Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-10 / 188. szám
19M. július IC., Hétfő Dunántúli napló i 11 Vip" m ' :i:-|Ba| ■m€a|Btf*l*<»0 PUB* ■». iíma Bronzérmesek a Pécsi Vörös Meteor lányai Nagy Gábor nyolc év ufón tévozoH" Az utolsó fordulóban Pécsett o Szombathelyi Haladás ellen dőlt el. hogy a Pécsi Vörös Meteor lányai nem ezüst-, hanem bronzérmesek lettek az NB II. nyugati csoportjában. Pedig egy esetleges hazai győzelemmel nemcsak egy hellyel előrébb végezhettek volna, de a bajnok Tatobánya esetleges visszalépése folytán akár az NB I- ben is indulhattak volna. A bajnokság befejezése után jelentette be Nagy Gábor edző: a továbbiakban nem tudja vállalni a lányok szakmai irányítását.- Vajon egy esetleges ezüstérem esetén is befejezte volna edzői pályalutását? - kérdeztük az edzőtől.- Minden körülmények között átadtam volna a csapatot. Nem kevesebb, mint 8 éven át küzdöttünk, izzadtunk együtt a lányokkal, s ebből két bronzéremre telt.- Ha jól tudjuk, akkor ön Új játékok a láthatáron A nyáron indulnak a francia nyelvet" (is) beszélő országok népeinek játékai A Pécsi Vörös Meteor női NB II. nyugati csoportjában bronzérmet nyert együttese, felső sor (balról jobbra): Pető Imre szakosztályvezető, Németh Judit, Papp-Pólfi Évo, Csabai Ildikó, Puska Bea, Nagy Mariann, Nagy Gábor edző, alsó sor: Papp-Pálfi István intéző, Kremling Csilla, - - - - .......... " • ■“ Fotó: Proksza László Ho rváth Ildikó, Szeitz Szilvia, Szabó Kinga, Katona Ildikó. éppen Szombathelyről került Pécsre. — Igen, valóban előtte, még a szombathelyi főiskolás évek alatt ugyanannak a Szombat- helyi Haladásnak voltam az edzője, amelytől most vereséget szenvedtünk. Vagyis elmondhatom: egyszerre búcsúztam mindkét egyesületemtől. — Tavalyelőtt bronzérmesek, tavaly negyedikek voltak. Milyen céllal indultak a most befejeződött bajnokságban?- Reálisnak bizonyult feltételezésünk, mert a 3-4. helyet tartottuk elérhetőnek. Az más lapra tartozik, hogy a bajnoki nyitányon 3-0-ra vertük a végül is bajnokságot nyert Tatabányát. Igaz, a következő fordulóban Győrben ugyanilyen arányú vereséget szenvedtünk, és ez végül is végzetesnek bizonyult számunkra. Ugyanúgy, mint a Haladás elleni 2-2 utáni rövidített ötödik játszma.- Mutassa be a csapatát.- Először is a csapatot alkalmasnak tartom az NB II. megnyerésére. A legjobb életkorban vannak: 21-23 év között. Ráadásul nemcsak komplett kezdősorunk van, de velük egyenértékű cserék is. A csapat gerince általános iskolás kora óta együtt dolgozott. Sajnos az az utánpótlásbázis hiányzik mögülük, amelyikből ők indultak.- Miért van ilyen sanyarú helyzetben városunkban ez a szép sportág?- Pécsett van 41-42 általános iskola, csakhogy közöttük 1-2-ben van a lányok számára röplabdaoktatás. így nem csoda, hogy csak ,,csordogál” az utánpótlás. Ezen kívánok a továbbiakban segíteni úgy, hogy beállók a gyerekekkel való foglalkozásra. A felnöttcsapattal túl sokáig voltunk együtt, sok újat már nem mondhatunk egymásnak. Szép volt, jó volt, sajnos nem vittük többre. Talán egy edzőváltozás majd segít a csapaton.- Kik alkották a kétszeres bronzérmes csapatot?- Szabó Kinga, Katona Ildikó, Csabai Ildikó, Kremling Csilla, Papp-Pálfi Éva. Nagy Mariann, Puska Bea, Szeitz Szilvia, Horváth Ildikó.- És nyolc év után kinek adta át az edzői posztot?- Egyik volt játékosom vállalkozott a feladatra: Katona Ildikó. Akinek és persze a lányoknak is sok sikert kívánok. K. L. A NŐI NB II. NYUGATI CSOPORT 19M—19. ÉVI BAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE: 1. Tatabánya 2. Sí. Haladói s. Pécsi VM 4. Ajka 5. Siombatti. TK 4. Gyári Dóssá 7. Kaposvár 9. Kosithaly 9. Tapolca 10. Vasiprém 10 1« 10 14 10 13 10 13 10 10 10 9 10 0 10 4 10 3 10 0 I 49-13 34 4 44-20 32 3 44-10 31 5 44-22 31 0 37-27 20 9 33-33 27 10 27-35 24 14 14-44 22 15 12-47 21 10 5-54 10 Ha vannak a brit nemzet- közösségnek játékaik - ezek a Commonwealth Bajnokságok - ha a zsidók immár tizenhármadkor megszervezik a saját világjátékaikat, amelyeket maccabiahnak neveztek el, ha külön a világ katolikusainál zajlanak egymás után sportáganként a bajnokságok, hát miért ne lehetnének akkor valamilyen hasonló játékaik a francio nyelvet (is) beszélő országok népeinek. Talán ilyen érzelmektől indíttatva határozták el a frankofon orszógök főnökei o saját második csúcsértekezletükön, amelyet két évvel ezelőtt a kanadai Ouebecben tartottak meg, hogy valamit tenni kell. Nem sokkal később ugyanott találkozott 39 ország és három közösség képviselője, nagy többségükben ifjúsági és sportminiszterek. A döntés gyorsan megszületett. Létrehoztak egy tíztagú szervezőbizottságot, és ez kimondta: 1989. július 8-a és 22-e ’ között a marokkói Robotban és Casablancában megtartják azt, aminek ez a hivatalos neve: Les Premiers leuz de la Francophonie. A sok világjáték, világrészek, országhatáraikat túllépő felekezeti, különféle szociális csoportok vetélkedői után, ime, még egy. Ebben csak egyetlen dolog a közös: olyan országok fiataljai találkoznak, akiket a francia nyevhosználat köt össze. Ismerünk katonai tömbhöz tq/tozó sportszövetséget és ezáltal szervezett versenyeket, 'külön szerepelnek diákok, külön a főiskolások (ezek az utóbbiak az Universiadén), külön a mozgássérültek, külön Jövft évtől két ú| Adidas márkabolt Magyarországon Sajtótájékoztatót tartott a Szabadság-hegyi Fonográf klubban az Adidas Budapest Kft. A továbbra jt nagy nemezetközi elismerésnek Örvendő sportszergyártó cég ma- BVorországi képviseletének vezetője. Kovács Attila, az Adidas Budapest Kft. ügyvezető-igazgatója mindenekelőtt arról tájékoztatta a meghívott újságírókat, hogy vállalata *••7 után tavaly is sikeres évet *árt. A romló piaci helyzet ellené- r* is 40 százalékkal nőtt a nettóforgalom, és ezzel elérte o 441 •nillió forintot. A vállalat 107 ezer Pár sportcipőt, 104 ezer darab különféle teztilterméket, 53 ezer táskát, 7 ezer labdát és 2300 darab teniszütőt értékesített, miközben minden árucsoportban nőtt a választék, s megszűnt a korábbi lemaradás a nemzetközi kollekciókhoz képest. Örömteli eseményként amlitette, hogy a minőség magas színvonala változatlan, igy a reklamációk száma elenyésző. Tovább bővült a hazai gyártók köre, igy már egyértelmű, hogy a magyar 'Pár képes a legmagasabb szinvo- "aló, a legbonyolultabb márkatermékek előállítására is. Megfelelő beszállítók hiányában azonban az alapanyagok, és sajnos o kellékek legnagyobb részét továbbra is importálni kell. Az Adidas Budapest Kft. az elmúlt esztendők sikerein felbuzdulva ágy döntött, s ebben a cég vezetői ás a tagvállalatok képviselői is egyetértettek, hogy a jobb ellátás érdekében 1990-ben a Váci utcai, a belvárosi mellett két újabb márkaboltot nyitnak, az egyiket a fővárosban (várhatóan Pesten), o másikat a Győr-Sopron Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalattal közösen Győrben. Szó esett arról is, hogy az Adidas Budapest Kft. nagy erőffeszité- *eket tesz annak érdekében, ^ hogy P magyarországi vásárló _ közönséghez ne jussanak el hamis, megtévesztő, rossz minőségű, tehát ellenzés nélkül gyártott termékek, Adi- dos-utánzatok, amelyek persze ront* iák a híres márka presztízsét. Ez évtől kezdve bevezették a rendsze- '«* ellenőrzéseket és o márkajel lagosulatlan felhasználói ellen minden esetben hatósági intézkedést kezdeményeznek. Az ügyvezető-igaz- Bató még arról is beszámolt, hogy p> Adidas 1919. január elsejétől Mér részvénytársasági jogformában működik tovább, ám ez azon nem változtatott, hogy a részvények tu- 'Pjdonosai 100 százalékig a Dassler **alád taglói. ■44SrtN«..