Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-28 / 176. szám
2 Dunántúli napló 1989. június 28., szerda Ma folytatja munkáját az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Az Országgyűlés elnöke az ülésszak tervezett napirendjének változásával kapcsofatban a következőket mondotta: Tisztelt Országgyűlés! Ügy vélem, valamennyi képviselőtársam nagy figyelemmel kísérte a politikai egyeztető tárgyalások legutóbbi és azt követő plenáris ülését, ahol a Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerékasztal, valamint a harmadik tárgyalófélként részt vevő társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői megállapodtok a további tárgyalások tárháköreiről és munkarendjéről, s ezzel reményeket ébresztő lépést tettek egy demokratikus Magyarország megteremtését szolgáló megegyezés felé. A táravaló felek megerősítették a korábbi megállapodást, hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megegyezést. Ennek szellemében Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP tárgyaló küldöttsége nevében bejelentette: az MSZMP nem javasolja a kormánynak, hogy a mostani ülésszakon beterjessze az Országgyűlésnek a megegyezés szempontjából sarkalatos jellegű törvényjavaslatokat. A Minisztertanács hétfői ülésén ennek meafelelően úgy döntött, hogy visszavonja az alkotmány módosításáról, a pártokról, valamint az alkotmánybíróságról szóló törvény- javaslatokat. Ezután az Országgyűlés jegyzője ismertette Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének Szűrös Mátyáshoz címzett levelét. Ezt követően a kormány megbízásából Pozsgay Imre állomminiszter adott tájékoztatást az Országgyűlésnek a politikai egyeztető tárgyalásókról. Kérte az Országgyűlést, hogy hasonló megfontolásokból méltányolja a kormány elhatározását, együttműködési szándékát, s törvényhozói munkájában a nemzeti közmegegyezést támogassa oly módon, hogy az említett sarkalotos törvények később, már a tárgyalóasztalnál előkészített formában kerüljenek a Parlament elé. Ezt követően Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a SOTE II. számú gyermekklinikájának tanársegédje kért szót. Egyetértve a Pozsgay Imre által elmondottakkal, javasolta: bízzák meg az Országqyűlés elnökét, tárgyaljon annak érdekében, hogy a köztársasági elnökről szóló törvényjavaslat még október előtt a parlament elé kerüljön. Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. yk.), a jánoshalmi Petőfi Tsz MSZMP Bizottságának titkára kifogásolta a megvitatásra tervezett anyagok visszavonását. Pozsgay Imre válaszában egyetértett Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslatával, miszerint az Országgyűlés elnöke kapjon megbízatást a köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatos tárgyaló- sókra. Südi Bertalan felvetésére reflektálva rámutatott: az Országgyűlést nem sértheti semmilyen olyan eljárás, amire a parlament maga adott lehetőséget. Az államminiszteri választ követően Szűrös Mátyás szavazásra tette fel Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslatát, amit a képviselők 5 ellenszavazattal és 24 tartózkodással elfogadtak. Südi Bertalannak a tárgy- sorozat kiegészítésére — a kínai intézkedések elítélésére — tett javaslatával kapcsolatban az elnök kérte, hogy konzultálhasson a külügyi bizottsággal, s utána térjenek vissza a témára. Szűrös Mátyás ezután rátért az ülésszak tárgysorozatának témájára, egyúttal bejelentette, hogy az ülésszak várhatóan legalább három napig tart. A képviselők a napirendre tűzendő témák meghallgatása útón —, egy tartózkodással — elfogadták a mostani ülésszak tárgysorozatát. Ennek értelmében a következőket tárgyalják meg: 1. Személyi javaslatok; 2. A Magyar Népköztársaság 1988. évi költséqvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés; 4. Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés; 5. A honvédelemről szóló 1976. év* I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; >. 6. A Büntető Törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 7. A földről szóló, az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1087. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. Interpellációk, kérdések. (Az Orszóqqyűlés 33 interpellációt és 9 kérdést tárgyal meg.) Ezután került sor az első napirendi pont, azaz a személyi javaslatok tárgyalására. Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket, hogy dr. Vida Miklós lemondásával betöltetlen az Országgyűlés alelnöki helye, s erre a tisztségre a jelölőbizottság javaslatot nyújtott be. A két jelölt: Fodor István és Zsigmond Attila. A jelölőbizottság jelentésével kapcsolatban Fodor Sándor (Fejér m„ 5. vk.) jelentkezett szólásra, s javasolta, hogy a jelölőlistára az Országgyűlés vegye fel - a jelölőbizottság jelentésében is megjelölt - Pálfi Dénest és Szigethy Dezsőt. Az elnök szavazásra bocsátotta a javaslatot, s mivel nem volt meg a szükséges egyszerű többség, elrendelte, hogy a jelölőbizottság folytassa munkáját. Szünetet követően Gyu- ricza László, a jelölőbizottság elnöke ismertette szótöbbséggel elfogadott javaslatukat, eszerint öt képviselő kerüljön fel a jelölőlistára, abc-sorrend- ben: Fodor István, Király Zoltán, Pálli Dénes, Szigethy Dezső és Zsigmond Attila. Szűrös Mátyás javasolta, hogy az ebédszünet elején tartsák meg a titkos szavazást. Ezután az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének kezdeményezésére és az Elnöki Tanács javaslatára Nyers Rezső államminisztert — e megbízatása alól érdemei elismerése mellett 5 ellenszavazattal. 9 tartózkodással felmentette. A tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság megalakításáról szóló javaslattal foglalkozott ezután az Ország- gyűlés. A javaslathoz észrevétel nem érkezett, s a képviselők egyhangúlag megalakították az új bizottságot. Ezután Szűrös Mátyás javasolta, hogy a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság megüresedett titkári tisztségére Sasvári Józsefet válasszák meg. A javaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők. Ezt követően az építési és közlekedési bizottság új tagjairól szavaztak. Stadinger István jelölését 6 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett, Dauda Sándorét pedig 5 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett elfogadták. Békési László pénzügyminiszter az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat előterjesztésében elmondta, ez szerves része az elmúlt parlamenti ülésszakon tóigyalt gazdasági, költségvetési csomagtervnek. A miniszter a későbbiekben hangsúlyozta, nem indult meg a gazdasági növekedés az elmúlt esztendőben sem, ugyanakkor az is tény, hogy megkezdődött az elavult gazdasági struktúra változása. Ehhez azonban hozzátette, hogy az adósságok elengedése, a támogatások növelése n^m minden esetben teremtette meg a fellendülés feltételeit, hanem konzerválta a veszteségforrásokat. A kormány levonta a szükséges következtetéseket: a legutóbbi országgyűlés óta a rendezetlen, nagy összegű tartozások miatt, az adóhivatal 18 vállalattal és szövetkezettel szemben indította meg a fel - számolási eljárást. A közeljövőben nagy kereskedelmi bankjaink további 15—20 tartósan fizetésképtelen gazdálkodó egység felszámolását kezdik meg. A kormány rövidesen ismét áttekinti a fel- számolási eljárás szabályait és intézkedik a még mindig meglévő, ellenérdekeltség további csökkentésére. Békési László külön szólt a mezőgazdaság tavalyi pénzügyi helyzetéről. Tette ezt azért," mert gyakran elhangzik, hogy az elmúlt esztendőben kritikus pontra süllyedt az agrárgazdaság jövedelmezősége, másrészt a támogatások tervezettnél nagyobb összegében a mezőgazdaság támogatásai dominálnak, s többen úgy vélik, Moravcsik Ferencné (Bács- Kiskun m., 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára kért szót. Hangsúlyozta: bölcs lépésnek tartja, hogy Nyers Rezső lemond a kormányban viselt tisztségéről. Viszont az MSZMP KB múlt heti ülése után e döntés ellenére úgy tűnik - mondotta —, hogy a párt és a kormány ismét összefonódik. Választ várt Németh Miklóstól, hogy miért vállalt szerepet a párt elnökségében, amikor miniszterelnökként is sok fontos és nehéz feladat hárul rá. Németh Miklós kifejtette: a KB-ülésen hosszú ideig gondolkodott, hogy vállalja-e az elnökségi tagságot. Végül is úgy vélte: az ország jelene, de méginkább jövője szempontjából döntő jelentőségű, hogy Magyarországon a demokráciába való átmenet békésen, rendezetten, az alkotmányosság követelményeit szem előtt tartva történjen meg. Tudatában kell lenni azonban annak, hogy ez a békés átmenet csak egy, a reformok iránt elkötelezett, szervezetében, platformjában, politikájában egyaránt megújuló MSZMP részvétele és meghatározó szerepe mellett valósulhat meg. Hangsúlyozta: MSZMP-elnökségbeli tagsága nem csorbíthatja a pártállam szétválasztására tett eddigi, nem csekély eredményeket, s nem korlátozhatja a kormány önállósáqót és felelősségét. Az elnökségben ugyanis kizárólag a pártpolitikai szempontokat hangolják össze, ■ s a párt reformplatformjának kidolgozásában működnek együtt, nem foglalkoznak a kormányzatot érintő kérdésekkel. Végezetül megnyugtatta a képviselőket: nem áll vissza a pártállam konstrukciója, az ő MSZMP-elnökségben vállalt szerepe nem fogja megtörni azt a folyamatot, amelyet a kormány elindított. Az 1988. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Békési László pénzügyminiszter terjesztette elő. a kormányzat a mezőgazdaságot tekinti bűnbaknak. Ezután tényeket sorolt: a termelőágak közül a mezőgazdaságban csökkent a bruttó nyereség a legkisebb mértékben az elmúlt esztendőben. Ugyanakkor a szabad források egy százalékkal, több mint 2 milliárd forinttal növekedtek. A mező- gazdaság termelési költségeinek és értékesítési árainak növekedése 2,1 százalékos különbséget mutat a mezőgazdaság terhére. Kétségtelen, hogy nőtt a mezőgazdasági üzemek differenciálódása, 1450 szövetkezetből és állami gazdaságból 920-nál nőtt a szabadon felhasználható forrás az azt megelőző évhez képest. Ugyanakkor mintegy 500 mezőgazdasági üzem eredményei tovább csökkenték, adósságaik növekedtek, s kritikus állapotban vegetálnak. Az eladósodott gazdaságok helyzetének rendezése megkezdődött, de a kormány meg van győződve arról, hogy a súlyosan eladósodott, tartósan veszteséges üzemek mindegyike nem tartható életben, nem menthető meg. A támogatásokkal kapcsolatban még elmondta, hogy az államháztartás az elmúlt esztendőben összesen 235 milliárd forintot nyújtott a gazdálkodó szervezeteknek, miközben ezek teljes nyeresége 238 milliárd forint volt. Az a gaz- dasóq, ahol a támogatások összege majdnem eléri a bruttó nyereség színvonalát, nem lehet fejlődőképes! Más választás nincs, mint a szubvenciók, dotációk radikális csökkentése, reális piaci árarányok kialakitása. Hit mond Áczél György? Mint ismeretes, a Magyar Demokrata Fórum pécs-bara- nyai szervezete felszólította Aczél György baranyai ország- gyűlési képviselőt, hogy mondjon le. Tegnap reggel a rádióban közölték, hogy amennyiben ezt Aczél György nem teszi meg, s megjelenik a parlament júniusi ülésszakán, úgy megkezdik a visszahívását követelő aláírások gyűjtését. A parlamentben megkerestem a képviselőt. — A lemondásra való felszólítással kapcsolatban szeretném önt faggatni! — Ne haragudjon, de ezzel most nem kívánok foglalkozni, nem akarok sem újságon, sem rádión keresztül üzenni. Levelet fogok írni, melyben kifejtem véleményemet, s közlöm álláspontomat. De erre az újság most remek alkalmat adna... — ... tényleg ne haragudjon, de nem. —, ezzel barátságosan kezet nyújtott, s elköszönt. A pénzügyminiszter expozéja a tavalyi költségvetés végrehajtásáról 0 napirendek megváltoztatása nem jelenti a parlament lebecsülését! Bár minden képviselő, parlamenti tudósító tudta az ülésszak kezdetén, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokra való tekintettel néhány fontos napirend megvitatását az ülésszakon elhalasztják, mégis e tény változatlan beszédtéma maradt a folyosón. Kasó József, a Baranya megyei képviselőcsoport elnöke ezzel kapcsolatban a következőket mondta:- A kezdeti meglepetés után megyénk képviselői megértéssel fogadták a kormány javaslatait. Ügy véljük, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon szereplő témák megtárgyalása, esetleg a döntéshozatal nem segítené a kibontakozást mindaddig, míg ott nem alakul ki valamiféle egyetértés. Ezért az a véleményünk, hogy a kormány javaslata nem jelenti a parlament lebecsülését. Végül is a mi feladatunk lesz a törvényalkotás. De akkor már olyan ismeretek birtokában tehetünk, mely elösegitheti a helyes döntéshozatalt. Békési László önkritikusan elismerte, óriási hiba volt, hogy a világútlevél bevezetése nem párosult a szükséges gazdasági intézkedésekkel. Úgy fogalmazott, hogy a lecke keserű volt és sokba került, de a kormány levonta a szükséges tanulságokat, s hosszútávú megoldásokon dolgozik. Ezek lényege: a belföldi kínálat további bővítése, hatékonyabb külkereskedelem, a devizaellátási rendszer korszerűsítése, majd a forint konvertibilitásának megteremtése. Expozéjának végén a pénzügyminiszter hangsúlyozta, a jelenlegi kormány vállalja a súlyos gazdasági örökséget, s vállalja, hogy őszintén és hiánytalanul feltárja a parlament és az ország népe előtt a gazdaság valódi helyzetét, a válság okait, s nem titkolja saját hibáit sem. Ezen túl a kormány megfeszített munkával dolgozik a gyökeres gazdasági fordulat előkészítésén, hiszen pontosan tudja, az eddigi gazdaságpolitika és gazdaságirányítási gyókorlat nem folytatható tovább. Az országgyűléstől azt kérte, hogy a múlt jogos bírálatával egyidejűleg, ne bizonytalan ítsa el a jelen és közeljövő kormányzati törekvéseit, fordulatot előkészítő lépéseit. A DN kérdésére Békési László válaszol Mit jelent a devizaellátási rendszer korszerűsítése? Az országgyűlésen tegnap jelentette be Békési László pénzügyminiszter, hogy korszerűsítik a devizaellátási rendszert. Mit jelent ez, kérdeztük tőle az egyik szünetben. — Liberalizálásról van szó — természetesen nincs kész és végleges megoldás, mert akkor elmondtam volna az ülésteremben is —, például arról, hogy a jelenleg különböző számlákon lévő lakossági devizákat célszerű lenne egy helyen kezelni, megszüntetni az egyes számlák jogosítványai közti különbséget, tehát az átváltási kurzusokat, hogy egy évig nem lehet felhasználni. Azt mondanám, hogy általános egyszerűsítésre és gyorsításra törekszünk. A másik, ami talán még ennél is fontosabb, hogy az embereknek érje meg hazai számlán tartani konvertibilis valutájukat, s ne legyen céljuk minél gyorsabban elkölteni, amihez az kell, hogy magasabb kamatokat kell megállapítani. Hogy ne legyenek azért a folyó fizetési mérlegre nézve sem túlságoson hátrányos következmények, a legfinomabb megoldást kell választanunk. — Szerepel-e az elképzelések között, hogy a jelenlegi három évre járó lakossági valutakeretet is liberalizálják? — Ez nem jöhet szóba I De valamit lépnünk kell, hogy lehetőleg ne a bevásárló turizmust, hanem a külföldi utazásokat ösztönözzük. — Ezt hogyan képzelik el? Megszorításokkal? — Várja meg a megoldást, lesz megoldás. — Mikor? — Dolgoznak a szakemberek, remélem, július végéig sikerül elkészülniök. A pénzügyminiszter expozéja feletti vita azt igazolta, hogy a képviselőknek a végrehajtás során sikerült sok tapasztalatot egybegyűjteni, s ezek alapján kifejteni véleményeiket, javaslataikat. Többen szóvá tették, hogy azért érdemes az elmúlt évi költségvetésre visszatekinteni, hogy a megfelelő tanulságokat levonják, s ha lehetséges, még ebben az évben azokat érvénye' síteni lehessen. A leginkább az foglalkozattta a felszólaló képviselőket, hogy mire fordí' tottak pénzt, azt hogyan hasZ' nálták fel. Természetes, hogK mindenki a maga környezeté' bői indult ki gondolatai kifej' tése során. Nincs lehetőség af ra. hogy valamennyiük ismer(Folytatás a 3. oldalon)
