Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-03 / 151. szám

1989. június 3., szombat Dunántúli napló 11 Megnyílt a XVII. siklósi nemzetközi kerámiaszimpózium Alapfokú nyelvvizsga németből Nyolcadikos gyerekek a vizsgabizottság előtt Szakszervezeti választások a Mecseki Szénbányáknál A régi titkár ismét bizalmat kapott „A bizalom munkára kötelez” Nagyon szép környezetben, Siklóson, a Baranyai Alkotó­telepek Kerámia Alkotóházá­ban tegnap délután megnyílt a XVII. siklósi nemzetközi ke­rámiaszimpózium. A mór jelen­tős hagyamányokkal rendelke­ző, nemzetközi rangú és von­zású művésztelepnek ezúttal kanodai, japán, norvég, nyu­gatnémet, görög és spanyol keramikusművészek lesznek a lakói másfél hónapon át. Közeleg az aratás, s közben puskaporos hordón ül a ma­gyar mezőgazdaság. Ez utóbbi állításról bárki meggyőződhe­tett, aki tegnap részt vett Ka­posváron azon a régiós ta­nácskozáson, mely a mezőgaz­daság finanszírozási problé­máival volt hivatott foglalkoz­ni. Az MNB, az OKHB, a Magyar Hitelbank Rt., a Me­zőbank és az Agrobank Rt. és a MÉM jeles képviselői, veze­tői fejtették ki nézetüket az emelvényen levő asztal mögül, s lent a nézőtér székeiben pattanásig feszültek az idegek. Az előadók és a hallgatóság ülésrendje is híven kifejezte a pénzvilág és az agrárszektor között tátongó, egyre mélyülő szakadékot. Kint a kaposvári MTESZ székház előtt több tucat álla­mi és céges rendszámú kocsi parkírozott több órán át, élő bizonyságául, hogy a mező- gazdaságtól még mindig van mit elvonni. Hát ha mást nem, rengeteg időt, üzemanyagot és másra, hasznosabbra fordít­ható munkaidőt. Elvégre a ki­szolgáltatott, a hátrányos helyzetben levő (mezőgazda­ság) örüljön, hogy legalább a mézesmadzagot még el akar­ják húzni előtte. Mert miről is volt szó a tegnapi kaposvári konferen­cián? Milyen lelkesítő, jobb kedvre derítő, megalapozott optimizmussal eltöltő kijelen­téseket hallhatott a több száz érdekelt érdeklődő az elő­adóktól? Az egyik tsz-elnök hogy a hazai művészekkel együtt a kerámia építészetben alkalmazható műfaji lehetősé­geit, esztétikai nóvumait ku­tassák, átadják egymásnak tapasztalataikat az alkotótele­pen rendelkezésre álló tech­nikák révén is. A szimpozion zárásaként, július 13-14-én szakmai nyílt napokat rendez­nek majd, amely az itt eltöl­tött hetek tanulságainak ösz- szegzését is jelenti majd. hozzászóló ekként fogalma­zott: „Ilyen szervezésnél le­gyen mondanivaló is, mert itt Óbból nem sok volt.” S ezzel a kijelentéssel robbant a bomba. Addig csak egymás­nak ellentmondó ki. és beje­lentések hangzottak el a 'bankárok szájából, például a váltóról, mely felemásan mű­ködik, mely nem jelent meg­oldást, ha nem fogadják el fizetőeszközül, mely a rövid- lejáratú kisebb hiteleket van hivatva pótolni, mely nem fel­tétlenül a legjobb megoldás, már csak azért sem, mert el­fedi a tényleges gondókat és amely valójában sehogyse pénz és nem is fogja pótolni a gazdaságban hiányzó pénzt, tehát csak kiegészítő eszköz. Az egyik bankár önkritikus hangnemben így kezdte: „Taj­ték a hullámzó tenger tetején ez a mai beszélgetés . .. önök pénzt szeretnének, ami­ből nekünk nincsen elegendő, mi meg fizetőképes partnerek­re vágyunk . . .” Érthető mindkét fél létérde­ke. A mezőgazdaságnak való­ban szüksége lenne zöldhitel­re, a termékeinek árára (pénzben mielőbb és tisztes­ségesen megfizetve), kedvező kamatra, tőke-forgóhitelre, hogy létezni és fejleszteni tud­jon, hogy az értelmes munka biztos megélhetést nyújtson . .. Anélkül csak üres szócséplés bármiféle ilyen összejövetel. Kár rá pocsékolni az időt. Murányi László Igazi, izgő-mozgó gyerekek ülnek Pécsett a JPTE I. szá­mú gyakorló iskolájának igaz­gatói irodájában, ahol ottho­nosan érzik magukat. Nemrég sikerrel vették életük első nagy próbatételének akadá­lyait. Tizennégy évesen alap­fokú nyelvvizsgát tettek német nyelvből.- Most már, így utólag na­gyon könnyűnek látszik az egész — mondja a nyolc cés Rugási Karcsi. — A legnehe­zebb talán a várakozás volt. Garai Jóska, Dodó kefefri- zurás fiú.- Eleinte nagyon izgultam. Azzal edzettem magam, hogy egyre több versenyen vettem részt, és így bátrabban be­széltem, nem szorongtam any- nyira. . A beszélgetés során kiderül, hogy naponta tanultak néme­tül. A tanár néni ugyan szi­gorú volt, mert sokat kellett tudni a négyesért, ötösért, de megérte. Az órákon nem le­hetett lustálkodni, mert senki nem maradt munka és feladat nélkül. Szinte egyáltalán nem beszéltek magyarul, a fogal­makat, szavakat és a nyelv­tani szabályok nagy részét is németül tanulták.- A nagymamám is ebbe az iskolába járt, azért írat­tak ide be a szüleim — foly­tatja Sülé Krisztián. - Néme­tül is azért tanulok, mert az apu és az anyu szerint a nyelvtudásnak mindig hasznát vehetem. Tóth Kriszti az egyetlen lány közöttük. Szerényen ül az asz­tal végénél.- Eredetileg nem is akar­tam nyelvet tanulni, csak a szüleim mondogatták állandó­an, hogy jó lenne. Most meg már a nyelvvizsgán is túl va­gyok. Mészáros Péternek volt a leakönnyebb dolga, az édes­anyja az NDK-ban született. Óvodás koráig csak németül beszélt.- Eleinte nagyon nehéz volt, mert az anyukámtól máskép­pen tanultam németül, mint ahogy az iskolában azt kér­ték. De sikerült a lemaradá­somat bepótolni. A nyelvvizs­ga előtt otthon hetekig csak németül beszélgettünk. Dr. Takács Józsefné tanítot­ta a gyerekeket harmadikos koruktól kezdve.- A német nyelvvel már másodikos korukban ismerked­tek a gyerekek. Harmadik osztálytól kezdve azonban már a tagozatos tanterv alapján taníottam őket. Nem könnyű feladat egy idegen nyelv el­sajátítása. Nagy szorgalom és kitartás kell hozzá. Emellett szükség van arra is, hogy a szülök együttműködjenek a pedagógussal. Otthon is ve­gyék szigorúan a szavak és a nyelvtani szabályok tanulását, mert az órán csak úgy tu­dunk beszélgetni, ha ezeket tudják a gyerekek. Itt sokat segítettek a szülők. A tizenhét gyerek közül heten a Leöwey német nemzetiségi tagozatán tanulnak tovább, közülük ket­ten már nyelvvizsgával — mondja a felkészítő tanárnő. A Mecseki Szénbányáknál csütörtökön és pénteken zaj­lottak a vállalati szakszerve­zeti választások. A gyors és zavarmentes lebonyolításnak köszönheteőn tegnap délelőtt az üzemi titkárok ismerete mellett már az újdonsült vál­lalati szb-titkár kilétére is fény derült. A vállalat dolgozóinak bizalmát 5357 szavazattal is­mét az utóbbi négy évben már titkárként tevékenykedő Jambricsek József vívta ki, megelőzvén az 1224 szavaza­tot gyűjtött Kovács Mózest, a Pécsi Bányaüzem üzemi titká­rát, valamint az 1185 dolgozó által támogatott MADISZ-je- löltet, Brandt Istvánt. A mű­szakon megjelent 9498 dolgo­zó közül 8276-an 7920 érvé­nyes szavazatot adtak le. Ha a szavazás eredményét szava­zóhelyenként tekintjük, hason­lóan egyértelmű az újraválasz­tott szb-titkár győzelme, hi­szen a másik két szóba jöhető jelölt együtt is csak mind­össze három helyen vívta ki a többséget a 26 szavazóhely közül. A vállalati szakszervezeti választásokon megfigyelőként hét munkatársával együtt részt vettt Orosz József, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek KB-titkára is. Mint semle­ges résztvevőt, őt kértük meg a választás tapasztalatainak összegzésére.- Nyolc tagvállalatunk kö­zül a Mecseki Szénbányák volt az első, ahol ebben az új formában rendezték meg a választásokat. Ezért különösen fontos volt számunkra, hogy mint megfigyelők részt vehes­sünk az eseményen. Elsősor­ban annak a néhány száz em­bernek a munkájáról kell el­ismerően szólnunk, akik fárad­ságot és időt nem kímélve vettek részt a választás előké­szítésében és zavartalan lebo­nyolításában. A háromszintes- bizalmi, üzemi és vállalati- választás több, számunkra különösen örvendetes ered­ményt is hozott. A beérkezett jegyzőkönyvekből kiderült, hogy a tisztségviselők 70-80 száza­léka ismét kiérdemelte válasz­tóik bizalmát, és el is vállalta a társadalmi munkában való további ténykedést. Ez azt je­lenti, hogy a külső tényezők­től függetlenül a tagság leg­több esetben jónak minősítet­te a munkát és ez az érték­ítélet különösen becses szá­munkra. örömmel tapasztaltuk továbbá azt is, hogy a válasz­tás során a BDSZ mindhárom javaslata, tehát a közvetlen­ség, a titkosság és a többes jelölés is megfelelőképpen ér­vényesült, ez pedig gaantálta az esemény tisztaságát. Végül számunkra természetesen az sem közömbös, hogy a válla­lati titkár személyét illetően a tagság bizalma találkozott a BDSZ javaslatával. Közvetlenül az eredmény ki­hirdetése után Jambricsek Jó­zsef véleményét kértük az irá­nyában megnyilvánuló biza­lomról, a közeljövő legfonto­sabb feladatairól.- Az új választási forma a korábbinál jóval komolyabb megmérettetést jelentett a je­löltek számára. A megválasz­tás egy lehetőség számomra, a megnyilvánuló bizalom pe­dig rengeteg munkáa kötelez. Ehhez erőt kell hogy adjon az a tudat, hogy ilyen tömeg áll az ember mögött, bátorságot az olyan emberekért való ki­álláshoz, akiknek feltétlen tá­mogatására számíthatok. A kö­zeljövőben elsősorban össze­geznünk kell a választások ta­pasztalatait, amivel egyidőben az új progam is kirajzolódik. Az már most is világosan lát­szik, hogy a jövőben hatéko­nyabban kell foglalkoznunk a nyugdíjasokat és a fiatalokat érintő problémákkal, de más rétegérdekek is határozottabb kiállást igényelnek. Számunkra egyébként még nem teljesen fejeződött be a választás, hi­szen még előttünk áll a szű­kített létszámú vszb-apparátus, valamint munkabizottságainak megválasztása. K. E. Szavaznak a baranyai lengyelek is A hétvégi lengyelországi válasz* tásokon teljes jogú szavazópolgár­ként vesznek részt a Baranyában élő, illetve dolgozó lengyel állam­polgárok is. Június 4-én 6—22 óráig nem csak a lengyel bányá­szokat várják a Mecseki Szénbá­nyák központjának nagytermében, itt járulhat a szavazáurnához va­lamennyi baranyai lengyel. Ott­hon élő honfitársaikhoz hasonlóan az itteniek szintén a lengyelorszá­gi listára szavaznak, a hivatalos jegyzőkönyvet a baranyai lengyel kolónia tagjai közül megválasztott szavazatszedő és szavazatszámláló bizottság készíti el. A jegyzőköny­vet Pécsről a budapesti lengyel nagykövetségre továbbítják, a ba­ranyai szavazatok innen jutnak el a lengyel hivatalos szervekhez. Sz. K. A pécsi Kisgalériában nyitották meg tegnap a lengyel sic zású Roslaw Szaybo (London) grafikusművész plakát- és < mázott grafikai kiállítását, amelyet június 25-ig lehet m kinteni naponta 10—18 óráig Egy kaposvári konferencia margójára Szócséplés - aratás előtt Közös kutatás az öngyilkosságról Angol és magyar pszichiáterek találkozója Az Angol Királyi Pszichiát­riai Társaság és a Magyar Pszichiáterek Társasága hiva­talosan is fölvette egymással^a kapcsolatot, s ennek a jövő­beni együttmunkálkodásnak el­ső állomása a május 29-től jú­nius 4-ig tartó mogyanországi progrom, amelyre Angliából harmincnyolc fős delegáció ér­kezett. Budapesten tartottak szimpóziumot a depresszióról, illetve a pszichiátriai poszt­graduális képzésről. Tegnap a pécsvánadi várban az öngyil­kosságról folytattak tudomá­nyos eszmecserét, meghallgat­va a baranyai és az országos Tapasztalatokat, kutatási irány­zatokat. Közismert, hogy Ma­gyarországon nagyon magas az öngyilkosságok aránya, 'míg az Egyesült Királyságban ennél jóval kedvezőbb a hely­zet. Dr. Rihmer Zoltán főor­vos, a Magyar Pszichiátriai Társaság főtitkárhelyettese és Hugh Freeman professzor, a küldöttség vezetője, a magas szakmai színvonalt képviselő British Journal of Psychiatry szerkesztője külön-külön szól­tak arról egy-egy röpke _ be­szélgetésben. hogy a jövőben szeretnének közös kutatásokat indítani, így például az ön­gyilkosságok biológiai aspek­tusairól. Az öngyilkosságok hátterében bizonyos biokémiai működési zavarok is találha­tók, a csökkent szerotonin szint depresszióra, agresszivi­tásra serkentő tényező. mely gyógyszerekkel befolyásolható. Vérvétellel, pszichológiai tesz­tekkel szűrhetők ezek az ese­tek, de a bővebb ismeretek­hez még további kutatások szükségesek. Hugh Freeman professzor elmondta, szeretnek támogatni a Magyarországon is az önállósodás útjára le­pett pszichiátriát, segítenek a magyar pszichiáterek szakfo­lyóirat ellátásában, s nem ki­zárt, hogy a későbbiekben köl­csönösen biztosítsanak rész­képzési alkalmakat egymás or­vosai, kutatói részére. B. A. T ...........................................................................................................1-----------------i--------; „C supa vér Itt mindml „Késelés” a Napsugár presszóban Május 5-én délelőtt 11 óra körül történt, amikor rádióriporter belé­pett a pécsi Napsugár presszóba: — Csupa vér itt minden, mi tör­tént? — kérdezte. — A cigányok összeverekedtek — mondta a felszolgálónő'. — Egy férfi volt itt - a reklámszatyron ösz- szevesztek és késsel a kezét végig- hasitotta neki. Én kirohantam az utcára, a rendőr nem tudott be­jönni, mert a forgalmat irányítot­ta. A 07 sem küld segítséget. Azt mondják, intézzük el mi, ez a mi dolgunk, ne engedjük be őket. és ez nap mint nap igy van. Volt olyan késelés, hogy elvágta a nya­kát meg a két kezét, a mentő el­vitte a 2-es sebészetre, 5 perc múlva csurom véresen megint ide­jött. Egyszerűen nem is foglalkozik vele senki. Volt úgy, hogy hívtuk a rendőrséget és azt mondták, hogy ők nem kidobólegények. Rudotellel — erős nyugtató — dolgozom, más­képp képtelenség itt dolgozni. A riport május 6-án hangzott el a pécsi rádióban. Közfelháboro­dást váltott ki. Miért nem intéz­kedett a rendőr? — A riportban elhangzottak tar­talma, hogy a rendőr a felkért in­tézkedésnek nem tett eleget. Ez kimeríti a szolgálati feladat alóli kibúvás vétségének tényállását, amely katonai bűncselekmény *■—■ mondotta Szőke Attila őrnagy, a *jc** _Rendőrkapitányság közbizton- *agiv és közlekedési osztályának ve­zetője. — a pécsi rendőrkapitány­ság vezetője elrendelte a feljelen­tés kigeészitését — fegyelmi eljá­rás keretében —, amelynek során tisztázásra várt, hogy történt-ebűn- Cí®. .m*n* a *®ndőr részéről. Az eljárást a fegyelmi nyomozó tiszt, dr. Dobos Béla folytatta le. Az •Midinény, a Napsugár felszol­gálója, valamint az intézkedést »•megtagadó'* rendőr vallomása után: A rendőr azon a napon valóban a Bem utca és a Rákóczi út ke­reszteződésében teljesített szolgála- a *or9°*mat irányította. A kö­vetkezőkben a történet csak annyi­ban módosul — a rendőr és a felszolgálónő vallomása után —, b°gy a rendőrtől senki sem kért segítséget I A presszósnő meghall­gatása során elmondotta, hogy amikor kiszaladt a presszóból, csak gondolt arra, hogy segítséget kér a forgalmat irányitó rendőrtől. Er­re nem került sor, mert nem tu­dott hozzájutni a forgalmas útke­reszteződésben. Ezért körbeszaladt Qa Konzum Aruház körül, gondol­tán, hogy valahol ott lehet a rend­er szolgálatot teljesítő másik tár­sa. De nem találta, igy vissza­ment a presszóba, ahonnan idő­közben eltűntek a botrányt okozók. Történetesen a késelő hölgy, — is­mert markecoló —a város és a presszó réme, valamint társa, a férfi, akinek a kezét megvágta a késsel. Tisztázták azt is, hogy eb­ben az időpontban semmiféle be­jelentés nem érkezett a Napsugár presszóból a kapitányság ügyele­tére. A félreértést tisztázták, az ügyet lezárták a rendőrségen. □ és a Napsugár presszó törzsven-. dégei? A rendőrök: ök is „törzs­vendégek" a Napsugár presszóban. Nem győzik, mert az igazi törzs­vendégek több rendőr állandó ott­létét „igényelnék". Rendőrségi ob­jektum azért mégsem lehet a vá­ros központjának egyik szórakozó­helye, azért sem, mert az üzemel­tető a Baranya Megyei Vendég­látóipari Vállalat. A felszolgálók? Ok kilencen van­nak — két műszakban — kivétel nélkül nők. Amit kapnak a borra­való mellé: fenyegetések, a job­bik esetben egy üveg kólával öntik le őket, de pofonokból is kijutott már nekik bőven. Ha nem szol­gálják ki az ittas vendégeket, se­baj, rövidesen 30-an, 40-en térnek vissza és kilátásba helyezik o presszó bútorzatának összetörését. Ez igy megy nap mint nap. A rendőrök jönnek, a gumibot végén őrjöngök röhögnek, a feljelentések mennek. Ördögi kár? Igen, erősödött meg bennem, amikor Mezei András, a Baranya Megyei Vendéglátóipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhe­lyettesét hallgatom. A törzsvendé­gek nem a külvárosban, hanem a belvárosban laknak I Igy az itteni presszókat látogatják, s nem a peremterületi italboltokat. Külön­ben is „üzletet" bonyolítani a presszóban lehet a legjobban. — Vegyük csak sorba — mond­ja. ’— Az első volt a Borostyán étterem. Bisztróvá alakítottuk át, innen kiszorultak. Aztán jött a Ba­ranya, most csak állófogyasztás van, innen is kiszorultak. A Rózsa presz- szóban is sikerült megoldást ta­lálni. Maradt a Csarnok étterem és a Napsugár. Ez utóbbi napjai meg vannak számlálva, mert augusztusban bezárjuk. Átalakítás után pedig Gilde sörözőként — a Pannónia Sörgyárral közös vállal­kozás — nyit majd újra. és a törzsvendégek? Nem kell féltenünk őketl Csak a belvárost kellene már . . . Marton Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents