Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-13 / 191. szám

1989. július 13., csütörtök

Dunántúlt napló

3

Az Egyesült Államok a reformok előmozdításához ajánlja fel segítségét

Bush elnök beszéde a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen

George Bush kora délután o Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen mondott beszédet. Az amerikai elnök és felesége szűnni nem akaró taps közepette vonult be az egyetem amerikai és magyar zászlókkal díszített aulájába. A zsúfolásig megtelt csarnokban több mint ezren várták a magas rangú vendéget. Az első széksorokban foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós miniszterelnök feleségeik társaságában, s ott volt a hazai politikai, társadalmi és gazda, sági élet számos vezető személyisége. A meghívottak között megjelentek az Ellenzéki Kerékasztal képviselői, s elfogadta az invitálást a diplomáciai testület Jgbb tagja is. Az intézet további két termében zártláncú televízió segítségével további ötszázan - elsősorban oktatók és hallgatók — követték nyomon George Bush szavait.

Csáki Csaba, az egyetem rektora köszöntötte a vendégeket, közöttük az elnök kíséretében levő személyiségeket.

Ezután a kánikula ellenére 's frissnek tűnő George Bush lépett a mikrofonhoz.

Rendkívül büszke vagyok arra, hogy én vagyok az első amerikai elnök, aki meglátogatta Magyarországot - kezd- |e beszédét Bush elnök, majd 'gy folytatta:

Egyesek ironikusnak találhatják, hogy egy olyan egyetemen beszélek, amelyet Marx Károlyról neveztek el. De az, hogy ma itt vagyok, sokkal kevésbé adhat okot a meglepetésre, annak bizonyítéka, hogy Amerika üdvözli az eszmék szabad versenyét.

Az egyetem fő feladata éppen az, hogy ösztönözze az ilyen versenyt. Ez a szellem hoz közel egymáshoz bennünket — ez a szellem vezette a Marx Károly egyetem egyik nagy tanárát, Nagy Imrét.

Miközben Magyarország új- ra felfedezi Európa ügyeiben betöltött természetes szerepét, ° világ ismét önökre tekint ' rispi rác iáé rt. Országomban |9en népszerű egy ismeretterjesztő könyv, amelynek címe •■Budapest 1900”. Dr. John Lu. acs nagy szeretettel írja le emlékek Budapestjét, a °oszke tőzsdét, a nagy operát, a korszakot, amelyben Eu- ropa első földalatti vasútig Andrássy út csinos üzletei a.att futott. Ez a város rogyo- Sósával versenytársa volt Pá- r'*Snak, zenéjével Bécsnek, "Odalmával Londonnak. Olyan oktatási központ volt, amely az ogész világra kihatott, olyan eávedi zsenit adott Amerikául ’ mint Joseph Pulitzer, yon másik zsenit adott, mint ^artók Béla. Négy évtizeden Ózonban ez a nagyváros, ez nagy nemzet, amely minden onatkozásban oly központi ®iyen van a földrészen, el o t vágva Európától és a Vu9<>ttól. Ma Magyarország

újra megnyílik a Nyugatnak, az európai kultúra világítótornyává válik. Új kezdetet látok most Magyarországon. Budapest légköre felvillanyozó, op. hólizmussal telített.

Népük és vezetőik - a kormányzat és az ellenzék egyaránt — nem félnek attól, hogy szakítsanak a múlttal, az igazság szellemében járjanak el. S mi lehet ennek jobb bizonyítéka, mint az az egyszerű tény, hogy a Marx Károly egyetemen többé már nem kötelező olvasmány a Tőke.

A magyar nép sokáig elnyomott alkotó tehetsége most ismét virágzik iskoláiban, üzleti vállalkozásaiban, egyházaiban. Ez több, mint a szabadság futó időszaka. Ez azt mutatja, hogy Magyarország visszatér hagyományos értékeihez — Magyarország hazatér.

Vitathatatlan tény, hogy mi most új korszak küszöbén állunk. Vitathatatlan tény az is, hogy Magyarország nagy és történelmi jelentőségű változás küszöbén áll. Önök most valódi alkotmányt fogalmaznak meg, demokratikus, többpárti választások felé haladnak.

Ahhoz, hogy a reformok sikerrel járjanak, partnerekre van szükségük, olyan partnerekre, akik előmozdítják Magyarországon a tartós változást. Azért vagyok itt, hogy felajánljam Magyarországnak az Amerikai Egyesült Államok partnerségét.

E partneri viszonyban három létfontosságú szféra van az előtérben: a gazdaság, a környezet és a demokratikus kulturális csere.

Az Egyesült Államok az alkotó jellegű változások meggyorsulásában, nem pedig lelassulásában hisz. Kiinduló elvünk tehát az, hogy az Egyesült Államok nem a status quo fenntartásához, hanem a reformok előremozdításához

ajánlja fel segítségét.

Természetes, hogy a magyar vállalkozásokat még nyomasztja a múlt súlya. Megvannak még a sztálinista gazdaság maradványai, a nem hatékony nagyüzemek, a mindenki számára érthetetlen és riasztó árrendszer, a gazdasági döntéseket elhomályosító tömeges támogatás rendszere. Mindez lelassítja annak megvalósulását, amelyet egyébként elérhetnének. Ez valamiféle gazdasági Rubik-kocka, amelyet nem könnyű megoldani. A termelékeny gazdaságra történő áttérés próbára teszi majd nemzeti tűrőképességüket.

Egyes fogyasztási cikkek óra megnövekedhet, a ráfizetéses üzemeket be kell zárni. A magyar kormány azonban egyre inkább a kereskedőkre bízza az üzletek irányítását, a parasztokra a falusi gazdaságokét. A nép alkotó ereje - ha szabadjára engedik - létrehozza majd a szükséges lendületet. Ez nagyobb kincs annál, mint az általa létrehozott javak összessége. Lehetővé teszi, hogy saját kezükbe vegyék sorsuk alakítását, a magyar sors alakítását.

Mint mondottam, az Egyesült Államok az önök partnere lesz ebben, hogy kialakítsák a sikeres gazdaságot.

A múlt hét csütörötkén a Fehér Házba hívtam amerikai üzleti, oktatásügyi, munkaügyi és más vezetőket, hogy megvitassam velük a Magyarországon újonnan megnyíló lehetőségeket a magánszektor előtt. Válaszuk lelkes hangú volt. Ez különösen a magyar származású amerikaiakra áll, akik nagyon büszkék arra, hogy hidat építenek új hazájuk és az anyaország között. Ha kormányaink megnyitják ehhez a lehetőséget, Amerika és Magyarország népe már meg tudja tenni a hátralévő lépéseket.

Ebben a szellemben a következő intézkedéseket jelentem be:

Először, mint ahogy Varsóban is mondtam, javasolni fogom a párizsi ^ gazdasági csúcstalálkozón', hogy összpontosított nyugati lépéseket tegyünk Lengyelország és Magyarország irányában, a csúcs- találkozó résztvevőinek gazdasági és technikai segítségével támasszuk alá reformjaikat. Természetesen Magyarországot illető erőfeszítéseinket az önök problémáinak megoldására irányozzuk.

Másodszor: felkérem az

Egyesült Államok kongresszusát, hogy hagyjon jóvá egy 25 millió dolláros alapítványt, amely a magyar magángazdaság fellendítését szolgáló új

tőke forrása. Hasonló erőfeszítésekre bátorítom majd a gazdasági csúcstalálkozó többi résztvevőit is.

Harmadszor, amikor törvényhozásuk elfogadja a Minisztertanács által javasolt új ki- vándorlási törvényt, tájékoztatni fogom a kongresszustorról, hogy Magyarország teljes mértékben megfelel az 1974. évi kereskedelmi törvényhez fűzött Jackson—Vanik kiegészítés előírásainak. Egyelőre még egyetlen országot sem szabadítottak fel a kiegészítés által megkövetelt korlátozások alól. Örömmel jelentem tehát ki, hogy Magyar- ország lesz az első. Ez a lépés Magyarország számára lehetővé teszi, hogy a lehető legszabadabban jusson be az amerikai piacra, a törvényeink által előírt leghosszabb időszakra.

Negyedszer: Amerika kész arra, hogy érvényesítse országukkal kapcsolatban az általános vámpreferenciák rendszerét, amely bizonyos területeken megszünteti a vámtarifákat, Magyarán szólva e két intézkedés lehetővé teszi az önök számára, hogy kihasználják a világ legnagyobb egyedi piacában rejlő kedvező lehetőségeket.

ötödször: keretmegállapodást alkottunk arról, hogy felhatalmazzuk az Overseas Priváté Investment Corporationt (Tengerentúli Magánberuházási Társaság) arra, hogy működését kiterjessze Magyarországra. Amikor a szenátus jóváhagyja az ehhez szükséges törvényt, az OPIC számára lehetővé válik a biztosítás, hogy ezzel ösztönözze az amerikai beruházásokat Magyarország magánvállalatainál. Az OPIC útján az amerikai üzleti élet vezetői első kézből kapnak majd képet Magyarország nagy lehetőségeiről.

Magyarország vezető szerepet tölt be Kelet- és Kö- zép-Európában azzal, hogy foglalkozik az állampolgárok gondjaival, amelyek a tisztább levegő és víz biztosítását igénylik. Most még többet.tehetnek, együttműködhetnek a Nyugattal, hogy felépítsék ezzel kapcsolatban a műszaki és tudományos együttműködés hídját.

Ezzel összefüggésben örömmel jelentem be, hogy az Egyesült Államok megállapodást javasolt országaink között az alaptudományok és egyes szakterületek, így a környezetvédelem, az orvostudomány és a nukleáris biztonság terén történő tudományos és műszaki együttműködés kialakítására.

Remélem, hogy ez a látogatás elvezet a Kelet és a Nyugat közötti szélesebb körű cseréhez, ahhoz, hogy tudósaink, imüvészeink, környezetvédelmi szakembereink tanulhassanak egymástól - ahhoz, hogy katonáink és államférfiaínk a békéről, diákjaink pedig a jövőről beszélhessenek egymással.

Ahhoz, hogy bármit is megvitathassunk, közös nyelvre van szükség. Amerika egyik legnépszerűbb exportcikke az angol nyelv tanítása, önök, diákok jól tudják, hogy az angol a világ üzleti köreiben a lin- gua franca (értelemszerűen: közösen elfogadott nyelv - a szerk.), .kulcsot jelent ahhoz, hogy Hongkongtól Toronótig üzletet köthessenek. Ahhoz, hogy több magyar számára nyissuk meg a világméretű piacot, örömmel jelentem be, hogy a Békehadtest első ízben kezdi meg működését egy európai országban. A Békehadtest instruktorai angol nyelvet tanítanak majd Budapesten és imind a 19 megyében.

Több tucat új ösztöndíjat alapítunk, hogy lehetővé tegyük a magyar diákok számára az amerikai egyetemeken folytatott tanulmányokat. Megteremtjük az anyagi alapokat ahhoz, hogy egyetemeiken létrejöjjön az amerikai tanulmányok tanszéke, sok ezer könyvet küldünk, hogy megtölthessék az új nemzetközi menedzserképző központ, a könyvtárak, az iskolák, az egyetemek könyvespolcait egész Magyar- országon.

Az Egyesült Államok az elkövetkező néhány év során Amerika Házat nyit Budapest körpontjában. A neves amerikai építész, Róbert Stern ma közzéteszi a központ terveit. Ez a központ nyílt ház lesz, könyvekkel, folyóiratokkal, videókazettákkal _ az eszmék nyílt háza lesz.

Bizonyos vagyok abban, hogy ha megnyílik önök előtt a lehetőség jellegzetes kezdeményezőképességük, alkotótehetségük bizonyítására, a magyar nép képes lesz megfelelni az ilyen kihívásnak. Önök most a gazdasági fejlődés és a politikai változás új korszakának küszöbén állnak.

Bizonyos vagyok abban is, hogy készen állnak a találkozóra a jövővel. Úgy látom, hogy országuk mozgásba lendült. Úgy látom, hogy ez az ország gazdag az emberi tartalékokban, gazdag a nép erkölcsi bátorságában. Olyan •népet látok, amely túllép múltján, és előrelép sorsának alakításában. üdvözlöm önöxet, hogy ilyen messze jutottak mór.

Feleljünk meg tehát az előttünk álló lehetőségeknek. Tegyünk meg mindent azért, hogy a történelem egyszer majd azt inhassa rólunk: olyan nemzetek yoltunk, amely Európát egységessé, szabaddá tette.

nszoi

elnökségének

ülése

(Folytatás az 1. oldalról.)

sek évi ütemét. A kérdés az, hogy ez miként valósítható meg, mert a szakszervezetek szakértői szerint évi 7-8 százalékos pénzromlás gazdaságunk helyzete miatt akkor is bekövetkezne, ha semmilyen más inflációs hatás nem érvényesülne.

A testület úgy vélekedett, hogy az inflációs okok között a kamattal, az árfolyammal, a bérekkel és az árakkal összefüggő tényezők mellett más, sajátos jelenségekre is figyelemmel kell lenni, ha sikeresen akarunk küzdeni az áremelkedések ellen. így a szakszervezetek szerint hatással vannak az inflációra egyebek között a gazdaság súlyos strukturális problémái, de ugyanígy kedvezőtlenül befolyásolja az árakat a piaci kontroll nélküli magas központi jövedelemösszpontosítás, a vállalati vezetés gyakorta nem kielégítő színvonala, illetve a társadalmi, politikai stabilitás fellazulása.

A szóvivő ugyanakkor azt is megjegyezte: a szakszervezetek a vállalatoknál gyakran partnerei voltak a gazdasági vezetőknek abban, hogy a rossz gazdálkodásból adódó nehézségek áthidalására különféle kedvezményeket, szabályozóbéli változtatásokat „járjanak ki” a felsőbb szerveknél. Ez nem az iqazi érdekvédelem.

A SZOT vezetői ezúttal is szóvá tették: a szerkezetváltósra egyelőre féloldalas elképzelések vannak, a veszteséges termelés megszüntetésének kívánalma mellé eddig még nem készültek átoondolt. át- foaó koncepciók új munkahe- Ivek teremtésére, az érintett dolqozók átképzésére.

Végül is az a vélemény alakult ki az elnökség körében, hogy részkérdésekben - így az antiinflációs politika kérdésében is csak a kormány új, a következő három évre szóló gazdasági programjának ismeretében lehet állást foglalni.

Az ülés további napirendjéről szólva a szóvivő elmondta: a közelgő választásokra való tekintettel az elnökség úgy döntött, hogy konzultációt kezdeményez a politikai pártokkal arról, miként viszonyulnak a szakszervezeti mozgalomhoz, •programjaikban hogyan kívánnak érvényt szerezni a munka- vállalói érdekeknek.

A testület Kádár János elhunyta alkalmából nyilatkozatot fogadott el, amelyben hangsúlyozza: Kádár János po- (litikai és emberi arculatának, egy nagy történelmi korszakot átölelő életútjának megméretését tévedéseivel és hibáival együtt a történelem fogja elvégezni, s nem minősíthetik őt rövid lejáratú, aktuálpolitikai megfontolások. A megújuló magyar szakszervezeti mozgalom, a több mint négymillió szervezett dolgozó megrendültén búcsúzik Kádár Jánostól, s osztozik az egész nemzet gyászában.

Egy baranyai küldött beszámolója a VIT-ről

gyelmezett nép a koreai, képesek órákon át boldog mosollyal gyakorolni például az utcabáli műsort. Sokszor úgy éreztük, hogy arctalanok az emberek, a „Csucshe”-eszme — amely a teljes önellátásra való berendezkedést jelenti - s Kim Ir Sen tiszteletében élnek, de ha ezekről a témákról kérdeztük őket, elzárkóztak.- Mi a személyes véleménye a találkozó érdemi részéről?- Szerintem a VIT munka- módszerét és tematikáját tekintve is túlhaladott ma már. Én, a hat szekció közül, az emberi jogokkal foglalkozó munkájában vettem részt. A tíz napra be voltak osztva, a hozzászólások, hét percig lehetett beszélni, s erre egyperces reflektálások következtek. Ez így néha a süketek párbeszédévé vált, mert mindenki a maga problémáját mondta. S a szenegáli felszólalót igazán nem érdekelte, hogy Magyarországon működik-e Ml- SZOT vagy sem, mikor náluk ezrek halnak éhen és alapvető emberi jogok sincsenek biztosítva. így csak általánosságokat megfogalmazó záró- dokumentum születhetett.

— önök miről beszéltek?- A magyar delegáció az utolsó napon került sorra, s egyik felszólalónk azzal kezdte, hogy az emberi jogok nálunk sem érvényesülhettek évekig, majd beszélt a jelenlegi változásokról, Nagy Imre temetéséről és rehabilitálásáról,

s végül megemlítette, hogy vannak még országok, ahol naponta lábbal tiporják a emberi jogokat. Hatalmas tapsvihar tört ki, főleg az európaiak körében. Erre egy román fiú odarohant a mikrofonhoz és kifejtette, hogy Romániában minden a legteljesebb rendben von, és különben is ez Románia belügye. A magyarok törődjenek a saját dolgaikkal, s ha hazamennek, gondolkodjanak el kissé. No, ezt egy olasz fiú nem bírta szó nélkül hagyni, s igazi déli temperamentummal elmesélte, hogy nemrégen járt Romániában s bizonyítani tudja, Hogy amit a magyar mondott, az igaz, s inkább a románok goldolkodjanak el otthon, ne a magyarok! Sokat vitatkoztunk utána, hogy politikus volt-e fölvetni a problémát.

— Hogy utólag vitatkoznak, és a sajtóból ismert egyéb incidensek is arra vallanak, hogy nem volt egységes koncepciója a magyar delegátusnak, nem volt irányítás.- A küldöttségünk tükrözte az itthoni állapotokat. Szó sem volt egységes álláspontról. A vezetőnket is az indulás előtti napon választottuk meg nagy nehezen, persze, hogy nem tudtak felkészülni. Szerintem nekünk is elég Jett volna, a jugoszlávokhoz hasonlóan, egy 15-20 fős külügyi szakemberekből álló delegáció, szemben a 150 emberrel, akiknek a fele, nem beszélt nyelveket, s csupán jól akarta érezni magát.

— Mégis mi az, amit eredménynek könyvelhetnek el?

— A finnek köröztek egy nagyon korrekt állásfoglalást, amelyben elítélték a kínai tüntető fiatalok elleni katonai akciót. Ezt mi elsőként írtuk aló. összesen csak 15 delegáció irta alá, a keletnémetek, a bolgárok például nem, a szovjetek is csak egyénileg. Ök különben nagyon megváltoztak, nyitottak s érdeklődők lettek, s többen mondták, hogy bíznak a magyarországi változások sikerében. Á VIT egyébként mindenkinek olyanra sikerült, amilyenre akarta.

Müller' Zs.

ki-íl°za®r*tezte^ a baranyai ^ dőtte'k Phenjanból, a XIII. Jja9jfjúsági és Diá'ktalálkozó- t ' Né9Yük közül Tasnádi Pé- n. - a Baranya Megyei Ta- |y-Cs Ifjúsági és Sportosztá- iú*^ • helyettes vezetőjét, if- Q9i titkárt kértem rövid él- enVbeszámolóra.

•ep hosszú repülőúton hazabe6 ta'?n már rendezte kissé y°wásait a találkozóról ...

.A KNDK nagyon kitett 9a®rt| rendkívül jól szervezte .,11e9 a találkozót. A nyírj^ e,s a záró ünnepség feno'¡vóik '* vo,t> vé9'9 igazi fesz* vár kr>9ulQ* uralkodott a fő- eria0sb°n. Phenjan egyébként ép.Sl kiterjedésű, szellősen tefj-f*1 város, rengeteg zöld . bel. Az emberek zavar- ripj'oen kedvesék és udua- 9et°k .vo,lta'k velünk. Rengetett^ hajlongtunk és integettünk 'ért.'5' viszonozzuk lépszP:nyomon megnyilvánuló hetüket. Hihetetlenül fe-