Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-09 / 157. szám
1989. június 9., péntek Dunántúli napló Hogyan és miről legyen pártszavazás? A Központi Bizottság két vitaanyag-javaslatáról Vfftaro* hangulatú lakógyűlés Felújítják a toronyházat Első ütemben még az idén Június 3-án, a Népszabadságban hozták nyilvánosságra a Központi Bizottság javaslatait a helyi és országos pártsravazás lebonyolításáról, valamint a párt elnökének és főtitkárának pártszavazás útján történő megválasztására vonatkozóan. A Központi Bizottság ez alkalommal nem kötelezte a ' pártalapszervezeteket, hogy minden helyen vitassák meg a javaslatokat, de a nyilvánosságra hozatal után várják a véleményeket. Ezt a pártalapszervezetek, a párttagok, a pártszervek közvetlenül a Központi Bizottsághoz, a párt központi lapjához küldhetik el, de szívesen fogadjuk és közreadjuk ozokat a véleményeket, melyek a Baranya Megyei Párt- bizottsághoz, vagy a Dunántúli Npaló szerkesztőségéhez érkeznek. Milyen kérdésekre kérnek véleményt az előterjesztett javaslatok alapján? A Központi Bizottság a helyi és országos pártszavazásokkal kapcsolatban többek között arra 'hívja fel a figyelmet, hogy azt a pártdemokrácia egyik intézményének tartja, a párttagság közvetlen akaratnyilvánítási formája olyan ügyékben, °melyekben lehetséges az egyértelmű állásfoglalás, az elfogadás, vagy elutasítás. Pártszavazás tartható országosan, illetve bármely területi egységben, pártszervezetben. Pártszavazás valamilyen testületi állásfoglalás, döntés utólagos megerősítése, vagy elvetése lehet, vagy valamely meghatározó jelentőségű kérdésben való állásfoglalás, mely a választott testületekre kötelezővé válik. A Javaslat szerint országos Pártszavazást kezdeményezhet a Központi Bizottság testületi állásfoglalásaikkal a megyei pártbizottságok és a Párttagság. Helyi pártszava- z°st kezdeményezhetnek az Illetékes helyi pártbizottsó- 9°k, az általuk közvetlenül Irányított testületek, a műkő. ^ési területen lévő pártszer- Ve*etek — testületi határoVárjuk, várják zattal, — és az adott területen nyilvántartott párttagok. Az országos pártszavazást a Központi Bizottság, a helyi pártsravazást az illetékes pártbizottság rendeli el. Előkészítéséért és lebonyolításáért az elrendelő testület a felelős. A Központi Bizottság javaslata a továbbiakban részletesen kifejti a pártszavazás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos teendőket, szervezeti feladatokat, a szavazatok minősítésének körülményeit. Az MSZMP elnökének és főtitkárának pártszavazás útján történő választásával kapcsolatban a javaslat utal a KB 1989. május 29-i ülésére, mely ez év őszére ösz- szehívta az MSZMP kongresszusát. Ezzel összefüggésben ajánlja megfontolásra a testület, hogy az MSZMP elnökét és főtitkárát a kongresszus előtt országos pártszavazással válasszák meg. A javaslatok között szerepel, hogy a pártszavazás előkészitésére július közepé- ig jöjjön létre országos pártszavazási bizottság, melynek tagjait a budapesti, o megyei és a megyei jogú bizottságok delegálják. E bizottság feladata lenne a párttagok és párttestületek véleményének megismerése; a jelöltállítás; a szavazólapok, illetve a szavazaták összesítéséhez szükséges jegyzőkönyvek készíttetése; a pártszavazás részeredményei, nek összesítése; a pártszava- zás végeredményének nyilvánosságra hozatala. A jelöltekre, a szavazólapra való felkerülésre javaslatot tehetnék a párttagok vagy csoportjaik; minden választott testület; az országos párt- szavazási bizottság. A szavazólapra jelöltként felkerülhetnék az országos pártszavazási bizottság személyi javaslatai, azoik akiknek jelölését a budapesti, a megyei és megyei jogú párttestületek legalább negyven százaléka, vagy a párttagság legalább tíz százaléka kezdeti véleményeket ményezi. A jelöltek személyének nyilvánosságra hozatala az országos pártszavo- zósi bizottság feladata. Erre legalább harminc nappal az MSZMP kongresszusa előtt kerüljön sor. A jelöltek joga, hogy törekvéseiket, programjaikat, személyüket megismertessék. Ennek formáit és szabályait az országos pártszavazási bizottság alakítja ki. A javaslat a lebonyolítással kapcsolatban azt tartalmazza, hogy a pártszavazást az MSZMP kongresszusa előtti héten kell lebonyolítani. A párttagok abban az alapszervezetben szavazhatnak, amelyben tagdíjukat fizetik. Javasolják a megyei, illetve helyi pártszavazósi bizottságok létrehozását is, melyek tagjait a közvetlenül irányított párttestületek, illetve pártalapszervezetek delegálják. A szavazólapokat az országos pártszavazási bizottság készítteti el, melyeken az MSZMP elnökére és főtitkárára szavazhatnak a párttagok. A javaslat szerint a szavazás módja olyan legyen, hogy csak a szavazólapon szereplő személyekről lehessen szavazni. A szavazólapon szereplő személyek nevének kihúzása nem járhat együtt más személyek nevének beírásával. A beérkezett eredményeket az országos pártszavazási bizottság összesíti. Az MSZMP megválasztott elnökének és lőtitkárának az tekinthető, aki a nyilvántartott párttagság szavazatainak több mint leiét megkapta. A szavazás végeredményét az országos pártszavazási bizottság vezetője az összesítés után vagy azonnal, vagy a kongresszus kezdetén hozná nyilvánosságra. Amennyiben az országos pártszavazáson az MSZMP elnöki, vagy főtitkári tisztségére a jelöltek nem kapják meg a megtró- I osztáshoz szükséges szavazatokat, "tikkor a választásra az MSZMP kongresszusa lenne a javaslat szerint jogosult. Dühös emberekkel telt meg a pécsi toronyház klubja. Elkeseredettségük nagyon is érthető, hiszen a tizenkét éve átadott pécsi huszonöt emeletes ház inkább bosszúságot, mint örömet okoz nap mint nap lakóinak. A fórumot Kom- lódi Józsefné, a környék tanácstagja, a pécsi városi tanács elnökhelyettese hívta öszsze. A beszélgetésre meghívta a PIK képviselőit is. A lakók tájékoztatást kaptak a ház felújítási tervéről, és elmondhatták panaszaikat is. Egyre-másra záporoztak a kérdések, megállíthatatlanul ömlött a panasz. A lakásokban Köztudott, hogy a város kéndioxid és nitrogén szennyezettsége esetenként túllépi a megengedett határértékeket, de oz is tény, hogy ezt nem kizárólagosan a 100 méter magas kéményeken kibocsátó erőmű, hanem a közúti közlekedés, az egyedi fűtésék együttes szennyező hatása eredményezi. A tüzelés melléktermékéként jelentkező füstgáz-összetevők eltűrhető mértéken túli feldu- sulása a légtérben elsősorban a talaj és a növényi élővilág közvetlen károsi-tója, ezért világszerte, így Magyarországon is célkitűzés ezek csökkentése az emberi életminőség hosszútávú javítása érdekében. A Hőerőmű által felhasznált tüzelőanyag összetételéből és a tüzélés technológiájából származó, a füstgázokkal a környezetbe, elsősorban a környék felsőbb légrétegeibe kerülő, főként kéndioxid szeny- nyezés mértékének csökkentése kiemelt feladata az erőmű vezetésének, miután a korábbi okban nagy gondot okozó salak-pernye elhelyezési technológia környezetbarát megoldásán már túljutottunk. Az utóbbi hórom év során Európa valamennyi környezetkímélő technológiáját gyártó cégének úgyszólván minden megoldásán tanulmányoztuk, konkrét ajánlatokat kértünk a Pécsi Hőerőműre vonatkozóan is. A korszerű, gazdaságossági követelményeket is ’kielégítő rendszerek világszerte rendkívül drágák. Erőművünk füstgázainak teljes kéntelenítése mintegy 4—8 milliárd forintos beruházást igényelne és nem elhasználódott a szőnyegpadló. Hangosak a liftek, elviselhetetlen a kívülről beszüremlő .járműzaj! Szelfőzetle- nek a konyhák, javíthatatlanok a villanytűzhelyek. Az ablakok beáznak, a folyosókon fellazult a padlóburkolat. A hibák orvoslása már nem tűr halasztást. A huszonöt emeletes ház építésekor sem a tervezők, sem a kivitelezők, sem a leendő üzemeltetők nem rendelkeztek megfelelő előismeretekkel. Nem jutott el hozzájuk az amerikell bizonyítgatnunk, hogy a népgazdaságunk mai helyzetében ezt az összeget nem tudja biztosítani. E helyzetkép ismeretében indokoltnak láttuk olcsóbb, de elfogadhatóan hatékony más technológiákat is keresni, hogy átmeneti megoldásként, a végleges berendezések létesítéséig is mérsékelhessük a kéndioxid emissziót. Ennek keretében került sor 1989. május 10-én egy kisteíejsitményű kazánunknál tüzelési kísérletre, amelynek során egy nyugatnémet szabadalommal védett adalékanyagos tüzeléssel kívántuk bizonyíttatni a kénmegkötés hatékonyságát. Ez az első kísérlet nem hozott eredményt, de mert az adalékanyag teljes mértékben környezetbarát, semmilyen szennyező anyagot nem tartalmaz, a tüzeléstechnológiához való illesztése esetén eredményes kéndioxid csökkenést érhetünk el vele, szándékaink szerint a kísérleteket folytatni kívánjuk. A kísérlet hatósági engedélyeztetése a fennálló jogszabályok szerint részünkről megtörtént, az ellenőrző méréseket pedig a pécsi és szegedi Kővízig laboratóriumok és a Budapesti Műszaki Egyetem feljogosított mérőcsoportjai együttesen végezték és értékelték a nyugatnémet ajánlattevőkkel együtt. Tényszerűen erről az akcióról szólt a Dunántúli Naplóban meqjelent tudósítás. Ficzkó Sándor műszaki igazgatóhelyettes, Pécsi Hőerőmű kai toronyházak építésének és üzemeltetésének módszere. Az amerikai toronyházaknál már szinte az átadást követően megkezdődik a karbantartás. A külső homlokzat kisebb hibáinak helyreállítása egy úgynevezett javitóhidrói történik, hogy a különleges légköri viszonyok ne okozzanak az épületben még nagyobb kárt. A folyamatosan jelentkező hibákat azonnal orvosolják. A huszonöt emeletes ház tervezői erre nem gondoltak. Az épületnek mór kéne a javítóhíd. A nagy magasság miatt az évek során tönkrement a tetőszerkezet, veszélyessé váltak a homlokzatot borító lemezek. Az ablakok rendszeresen beáznak, mert ugyan az akkori szabványnak megfeleltek, de a toronyházba speciális nyílászárókra lett volna szükség. Az évek során egyre gyűltek a panaszok a PIK-nél és a tanácsnál. 1988 végén a PIK az Építésügyi és Minőség- ellenőrző Intézet pécsi kirendeltségétől szakvéleményt kért. Az ÉMI a felkérést követően komplex épületdiagnosztikai méréseket végzett. A feltárt általános hibákról készült szakértői jelentést megküldte a PIK-nek és a tanácsnak. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársai az ÉMI szakvéleményét felhasználva további méréseket és vizsgálatokat végeznék, és a kettő alapján készíti el a kijavítási kiviteli terveket 1989. július 5-ig. A lakossági fórum összehívására azért került sor, mert ugyan a három ütemre tervezett felújítási munkák teljes tervdokumentációja még nem készült el, de az első ütem részterve már a PIK rendelkezésére áll. Ez az életveszélyt, illetve veszélyt közvetlenül előidéző hibák megszüntetésére készült. A tetőszigetelésnek, a villámhárítók javítására és az épületet borító alumínium lemezek rögzítésére. Ezeket a PIK a Bázissal kívánja elvégeztetni még ebben az évben az esős idő beálltáig. A második ütemben — 1990-ben — kerülne sor a nyílászárók cseréjére. A BME szakemberei külön tervet készítenek a belső felújítási munkákra is. A költségeket a külső helyreállítási munkáknál nem a lakóknak kell viselniük, hanem a lakóházfelúji- tási alapból fizetik. Szalai K. Környezetkímélő technológia a Pécsi Hőerőműnél A . DN május 15-i számában „Kéntelenítés a Pécsi Hőerőműben" címmel rövid irás jelent meg egy tüzelési kísérletünkről, amelyhez a tárgyilagos tájékoztatás érdekében néhány észrevételt kelt tennünk. de H ég nem kapott zöld utat, i. remélhetőleg szeptember- Q n megkezdődik Szekszárdon ^ szociális munkások képzése. sajnos nagyon időszerű és t.pségszerű feladatra a Taní- t^épző Főiskola vállalkozna. . "epzelésük szerint ez év szep- ^berétől nappali tagozaton -."25 hallgatóval kezdenék a r^Syéves képzést. A részletekéi ár. Jánosi Györgytől, a fő- . °ra igazgatóhelyettesétől Róttunk. ...^ kérdőjeles kezdés valószí- VJ®9 annak a vitának a kö- , 'kezménye, amely jó ideje a főiskola és a Művelőiéi Minisztérium között. A fő- ráság egyik képviselője <-9Vanis úgy vélekedik, hogy teS .kérdőn nem adott a po- ,"ci.ális háttér ilyen képzés fg.^'űsségteljes kezdésére. A ^'skola más állásponton van ePp ezért a szakterület el- re? *1' és gyakorlati szakembe- ké'Ve - közösen kialakította a e tematikáját. Nemcsak napiért velük, honem támo- Cq Jq is őket egy másik törli'0 Szociális és Egészség- 3k| Minisztérium. Olyannyira KisérletlK«n« SsatSI, nappali tagaiaton ■ j Szociális munkásképzés a szekszárdi főiskolán melléjük állt, hogy az első - kísérleti évben - teljesen vállalná a képzés kezdéséhez szükséges költségeket. Hazánkban 1945 óta ilyen irányú képzés egyáltalán nem volt. A budapesti Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán ugyan létezik szociális szervező; szak, de ez lényegesen különbözik a szociális munkástól. Ennél lényegesebb, fontosabb indok, hogy mind többen szakadnak le a szegényekhez, kiszolgáltatottakhoz. Ez a folyamatosan növekvő réteg egyre több, szélesebb skálájú konfliktussal küszködik, melyek megoldásához sokaknak nincs feloldó, feldolgozó képessége... A szociális munkának kétségtelenül van már egyfajta infrastruktúrája, de ebben a szociális munkások - a szakma szempontjából vizsgálva — elméletileg nem felkészítetten dolgoznak. A külföldi tapasztalatok arra utalnak, hogy a jó szociális munkásnak szintetizálnia kell több szakterület bizonyos ismereteit. Egy kicsit gondozónak, egy kicsit, pszichológusnak, egy kicsit pedagógusnak kell lennie, aki képes a problémák, sérülések hátterének feltérképezésére. Ilyen szakemberekkel indokolt erősíteni a szociális infrastruktúrát. ök lennének azok, akik segíteni tudnának például idősek gondozási központjaiban, gvermek- és ifjúságvédő intézetekben, iskolákban, óvodákban. Dolgozhatnának narkoló- giai, alkohológiai intézetekben hivatásos pártfogóként, üzemekben, vállalatoknál szociális ügyek intézőiként, különböző segélyszolgálatoknál, s nem utolsósorban a családsegítő -központoknál. A szakmai, elméleti ismeretek oktatását négy blokkba osztva tervezik. A szociológiai blokkban többek között társa- aalomtörténetet, csalódszocio- lógiát, településszociológiát tanítanának. A pszichológiai blokkban az általános lélektantól kezdve a pszichiátriai ismeretekig sok mindent áttekintenének. A jogi blokk tananyaga azt a célt szolgálná, hogy a szociális munkás egy -bizonyos szintű jogvédelemre is képes legyen, illetve meg tudja mondani, hogy adott problémával hova lehet fordulni, mibe lehet belekapaszkodni. A szociális munka tématerületében az emberekkel való foglalkozás különböző módszereit sajátíthatnák el a hallgatók. Megismerkednének a szociálpolitika elveivel, módszereivel és intézményrendszerével. A terveik szerint a gyakorlat nagyon fontos szerepet kapna a képzésben. A hallgatók azokat a területeket járnák majd be, ahol dolgozni fognak. A négyéves, fiős'kola szintű képzésben három év lenne az alapképzés, és a hallgatók több főiskola közötti munkamegosztásban szakosod-hatná- nak. Szekszárdon gyermek- és ifjúságvédelmire, illetve családvédelemre. Az őszi kezdést azért is tartja fontosnak a szekszárdi főiskola, hogy ez alatt az egy év alatt előjöjjenek azok a hiányosságok, amelyekkel minden új tantervnél számolni lehet, és a -kísérleti év tapasztalatait később már nemcsak a szekszárdiak hasznosíthatnák. A tervek szerint ugyanis 1990-ben több 'főiskolán, illetve az ELTE-n is megkezdődik a szociális munkások képzése. * . Legfrissebb információink szerint a -két minisztérium konzultációjának eredményeként eldőlt a kérdés: szeptemberben, az országban elsőként Szekszárdon megkezdik a szociális munkások képzését. T. É.