^^Bt-BI vwsnriDi1 Houstonban tornagyözelem, a Rolond Garosson a döntő- bejutásért szoros vereség Stefi Gróftól, majd most Wimbledonban ismét o vilógrangelső- től való vereség a nyolc között Stefi Gráftól. Mindezen „’keserűség” egy alig 16 éves újvidéki kislánynak, Szeles Mónikának jutott ki az elmúlt hetekben. A világ élvonalóba be- robbant teniszcsillag gyűjteménye. akinek édesanyjával készített interjút az újvidéki Magyar Szó munkatársa, hogy két év után hazalátogattok a Vajdaság fővárosábo. Miután megbeszéljük a mamával - Szeles Eszterrel - „a teniszről egy szót sem! . a*°n nyomban helyesbítünk: ,/Léhe- tetlen . . ." — A mi világunk immár csak Mónika körül foroghat - jegyzi meg csöndesen, mondhatni mintegy végítéletként. A szó azonban ide nem illő. Dehogyis végítélet, ha valaki akkora örömmel vállalja sorsát, ahogy azt Szelesék vállalták. — Két éve élünk mór odaát, távol a szeretteinktől, de együtt a legkedvesebbekkel, s az tűrhetővé, széppé teszi azt, amibe egycsopósra, úgyszól. ván gondolkodás nélkül belevágtunk. — Világos, nem lehetett egyszerű, a legkevésbé pedig könnyű feladni mindazt, ami itthon áfszejött, a meleg családi fészket, az újvidéki Li- mán-4 toronyházak rengetegében megteremtett Idillikus boldogságot, a barátokot, a munkahelyet és elmenni Amerikába. Szeles Eszternek, a mamának talán a legnehezebb. Szelesék Amerikája — Voltaképpen magunk sem tudtuk mire, és meddig megyünk. Ha akkor valaki azt mondja, két év lesz a néhány hónapból, lehet, hogy megijedek. De . . . Senki sem mondta. — Amerika. Az ígéret földje, a korlátlan lehetőségek országa S még mi nem? — Mindez, de nem nekünk való. Karcsinak meg nekem, semmi esetre. „Kinőttük” mi oz újrakezdés próbáit, nem vonzó számunkra a jólét lehetőségeinek délibábja. öregek vagyunk mi ehhez. — Valamiből azonban élni kellett. . . — Azt. Most persze már könnyebb lesz. 'Móniko keres, s valószínűleg nem kell minden garast a fogunkhoz verni. De eddig? Lakás, kaja biztosítva, de más semmi. Gondolj bele. Bírni kellett az önmegtartóztatást. Flanc, divatos holmi vagy hasonló szóba sem jöhetett. Nem volt miből. De - igaz is — mi oda nem shop- pingolni mentünk. — Alkalmi munka és hasonlók? — Ugyan már! Engedély nélkül? Az ott szóba sem jöhet, úgy hazaküldenek, mint o pinty. Nem, nem dolgozhattunk. Csak Mónika mellett, és vele és körül. Ez a mi Amerikánk. Karcsi, Eszter és Zoltán. Szíwel-lélekkel o legkisebbért. Mónikát „üldözi” Stefi Gráf a nagyothallók, külön a katolikusok, külön a zsidók. Van amit helyeselhetünk, de akadnak bizony erősen kifogásolható elképzelések is immár anyagi formába öntve. Ilyen ez a francia kezdeményezés is. Ne menjünk messzire! * Mit tegyen az a dél-franciaországi zsidó sportoló ez év júliusában? Pályázza meg már most a francia játékokat, vagy fogadja el az izraeliták meghívását és induljon el a 13. Maccabiah-on? A kettőt egyidejűleg tartják! Még nagyobb zavarban lesz az a francia katolikus sportoló, akit a FICEP hív meg a nyáron o Katolikus Sportolók Világszövetségének egyik rendezvényére, mondjuk arra. amelyet éppen Triesztben tartanak meg. Jók a játékok, kellenek azok, mert versenyzési lehetőséget nyújtanak, de ho már vannak, akkor azok legyenek* univerzálisak, általánosak és mindenki számára hozzáférhetőek, akik a kiirt normát, a kívánt teljesítményt nyújtják. Ezek szerint a legelfogadottabb forma az olimpiai, ezen túl az olyan világjáték, amely az olimpia műsorán nem szereplő sportágakat öleli fel - ilyen lesz a nyáron a német- országi Karlsruhében megtartandó világjáték. De ilyen jó formának tekinthetjük a jövő nyáron az amerikai Seattle- ben a Jóakarat Játékokat, amelyeken a legnépszerűbb sportágakban a világ nyolc legjobbja küzd meg egymással, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelvet beszél, milyen bőrének a színe, milyen iskolába járt vagy jár. A sport arra való, hogy ledöntse a korlátokat, hogy a közeledést szolgálja. Folytassuk ezeknek a „francia” játékoknak az ismertetését! — Tudod mire ment el az itthoni „vagyon"? Arra, hogy azt az első esztendőt kibírjuk. A Lada, a takarék, minden, ami nélkül az ember meglehet. De megérte . . . Most már igen. Az anyogi kockázat is. Mónika befutott. Mit érez az anyuka o körülötte kialakult eufóriából? Nem sokat. Hogy őszinte legyek, eufória nem is létezik. Versenyek idején, közvetlenül a siker után még igen, de utána minden elcsendesedik. A tévé, a sajtó, o „dicsőség" együtt csak átmeneti förgeteg, azt szélcsend követi, lehet dolgozni.- Az iskolával nem akadtak gondok? — A legkevésbé sem. Zoli fiam mór harmadéves az elektrotechnikán. Mónika gimnazista és szörnyen . ambiciózus. Mint mindenben .. . Jogász szeretne lenni, kitűnően tanul. Én pedig hálás vagyok a „so.rsnQk emiatt. A sport dicsősége múlandó, az oklevél örökös. Itthon, Újvidéken még a „Sonjában" Zóki Olivia tanító néni beléjük oltotta a tudásszomjat. Amerikában pedig ° legkiválóbb helyeken képez, hetik magukat .tovább. Kérhet ennél szülő többet és szebbet?- A világhírnév sem kutya... ~ Erről inkább ne beszél- junk, jó? Korai. Mindamellett, hogy tisztázzuk, csodálatos a sport, de kegyetlen is. Tulajdonképpen egy hatalmas rohanás... Illetve lehet, ho magad is úgy akarod. De . . . nem akarhatod! Az igazság az, hogy Mónika nem is kívánja., „Anya, mi lenne velem, ha nincs a tenisz?" — hallottam tőle nemegyszer. S erre én mit mondjak? Csak örülhetek annak, hogy ez az ő világa, éthet benne, szeretheti, szeretve űzheti... — És Florida, és Amerika? — Elmondhatom ugye, abban is volt részem. Bejártam, sőt tavaly Disneylandet is láttam. Minden más, „szubjektív”. Például Florida . . . Ott élünk, annok idején, ha csak úgy hallok róla. valóságos paradicsomban. Az év egy nagy nyár. Nem fűtesz, csak hűtesz. Az igazi nyár kibírhatatlan . .. S ez iminden. Mónikán kívül, ami bennem örökre megmarad. — Meddig még? — Amíg csak kellek ott nekik. Egy perccel sem tovább. Miattuk, a gyerekek miatt bírjuk ki Karcsival a ‘ávolt, utána irány Újvidék, a Limán, a NAP és a Magyar Szó. Mi már csak ezt a világot szoktuk meg, az a másik — bármenynyire ragyogó is - mégsem a miénk, az igaz!.. . Gáspár Mihály Egyszer északon, egyszer délen A „franciául beszélő országok játékait" négyévenként tartják meg — mindig a nyári olimpia után egy évre. Egyszer „északon", egyszer „délen”. Nem a földtékét felező egyenlítő itt a választóvonal. Ezt láthatjuk a szervezőbizottság összetételéből. Úgy határoztak a sportminiszterek kanadai értekezletükön, hogy hatan a déli államokból és négyen az északi államokból kerüljenek ebbe a bizottságba. A déliek ezek: Ruanda. Mauritius (ezek valóban az egyenlítőtől délre vannak). Elefántcsontpart, Haitii, Guinea és a Közép-afrikai Köztársaság. A négy északi állom, illetve közösség, amely elküldi képviselőjét a szervezőbizottságba ez: Kanada, a québeci francia közösség. Franciaország és a franciául beszélők belgiumi közössége. (Ennek az utóbbi közösségnek még saját zászlajo is van: sárga alapon egy piros színben pompázó gall kakas!) A fenti bizottságnak elnöke Jean Charest, a kanadai testnevelési és sportminiszter. A bizottság mellett - megfigyelőnek - kinevezték Ab- dellatif Semlalit, a morokkói ifjúsági és sportminisztert, nyilván azért, mert Marokkó két városa a házigazdája az első játékoknak.
