Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-05 / 153. szám
1*89. június 5., hétfő Dunántúli napló 3 Melyik az a bank, amely igazán közel állt önhöz? A reklám szlogen szerint a Postabank és Takarékpénztár Rt., mely az országban 3200 postahivatalban várja az ügyfeleket. A dél-dunántúli régióban Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye 700 postahivatalának banki tevékenységét viszont a Rákóczi út 50. szám alatt, a ma ünnepélyesen felavatandó és a holnaptól a nq^y- közönségnek is ajtót nyitó Pécsi Területi Igazgatóság irányítja. A területi bankközponthoz méltó irodát építészetileg a Baranya Megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat és a belső bútorzatot a BUTEX Kft. is ugyancsak igényesen alakította ki. Kényelmes, elegáns munkahelyen dolgozik o 24 szakember, egymással számítógép-összeköttetésben. Ma avatják - holnaptól ügyfeleket fogad Postabank Pécsett is. , A belső számítógépes hálózat a mai nyitástól közvetlen kapcsolatban áll a budapesti központtal és nemsokára már a többi öt területi igazgatósággal is. A Pécsi Területi Igazgatóság tavaly augusztus 1-jével alakult a falatnyi, ám ideiglenes helyén, a Sallai utcában. Idén január 1-jével költöztek a jelenlegi, felújítás és kialakítás alatt álló épületükbe. Míg az átalakítás folyt, a banki tevékenység —, ha nem is épp zavartalanul - is egyre erősödött. Amint azt dr. Jádi Jánoi területi igazgató elmondotta, a négy megye 700 postahivatalában a betétállományuk máris meghaladja a 300 millió forintot. A lakosság számára két betétformájuk létezik: a rendkívül- kedvező kamatozású betétszámlakönyv és a takarékszelvény. A vállalati szférában máris jelentős a folyószámlavezetés, a vállalati betétgyűjtés és a hitelezés, mely világbanki hitelezést és lízingszerződést is egyaránt magába foglal. Terveik szerint még a nyári idegenforgalmi csúcsidőszak előtt kibővült szolgáltatási körük a valutabeváltással is - kifizetéssel, a devizaszámla és a BC uta- . zósi számlavezetéssel. Későbbiekre tervezik a lakossági hitelezések bevezetését is. A ma délelőtti ünnepségen Princz Gábor, a Postabank és Takarékpénztár Rt. elnök-vezérigazgatója a sajtótájékoztatót követően avatja fel a Pécsi Területi Igazgatóság új, elegáns és kényelmes központját. Az ügyfeleket holnap reggel 8 órától várják. M. L Lehet-e diszkózene éjjel? Szigetvár szombat esti láz nélkül Beadványok a Pálma bár ellen és mellett fakitermelés a komlói erdőben. Komló város kontra Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Tiszteli Vezérigazgató Úr! Komló város lakosságát egyre nagyobb aggodalommal töl- el, hogy az utóbbi években o település határában a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igen jelentős tarvágásokat végez. A kérdésben a május 6-i városi népfrontérte- 'kezlet is állást foglalt, és úgy határozott, hogy a Hazafias Népfront Komló Városi Bizottsága tekintse kiemelt feladatá- nak a környezet védelmét és haladéktalanul tegyen lépéseket a város környéki erdőirtás megállítására. A környéket tój- frépileg meghatározó tölgyesék és bükkösök ugyanis döntően ■befolyásolják a város levegőjének összetételét és mikroklímáját. Mive| Komló zárt völgytal- pi fékvése akadályozza a szabad légmozgást, • valamint e9yes városrészek déli expozíciója fokozza a nyári hőössze- 9et, városunkban igen gyakori ® légzőszervi megbetegedés és löleg a panel épületekben a hőségtől való rosszullét. . kiépülésünk központjában es külterületein több, levegőt szennyező anyagokat kibocsó- ® üzem — p|. hőerőmű, szén- előkészítő üzem, aszfaltkeverő te'*p, kőbánya stb. - működik. °m,elyn«k negatív kihatásait is- csők a „város tüdeje", a omlót környező erdőség mér- Sekelheti. Szükség van tehát ?.r|p°, hogy a várost egy több Kll°méteres ligetes, védelmi és Szociális célokat (üdülés, pihe. oktatás stb.) biztosító er- °9yűrü vegye körül a terméEleget téve a HNF Komló Városi Bizottsága kérésének, közöljük levelüket, amelyet dr. Csanádi Bélának, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatójának irtok. Természetesen meghallgattuk a címzett véleményét is, oz általa mondottakhoz előzményként csak annyit teszünk: több okból is nehezen vállalkozott a válaszra a vezérigazgató: részben „arc nélkülinek" tekinti a komlóiak testületi fellépését, másrészt levelükben irt véleményüket szakmailag hibásnak, megalapozatlannak, aggodalmukat pedig feleslegesnek véli. Ezzel együtt közöljük dr. Csanádi Béla válaszát is a [nyílt levélre. ra főiként a város közvetlen peremén lenne szükség, hiszen a Komló környéki meredek ex- pozíciöjú hegyoldalak tarvágás esefén jelentős eróziónak vannak kitéve. A hirtelen lezúduló víztömeg elönti a csatornahálózatot és komoly károsodást okoz az egyéb közművekben. Javasoljuk, hogy a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Komló környékén a tarvágást szüneteltesse addig is, amíg a Komlói Honismereti és Vórosszépítő Egyesülettel közö. sen létrehozott munkabizottságunkkal nem tárgyal. Kérjük Vezérigazgató Urat, jelezze, hogy a tárgyalásra mikor, milyen formában kerülhet sor. Tisztelettel: A Hazafias Népfront Komló Városi Bizottsága 4zete_ “• ,cyye xorui a terme- él|0~...IQrsu*bsokat megközelítő ^pótban. Cggtt1 ~ Komló lakosságának és több magunkévá téve. . szakértő véleményével Dr. Csanádi Béla: — Erdőirtásról semmiképpen sem lehet beszélni — legfeljebb az őserdőkben, termőföld __ nyerése céljából — véghasznáe9 y«tiértv zaKerto ve te menye vei latról igen. Munkánkat az er- Pctenciói- ~ olyon komplex, dőrendezőség által készített tízéves uzemtervek olapjan végezzük, ilyen terv természetesén Komig környékére is van. Valamit tudomásul kell venni: a fák születnek, élnek és meghalnák. Az utóbbit nem akarjuk, mert éppen ezt megdől k;v^ ^ kialakítását tartanánk véd"la,-Sncd<’ amely ezen a ^.°9yűrűn belül teljesen melle^0 érvágást. Helyette szó- SokJ'aí es€t1eg felújító vógó- * illene áttérni. Szólatós. előzendő kitermeljük az erre érett fákat. Gondoljuk csak meg — mert szerencsére látni ritkán lehet — milyen az az erdő, ahol túlkoros cserfák csúcsa elkezd száradni, a bük- kök töve rothadni... Ezeket ki kell vágni, de hogy fakitermelőink hol és hogyan dolgoznák, ezt település- és talajvédelmi szempontok is befolyásolják. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az erdőket három csoportba soroljuk: vannak gazdasági, véd- és közjóléti erdők. Ez elsőből van a legtöbb (80 százalék), az utóbbi települési érdekeket tart szem előtt, hosszú évek óta, már kialakult irodalma van, létüket kötelező előírások szabályozzák. Még annyit az általánosnak tűnő bevezetéshez: Magyarországon a gazdasági erdőknek óriási jelentősége van: hazánknak évente 10 millió köbméter fára van szüksége, de ebből csak hatot termelünk meg itthon, négymilliót importból fedezünk. Ennek megfelelően az erdőgazdasági munka szigorúan ellenőrzött, az erdőfelügyelőség minden évben a legmélyebb részletekig figyelemmel kíséri munkánkat. Nagy tévedés tehát azt' hinni, -hogy azt csinálunk az erdővel, amit akarunk . . . A komlói népfrontbizottsóg által kifogásolt fakitermelés 102g-vel jelzett részen folyik, a városba vezető út mellett. Ügy vélem, kellő tapintattal nyúltunk itt a véghasználathoz: 7,7 hektárról termeltük ki a fát, 123 éves erdőrészletet, a bükk már tőkorhadt volt. Az út mellett védősávot hagytunk, odavittük a legkorszerűbb és Magyarországon csak nálunk lévő órbocdarut, hogy a talajt megkíméljük. A munka még nincsen befejezve, ezért sem érzem időszerűnek a kritikát. Két hónap múlva már elő lesz itt készítve a terület az erdősítésre, jövőre már nyugodtan fotózhatják. Nincs talajerózió, a város felé nem nyitottuk meg az erdőt, ezt a sávot csők akkor vágjuk mojd ki, ha a fiatalos eléri az embermagasságot. A levél másik észrevétele: jelentős tarvágás., Nem szeretem az ilyen általánosítást, mert nem igaz. Ami pedig az „oxigéngyártást" illeti: nem árt tudni, hogy egy fiatalos e téren sokkal „termelékenyebb", mint egy idős erdő lombkoronája. Az a véleményem, hogy Komlón nem az erdőkkel van igazán baj. A megye legexponáltabb erdőpusztítója ugyanis éppen a komlói hőerőmű. Erre a veszélyre sok évvel ezelőtt figyelmeztettünk: a kénes komlói szén füstje a vízporával kénsavat alkot. Ajánlottuk: fűtsenek a hőerőműben környezetbarát anyaggal. Hiába mondtuk ... A bányától 40 év alatt nem kaptunk vissza egyetlen hektárnyi erdőt sem. Pedig ott ugyancsak „'irtották" a fákat. Végül: szívesen megmutattuk volna térképen a levél feladóinak, hogy a város környékén hol és milyen fakitermelést tervezünk, végzünk. ■ Csak nem kérdeztek bennünket. így a válaszom azzal zárom: a város környéki fák sírját Komlón ássák meg! Dél-Dunántúl fiataljainak véleménye szerint hangulatosét kellemes, míg Szigetvár belvárosának estére elcsendesülő zugában fekvő Zárda utca néhány lakójának állítása szerint elviselhetetlenül hangos és zajos szórakozóhely a Pálma bár. A vita eldöntése, szinte már az elején reménytelennek látszott. Csakhogy a december elején kialakult ellentétes vélemények összecsapása után, talán mégis van lehetőség a kompromisszumra. A fiatalok - a bár szüneteltetésével, illetve hét végi nyitva tartásának korlátozásával -, közkedvelt szórakozóhelyüktől történő eltiltásukat látják a rendeletekben, míg a környék - zömében idősebb lakói —, hét végi estéik és éjszakáik nyugalmát féltik a bár hajnali 4-ig történő üzemeltetésétől. De miért is lángolt fel a közelmúltban a vita a Pálma bár nyitva tartásával kapcsolatban? A kérdést a szórakozóhely jelenlegi bérlője és üzemeltetője tette fel, s mitagadás nem költőiségből. A bárt — amelyiket egy autójavító műhely közepén, egy emelettel a szerelőcsarnok fölött alakitottak ki —, immár három éve üzemeltetik, szerződéssel, mint a Szigetvári Városgazdálkodási Vállalat tulajdonát. A Pálma bár üzemeltetését Bri- govácz György versenytárgyaláson nyerte el, azokkal a (feltételekkel, amelyekkel előtte a másik bérlő is dolgozott. „Az éjszakai nyitva tartás ellen Nyári lózselné 1988. november 2-án panaszbejelentést tett osztályunkon. A bejelentésben hivatkozott arra, hogy a lakása a vendéglátó egység közvetlen közelében von, és az éjszakai üzemelés, a hangos diszkózene lehetetlenné teszi a pihenésüket, de zovarja a közelben lakók nyugalmát is. A bejelentésben foglaltakat megvizsgáltuk. A közelben lakók - Czvetkovics János, Törzsök Emilné, dr. Gé- cser Gáborné és Varga László -, meghallgotásuk során úgy nyilatkoztak, hogy a hangos zene, de méginkább a vendégek távozáskori hangoskodása zavarja a nyugalmukat. A megállapításaink alapján Bri- govácz György magánkereskedőt 1938. november 15-én írásban felszólítottuk a zavaró kö- lülmények kiküszöbölésére." — idéztük a városgazdálkodási osztály határozatának indoklását. Minek következtében a Pálma bár nyitva tartását módosították. a pénteki és szombati zárást 23 órára korlátozták. az egység hangszigetelésének elvégzéséig, mikoris egy új zajszintmérés döntheti el a bár éjszakai üzemeltetésének lehetőségét. Időközben - a csökkentett nyitva tartási idő miatt Bri - govácz György kérelemmel fordult a Városgazdálkodási Vállalat igazgatójához a forgalomcsökkenés miatti bérleti díj mérsékléséért. Indokai között elmondva: „A forgalom a nyitva tartás korlátozása miatt, annyira visszaesett, hogy az üzlet költségeit (bérleti díj, áramdíj, stb.) a bevételből nem lehet fizetni, és így az üzemeltetés ráfizetéses. A bár üzemeltetőjének indoklását megalapozottnak tartották, tehát elfogadták, csakhogy - mintegy megoldva a gordiuszi csomót, május 11-i keltezéssel a következő levelet küldte Szigetvár Városi Tanácsa városgazdálkodási osztálya az üzemeltetőnek: „Átnézve a tanulmányt, az a véleményünk, hogy a javasolt intézkedések végrehajtása nem oldaná meg az alapvető problémát. A leirt hang- szigetelések és rezgéscsillapító módszerek alkalmazása mellett is a zajszint a határérték körül maradna, de esetleg túl is lépné azt, és további konfliktusok forrása lenne. A bár éjszakai üzemeltetése ellen a közelben lakók továbbra is tiltakoznának és bírósághoz fordulnának orvoslásért. összegezve: a tanulmányban foglaltak végrehajtását- nem javasoljuk. Az akkuszti- kai szakvéleményben javasolt hangszigetelési munkák elvégzése nem hozná meg a kivánt eredményt, ezért a határozatunk megváltoztatására ezt nem tartjuk megfelelő glapnak. Amennyiben az egységben továbbra is diszkózenét kívánnak szolgáltatni, akkor ragaszkodunk a 23 óráig tartó nyitva tartáshoz." Vagyis, Így áll a Pálmo bár ügye. Az egyetlen olyan szórakozóhelyé a városban, ahol a fiatalok hét végi diszkóhoz juthatnak. Gyűlik is az aláírás - eddig meghaladta a két és fél százat -, a bár üzemeltetéséért. Csakhogy a városi tanács városgazdálkodási osztálya eleve elveti a lehetőség megteremtését. Egyelőre azért marad péntek- és szombat esti láz nélkül Szigetvár fiatalsága. K. L. Egyre több az adósok hátraléka az OTP-nél Az OTP-től felvett hosszú, közép és rövid lejáratú lakossági hitelállomány jelenleg megközelíti a 278 milliárd forintot. A törlesztésekből havonta átlagosan 3,5—4 milliárd forint folyik be a takarékpénztári fiókokhoz, ám az utóbbi időben gyarapodott azoknak a száma, akik nem tudják egyenletesen fizetni tartozásaikat. Az OTP-től kapott tájékoztatás szerint az adósok hátraléka 1987-ben 574 millió forint volt, ez a hitelekhez képest 2,3 ezrelék, tavaly az év végén a be nem fizetett tartozások 700 millió forinra rúgtak, a hiteltartozás 2,5 ezrelékére. Az idén — bár konkrét adatok még nincsenek — tovább növekedett az adósság-hátralék összege; gyarapodott a nem fizetők tábora, számuk ma már meghaladja a 100 ezret. Elsősorban a személyi kölcsönt vagy áruhitelt felvevők nem fizetnek határidőre, de sok olyan adós sem tud fizetni, aki a közelmúltban vette fel a hosszú lejáratú lakáskölcsönt, aminek a törlesztörészlete jóval magasabb, mint a korábbi években volt. A hátralékot az OTP általában az illetmény letiltásával hajtja be. Mint elmondták, ez a ,,legkíméletesebb" módszer, hiszen megkíméli az adóst a bírósági költségektől. Mivel azonban az adósok járandóságának csak legfeljebb 50 százaléka tiltható le, előfordul, hogy a kezeseknek kell fizetniük, s ha ezt felszólitásra nem teszik meg, az ő járandóságukból is letilthat- ját a tartozást. A tapasztalatok szerint azonban a bérből, fizetésből élők munkahelyéről előbb- utóbb beérkezik a pénz. Az egyéni vállalkozóknál inkább előfordul, hogy a nagy összegű hiteleket nem törlesztik, ilyenkor a kezesekre hárul a fizetési kötelezettség. Mivel azonban a vállalkozók többnyire hitelfedezeti biztosítást kötnek, az OTP inkább fizeti helyettük a biztosítási dijat, hogy szükség esetén az adós tartozását a biztosító intézettől megkapja. Budapesten valamivel jobban növekedett a nem fizető adósok száma, mint vidéken. Fotó: Kóródi Góboi Ment látni fát oi erdőben?
