorgyárnak mégis ilyen gondjai lennének, asztalosokat, kárpitosakat vállalatunk bármikor szívesen lát. A bérleti jogviszony felmondásával kapcsolatos jogviták eldöntése egyébként is a bíróság hatáskörébe tartozik. Óbba tanácsi szerv sem mint alapító, sem mint államigazgatási hatóság nem avatkozhat be. A szolgáltatásokkal kapcsolatosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy nagy port felvert döntéseink mindössze három méretes szabóság megszüntetését eredményezték, éppen azért, mert - a lakosság el- szegényesedése következtében — az ilyen szolgáltatás iránt az igények lényegesen csökkentek. Sérelmesnek tartjuk azt is, hogy a végrehajtó bizottság ülésén, amely kifejezetten egyfajta hatósági tevékenységről (helyiséggazdálkodásról) tárgyalt, szerencsétlenül keveredtek a tárgyhoz nem tartozó, a vállalatok alapítási jogával összefüggő kérdéssel. Az elnökhelyettes, mint alapítói jog gyakorlója, hatósági jogokat vindikált magának, ugyanakkor a kizárólagosan a hatóságot képviselő igargatási osztályvezető olyan nyilatkozatokat tett, amelyeket az alapító sem tehetett volna. Rovatszerkesztő: GALDONYI MAGDOLNA Felújított utak Viszockij Nem ismertem Viszockij legendáját, amikor 1977- ben Budapesten járt, de láttam a Ljublmov Taganka Színházának Hamletjé- ben. Különös, villámló szemű, nyers Hamlet volt, : akiből vonzó, vad férfiasság áradt. Valószínűleg ez ejtette meg Marina Vladyt is, amikor 1967-ben meg- ! ismerkedett vele Moszkvában, hogy előbb barátnőként, aztán feleségként 12 évig vele maradjon. Viszockij emberpusztitó alkoholizmusával, kábítószerezésével. sikereivel és megalázottságalval: majdnem a haláláig, de aztán ozon túl is még. („Harminc évesek vagyunk, tapasztalatokban gazdag élettel: több feleség és férj a hátunk mögött, kettőnknek öt gyereke, szakmai sikerek, gazdagság, bukások, hírnév. Mégis olyanok vagyunk, mint két kamasz, aki épp most fedezi föl a szerelmet, ámu- lunk, bámulunk. Soha semmi nem törölheti el az első teljes egymásratalá- lás emlékét. . . Együtt va- qyunk életre, halálra.") Ennek a tizenkét évnek a története a Szerelmem, Viszockij című könyv, amely most jelent meg a Magvető-Talentum Kiadó gondozásában. Vlady orosz emigráns szülők gyereke, beszél oroszul, világhírű színésznő, tizenöt szobás lakást hagy ott Párizs mellett Viszockij kedvéért, és egy kilenc négyzetméteres szobába költözik Moszkvában szerelme anyjához. Viszockij ekkoriban talán a legnépszerűbb színész a Szovjetunióban. Több mint húsz filmben játszott, klasszikus szerepek egész sorát alakította színpadon. De az igazi sikert és ismertséget, a rajongást a dalai hozták számára, amelyeknek zenéjét és szövegét ő írta, és maga adta elő gitárkísérettel. Több mint hatszáz dala van, balladák, burleszkek. Népszerűsége minden korábbi színészénél nagyobb - ha ilyen furcsa módon is. Figyeli a KGB, a szobaasszony kizavarja a feleségét a szállodából, hat évig hiába kér útlevelet, hogy törvényes feleséqét meglátogassa: végül a Francia Kommunista Párt főtitkára járt közbe Brezsnyevnél. Amikor visszajön, megkérdezik tőle, miért jött vissza. Ott kint pedig azt kérdezik: miért megy haza. És mégis mindig ha- zameqy. Halálakor r< ndőr- kordon tartja távol házától a tömeget, a temető igazgatója, aki az ünnepelt művésznek központi helyen adott sírhelyet, elveszti az állását. A könyv egy nagy szerelem története, küzdelem egymás-ért és egymás ellen, küzdelem az alkoholizmus, a kóbitószer és egy népszerű művész agyonhallgatása ellen. (A magyar filmlexikonban sem szerepel Viszockij neve: sem önállóan, sem Marina Vladynál.) De mert ez a szerelem századunk hatvanas-hetvenes éveiben zajlott Kelet-Európábán, a történelem sem maradhatott ki belőle. De nem azért, mert Marina Vladyt lefényképezték Brezsnyev- vel, és Viszockij együtt szidta Sztálint Hruscsov- val. Hanem azért, mert két ismert, érdekes ember életét olyan mechanizmus próbálta szabályozni, amely nemigen tűrte a szabálytalan tehetséaet és az előírttól-elvárttól eltérő magatartást. És ezen a tájékon ebbe sokan belehaltak - képletesen is, valóságosan is. G. T.
