Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-10 / 158. szám

1989. június 10., szombat Dunántúli napló 5 Iff Az; építők Hátországa • Az ÉPFu Hunyadi János brigád egy része a nehézgépmühelyben Fotó: Proksza László Minket a munka tart össze Keresem a brigádvezetőt a nehézgépműhelynél. Mondják, h°gy ott forgolódik az udvar- fészen a Fadroma homlokra­kodógéppel. A sárga, lengyel Monstrum 'köröz, előre-hátra lniegy, majd ímegáll. Vezető- 'ülkéjéből Baji Károly ugrik ki.- Most végeztünk a közép­javításával, s mielőtt kikerül tő- 'lünk, belövöm üzemi körülmé­nyek között - mondja, s oda­tol a munkatársainak: - Ne­hezen jár a ikormóny, be kell állítani az olajnyomás vezér­'öszelepét. A tágas műhely két hatál­yos bejárati ajtaja közötti csoportvezetői üvegkalidkpba vonulunk félre a műhelyzaj e,öl. A vékony üvegfal ugyan nem korlátozza a kilátást, vi- Siont a zajokból is alig szűr e valamit. Az 5. ÉPFU központi telepe nohézgépműhelyében tevékeny­edé Hunyadi János karban- ^dó szocialista brigád a meg- ciakulásától, 1966-tól minden eyben elért valamilyen elisme­rt. Most az építők napján gettók át az ágazat Kiváló á?ocialista Brigádja címet. ~ A lélekharangot már min- áenütt megkongatták a szocia- 'sta brigádmozgalom felett, nert üressé, tartalmatlanná j0lt és csak formailag maradt ®nt. A Hunyadi pedig épp post jutott fel a csúcsra tava­id eredményei alapján. Most ,'nek, kiknek higgyenek? - ‘érdem a 45 éves brigádveze- *ot. .. ~ Az biztos, hogy a szocia- i's'a brigádmozgalom túlontúl 'Cszabályozott és a szelleme n&m teszi lehetővé, hogy az ^*°nos tevékenységi körben °'9ozó közösségeket egymás- egymáshoz mérjék. Az pmmiképp sem reális összeve- ®si ha a tüzet és árvizet ha- j°nlitjuk egymáshoz. A válla- ®*nól rajtunk is nagyon sok élik. A munkában és az redmények elérésében mi is p'nden tőlünk telhetőt megte­vők. Különben is ... szük- ®9 van versenyszellemre a fioláinál, még ha nem is ”wiuk eztán szocialista brigád- P°tgalo mnak. Minket alapve- °eo mindig is a munka tartott közösségként, brigád­om. . Az Építőipari Szállítási Vál- . is pengeélen táncol. Az O'tőipor kényszerű ~ diétája ^'Qtt nekik is kemény csatá­itokat kell vívniuk a piac­ai hogy az embereknek mun- adhassanak, és a drága jepeket kihasználhassák. ,,A J^asználatlan eszköz a leg­több" — állítja a brigád­Ozetö. I " Eleve, ha épp van munká- , ®s kidől a menet közben a Oól _ vetem közbe, u" Az így kieső idő a leg- °jlségesebb, hisz, ha elrom­lik egy rakodógép, vagy daru, sorra ott tétlenkedik mellette jó néhány szállító járművünk is. Ilyenkor azonnal mennünk kell, hogy a helyszínen kijavít­suk a hibát. Nem mindegy, hogy mennyi a kiesés. Ezért is mondjuk egymás között: mi mindig szem előtt vagyunk. Itt a műhelyben nem mindenki brigádtag, jelenleg tizenhár­mán vagyunk. A brigádtagság egyébként sem kötelező. Vi­szont, ahol a munkának kézzel fogható haszna és közösség­összetartó ereje van, ott a brigádot nem szabad szétrúgni. A gyorsleltár valójában igen­csak egyszerű: 32 különböző típusú nehézgép hibaelhárítá­sa, helyszíni gyorsjavitása, terv­szerű megelőző karbantartása és szemlézése a feladatuk. Ezt bármennyire megbízhatóan és jel is csinálják, ettől még nem lennének brigád.- Mivel érdemelték ki az ágazat kiváló brigádja címet?- A mi hibánkból nem for­dult elő sem üzemi, sem köz­úti baleset. A vállalati gazda­sági érdekelvárásoknak megfe­lelően 214, társadalmi munka­órát teljesítettünk, hatan részt vettünk a vállalati kommunista szombaton, 12 újítást adtunk be. Nagy János lakatos, ala­pító tagunk megkapta a Kiváló Újító elismerés ezüst fo­kozatát. Bekapfcsolódtunk a beremendi cementsiló építé­sébe. Az általunk 1979 óta patronált Mezőszél utcai böl­csődében is végeztünk 217 óra társadalmi munkát.- A bölcsődében mi a fel­adatuk?- Mindent megjavítunk, rendbehozunk vagy elkészí­tünk. Egy telefon zavarja meg be­szélgetésünket. Felesége közöl­te a jó hírt: a másodéves Ta­más fiúk a műszaki főiskolán négyesre vizsgázott. ,,A hete­dikes kislányunk, Mónika is Ki­tesz magáért a tanulásban — mondja nem kis apai büszke­séggel. Az újabb telefonnál viszont már nem mosolyog Baji Károly. Mérgelődve teszi le a kagylót: _ Kénytelenek vagyunk sef- telni más vállalatokkal, ahol szintén túlnyomórészt KGST- géppark üzemel. Az alkatrész- ellátás csapnivaló. Ráadásul a vállalati széthúzás is meg­nehezíti az alkatrész-cserebe­rét. hiszen majd’ mindegyig cég más és más cikkszám­rendszer alapján tartja nyil­ván az alkatrészeket. így. mondjuk, ha Kamaz fékdobot keresek, hiába is mondom a cikkszámát, nem jutunk közös nevezőre, mert náluk az más szóm alatt van nyilvántartva. Ha el tudom magyarázni, hogy mi kell, vagy a partner teszi ugyanezt, akkor kiderül, hogy esetleg tudunk egymásnak se­gíteni . . . Nagy János három évtizede lakatos a műhelyben. Alapító brigódtag, de volt a közösség­nek jó néhány éven át veze­tője is. A csarnokban az N-200-as lengyel gyártmányú gépszállító trailer középjavitá- sán, felújításán és műszaki vizsgára való felkészítésén dol­gozik. Kérdésemre, hogy mi viszi rá a folytonos újításra, némi töprengés után válaszol:- Az, hogy megkönnyitsem a munkánkat, meg a kény­szer ... Ha nincs alkatrész, hát csinálni kell, hogy ismét üzembiztosán dolgozhasson az adott gép, és hogy ne kelljen alkatrészhiány miatt ki tudja meddig félreállítani. — Mennyi elfogadott és be­vezetett újítása volt eddig? — Azt nem tudnám össze­számolni, de hogy több tucat­nyi, az biztos . . .- A mozgalom kezdeti idő­szaka és a mai brigádverseny között van valami különbség? Valamikor sokkal több volt a külső társadalmi munka óvódáknak, iskoláknak és a városnak. Most sokkal inkább a vállalati pluszmunkán és a munka minőségén van a hangsúly. Ez sokkal értelme­sebb és hasznosabb a válla­latnak, s nekünk is. Már csak ezért sem válunk szét... Az 5. ÉPFU szorgalmazza dolgozói körében a második (vaay a harmadik-negyedik), szakma megszerzését és eh­hez biztosítja is a feltételeket. Emellett a brigádversenymoz- gclommal sem hagynak fel. A vállalati hasznosság és hasznot hajtás lett a legfonto­sabb mérce. Murányi László Bizonyos országokban a forint is jó cserepénz Vezet a nyugatnémet márka Több oka lehet annak az általános véleménynek, hogy az új vámtörvény óta sem csökkent a kereslet a nyugati valuták iránt. Az okok között, a továbbra is meglévő utazási kedv mellett, feltétlen meg­említendő, hogy akinek pénze van, turisztikai szándékaitól •üggetlenül is. nyugati valutá­ira kívánja fektetni, az adott lehetőségeken belül. Egy szel­lemesnek ítélhető mondás sze­rint: régen a gazdagabbak például festményékbe „ölték" pénzüket, ma a viszonylag ke­vés módos rétegnek is megvan a lehetősége, hogy valutát vált­son ki. A várost soha el nem hagyó nagymamák és nagy­papák, kisgyerekek váltják ki a számukra kirótt valutakere­tet, ha tudják. Kisebb körsétám eredménye nem túl biztató. Hosszas sor- banállást ugyan nem tapasz­taltam, de egy-két helyen egyáltalán nem volt valuta, másutt schillinget és dollárt kínáltak, más esetekben csek­ket ajánlottak. A csekkeket nem szeretik az emberek. A csekkel baj van: nem mutat olyan jól a vánkosban. Nem szólva arról, hogy nem min­denütt váltják be külföldön, és ha mégis, bizonyos százaléko­kat levonnak belőle. tésévei várható volt a valuta iránti kereslet megnövekedése, felvetődhet a kérdés: miért nem készültek fel az illetéke­sek az igények kielégítésére? Mos, felkészültek, de egyönte­tű véleményük szerint, hazánk-, nál jóval jobb gazdasági helyzetben lévő ország sem b'rná el saját erejéből a ro­hamot. A nálunk is jobb ide­genforgalmi lehetőségekkel megáldott államok sem képe­sek csak az idegenforgalom­ból kielégíteni saját polgáraik valutaigényét. Nézzünk néhány adatot! Mindenekelőtt (meg kívánjuk említeni, hogy az utazási iro­dák és más beváltóhelyek sa­ját, többnyire budapesti köz­pontjuk közvetítésével a Ma­gyar Nemzeti Bank illetékes osztályától igényelhetnek valu­tát. Körkérdésem eredménye: az esetek zömében hetente egyszer érkező külföldi pénz­szállítmányok csupán a töredé­két képezik a „lekért" mennyi­ségnek. Főként nyugatnémet márkából tapasztalható hiány. Saját bevételeik jó részét is felhasználják kiadhatják, de ez nem jelentős tétel. Igazán sokatmondónk a Magyar Nemzeti Bank Bara­nya Megyei Igazgatósága által rendelkezésemre bocsátott szá­Valutaváltás a Kereskedelmi Bank Rt. pécsi, Széchenyi téri bank­fiókjában L.'gy tűnik, félnek az embe­rek és bebiztosítják magukat. Az említetteken kívül erre utal­hat az is, hogy az adott év első negyedévében jóval töb­ben táradnak a devizapénztá­rakhoz, mint később. Félelmük indokolt. Az utóbbi időben többször is leértékelték a forin­tot, változott folyamatosan a nem is régi vámrendelet, és többen tudni vélnek újabb, várható korlátozó intézkedések­ről is. Mivel a világútlevél beveze­mok. Konvertibilis valutából (ezúttal a jugoszláv 4>nór nél­kül), 1987. első negyedévében még többet vettek be a me­gyei hivatalos pénztárak, mint amennyit az utazni vágyók kértek. Tavaly az első négy 'hónapban ez az arány már megfordult. Gondolom, első­sorban az új útlevéltörvény mi­att a valutaeladás a vétel két­szeresére nőtt. Az idei első negyedéves egyenleg viszont talán már valamelyest magyarázattal szolgál az illetékesek szerint, nem holnap megoldódó valu­tahiányra. A tavalyi év ha­sonló időszakához képest több, mint tízszer annyi valutát vál­tottunk ki Baranyában, a be­vétel viszont csupán kétsze­resére nőtt. Több száz millió forintnyi .mínuszról van szó Ba­ranyában, amely mint megtud­tuk. az országos- átlagnak megfelelő adatnak tekinthető. •Megjegyzendő, hogy az emlí­tett tendenciákkal feltehetően összefüggésben majd' három­szorosára nőtt a megyében valutáért árusító boltok forgal­ma, ugyanakkor a rubelelszá­molású pénzekből lassan csök­kenő tendenciával ügyön, de évről évre kevesebb fogy Ba­ranyában. Ez utóbbi esetben a vétel jelentősen meghaladja az eladást. Érdekes, de hosszú évek óta tartó folyamat a különböző va­luták „népszerűségi listája". Utcahosszal vezet a' nyugatné­met márka a többség bárhová megy vagy nem megy, ezt ke­resi. Az USA-dollár a követke­ző a sorban, a harmadik he­lyen a schilling áll. Olyan meg­bízhatónak tekinthető pénze­ket, mint a svájci frank, a kanadai dollár, vagy a francia frank, nem keresettek. Ez a lista is része a hiánynak. A helytetet tovább nehezíti, hogy az utazási irodák, amúgy is megnyirbált kereteikből fize­tik saját valutás útjaikat; és kötelességük a gombamód szaporodó BC-szómla tulaj­donosok igény szerinti kifizeté­se. Az úgynevezett valuta fekete­piac létezik. Léte a hiány kö­vetkezménye, no meg talán azé is, hogy most már otthon legálisan is lehet tartani négy­ezer forint, számlával nem igazolt külföldi fizetőeszközt. A feketepiaci sétán valameny- nyi helyen felfedeztem nyugat­német márkát 45-55 forintért egyet, a dollár 80-100 forintot ért, vagy nem ért meg sokak­nak. Azt mondják, elsősorban a lengyelek és jugoszlóvok nagyszámú baranyai látogatá­sának következtében a megyei árak magasabbak, mint az országban másutt felfedezhető csencsérték. Figyelemre méltó tapasztalat, hogy bizonyos orszá­gokban a forint is jó cserepénz. Így valamennyi szocialista or­szágban sőt, mint hallom, Tö­rökországban sem vetik meg. Közeleg a nyári turisztikai idény. Nem sok jóval biztat­hatjuk a turistákot. Az illeté­kesek véleménye szerint a helyzet azért ennél nem lesz rosszabb. Azaz lesz valuta, de nem biztos, hogy éppen olyan és éppen aznap. Ez is valami. A helyzet javulása az ország gazdasági helyzetének függvé­nye. Várjuk! Bozsik László Délszöv Kereskedelmi Kft. Cél: az áruválaszték bővítése a kereskedelemben A múlt hónapban ismét egy új kft. alakult Baranyában. Ezúttal a megye valamennyi ÁFÉSZ-e, a Konzum Rt., a Ga­rancia Szállító és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, valamint a Délker Külkereskedelmi Vál­lalat döntött úgy, hogy egy kimondottan exportorientáló társulást hoznak létre. A Délszöv Kereskedelmi Kft. tehát elsősorban export- tevékenységre alakult, a tár­saság összetétele teljes mér­tékben meg is felel ennek a feladatnak. A Délker Külke­reskedelmi Vállalat, valamint a Garancia Szállító és Szolgál­tató Ipari Szövetkezet rendel­kezik az elengedhetetlenül szükséges önálló export-import joggal, ezen a téren ugyan­csak hasznos lehet a Konzum Rt., valamint az AFÉSZ-ek ki­terjedt külföldi és hazai kap­csolatai. Az ÁFÉSZ-ek bolt­hálózata révén Baranyában nem kevesebb, mint öt város­ban és 295 helységben válik érdekeltté a Délszöv, e hálózat javuló ellátása pedig már az alaptevékenység egyi'k részét meg is határozza a tár- sas°.9 simára. Az árualap külföldről történő javítása ér­dekében azonban szükség van a behozott termékek ellentéte­lezésére is. Ez a szükségszerű- dég alakítja ki a kft. alapte­vékenységének másik részét. A megfelelő cserealap megte- temtése érdekében feltétlenül erősíteni kell az ÁFÉSZ-ek ed­dig is szép hagyományokkal bíró vidéki felvásárló és áru­előállító tevékenységét, emel­lett viszont törekedni kell a céltermeltetés fellendítésére is. Ez utóbbiban feltétlenül szá­mítanak a magántermelők és a megyei termelőszövetkezetek fogékonyságára. A kft.-t alapító cégek Délker 'kivételével valameny- nyien baranyai központúak. Hogy teljes legyen az egység. Pécsett, a MÉSZÖV székház­ban kirendeltsége számára o Délker is kapott egy beren­dezett irodát, így pillanatnyi­lag úgy tűnik, semmi akadá­lya nincs az eredményes mun­kálkodásnak. A hétmillió forint alaptőkével létrehívott kft. minden ügyfél számára nyitott, további tagok fölvételét azon­ban az alapítók az első év eredményeitől teszik függővé. Az eredményes működés ese­ten a gazdasági hasznon túl a kft. más előnyöket is igyek­szik biztosítani tagjai számá­ra. Az üzleti élet vérkeringé­sén tartva kezét állandó, nap­ra kész információval látja el tagjait a mindenkori és a vár­ható piac alakulásáról. Ennek erdeiében a kft. képviselői részt vettek már az újvidéki és a grozi vásárokon, az elkép­zelés szerint megjelennek a Pécsi Ipari Vásáron is. K. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents