Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-05 / 153. szám

1989. június 5., hétfő Dunántúli nnniö 5 Szexfilmek a pécsi Fénypontban Jóllehet, a műsoros videó- kazetták választékát ismerte­tő kis füzetecskében a szexfilm címszó alatt még ez áll: „az nincs!”, az elmúlt héten már két ilyen videó­kazetta is kínálta magát a pécsi Fénypont kirakatában. — Eleinte nem nagyon akartak szóbaállni velünk, de ma már három magyar cég videókazettáit is forgalmaz­zuk, sikerült szexfilmekhez is hozzájutnunk, s ilyet csak mi kölcsönzünk az egész vá­rosban, természetesen enge­déllyel - újságolta Tálas János, aki feleségével, Tá- lasné Keresnyei Margittal két éve nyitotta meg a Fény­pont videócentert. Az üzlet, mely a Szliven Áruház mö­gött, a Rókus u. 3/A. szám alatt található, tömve kü­lönféle szórakoztató elektro­nikai cikkekkel. A tulaj rögtön be is tesz egy kazet­tát, a képernyőn Staller Ilo­na, azaz Cicciolina pornó­sztár formás keblei tűnnek elő, a produkció címe: Mez­telen vakáció. Egy másik kazettán: Lányok átlátszó bu­gyiban, 95 perces, magyarul beszélő olasz-spanyol szex­film, melyben a lányok va­lójában bugyi nélkül szere­pelnek. Kilencvenkilenc forint kölcsönzési díj ellenében egy napot velük tölthetünk, de létezik 1500-ért havi bér­let is, persze szexet csak 18 éven felülieknek kölcsönöz­nek. Közben Tálas János meg­nyugtatott, nemcsak szexfil- meket kölcsönöznek, a videó­kazettákon akad itt min­denféle: rajzfilm, gyermek­műsor, kalandfilm, vadnyu­gati történet, krími, karate, horror, sci-fi, vidám és ze­nés műsor, humor, régi idők mozija. A kazettákat meg is lehet vásárolni. Adnak és vesznek - mégpedig kész­pénzért -, különféle elektro­nikai cikkeket, videóleját­szókat, kamerákat, szines té­véket, számítógépeket, s ezekhez mindenféle tartozé­kokat. A hét minden nap­ján nyitva tartanak, szombat és vasárnap délelőttönként is. A kölcsönzéssel, adás-vé­tellel kapcsolatos formasá­gokat gyorsan lebonyolítják, ugyanis a papírmunkát is számítógép végzi. M. Z. Vám­szenzáció Tel-Avivban Adóvisszaf-érít-és: 13 százalék, dollárban és a kerámiaelemek készítésé­ben neki segédkező Szemán János nem kis feladatot ka­pott. A falazott építmények díszeit és az oszlopok, térele­mek burkolatát kellett elkészí­teniük. A színeket és a festett díszítőelemeket többnyire sza­badon választhatták meg —, nehezítette a dolgukat, hogy nem tudták, milyen színű lesz az a vakolt falfelület, amelyik elé, fölé, rá vagy mellé kerül a kerámia.- A színválasztási bátorsá­gunk nem meggondolatlanság­ból fakadt - mondja Dobány Sándor. — Vidám, harsány fe­lületeket akartunk létrehozni, olyant, amilyennel ozokon a gyerekrajzokon lehet találkoz­ni, amikor még nem a felnőt­tek mondják meg, hogy a nap sárga, a fű zöld. Döbbenetes a fényhatás ezen a játszóté­ren: a vakolt falak mattsága és a kerámiák szemkápráztató csillogása-villogása a napsü­tésben lebilincselő látvány, ki­vált gyönyörű naplementekor és napkeltekor. De megjegy­zem, hogy a fák zöldje nélkül szinte elviselhetetlen lenne mindez! Dobány Sándor és Szemán János kétszáz négyzetméter összfelületű, kézzel festett ke­rámiát készített alig négy hó­nap alatt. A helyszíni építés­ben Dobány Sándor is részt vett. Vendéglátóival az angol volt a közös nyelvük, de a munkában szó nélkül is értflt. ték egymást: görögök, osztrá­kok és a magyar keramikus, mint az együttgondolkodás mesterei. L. Cs. K. Valószínűleg nem egyedül vagyok vele; akad bennem egy darab Jelky Andrásból, Kittenberger Kálmánból, Kö­rösi Csornából. Gyermekko­romban bújtam az útikönyve­ket, átéltem, mint annyian an­nakidején álmaim nagy ka­landjait. Akkor — vállaltam a veszélyeket is, s kockáztattam, többször „életem árán” is. Az­tán, valahogy minden úgy alakult, mint az álmodozók döntő többségével: visszazu­hantam a valóságba. Egy dolog azonban megma­radt; ma is kedvenc olvasmá­nyaim az útikönyvek. Persze a mivesebbek. Mondjuk olyanok, mint amilyen a napokban ke­rül az utcára, s melyet Gál József, a világot megjárt St. Jupót egyik utasa írt, immár másodszor bizonyítva; kontár- munkát nem végez. Nemcsak kézenfogja az olvasót, s re­píti magával 717 napon óta 70 000 kilométeres úton. Töb­bet ad. Meleg, emberközeli történetek, lebilincselő sztorik, veszélyhelyzetek sodrában kris­tályosodik <ki hitvallása; a n°gy cél elérhető. Hit és ki- tortás kell — semmi több. Il­letve, a többi jön magától. A „Széllel szél ellen" című könyv maga is egy vállalko­zás terméke, az Equator - magyarul Egyenlítő -, kiadó első kötete. S hogy véletlenül e kiadót is Gál József hozta „tető ,alá", már nem is kér­dés. Néhány fejezeteim, önmagá­ért beszél. Kell-e tartani a kalóztámadástól? Milyen az óceáni „hajólift”? Kik élnek ° Világvége-szigeten? Hogyan viselhető el a monotónia? Le- küzdhető-e a félelem? Hogyan éltük túl az orkánt? A rette­gett Horn-fok. S végül; miért öltöztem női ruhába?... Ez utóbbiról annyit, hagy Brizíliá- óon az állandósulni látszó hő­guta ellenére nem illik rövid­nadrágban hivatalokat járni — a szigorú őrök be sem enge­dik a próbálkozót -, s miután (hősünknek néhány pecsétre volt szüksége a Tengerészeti Hivatalban, rövidnadrágja kö­ré lila anyagot tekert szok­nya gyanánt. S jobb híján el­magyarázta az őrnek, hogy Magyarországon a férfiak szá­mára ilyen viselet dukál. No persze, a könyvet el kell olvasni; belőle bármit is idézni, citálni alighanem bo­tor vállalkozás. Izét, zamatét csak mondatról mondatra is­merheti meg az ember. Emlék­szem, annakidején az opátijai fogadtatáskor - magom is úgy éreztem -, nemzeti dicső­ségnek könyveltük el Gál Jó­zsef és Fa Nándor vállalkozá­sát, s a sikerből próbáltunk erőt meríteni. De kevesen tud­juk, hogy a világban élő, sok­felé szórt magyarságnak is misszióként fölért e nagy ka­land. A Buenos Airesben élő Semsey Tamás erről akkor így fogalmazott: „Rövid látogatá­sotok sok örömet szerzett, s nemcsak nekünk, hanem a kül­földi magyar ifjúságnak első­sorban, akik még bíznak igazi eszményekben, és akik érzik magukban az erőt és kitartást, hogy azokért küzdjenek. Há­lásak vagyunk, hogy kis hajó­tok felénk hozta a magyar zászlót, és alkalmat adott raj­tatok keresztül az otthoni test­vérekkel egy meleg kézfogásra. Mint ahogy remélem, hogy sohasem tűnik el ez a zászló a világ tengereiről, ugyanannyira remélem, hogy otthon, ti sem felejtkeztek meg azokról, akik külföldön, más zászlók alatt, de szívükben viselik ugyan­azokat a színeket. Jó utat, Szent Jupát!” így igaz: jó szelet, szél el­len ... Kozma Ferenc Színes játszótér Athénban Döbbenetes fényhatás Pécsiek készítelták a kerámiarészekel­Egy görög származású épí­tész, az Ausztriában élő Efthymios Warlamis álma rész­ben valóra vált: a húsz négy­zetkilométer alapterületre ter­vezett különleges park-játszó­tér egytizede az elképzelése szerint elkészült. Az Akropo- lisztól pár kilométerre, Athén belterületén májusban már a gyerekek rohamozták meg az új birodalmat.- Amikor a helyszínen ösz- szeállítottunk mindent és meg­láttuk a színkavalkádot, mell­bevágó élmény volt — meséli Dobány Sándor pécsi kera­Jubileumi ünnepségsorozai' Geresdlakon száz éves az iskola Tegnap ért véget az at egyhetes rendezvénysorozat, amellyel, a geresdlokiak a helybeli iskola építésének száz óyvel ezelőtti kezdetéről em­lékeztek meg. A múlt hétfőtől vasárnapig tartó programok szervezésében részt vettek a régi és új diákok, az egykori es mai tanárok. Mint a szer­dai aszfaltrajzverseny tanúsí­totta, a hőlégballonbemutató ■íien nagy nyomot hagyott a 9yerekekben: hatvanból ötven- oten ezt rajzolták meg! Kötő­ben a nyolcadikos Schulte­'S2 Balázsnak lesz ez mara- aandó élménye, hiszen ő a Magasba is emelkedhetett az MHSZ hőlégballonjának uta­sként. Az iskolatörténeti kiál­láson régi tolltartók, pala­táblák, füzetek, több mint het­venéves órarendek, osztály­és iskolanaplók láthatók. Mint az iskolaigazgató, Lantos Já- nosné elmondta, a kisdiákok nemcsakhogy rengeteget ta­nultak a jubileumra készülődés során, hanem többen még ih­letet is kaptak: például saját verseket szavaltak a száz gyereket megmozgató pénteki ünnepi műsor keretében, több száz néző előtt. Egy dolog vi­szont nem sikerült: nem került elő az iskola udvarán álló dió­fa mellé ásott, s ötven éve valahol ott lévő üvegtárgy, vagy fémdoboz, amiben a félévszázados iskolára emlé­keztek az akkori diákok. Az idősebb geresdlakiak szerint, elásták az 1939-es iskolai név­sort, a falut jellemző írásokat és az akkori pénzt. A maiak nem adják fel a keresést, Kőszegi Lajos (a volt igazga­tó, mór túl a nyolcvanadik életévén), és Amán Ferdinánd (egykori tanítvány, az NSZK- iban él), buzdítják a kutató­kat. Tegnap délután a község katolikus templomában Hän­del: Messiás című oratóriumát adta elő a mohácsi Bartók Béla Művelődési Ház pedagó­gus vegyeskapa, s fellépett egy finn kórus is (a mohá­csiak vendégei). Ma este ráadásműsor lesz: Kettl János tanító, az általa készített két­száz dián mutatja be az isko­la elmúlt húsz évét. (Felesé­ge is itt tanít, akinek édes­apja, Speil Adóm, hatvan év­vel a diákévek után is csak úgy kapásból sorolja az egy­kori tanítók, igazgatók nevét: Miklósi József, Bucz Ödön, Kőszegi Lajos és Gass tanító.) L. Cs. K. mikus, aki a játszótér kerámia­elemeinek megvalósítására ka­pott megbízást. — Aztán ami­kor a több száz gyerek külön­böző színű ruhákba öltözve megjelent, a játszótér bele­olvadt az ő környezetükbe! Szemléletrombolás ez a javá­ból. De ez a világon egyedül­álló szines játszótér egyéb meglepetést is tartogatott. Kiderült, hogy a márványzú­zalék, a márványlap, a kerá­mia nem idegen a gyerekek­nek, tévedés, hogy a puha anyag kell nekik. A csúszdát egyszeri használat után ott­hagyták, s bebújtak az ő méretükhöz igazított, oszlopos, csúcsos, zegzúgos házikókba, majd felmásztak a tetőkre, az odahajló faágakat használva segítőként. És nem a labirin­tuson belül közlekedtek, ha­nem a falán. Mindezt felsza­badultan, de mégis rendezet­ten tették, például önként sorbaálltak azért, hogy feljus­sanak a tetőre! A Gyerekmúzeum Athénban elnevezésű park első része a modern építészet elemeit mind bemutatja, s a tervek szerint -, amennyiben a görög politi­kai választásokon hatalomra kerülők továbbra is támogat­ják a gyerekprogramot -, lesz itt kis méretű színház, múzeum, békehely. Visszatérve a már megva­lósult részhez: Dobány Sándor A lányok csinosak és cser- fesek, tálán nem is jgaz nn?V TeúuAv'V ° viló9 legiz- galmasabb repülőtere. A kék ozonhkÖPenyeS «^lánykák azonban folyékony an­« aranyoson illegve-billegve minden utast kérdezgetnek, hogy a bő. rond becsomagolásánál je­len volt-e másvalaki is? Kül- denek-e vele levelet, csoma- 90t;s.02 h°l van? Kivel is­merkedett meg Izraelben? Az­tán: Kivel utazott együtt az sorbanállók közül? Kit is Aeoerark-y^en °Z°k közöt,? A pergő kerdezgetesnek kelle­mes hangulata van. ám a csi­nos lányok mögött ott a „Biz- onsag. Szolgálat" feliratú aj­tó. ahova mindenkit azonnal azonn .e,uVÍnni és ahonnét zonnol ki lehet rohanni... no ne firtassuk. Igy meav „7 tóslcóMf- add'9‘ °mi9 minden annak "T r0l<,al'- s annak minden zárját külön oie9szo|em| ÍelÖ"ék ° biz‘onsá- gi szoigalat pici jelével.’ Vé­gulis ha a terroristák nem al­ton?— ckk°r 02 ,2raeli Biz­tonsági Szolgálat sem. fon*“6' /®[mutattuk Izrael egy fontos jellemzőjét: az állón steier, vagyis^a Ml”«á™ban tulá-rf L-Utan' kedvezmény - LÄnkePPen ° kereskedő adokedvezmenye - ;»* . üzletemberekhez méltó rugaí' mássággá, jár. Például Au«!-' eleinte vissza kellett r*e utazni, aztán későhh |A a sékeZ|leTZa9nalí a Pénzével. a sekellel vásárol, akkor «.m ^"incs. adókedvezmény £ ha a vevő dollárral fizet ? legalább 50 dollárért vásárol .aranyat, gyémántot, akkor az árut es a számlát fényes nejlonzacskóba ragasztják om.t nem szabad feltépni ‘ ti a repülőterén viszont a vevők a haza,ndulás előtt odaállnak ° dol'orelszámoló iroda elé aha feuépik zacskót és „ W?irVZaZalekát azonnal és dollárban visszafizetik A tu S r? ^ jobbon í,£: s . «k-sl-ä-.„o,'«»“"«óbb óbb. 0*5 r*11 Ornaraé, „ mo. nÄ Ti 5T 5Ä ióniusboi TS “odXoS c”o, »‘9di,r Izrael ért a pénzhez! Sok­felé utazó kereskedők döb­benten látták a tel avivi re­pülőtér valutatáblázatát. E- szerint az angol font eladási áránál 5,1 százalékkal ala­csonyabb a vételár, az ameri­kai dollárnál, 5,1, az NSZK márkánál 5,0, a francia frank­nál pedig 6,7 százalékkal, összehasonlításul: a magyar számítás szerint az angol font vételi ára az eladási árnál csak 0,21, a dolláré 0,19, az NSZK márkáé 0,20, a francia franké pedig 0,16 százalékkal alacsonyabb. A tel avivi re­pülőtér tehát felveti a régi Jtáídést: -“üzletben hol van a szerénység határa? - A rész­letes izraeli riportot pedig a DN Panoráma júliusi' számá­ban közöljük. Földessy Dénes Az St. |upat krónikája Széllel szél ellen ÍA világon máshol nincs hasonló g

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents