Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-06 / 154. szám

1989. június 6., kedd Dunántúlt napló IMlMliiiiiiiiiiiiiiiij ..........'' ....................|__ Re konstrukcióra készül a sütőipar A kenyéradók gondjai Köriirezetvéilelnj világnap ’89 Hol van már az az idő, orrúkor négy tortát 100 kilo­méteren át utaztattak? A ro- bomos változások ütemét>en hi­hetetlenül távolinak tűnik, pe­dig tavaly még valóban volt rá példa, Ihogy a megyei sü- tóipori vállalat kocsija négy tortával ilyen hosszú utat tett 'meg. Azóta egészen más a 'helyzet, lényegesen csökkent a 'különböző sütőipari termé­kek iránt a 'kereslet. Még ke­nyeret :is kevesebbet vásárol­nak az emberek. Hogy konk­rétan .mit mutatnak a számok és mi van a háttérben, arról dr. Somogyvári Róberttal, a Pécsi Sütőipari Vállalat és Fa­zekai Istvánnal, a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat igaz­gatójával beszélgettünk. Az elmúlt évhez hasonlítva 1989 első .negyedévében 5 százalékkal kevesebb kenye­ret, 10 százalékkal kevesebb péksüteményt és 30 százalék­kal kevesebb cukrászterméket vásároltak a pécsiek. Ha­sonló visszaesést mutat­nak a megyei vállalat adatai is, azzal a különbség­gel, 'hogy a cukrásztermékek iránti kereslet csökkenése szin­te zuhanásszerű, 50 százalé­kos, s emiatt le kellett állí­taniuk a tavaly, ilyen terme­lési célra átalakított szentlő­rinci üzemüket. A lényeges vissraesés már most érzékel- 'bető gondokat okoz mindkét vállalat életében, s ahogy az igazgatók fogalmaztak, ez az inflációs helyzet szétzilálja a fejlesztési terveket, a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. A Pécsi vállalatnál ez konkréton °*t jelenti, 'hogy pillanatnyi­lag nem tudják: milyen lehe­tőségük lesz a közeljövőre ter­vezett rekonstrukció megvalósí­tására, a megyeinél pedig 'máris létszámcsökkentéshez ve­tetett. 'Egy-két kisebb üzemük d lét-nemlét ihatárán táncol, s valószínűleg elmarad olyan fejlesztésük, amely tavaly még elérhetőnek látszott. Pedig arról, hogy a sütőipar mire képes, 'hogy milyen szép szakma, "5 hogy ezen a terü­leten sem állt meg a fejlődés, orról pont a közelmúltban, a Düsseldorfban rendezett sütő­ipari világkiállításon győződ­hettek meg a hazai, .köztük a Pécsi, a baranyai szerkóm be - rok. Abban a hat csarnokban, amelyben a sütőipar termé- Ireit, gépeit mutatták be, csönd v°lt és parfümillot. Padlósző- nyegre állítva üzemeltek a fesrtagyártó gépek, a szintén látott digitális irányítású femencékben pedig minden sütőtér külön .programozható. A 'kiállítás mellett több kisüze- rriet és sütőipari szakboltot is 'megnéztek és nem csekély Szakmai irigységgel tapasztal­ták, ihogy legkisebb üzemek­ben is 17-féle cél-liszttel dol­goznak, s ihogy egy percig nem gond a mélyhűtőkben le­ifagyasztott tésztákból kis té­telben Is friss terméket ké­szíteni. Nyilván ezzel is ma­gyarázható, hogy a szakbol­tokban zárás előtt fél órával több ’mint hetvenféle ter­mékből válogathatott a vá­sárló. S még 'egy adalék ah­hoz, ami az NSZK-ban tapasz­taltakat segít a helyére ten­ni: az ottani termelői költsé­gek jelentős részét orra for­dítják, ihogy .megnyerjék a vevőt, nálunk .pedig arra, hogy előállítsák, eljuttassák a ter­méket az üzletekbe. ‘Ennyi 'újdonság és ilyen színvonal láttán a beszélgetés keserű ‘hangvételű folytatásá­ra számítottam; de nem ez volt a jellemző. A két igazgató vé­leménye szerint egy tanulsága lehet ezeknek: csak ilyen technikában szabad gondol­kodni, s a következő fejleszté­seket, rekonstrukciókat ezek­kel kell tervezni. A pécsi vál­lalatnál ez nem is olyan távoli feladat, hisz a három termelő vonal közül — amelyek 14 év­vel ezelőtt,' az induláskor egyedülállóak voltak - kettő hamarosan felújításra szorul. Most erre gyűjtik a pénzüket és nem akarnak kockáztatni. A közeljövő egyetlen konkrét változtatását a Perczel utcai pékségükkel tervezik: a felújí­tás után speciális termékeket akarnok itt .'készíteni kis tétel­ben, elsősorban a szakbolt­jaik, illetve a város szállodái­nak megrendelésére. Bizonyta­lan annak az elképzelésnek a megvalósítása, miszerint finom, ostyaszerű termékeket’is gyár­tanak. Attól függ, hogy mire jutnák a külföldi partnerrel a gépek vásárlásával. A távolab­bi elképzeléseiket már jórészt arra a reprezentatív felmérés­re alapozzák, amely a közel­múltban készült. Négyszáz pé­csi embert kérdeztek meg, s egyértelműen megerősödött, hogy a többség délután akar friss kenyeret vásárolni. A sü­tőipari vállalatnál kifejezetten tetszik ez az igény, mivel nem kellene annyit éjszakáztatni a dolgozókat, napközben tudná­nak folyamatosan termelni. A megoldhatóság jegyében akar­ják egyeztetni az érdekeiket a kereskedelemmel. A re­konstrukcióig a pécsi sütőipar 'megélhet abból, hogy 14 év­vel ezelőtt a Közép-Európá- 'ban korszerűnek számító nyu­gati gépeket vásárolta meg a vállalat, ezt támogatta a vá­ros. Ezeknek a gépeknek fo­lyamatos karbantartásával, a termékek minőségének őrzésé­vel és a frissebb áruk kíná­lásával tudják pillanatnyilag megtenni azt, ami rajtuk mú­lik annak érdekében, hogy a vásárlóerő egy bizonyos határ­nál alább ne csökkenjen. A minimumra törekvés, az igény­telenség — ami egyet jelenthet a legszükségesebb napi sütő­ipari termékek gyártásával, a választék .jelentős csökkenté­sével — negatív folyamatot gerjeszthetne, amelyet egy­aránt visszalépésként élne meg a lakosság és a pécsi vállalat. Ettől tort legjobban a me­gyei sütőipari vállalat is, amely az elmúlt években jelentősen fejlesztett, korszerűsített, s amelynek terheit ma is viseli. Nem kilátástalanul, hiszen a húszmillió forintos . hitelt idén vissza akarják fizetni. Ha a kamatoktól szabadulton tudnak indulni jövőre, az .nem jelent gondmentességet. Idén har­minc dolgozóval csökkentették a létszámot és nem biztos, ihogy ezt a kényszerfolyomatot meg tudják állítani. Nemcsak a dolgozók további elküldésé­nek megelőzése, hanem az anyagi forrásteremtés érdeké­ben is azt tervezik, hogy túl­lépnek a sütőipari termelés ke­reteiből. Pillanatnyilag egy osztrák céggel tárgyalnak egy elektromos profilú vegyes vál­lalat létrehozásáról és tervei zik, .hogy egy száraztészta­gyártó kisüzemet indítanak. A volt harkányi üzemük szállodá­vá alakításának 15 millió fo­rintos költsége viszont egy év alatt húszmillió forintra emel­kedett, s ez azt jelenti hogy saját erőből már képtelenek az elképzeléseiket megvalósí­tani. Épp ezért egy külföldi utazási irodával egyezkednek a közös létrehozás lehetősé­geiről. A megyei vállalat tehát an­nak ellenére, hogy az elmúlt évékben két új kenyérgyárat épített — Komló, Szigetvár —, hogy több kisüzemet korszerű­sített, nehezen boldogul. Kín­lódik az energia- és az anyagfelhasználáshoz kapcso­lódó magos költségek miatt. iBár az új gyárakba annak idején olyan gépeket tudtak vásárolni, amelyeket szocia­lista relációban .korszerűnek mondhattak, ezek fölött már akkor elfutott a fejlett tech­nika. A kisebb üzemeikben imég rosszabb, a helyzet. Az ódon gépek csípik, szórják a tésztát, nyomorítják a terméke­ket. Éppen ezért nekik létkér­dés, hogy bejöjjenek a mel­léktevékenységeik. Ezekből akarnok annyi tőkét összehoz­ni, omennyfből korszerű gépe­ket, eszközöket tudnak vásá­rolni a mindennapi zsemle-, kifli- és kenyérsütéshez. T. É. Az utóbbi évtizedekben egy olyan globális méretű környezeti probléma kibonta­kozásának vagyunk tanúi, amely nemcsak a fejlett, ha­nem a fejlődő országokat is egyre súlyosabban érinti. A föld, a víz, a 'levegő foko­zatos elszennyeződése, a ter­mészeti értékek pusztulása, a települési környezet minősé­gének .romlása elemi erővel tört a világ legégetőbb gondjainak sorába. Szerencsé­re az emberiség tudatára éb- íredt az óriási veszélynek: 1972. június 5-én az ENSZ környezetvédelmi világkonfe­renciája megvizsgálta a ki­alakult helyzetet és megha­tározta a tenniva lókat. Azóta ezt a napot mindenütt, így hazá ókban is „környezetvé­delmi világnap"-ként tartják szómon. Minden állam kormányá­nak 'kötelessége a természeti és a művi környezet meg­óvása, az em'berek jólété­nek és gazdasági fejlődésé­nek előmozdítása. Nálunk is tudatosult az a felismerés, hogy gazdasági-társadalmi fejlődésünket, az élet 'minő­ségét, az emberek egészsé­gi a környezet állapota nagymértékben befolyásolja. A környezetvédelem ügye nö­vekvő fontosságú társadalmi, politikai, gazdasági 'kérdés­sé vájj, amely a közvéle- Iményt is egyre szélesebb körben foglalkoztatja. A kör­nyezet romlása, a felhalmo­zódott problémák, az állam- polgári 'közérzet és közhan­gulat, illetőleg a társadalmi feszültségek egyik meg ható - Irozó tényezője lett. A kör­nyezetvédelmi problémákra a társadalom egyre érzéke­nyebben és határozottabban reagál. Egyrészt követelményt támaszt a politikai, állami vezetéssel szemben az egész­séges, kulturált környezet megteremtése érdekében, másrészt fokozza aktivitását az ártalmak megszüntetése, az újabb környezeti károsí­tások megakadályozása cél­jából. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy hazánk és ezen belül Baranya megye környe­zeti szennyezettsége az 1970- es évek elején végzett vizs­gálatok óta növekedett, a környezet védett összetevői­nek 'károsodottsága egyes térségekben és településeken fokozódott. A környezetet ve­szélyeztető, az f ökológiai egyensúlyt megbontó folya­matok felgyorsultak. A kör­nyezet romlásának megféke­zésére, az ártalmak megelő­zésére, a tényleges védelemre irányuló munlka mennyiségi és minőségi (színvonala el- imarad attól is, amit a kör­nyezet állapotának megőrzé­se kívánna meg. A gondokat tovább növeli, hogy az utóbbi időiben több új és hatásaiban jelentős 'környezetvédelmi probléma került előtérbe, mint pl. a .radioaktív és a mérgező, fer­tőző hulladékok elhelyezé­se, ártalmatlanítása, a sa­vas esők (ülepedés) proble­matikája, a termőtalaj foko­zatos elsavanyodása, az er­dők pusztulása, a közlekedé­si ártalmak, a zaj- és rez­gésterhelés növekedése. A környezet állapotát befolyá­soló tényezők sok esetben munkahelyi veszélyeket és ártalmakat is okoznak, ká­rosítva az ott dolgozó em­berek egészségét. A 'környezetromlást a mű­szaki-technikai haladás, az infrastruktúra fejlesztése még nem ellensúlyozza. A múlt­ból örökölt környezetvédelmi problémák megoldásához és az újak megelőzéséhez a féltételek gydkron hiányoznák. A romló gazdasági 'helyzetünk, forrósok beszűkülése sok esetben a halaszthatatlan feladatok elhagyására kény­szerít, s ez újratermeli és növeli a környezetvédelem­mel összefüggő társadalmi gondokat. Ezáltal a környe­zetvédelmi célok és felada­tok megvalósítása bizonyta­lanná válik, a környezetvé­delmi munka eredményessé­ge csökken. Az emberi környezet meg­óvása és fejlesztése első­sorban állami feladat, omely jelentős eszközök felhaszná­lását igényli. A gyakorlati életben a természeti erőfor­rások ésszerű és takarékos hasznosításával, a - tervszerű környezetgazdálkodással, a társadalmi összefogással, a természeti értékek megbe­csülésével, szigorúbb ellen­őrréssel. az állami és a . gazdálkodó szervek, valamint az állampolgárok felelőssé­gének növelésével már jeí lentős eredményeket érhe­tünk el. A környezetvédelem tehát szemlélet és magatar­tás kérdése is. A környezet védelme és javítása napjainkban társa­dalmi üggyé szélesedett. Egyre nyilvánvalóbb az a felismerés, hoav mindannvi- un'knak tennünk kell az élet alapvető feltételeinek meg­őrzése, a környezeti ártal­mak klküszöbö'ése, o rend és egyensúly megteremtése érdekében. Senki nem le­het közömbös, nem háríthat­ja el magától a felelősséget, amivel önmagának és a iövől nemzedékének tartozik. Ta­lán még nem késő. hogy megóvjuk romló környeze­tünket, az embert és vilá­gunkat fenyegető veszélyek­kel szemben. Ezért legyen a környezetvédelem mindenki­nek ^ szívügye, mindennapi munkánk .szerves része, egészséges életünk ielenének és jövőjének biztosítéka. Dr. Polgár Antal Eleddig szennyez ** komlói erőmű? ^ komlói hőerőmű a város Si'vében egyik legnagyobb Szennyezőnek számít évek t>ta. 'Nem véletlen, hogy júni- lJjén lakossági fórumon V|lottók meg a helyzetet. Az ®romű évente egy-kétmillió °r'nt bírságot fizet főként a r°r’ és a kéndioxidkibocsátás zaj. és gőzártalom miatt, 'czlcó Sándor, a Pécsi Hő- /Wnű műszáki igazgatáhelyet- , Se a környezetvédelmi erő- ]*s*'feseket vette sorra, ome- t^re mind gyakrabban ke- a sor a lakossági nyomásra. . 9ondok megoldódnak azzal, j szénpor helyett olajat tü- el, ezért öt kazánt ala^ 'tanok át olajtüzelésűvé. Há- 0rnnOk a korszerűsítése már . amiből kettőt idén ősz­üzembe állítanak. A jövő v végéig a többit is munká­iba fogják. Ezzel párhuzamo­son a szénszáflító szalag fo­kozatosan leáll és végleg megszűnik a porzás ugyancsak ü jövő év végétől, miként a hűtőtorony gőz- és pórakicsa- pódásoit is addigra szüntetik meg egyebek között azzal, hogy az országos hálózatnak nem termelnek áromot, és a vízfelhasználást radikálisan csökkentik. Végül a komlói hő­erőmű csak hőszolgáltatással foglalkozik. A Mecseki Szén- (bá nyáktól tehát nem vesz át szenet. Vajon zavarja-e ez a bányáikat? Szilái Látzló ter­melési főmérnök elmondta, hogy a komlói hőerőművi szenet megveszi a pécsi erőmű. A környezetvédelmi beruházás 'tehát nem érinti hátrányosan a bányát. Cs. J. Visszarendezik a boit-nyitvatartást A Pécsi Áfész megváltoz­tatta a boltjai nyitva tartá­sát június 1-jétől. A kilenc községet érintő intézkedés lényege, hogy hetente két órával csökken a kiszolgálás ideje, amely veggel 6 és délután 3 óra közé korláto­zódik. A több ezer embert érin­tő intézkedésről egy pellér- di bejelentés 'kapcsán sze­reztünk tudomást. Pellérd ugyanis, több Pécs környéki településhez hasonlóan in­gázó község, fakóinak több­sége az otthonától távol dolgozik, a bevásárlásra a kora esti órákban van lehe­tősége, hacsak nem vállal­kozik az árut máshonnan hazacipelni. Most pedig erre kényszerül, mert egy koráb­bon kapott szolgáltatást ímegvonnak tőle. A Pécsi Afész érvei a gazdálkodó oldaláról elfo­gadhatóak: áttér a negyven órás .munkahétre, kötelessé­ge dolgozóinak a másutt is alkalmazott munkarendet ■nyújtani, és számukra ez a megoldás — nyilván meg­fontolt kalkuláció előzte meg a döntést — az elfogadható. Ez az ő érdekük. lehetne megosztani a napi munkaidőt úgy, hogy kora reggel és kora este várja nyitott kapukkal a vá­sárlóit a bolt? Erre meg az az áfész válasza, hogy eh­hez nem tudnak alkalmaz­kodni a szállítói. Ez tehát negyven szállítónak az ér­déke. Az áfésznál azt mondják, az intézkedés helyes, sem- Imi'lyen panaszt, nem kap­tak a szolgáltatásukra, mindössze néhány ember aggályoskodó 'kifogásáról le­het csupán szó, hiszen dél­után három óra körül senki ■nem jár a 'boltba. Persze, hogy nem, mert az emberek többsége dolgozik, és amennyiben biztosan hozzá akar jutni a napi betevő falathoz, akkor cipeli más­honnan. Kozármislenyi lévén, engem sem láthatnak az Áfész vezetői az otthoni boltban napközben, mert Pé­csett dolgozom. Emlékszem, néhány éve sikerült a több­ség számára elfogadható nyitva tartásra .késztetni a bolt tulajdonosát, amit most kisebbségi érdekekre hivat­kozva visszarendez. Nem vonhatom kétségbe a boltokban dolgozók érde­két, de azt nem tudom el­fogadni, hoyg több ezer em­ber érdeke kevésbé fontos. A kettőt össze lehet és össze kell kapcsolni. Nem akarok a magánvállalkozókra hivat­kozni, akiknek egyetlen jól felfogott érdeke van: 'kiszol­gálni a vásárlóik igényeit. Nem tudom, hogy csinálják, hogy megéri nekik, talÖn ímeg , kellene kérdezni őket... Gáldonyi M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents