Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-08 / 156. szám

1989. június 8., csütörtök Dunámon napló 3 60 százalékos haszonkulcs mellett is sok a visszaélés Felvételünk a Konzum nemrég felújított éttermében készült Fotó: Kóródi Gábor A diák- és felnőtt-közétkeztetés vizsgálata Üzlet vagy szociális szolgáltatás? A Kereskedelmi és Piacfel- ügyelőség a közelmúltban át­tekintő vizsgálatot végzett a 'Hegyében a vendéglátóipari szervezetek által bonyolított előfizetéses étkeztetéssel kapcsolatban. A vizsgálatot harminchat egységben végez­tek el és a januári áremelé­sek utón került rá sor. Mind a felnőtteknél, mind a gyerekeknél jelentősen csökkent az igénybevevők száma — mondja Ritter Ta- atásné dr. — A vizsgálat ki­kutatta azt is, hogy a ven­déglátó egységek jelenlegi 60 százalékos haszonkulccsal sem tartják ezt a szolgálta­tást kifizetődőnek. Az ételék 9yakorta ismétlődnek, egysíkú­ik, de az is igaz, hogy a 'Jelenlegi nyersanyagnormával aehéz boldogulni. A Kenmi vizsgálatai is bebizonyították, hogy az ételek vagy adaghi­ányosak voltak, vagy az érté­kük volt kevesebb, hogy nem °zt szolgálták föl, amit elszá­lltak. Mi különösebb konk­lúziót nem tudunk levonni, e9y azonban biztos: a közét­keztetés központi intézkedést *9ényel. Kétféle érdek csap össze: az igénybe vevőké és ° vállalatok. El kell dönteni, hagy a közétkeztetésnek a szociálpolitikai oldalát akar- juk-e erősíteni, vagy pedig a Piaci versenyt érvényesíteni. A vizsgálat a február 6-tól március 4-ig terjedő négyhetes Időszakot öleli át. A Dráva teenti Afész területén öt °lyan melegkonyhás egység üzemel, ahol közétkeztetést Is lebonyolítanak. Mind az át étterem szerződéses üzlet, ahol minden teljesen üzletve- tetői hatáskörbe utalt, így a központ semmilyen adattal nem rendelkezik. A boltokban tepasztalt hiányosságokat a vizsgálatot végzők ismertették a szövetkezet elnökével, aki ígéretet tett e hiányosságok kiküszöbölésére. A Baranya Megyei Vendég­látó Vállalatnál a január 9- én bevezetett új norma, vala­mint a 60 százalékos ha- szonlkulccsal képzett eladási árak hatására a következő­képpen alakult a forgalom: a : közétkeztetési adatszám nagymértékben — 29,6 száza­lékkal — csökkent, ez azon­ban az árbevételnél csak 9 százalékos csökkenést jelent. Ez annak a következménye, hogy a kötelező norma ala­csony nyersanyagértéke nem elégíti ki az elvárásokat, azért több intézmény, vállalat ma­gasabb nyersanyagnormája ét­keztetést vesz igénybe. A vál­lalat vezetésének az a véle­ménye, hogy a szervezett ét­keztetés nem jár olyan nye­reséggel, hogy érdemes len­ne bővíteni, esetleges kedvez­ményéket nyújtani. A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalatnál a problémák azo- nosák a Baranya megyéméi tapasztaltakkal, a különbség annyi, hogy a Mecsekvidéki- nél lényegesen kevesebb a szerződéses üzemeltetésű üz­let. A vállalat tavaly az Érc­bánya területén működő két konyhát és két büfét átadott a Tolna Megyei Vendéglátó Vállalatnak, s ezekben az éttermekben javult az étkezés minősége, elsősorban amiatt, hogy megszűnt a gasztrofol ételek nagy aránya. A legtöbb helyen 20—25- féle étellel dolgoznak, így természetszerűleg ezek rend­szeresen ismétlődnék, s ke­vésbé munkaigényes ételek dominálnak, így gyakori a pörkölt, száraztészta, a sült és a bundózott hús, a hüvelyes, konzerv alapanyagú főzelék. Három helyen is találkoztak azzal a pozitív megoldással, hogy levesbetétnek rrem a drágább száraztésztát 'hasz­nálták, hanem saját maguk készítették, így ez lényegesen olcsóbb. Marhahúst szinte se­hol sem használnak, s a ba­romfi felhasználása is mini­mális, részben az emelkedett ár, részben a rossz adagolha­tóság miatt. A mirelit áruk fel- használása valamennyit csök­kent ugyan, de még mindig jelentős. Kifogásolták, hogy belsőségéket jóformán sehol nem használnak a közétkezte­tésben: a vizsgálati idő alatt csupán egyetlen helyen sze­repelt az étrendben pirított máj. A legkirívóbb hiányosságot a Dróvamenti Afész dróva- sztárai vendéglőjében tapasz­talták, ahol három különböző nyersanyagértékben bonyolít­ják le a közétkeztetést: az is­kolásoknak tízóraival együtt 28 forintért, a tsz dolgozóinak 24-ért, a nyugdíjasoknak 20.57-ért. Anyagkivetés évek óta nem készül, és az előbb említett három értékkel szem­ben csak egyféle menüt főz­nek, és az üzletvezető elmon­dása szerint az eltérő nyers­anyag- és fogyasztói árat az adagolható mennyiségben fe­jezik ki. Vagy: a kalkuláció­ban lapocka szerepelt, de az ételék több mint felében o1- dalas volt. A felsőszentmárto- ni vendéglőben a vizsgálat napján a kalkulációban borda ára szerepelt, de a felszolgált rántott hús szeletei között mindent meg lehetett találni: combot, lapockát, tarját. Két állami vállalat hat ét­termében vettek ételmirftót, s ezek vizsgálata során azt ál­lapították meg, hogy négy ét­teremben volt eltérés a ki­szolgált és az onyagkivetés- ben elszámolt ételék minősé­génél. Az ételek ötven száza­lékánál rossz volt a minősí­tés. Például a Virágcsokor ét­teremben készített töltött ká­posztánál az elszámolt meny- nyiséghez képest 21 százalékos volt a zsírfelhasználós, és 79 százalékos a fehérje-szénhidrát tartalom. Azokban az éttermekben, ahol személyesen győződtek meg az elszámolt alapanyag mennyiségéről és minőségé­ről, úgyszintén , tapasztaltak szabálytalanságot. mégpedig négy szövetkezeti és két ál- lomi étteremben. Például a Szigetvári Afész cipőgyári konyháján az ebédhez vétele­zett hús kevesebb volt az el­számoltnál: a Konzum Étte­remben a vagdalt súlyhiányós volt, a Pacsirta Étteremben nem helyezték ki a menühöz járó savanyúságot. Az év elején mutatkozott csökkenés ellenére még most is nagyon sokan veszik igény­be a közétkeztetést. Ugyan­okkor ez a vizsgálat is be­bizonyította, hogy sok a sza­bálytalanság, amely a vásár­lói érdekeket sérti, és ami tö­megessége miatt visszaélése ad lehetőséget és így társa­dalmi veszélyességgel párosul. A vizsgált egységek vezetői általában úgy ítélik meg a közétkeztetést, hogy ez egy bizonyos állandó forgalmat je­lent számukra, de az ennek esetleges megszűnésével járó fizetésképtelenséget nem érzé­kelik kellő súllyal. Sőt van­nak, akik szerint ez a tevé­kenység teljes ráfizetéssel jár, s azon a véleményen van­nak, hogy egy gazdálkodó vállalat nem láthat el szociál­politikai tevélwenységet. Végül is tény, hogy a közétkez­tetés javítása központi intéz­kedést igényel, s valóban el kell dönteni, hogy a vendég­látásnak e speciális területén mi érvényesüljön: a piaci verseny vagy a szociálpolitikai szempont. Itt nyugodtan beszélhetünk, segítenek Péntek délutánonként meg­yénkül oz élet Pécsett, az If­júságért Egyesület Hunyadi úti j“*ékházában. A földszinti klub­helyiség megtelik tizenévesek­ül. Most már felszabadultan cseverésznek, táncolnak. Szep­temberben még nem ez volt a helyzet.- Az ősszel ellátogattunk a Dolgozók Általános Iskolájába ®s az ott tanulók részére tá­pért szervezünk Orfűn - mond- jQ Kovács Ildikó, az Ifjúsági Információs és Szolgáltató ko- munkatársa. — Ezen a há­romnapos kiránduláson sokfé­le fiatal jött össze. A tizen-' evesek mellett voltak időseb­bek és általános iskolások is. A klub tagjai azonban már Inkább csak az azonos kor» osztályúak maradtak. Igyek­szünk minél változatosabb Programot adni ezeknek a ho­teloknak, hogy az utca he­lyett inkább nálunk jöjjenek össze. Előadásokat, discót* színház- és mozilátogatást szervezünk nekik. Szeretnénk f°lytatni tovább, de egyelőre '’’ég nem tudjuk, hogyan. Ke- Ves a pénzünk. A más környezetben félénk, visszahúzódó fiúk és lányok most szívesen vallanak önma­gukról. — A Dolgozók Általános Is­kolájába jártam én is, ami­kor az lldiék megkerestek bennünket, hogy Orfűn há­romnapos tábort szerveznek, amiért nem kell fizetni, — mondja „Egon" Ernő, aki öl­tözéke alapján akár break- táncosnak is elmehetne. - Jó, hogy az egész heti nehéz mun­ka utón van hol kikapcsolód­ni, ahol végre engem is meg­hallgatnak. Voltunk már mozi­ban, színházban a ‘klubbal. Előadást hallgattunk a do­hányzásról, drogokról. Mónika vidékről költözött Pécsre az édesapjához, eddig az édesanyjával és a testvé­reivel élt. — Vasasra jártam iskolába, de nem éreztem ott jól ma­gam. mert én voltam az osz­tályban a legidősebb. Nem fo­gadtak be a többiek — mesé­li. - Aztán a Dolgozók Álta­lános Iskolájába kerültem. Ott hallottam erről a klubról, gon­doltam eljövök, megnézem. Az­óta rendszeresen idejárok, mert itt legalább jókat lehet beszélgetni. A tanulás mellett otthon ellátom a háztartást: mosok, főzök, takarítok. Az apuval csak reggel és este ta­lálkozom, egész nap dolgozik. A beszélgetések során kide­rült, hogy van közöttük olyan is, aki két évig nem járt isko5 lába, mert nem volt kedve. A legtöbben nem választhatták azt a pályát, amit szerettek volna, mert vagy a tanulmá­nyi eredményükkel volt baj,, vagy más egészségügyh ok mi­att. Mindenkinek van munka­helye, és a legtöbben nehéz fizikai munkát végeznek. Ke­vés közöttük az. aki az édes szüleivel él együtt. Itt beszél­gethetnek, meghallgathatják egymás gondját, baját. Pró­bálnak segíteni egymásnak. A mai iskolarendszer képte­len e gondokat felszámolni, a peremhelyzetben élők hátrá­nyait csökkenteni. Az általános iskolák örülnek, ha megszaba­dulnak egy-egy „problémás" gyerektől, a dolgozók iskolái már nem tudnak hatékonyan segíteni rajtuk. A legkevesebb időt minden iskolatípusban a tanulást legnehezebben viselő gyerekekre tudják fordítani. Nekik lenne pedig a legna­gyobb szükségük a türelemre. Az iskolai tanulmányok befe­jezése vagy félbehagyása után egyre kevesebb lehetőségük van e hátrányok leküzdésére. A klubban ehhez próbálnak segítséget nyújtani, ami egy­fajta közösségi támogatórend­szerként működik, hátteret ad a tagoknak esélyeik javítására, önbizalmuk erősítésére és munkahelyi, családi és iskolai konfliktusai feldolgozására, , megoldására. • Sz. K. Utca helyett - klub Elosztották a nemzetiség pótlékot Hézagok a rendelkezésben A Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága egy-egy- míl'lió forintot fordít évente azon közművelődési és köz- igazgatási dolgozók támogatá­sára, okik a nemzetiségi anya­nyelvet és kultúrát ápolják. A beérkezett pályázataikat má­jus közepén bírálták el, s az érintetteknek a közelmúltban juttatták el a pótlékot. Az oktatás és művelődés te­rületén nem volt könnyű elosz­tani az egymillió forintot, hi­szen 165 pedagógus és 36 népművelő, kutató adta be pályázatát. Korlátozások alkal­mazására kényszerülték tehát, hiszen ha minden nemzetiségi iskolában tanító pedagógus ré­szesedik, az egy főre jutó ösz- szeg lecsökken és elveszti ösz­tönző erejét. így a kéttannyel- vű iskolákban csak a nemzeti­ségi nyelven oktató szaktaná­rok részesülnek pótlékbon, a nyelvet nem tanítók nem.- Nagyobb konfliktust okoz, hogy a rendelkezés a nemze­tiségi környezetben a kisebb­ségi nyelvet tanítókat is kizár­ja - tájékoztatott Fischer Já­nos, a megyei művelődési osz­tály vezetője. — így például sem Mohácson, a Park utcai iskola német tanárai, sem a szerbek lakta Lippón oktatók­nak nem jár pótlék, miközben az anyonyelvi kultúrát fejlesz­tik. A rendelet csupán a me­gyei tanács intézményeit érin­ti, a felsőoktatásban dolgozó­kat, illetve a rádió és televí­zió nemzetiségi műsorainak ké­szítőit nem. Ä megyei múzeu­mok, a levéltár és művelődési intézmények dolgozói közül 21- en pályáztak sikeresen. A tu­dományos munka nyelvvizsgá­hoz kötött, a népművelők pá­lyázatát viszont bizottság bí­rálta el, .mert egyik helyen a nyelvismeret, másikon a nem­zetiségi környezet hiányzott. A közigazgatási dolgozók kö­zött aránylag könnyen osztot­ták el a rendelkezésre álló összeget, sőt 100 000 forintot a művelődési területnek tud­tak átadni, illetve 13 elöljáró is részesül a pótlékból. A nyelvtudás vízválasztó a pótlék odaítélésében, ezért a pályázók tudásszintjét egy szakmai zsűri ellenőrizte. Mi­vel nyelvvizgsával, Illetve nem­zetiségi nyelvű érettségivel ke­vesen rendelkeznek, 53-on vál­lalták a részvételt egy alap­fokú tanfolyamon. A nemzeti­ségi nyelvű közigazgatási kur­zusra 20 német és 10 horvát származású ügyintéző jelent­kezett. A tanácsi munka különböző teiületén tevékenykedő nem­zetiségiek (tisztségviselők, ta­nácselnökök, ügyintézők) vál­lalták, hogy a közélet fóru­main használják a nemzetiségi nyelvet, a tanácsüléseket ezen a nyelven is megnyitják, csa­ládi ünnepségeket szerveznek és adott esetben az ügyek horvát, illetve német nyelvű intézését kezdeményezik. A nemzetiségi pótlék össze­ge havonta 700-800 forint, s ez a közigazgatásban dolgo­zók esetében 400—1000 forint között mozog. Az igazgatásban dolgozók pályázatát évente fe­lülbírálják, illetve oktatás és művelődés területén munkálko­dók évente pályáznak a pót­lékra, mert az csak egy meg­határozott tevékenységre szól. Az idei pályázat 1990. augusz­tus 31-ig érvényes. P. E. Még kevés az érdeklődő A biztosító kezessége Valószínűen sokan látták már a Garancia Biztosító reklámfilmjét a televízióban: A tétova hitelező hiába for­dul barátjához, főnökéhez, szerelméhez — egyikük sem vállalja a kezességet — s ekkor szinte mentőangyal­ként lép be a helyzetbe a biztosító. Valóban így van? Napjainkban, amikor szin­te mindenki tartozik már valamelyik pénzintézetnek, * nehéz az ismerős kölcsöné­hez kezeskedni, ezért igény mutatkozott e biztosítási for­ma iránt. — Milyen feltételek mel­lett írja alá a biztosító a kezességpótló szerződéseket — kérdeztem Nógrádi Osz­kártól, az intézmény pécsi vezérképviselőjétől. — Mi nem találkozunk a hitelezővel, mert a pénzin­tézet dönti el, köthetünk-e ügyfelével biztosítást, vagy sem — hangzott a válasz. A novemberben nyitott fiók munkájáról még nem vonhatunk mérleget, csak három-öt év tapasztalatai dönthetik el, mennyire nye­reséges ez a vállalkozás, hányszor kell a hitelező helyett fizetni, s a későbbi­ekben ennek arányában a kezességpótló biztosítás ösz- szegét szükséges-e valame­lyik irányba módosítani. Jelenleg az öt évre szóló százezer forintos kölcsön 20 százalékos kamat mel­lett 12 540 Ft a biztosítási összeg, amelyet a hitel fel­vételekor kell kifizetni. Mi­nél rövidebb határidejű a kölcsön, annál magasabb a biztosítási díj, de az öt százalékot nem haladja meg. A Garancia Biztosító part­nerei az OTP, a takarékszö­vetkezetek és a bankok. A biztosítást kötők többsége százezer forint alatti hitelt vesz fel, sok a személyi és az áruvásárlási kölcsön. Az OTP azonban biztonsága ér­dekében szívesebben látja az igazi kezeseket, de a rövidlejáratú kölcsönöknél a Garancia kezességét is el­fogadja. Eddig nem túl sok kezességpótló biztosítás köt­tetett az OTP-nél. Az iparosok hitelkérelmé­vel a Magyar Hitelbank foglalkozik és egymillió fo­rintos összegig állnak ren­delkezésükre. A kérelem el­bírálásakor mérlegelik a kisiparos helyzetét, sameny- nyiben egy évek óta sike* rés vállalkozását akarja to­vább fejleszteni, eltekinte­nek a kezességpótló bizto­sítástól, de jelzálog fede­zetre szükség van. Az új vállalkozók 100 000 forint hitel felett vagyontár­gyaikra vehetik fel a jelzá­logkölcsönt. Tulajdonképpen elég kemény feltételek mel­lett jut pénzhez a kezdő vállalkozó, hiszen a 22 szá­zalékos kamat mellett a biztosítási dijat is fizetnie kell. A legtöbben 200—300 ezer forintos hitelt igényel­nek, s ilyen kérelemmel he­tente két-három ügyfél ko­pogtat a bank ajtaján. Na­gyobb kölcsönnél hitelfede­zeti életbiztosítást köthet­nek, s igazán nem nagy összegért, oz ügyfél halála esetén a kölcsöntörlesztést nem öröklik a hozzátar­tozók. P. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents